Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-03 / 182. szám

1992. augusztus 3., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Országos akció a szabálysértők ellen Tizenkét és fél ezer hamis hangkazetta Somogy bizonyult a legfertőzöttebbnek Hiányos a szerzői jogvédelem 19,5 millió forint értékű hamis video- és hangkazettát fog­lalt le a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség országos ellen­őrző akciója során. Az ellenőrzött, legálisan működő üz­lethelyiségek negyven százalékánál állapítottak meg sza­bálysértést. A piacokon ennél sokkal nagyobb arányban, az eladók hatvannyolc százalékánál találtak kalózkazettákat. Skótok a Zselicben „Megfiatalodott” az Öreghegy — Fát vágnak, tapasztanak Amerikai felmérés szerint Magyarország nemzetközi összehasonlításban messze kimagaslik az előállított hamis video- és hangkazetták szá­mát tekintve. Míg európai át­lagban 20-30 százalék a for­galmazott kazetták között a kalózkiadás, addig nálunk 50 százalék fölötti. A július 23-án és 25-én az Országos Rendőr-főkapitány­ság bevonásával folytatott el­lenőrzések során 13 és fél ezer hamisított videókazettát, valamint 12 és fél ezer hang­kazettát gyűjtöttek be. Termé­szetesen rengeteg maradt még a piacon,' így a vizsgála­tokat a jövőben is folytatni fog­ják. A lefoglalt kazettákat pe­dig nyilvánosan fogják meg­semmisíteni. A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a hamis kazet­ták forgalmazása az ország legkisebb településeit is el­érte. A hangkazetták tekinte­tében például Somogy megye bizonyult a legfertőzöttebb­nek, messze megelőzve Bu­dapestet is. Hamis videóka­zetták pedig Budapest után Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megyében fordultak elő a legnagyobb arányban. A hamis kazetták nem feltétlenül rossz minősé­gűek, s mivel olcsóbbak, mint az eredetiek, a fogyasztók tu­lajdonképpen ellenérdekeltek az illegális kereskedelem fel­számolásában. A jelenség terjedésének el­sősorban a hamisítók felderí­tése szabhatna határt — mondta az ORFK tájékoztatón- jelen lévő képviselője. Ennek azonban hazánkban bizonyos jogszabályi akadályai is van­nak. Számos országban pél­dául a szerzői jogvédelem büntetőjogi kategória, nálunk viszont nem. A hamis kazetták forgalmazása csak szabály- sértésnek minősül, és a leg­magasabb kiszabható bírság mindössze tízezer forint. Hat edinburghi egyete­mista érkezett a minap Vis- nyeszéplakra. A Biofarm- Zselic Alapítvány vendégei a HELP Scotland (hosszú­távú humanitárius oktatási program) ajánlására tölte­nek öt hetet Somogybán. A látogató nehezen találja meg Visnyeszéplakot — az Öreghegyet. Tábla sem jelzi, melyik földúton induljon el az idegen Jávor Andrásék por­tája felé. Az ő felújított pa­rasztházuk ugyanis az alapít­vány központja. Az építész férj pedig a kuratórium elnöke. — A három skót fiú és lány mehetett volna Pakisztánba, Indiába és Dél-Afrikába is — meséli —, hiszen a HELP oda is ajánlja a fiatalokat. Ők mégis a Zselic mellett döntöt­tek. Örülünk nekik, és szíve­sen látjuk őket vendégül. Per­sze az itt töltött hetek nem pi­henéssel telnek; az egyete­misták segíteni jöttek. Minden anyagi ellenszolgáltatás nél­kül. Ezért bizalmatlanok is ve­lük néhányan. Az itt élőknek szokatlan a segítő szándék... A tömésház falát tapasztja Richard Wald, aki történész­nek készül. Verejték gyöngyö­zik a homlokán. Csuklójával hirtelen letörli, s nagy lendület­tel dolgozik tovább. Szinte kér­lelni kell, pihenjen egy kicsit. — Kjcsit fáradt vagyok — mondja —, hiszen reggel nyolctól egyig, majd háromtól hatig dolgozunk. A pihenő azonban elegendő a regene­rálódásra. Fát vágunk, ren­dezzük a környéket; zöldséget gyomlálunk, gyümölcsöt sze­dünk. Segítünk mindenben, amiben kell. Ezért jöttünk. Richardot érdekli Közép- Európa és a Balkán, ezért in­dult kíváncsian Magyaror­szágra. Hogy hűbb képet kap­jon, a helyszínen kell lennie — véli. A Zselicet, az érintetlen vidéket társaival együtt csodá­latosnak találja. Most jó ez a kissé „nomád” létforma, ám az életét nem tudná itt leélni. A skót fiatalok a Pethes-féle házban hajtják álomra fejüket. Mindig ott étkeznek, ahol ép­pen dolgoznak. Jelenleg há­rom családnál találtak munkát. Mennének több helyre is, sze­retnék megismerni a tanyavi­lág lakóit. Mert a Zselic e ré­sze igazi tanyás vidék. Mesz- sze vannak egymástól a há­zak. Jó néhány gondozatlan porta is éktelenkedik itt. Sok az idős ember, de az elmúlt években több fiatal család köl­tözött ide. A tiszta levegő, a a csönd csalogatta őket. Azt szeretnék, ha organikus egy­ség alakulna ki itt. Ez imponál a skótoknak, ezért támogatták nemcsak munkával, hanem anyagilag is az alapítványt. Jávorék arról is gondoskod­tak, hogy az erdőrengetegen kívül mást is lássanak az egyetemisták. Gyógynövény­túrát szerveztek, amelyen dr. Rácz Gábor marosvásárhelyi professzor ismertette meg ve­lük a zselici gyógynövényfló­rát. Voltak már Kaposváron; megfordultak Kaposmérőben Richard Wald (Fotó: Gyertyás László) Kassai Lajos íjásznál, és Pécsre is ellátogatnak. Gyűj­tötték az élményeket, s lehet, hogy az együttnótázás marad a legkedvesebb. A kocsmá­ban gyúltak dalra a skótok, és néhány szép magyar népdalt is hallottak a helybéliektől. Erik Gold a csoport koordi­nátora. Politikát tanul az egye­temen. S tervezik: itt-tartózko- dásuk ideje alatt a gondozat­lan temetőt is kitisztítják. Ámultak, mikor meglátták a bokrokkal benőtt sírokat. Nem értették, hogy lehet így elha­nyagolni egy temetőt... Az ott élők sokat meséltek nekik a körzetesítési program­ról, a falu elsorvasztásáról. És skótoknak, magyaroknak egyaránt öröm, hogy fokoza­tosan ismét visszatér az élet az ódon házfalak közé. Lőrincz Sándor Magyar lakodalmas a Dóm tér színpadán A Magyar lakodalmas című folklórprodukcióval lépett színre a hét végén a szegedi szabadtéri játékokon az Állami Népi Együttes. A Dóm téri színpadon az egyes tájegysé­gek táncait és népszokásait felvonultató összeállítás volt az évad második bemutatója. Kórusok koncertje Huszonöt kórus koncertjé­vel ért véget Veszprémben a III. nemzetközi ének-találkozó. A várbeli éneklés nagy sikert aratott. A júliusban kezdődött rendezvénysorozaton a haza­iak mellett több neves külföldi énekkarok szerepelt, s angol, német, izraeli kórusok mű­helymunkáját is megismerték. Szarmata kincsek Több száz ritka leletet men­tettek meg a Damjanich mú­zeum munkatársai a Szolno­kon épülő új Tisza-híd csatla­kozó útszakaszának előkészí­tésekor: rézkori és két szar­mata,telep kincseit tárták fel, s 18 Árpád-kori sírt is találtak. A Balett de Santiago Budapestre érkezett A chilei Balett de Santiago holnaptól három egymást kö­vető estén mutatja be műsorát a Magyar Állami Operaház­ban. A budapesti Opera-nyár '92 rendezvénysorozatán fel­lépő társulat először szerepel hazánkban. Előadásuk euró­pai turnéjuknak része — sevil­lai szereplésük után. A Tizen­hatod, az Ébresztő altatódal, az Ütősök ideje, A jég tüzei című koreográfiákat adják elő. tf Agria filmszemle Filmszemlét tartanak ismét — egyéves szünet után — Egerben. A hét végén nyitott egyhetes rendezvényen a 17 éven át nemzetközi elismerést arató filmművészeti nyári egyetem hagyományait foly­tatva, az elmúlt két év legje­lentősebb alkotásait mutatják be: 20-22 játék- és rövidfilmet. A koncertmester halála ellenére Jubileumi hangversenykörút Tragikus hegymászóbaleset áldozata lett Gerhard Hetzel, a Bécsi Filharmonikusok zenekarának koncertmestere. Az 52 éves hegedűművész a Salzburg környéki St. Gilgen közelében túrázott, amikor megcsúszott és szakadékba zuhant... A 150 éves Bécsi Filharmonikusok zenekara épp a múlt hé­ten értékelte idei munkáját, és körvonalazta a terveket. Ezek között szerepel egy utólag beiktatott bérleti hangverseny is, Carlos Kleiberrel. Szeptemberben egyébként folytatja jubileumi hangversenykörútját a zenekar; fellép többek közt Majna-Frank- furtban, Bonnban, Münchenben, Kölnben és Baden-Badenban. Ez utóbbi fürdővárosban december 4-én veszi át a zenekar a Wilhelm-Furtwángler-díjat a nagy német karmester özvegyétől. Miért hisznek az ufókban? (1.) Látomás? Valóság? Nem ufo-különítmény. Bár e tányéralakú felhőket Santos felett (Brazília) sokan annak nézték pék sebességét, rájött, hogy a Székesfehérvár után elsza­porodtak a gabonakörök a Dunántúlon. Tucatjával jelent­keznek emberek a lapok szer­kesztőségeiben azzal, hogy színes viliódzó fényeket, külö­nös tárgyakat láttak átsuhanni az éjszakai égen. Az ufók léte vagy nemléte mindenkit fog­lalkoztat. Aki hisz benne, hogy léteznek ufók, „azonosítatlan repülő tárgyak” (Unidentified Flyng Object), minden bizony­nyal vitába száll azzal, aki szerint az egész csak blöff. Nem kívánunk, nem is tu­dunk igazságot tenni hívők és nem hívők között. Magyaror­szágon nincsenek hiteles sta­tisztikák az ufójelenségben hívő, illetve azt tagadó véle­mények arányáról. Az Egye­sült Államokban egy, 1987-ben végzett Gallup-fel- mérés szerint azon amerika­iak 49 százaléka, akik láttak ufókat vagy hallottak ilyenek­ről, hisz az ufók létezésében. Képzelet szüleményeinek tartja az ufókat az amerikaiak 30 százaléka, s 21 százalék vallja be, hogy nem tudja el­dönteni, mit gondoljon erről a jelenségről. Egy korábbi fel­mérés eredménye szerint ti­zenegy felnőtt amerikai közül egy, azaz mintegy 13 millió ember látott már ufót... Ne feledjük: ellentétben a hazai szokással, a nemzetközi gyakorlatban — és a szakiro­dalomban — az ufókat nem tekintik földön kívüli lények­nek, idegen civilizációk küldöt­teinek, csak annak, amik: lát­tam valami különöset az égen, és nem tudom, mi az. Tévhitnek minősíthető, hogy az ufóhívők zömmel a sérült személyiségű emberek közül kerülnek ki, vagy eleve hisznek a természétfeletti je­lenségben, okkultisták, eset­leg ellenségei a modern tu­dományos tanoknak. A kuta­tások mindezt cáfolják. Az ufóhívők statisztikailag sem­miben nem különböznek a nem hívőktől. Nem érdekli őket jobban az okkultizmus sem és nem hajlamosabbak a pesszimizmusra sem — az át­lagnál. Egyetlen dologban kü­lönböznek: elfogadják a földön kívüli élet lehetőségét. Az ufókutatásoknak min­denesetre nagyon hosszú tör­ténete van, és ez sem alkal­mas annak a vitának az eldön­tésére, hogy vajon az ufók csak a képzelet szülöttei-e, netán valóban ismeretlen égi tárgyak, esetleg földön kívüli látogatók járművei. Köztudott, hogy a távol-ke­leti kínai mesékben is szere­pel a „repülő szekerek földje”, s a szanszkrit szövegekben is olvasható „az istenek harca, amit vimanasnak nevezett „repülő szerkezetekkel vív­tak”. Éliás próféta „tűzszekér- rel” szállt az égbe, s némelyik ószövetségi szövegmagyará­zat szerint annak is volt köze az ufóhoz, hogy Mózes előtt megnyílt a Vörös-tenger. A történelmi krónika sok furcsa példát jegyez, de az újkori ufókorszak kezdetét a XX. század közepére teszik a tu­dományos (vagy tudomá­nyoskodó) kutatók. 1947. június 24-én Kenneth Arnold idahói üzletember kis magángépén Washington ál­lam csipkés hegycsúcsai fölött repült. Verőfényes délután volt. Egyszercsak kék-fehér vaku villant a pilótafülke előtt. „Robbanás" — ez volt az első gondolata. Csakhogy amikor balra pillantott, látta, hogy egyetlen mesterséges útitársa az égbolton, egy DC-4 típusú repülőgép továbbra is békésen szeli az eget északi irányba. Már majdnem meg­nyugodott, amikor egy újabb kék-fehér vaku villant, közvet­lenül az egymotoros kis gép előtt. Nyomában a hegyek csúcsa felett irtózatos sebes­séggel húzott el egy egész kö- teléknyi repülő test, amelyek­ről Arnold azt gondolta, hogy a légierő új típusú gépei lehet­nek. A gépek már el is tűntek, amikor Arnold, aki közben az­zal szórakozott, hogy meg­próbálja kiszámítani az új gé­Mount Rainier es a Mount Adams közötti távolságot há­romszor olyan gyorsan tették meg, mint a légierő leggyor­sabb gépei. Az idahói üzletember ekkor már négyezer repülési órát tudhatott maga mögött, ta­pasztalt pilótának számított. Amikor földet érve beszámolt barátainak, majd a sajtónak a látottakról, csak nagynehezen volt képes elmagyarázni, mit is látott tulajdonképpen re­pülni. Előbb hullámzó vizet hasító naszádokhoz hasonlí­totta a repülő tárgyakat, aztán szélben hányódó kínai papír- sárkányokhoz. Végül így fe­jezte ki magát: „Úgy repültek, mint amikor egy csészealjat siklatnak a vízen”. Hogy mit látott Kenneth Ar­nold, és mit nem, sem akkor, sem később nem lehetett ellen őrizni. Mindenesetre a szak- irodalom ettől a júniusi naptól számítja a modern ufók, a re­pülő csészealjak korszakát. (Folytatjuk) Jókai Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom