Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-18 / 195. szám

1992. augusztus 18., kedd 5 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS Takáts Gyula: „Tisztük, hogy keressék a hasznos igazat” Megnyílt a magyar írók első világtalálkozója Göncz Árpád megnyitója — Az irodalom szellemi és társadalmi feladata (Munkatársunk telefonjelen­tése) Történészek szerint a né­pek általában nem külső kö­rülményeik, hanem legben­sőbb hibáik miatt hanyatlanak le. Fölemelkedni viszont a legbensőbb erényeik ösztön­zésére tudnak. A magyarok III. világkong­resszusát jelképes értelem­ben egy új pusztaszeri or­szággyűlésnek tekinthetjük; egy mozaikjaiból újra építhető nemzet szellemi parlamentjé­nek— mondta Csoóri Sándor, a Magyar Világszövetségének elnöke, így fogalmazva meg azt a szellemiséget, amelynek jegyében tegnap délelőtt megkezdődött a magyar írók első világtalálkozója. Az emigrációból, a Kár­pát-medencéből és az itthon élő írók közül mintegy 250-en fogadták el a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társa­ság, valamint a Magyar író- szövetség meghívását. A kétnapos tanácskozás az egységes magyar irodalom szellemi és társadalmi felada­tait hivatott megjeleníteni és szólni arról, hogy a magyar irodalmat miként szolgálják, színesítik és gazdagítják a ha­tárainkon túl élő magyar írók. Takáts Gyula Kossuth-díjas költő, a Berzsenyi Társaság elnöke köszöntőjében kifej­tette: — Itt most azért gyűltünk össze, a világ és a Kár­pát-medence minden tájáról, hogy az eddigi pályázatok, le­velek után és helyett végre a magyar írók személyesen is találkozhassanak, kicserél­hessék gondjaikat és gondola­taikat. Göncz Árpád köztársasági elnök, író-műfordító megnyitó­jában szintén a család-hason­lattal élt. S az írói felelősségre utalva arra buzdította a világ- találkozó résztvevőit, hogy együtt vizsgálják a nemzet lel­kiismeretét, merivanmitvizsgálni rajta, állapította meg. Az elmúlt negyven évet — mondta — megsínylette az irodalom is. Most az az írók feladata, hogy a valóságos életérzéseket hűen közvetít­sék. Az elmúlt negyven évben születtek eredmények, re­mekművek, ám az idő dönti el, kiállják-e a próbát ezek. A magyar nyelvről szólva kie­melte, hogy állandóan fejlődik, változik. — Nincs elég érté­künk, s ami van, azt meg kell őriznünk; nem veszíthetünk el belőle semmit — mondta befe­jezésül Göncz Árpád. Jókai Anna, a Magyar író- szövetség elnöke is köszön­tötte a résztvevőket, a kortárs írókat. Ő is beszélt a magyar nyelvről, de abban az érte­lemben, hogy ez az a kapocs, amely összeköti a hazait, a külföldi élő magyar irodalom­mal. — Valamennyien magyar nyelven álmodunk — mondta az írónő. A házigazdák nevében Czoma László országgyűlési képviselő, a Helikon Kastély- múzeum igazgatója köszön­tötte a résztvevőket. Olvasó­ként fejtette ki: — Az én íróim, költőim ne csak az eszmék, hanem az emberek iránt is legyenek fo­gékonyak, érzékenyek. Hitet kérek tőlük, hogy jobban bíz­zam népemben, magyarsá­gomban, emberségemben. Javaslatát egyhangú taps fogadta. Délután emlékfát ültettek a magyar írók első világtalálko­zójának résztvevői — hogy emlékeztessen e fontos ese­ményre — a keszthelyi Heli­kon-parkban. A világtalálkozó vitaindító előadását Tornai József költő tartotta, az egységes magyar irodalom szellemi és társa­(Fotó: Kovács Tibor) dalmi feladatai az ezredfordu­lón címmel. Ezt követően Cseres Tibor, az Írországban élő Kabdebó Tamás, a Hollandiából érke­zett Kibédi Varga Áron és Kiss Dénes szólt e témáról. Este a kastélymúzeumban Takáts Gyula megnyitotta Molnár Edit fotóművész Illyés Gyula és kortársai kiállítását. A tanácskozás ma folytatja munkáját. Horányi Barna Magyarok III. világkongresszusa Szellemi hídépítés itthoniak és a nagyvilágban élők között A Trevi-kút elvesztette vonzerejét Túl drága az orok város A renoválás ellenére a római Trevi-kút, úgy látszik, elvesztette mágikus erejét. A legenda szerint aki ott a válla fölött pénzdarabot dob a vízbe, visszatér az örök városba... Mostanában egyre több vendég meg­elégszik a Colosseum és a Vatikán egyszeri látogatá­sával, és nem megy többé vissza Rómába. Mások, kü­lönösen Kelet-Európából, még ezt az egyetlen utazást sem engedhetik meg ma­guknak. Ennek a megtartóz­tatásnak legfontosabb oka a pénz: Róma a legtöbb kül­földinek drága lett. Augusz­tus 15-e, a nyári szezon csúcspontja előtt ijesztő számok kerültek nyilvános­ságra az idegenforgalom hanyatlásáról. Tíz százalék­kal csökkent a külföldiek beáramlása az előző évihez képest. Már csak halványan emékeznek az 1985-ös re­kordesztendőre; a turisták száma azóta állandóan csökken. Különösen a fiata­lok kerülik el az olasz fővá­rost, mert még az egyáltalán nem vonzó Termini pálya­udvar környéki igen szerény panziókban sem kapni 70 ezer líra alatt kétágyas szo­bát. Ijeszti a látogatókat a félelem a sok lopástól és rablástól. Január és május között mintegy 2400 turista kezéből rántották ki táskáját vagy fényképezőgépét. (Folytatás az 1. oldalról) — Arra törekszünk, hogy a találkozó nyomán valódi szellemi közösség alakuljon ki az óhazában és a határa­inkon túl élő magyarok kö­zött — mondta dr. Szíjártó István. — Vágyainkat — egy hasonlattal élve — úgy jel­lemezhetem: Lánchidat sze­retnénk építeni, pedig tud­juk, hogy most csak egy pontonhídra lesz lehetősé­günk. De semmi baj, hiszen az átkeléshez ez is megfelel! Bízunk benne, hogy később megalapozhatjuk majd a „Lánchidat” is. A terveink? Szeretnénk szakmailag erősíteni a Ma­gyarok Világszövetségét, ezért szakmai szervezeteket alakítunk: külön a mérnö­köknek, az orvosoknak, a könyvtárosoknak, a filozófu­soknak, a filmeseknek, a vál­lalkozóknak és a többi szak­területen dolgozóknak. Ezek egy része már működik, a többi pedig megalakításra vár. A találkozó tulajdonkép­pen óriási ötletbörze, ahol bárki elmondhatja a vélemé­nyét, elképzelését a közös jövőről. Egyébként a kétéves elő­készítő munka során annyi szellemi muníció gyűlt ösz- sze, amennyiből az 1996-ra tervezett IV. kongresszust is meg lehetne tartani... — Van valami célzatosság abban, hogy a világtalálkozó számos rendezvényét Bu­dapesten kívül tartják? — Természetesen. Szeret­nénk, ha azok, akik régen el­szakadtak itthonról, minél job­ban megismerkedhetnének az országgal. Másrészt jó volna, ha egész ország magáénak érezné a rendezvényt. Ezt a közvetlen kapcsolatot a ké­sőbbiekben állandósítani fog­juk, ugyanis úgynevezett de- centrumok létrehozását ter­vezzük. Budapest ma közvetítő sze­repet tölt be a külföldi és a ha­zai magyarság között. A na­gyobb városokban felállított 50 decentrum lényegesen megkönnyíti a kapcsolattartást Szeged és New York vagy akár Pécs és Caracas között is. (domi) Válságban Salzburg szelleme Rangos művészeti eseményekkel mindig foglalkozik a sajtó, de a salz­burgi ünnepi játékok ügye a napokban az új művészeti vezető körüli indulatok miatt került az osztrák lapok címolda­lára. Gérard Mortier — a brüsszeli opera igazgatója, aki egy teljesen új Mo- zart-stílus kidolgozásával vált ismertté — a salzburgi ünnepi játékok művé­szeti vezetőjeként azzal kezdte tevé­kenységét, hogy irányváltást hirdetett. Mortier több nyilatkozatban is kifej­tette, hogy a salzburgi fesztivál régi­módi; a darabok kiválasztásánál a népszerűséget hajhásszák; a modern szellemi irányzat híján rövidlátó üzleti szempontok dominálnak... S ő változta­tott. Caesar sikere Mortier egyik újítása volt, hogy ismét szerepelt prózai előadás a fesztivál műsorán. Ä Peter Stein rendezte Sha- kespeare-dráma, a Julius Ceasar nagy közönségsikert aratott. Az új igazgató hívására harminc év után ismét vendégszerepei Salzburg­ban Pierre Boulez, a világháború utáni zenei élet nagy avantgardistája, szá­mos újszerű Wagner-előadás atyja. Mortier újításai, éleshangú nyilatko­Mortier vihart kavart zatai nem maradtak visszhang nélkül. Sokan visszautasították a fesztivál kö­zelmúltját elvető kijelentéseit, s védel­mükbe vették a.közvetve bírált Herbert von Karajant, aki 1989-ben bekövetke­zett haláláig évtizedeken át a salzburgi játékok teljhatalmú irányítója volt. Az új igazgató szerint: akik szent­ségként védelmezik a Karajan-féle fesztivált, nem veszik észre, hogy az üzletemberek már beköltöztek a szent­séget őrző templomba... Karajan is jó üzletember volt, s már életében számtalanszor bírálták ami­att, hogy értékesítési megfontolásokat a művészeti szempontok elé helyez. Mortier szerint Karajan egykori mun­katársai, örökségének kezelői minden tisztességes határt túllépve próbálnak hasznot húzni a játékokból. Perrel fenyegetik Több menedzser és ügyvéd is perrel fenyegette meg az új igazgatót, aki a nyilvánosság elé tárta, hogy a karajani időkből származó szerződések alapján milyen hatalmas jutalékot kapnak. — Ha olyan nagyságok, mint Solti György vagy Claudio Abbado gázsiját nyíltan tárgyalhatja a sajtó, az ügyvédek juta­lékát miért nem ismerheti meg a közvé­lemény? — háborgott Mortier. Az igaz­gató a városi vezetés, az üzletemberek haragját is magára vonta. Kifogásolta ugyanis, hogy a belépő­ket árusító irodáktól a szállodákon át az utazási irodákig mindenki csak hasznot akar húzni a fesztiválból, de nem kívánják támogatni annak művé­szeti eseményeit. Az üzletemberek vá­laszul azzal vádolták Mortiert, hogy újí­tásai miatt kevesebb az idén a turista Salzburgban... Túl drága nyár Az ameriakaiak elsősorban azért maradtak el — érvelt Mortier igazgató —, mert Salzburg túl drága ahhoz ké­pest, amit kínál... Ő úgy véli: meg kell újítani az ünnepi játékok programját, a zene és a szín­ház mellett ki kell terjeszteni más mű­vészeti területekre, és tudományos rendezvényekkel is ki kell egészíteni. A Mortier nyilatkozatai miatt kialakul feszült helyzetben a salzburgi polgár- mester válságtanácskozást hívott ösz- sze. Ezen a művészeti vezető és a vá­rosi elöljárók fegyverszünetben, békés kiútkeresésben állapodtak meg. Pach Ferenc Történelmünk több nézőpontból Benda Kálmán történész nyi­totta meg tegnap a történészek tanácskozását, a magyarok II. világkongresszusának társren­dezvényét Budapesten. A Ma­gyar Történészek Világszövet­ségének elnöke reményét fe­jezte ki, hogy meszűnt az a szemlélet, miszerint a magyar történelemről csak egy felfogás és egy nézet létezhet, s ez a tör­ténészkongresszus a kutatási eredményeket összegezve utat mutat a jövőbeni kutatások számára. így valóra válhat a nemzeti múltunk minél valóság- hűbb feltárása és bemutatása. A találkozón hazai és külhoni tör­ténészek tartottak előadásokat. Szent István-napok Kalocsán Államalapító királyunk emlé­kére Kalocsán Szent István-na- pokat tartanak. Magyar szentek címmel Prokop Péter festmé­nyeiből rendeztek kiállítást, s tegnap az egyházmegye és a város közös rendezvényén, a történészek konferenciáján. Itt bemutattak több egyházi kiad­ványt is, köztük Udvardy József nyugalmazott püspök könyveit. Az egyik a kalocsai érsekek élet- útját örökíti meg. Ismertet­ték Gyetvai Péternek, a tiszai koronakerület telepítéstörténe­tével foglalkozó munkáját és a Haynald bíborosnak emléket ál­lító kötetet. Hagyományőrzők testvértalálkozója Ünnepélyesen felavatták a pataki Rákóczi-várban a Pro Patria hagyományőrző szö­vetség zászlaját. A Bodrog partján kigyúltak a pásztortü- zek, s megkezdődött a határa­inkon innen és túl élő magyar hagyományőrzők első nem­zeti testvértalálkozója. Erre 180-an érkeztek: nyolcvanan a Délvidékről, Erdélyből és a Kárpátaljáról. A találkozó ven­dégei egy hét alatt kirándulá­sokat tesznek a történelmi vi­déken. Széphalmon Kazinczy emléke előtt is tisztelegnek. 13 ezüstsárkány a császári trónon Heves alkudozásra van kilá tás a pekingi őszi árverésen a kínai császári trón aranybo készült, kínai ezermesterek kezemunkáját dicsérő máso­lata birtoklásáért: a kikiáltási ár nem kevesebb, mint 10 mil­lió dollár. A császári trón haj­szálpontos másolata 128 cm hosszú, 120 cm széles és 72,5 cm magas. Készítésére 30 kiló aranyat és 4000 drá­gakövet használnak föl. A-pá­ratlan remekmű támláját 13 briliánsokkal kirakott ezüst­sárkány díszíti. Az egyik sár­kány szájában rubinkő, a töb- biében zafír. A pekingi ék­szergyár igazgatója elmondta, hogy a munka vége felé köze­ledik, s egyes magánszemé­lyek az Egyesült Államokból, Japánból, Kuvaitból már ér­deklődtek e csodálatos ritka­ság iránt. Könyvtárosok vándorgyűlése A könyvtárak együttműkö déséhez nyújt majd óriási se­gítséget az az országos elekt­ronikai adatátviteli rendszer, amelynek kiépítéséhez a Vi lágbank ad segítséget. E rendszer használatával a kis könyvtárak a jövőben hozzá­juthatnak a regionális intéz­mények információihoz, s eh­hez az állam biztosítja a tech­nikai feltételeket — hangzott el a könyvtárosok XXIV. sá­rospataki .vándorgyűlésén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom