Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-15 / 193. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. augusztus 15., szombat Újabb tárgyalások a MÁV-nál A Vasúti Érdekegyeztető Tanács ülésén a munkáltató és az érdekvédelmi szerveze­tek néhány pontban kiegészí­tették a kollektív szerződést. Nem járt eredménnyel viszont a MÁV és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete kö­zött ismételten megkísérelt érdekegyeztetés. Tiltakoznak az ifjúsági szervezetek Tiltakozó levelet juttatott el csütörtökön Horváth Balázs­hoz a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Taná­csa. Azt kifogásolják, hogy a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány létrehozása során a döntéshozók nem vették fi­gyelembe az érintett szerve­zetek többször egyeztetett, közös álláspontját. Lehangoló minőségvizsgálat Több mint 12 ezer új hazai és import termék előzetes mi­nőségvizsgálata során az új termékek 61 százaléka elégí­tette ki maradéktalanul a for­galmazhatóság feltételeit, öt százalék forgalomba hoza­talra alkalmatlannak bizonyult. A már üzletekben lévő árucik­kek közül csaknem húsznak az árusítását betiltották. A leg­több kifogás a lábbelikkel kap­csolatban érkezett. Vállalkozói kölcsön Az áruellátás színvonalas, a kínálat meghaladja a keresle­tet. Ellátási gondok az első félévben nem voltak. A privati­záció kedvezően halad. Már szeptemberben közzéteszik a kereskedelmi bankok a felhí­vást: a vállalkozók kölcsönhöz juthatnak az összesen 100 millió dollárnyi világbanki hi­telből, ha kereskedelemfej­lesztési beruházásokba fog­nak. Lassabban nö az ár A fogyasztói árak a koráb­binál kisebb mértékben, 0,3 százalékkal emelkedtek júli­usban az előző hónaphoz ké­pest. Az elmúlt 12 hónap alatt az árszínvonal 20,1 százalék­kal emelkedett. Az átlagnál ki­sebb volt az élelmiszerek, a háztartási energiahordozók és tartós fogyasztási cikkek ár­emelkedése, gyors volt vi­szont az üzemanyagoknál és szolgáltatásoknál. Magasabb vámok Oroszországban 5-ről átla­gosan 15 százalékosra emelik az importvámokat szeptember 1-jétől. A fejlődő országokból fele vámmal, a legszegényebb államokból pedig vámmente­sen lehet importálni a rendelet alapján. A személyautóra 25 százalék, szeszesitalokra 30 százalék a vám. Olcsó a kávé A New York-i árutőzsdén je­lenleg olyan olcsón lehet ká­vét vásárolni, mint 17 éve még soha. 50, 75 dollárcentért le­het hozzájutni egy font nyers­kávéhoz, s a szakértők szerint könnyen lehet, hogy a termék ára nemsokára 20 éves mély­pontjára süllyed. Kifelé o csődből (?) Megegyezés van, de fizetni kell — Volt két szeneszsák a szenesember hátán, s úgy akart feljönni a pincéből. Az egyezkedés most az egyiket levette, de fönnmaradt a má­sik. Ám ez is elég nehéz, s így még életveszélyes lehet a felju­tás a keskeny lépcsősoron... — mondta Dévai György a so- mogyvári Építőipari Kisszövet­kezet műszaki vezetője, azt követően, hogy megegyeztek a hitelezőkkel, s elkerülték a fel­számolást. A kisszövetkezet azért jelentett csődöt,, mert még 1987-ben versenytárgya­láson nyertek el két iskolaépí­tési pályázatot: a fonyódi szakmunkásképző és a Ma­gyar Bálint Általános Iskola ki­vitelezését fix összegért vállal­ták. Javában tartott a munka, amikor életbe lépett az áfatör­vény, megszigorították az utó­lagos elszámolásokat, megnőtt az infláció, s ezzel együtt 50- 80 százalékkal megemelked­tek az építőanyagipar árai. A cég ennek ellenére 1988-ban, illetve 1989-ben át­adta a két épületet (az egyikbe egy fél erdőt építettek be), s csak a fonyódi általános isko­lán több mint 13 millió forint veszteségük lett. Ezt más, nye­reséges tevékenységgel némi­képp kompenzálták, de az évet mégis 7 millió forintos veszte­séggel zárták. A 13 millió forint forgóalaphiány újabb terheket jelentett a hitelek miatt, s a lik­viditási gondok megmaradtak. (Nem jutott pénz az áfára.) Ta­valy is hétmillió forint veszte­séggel zártak. Ezért voltak kénytelenek az év első negyedévében öncsődöt je­lenteni. Az első egyeztető tár­gyalás május 21-én eredmény­telen volt. A hitelezők egy há­romtagú választmányt hoztak létre, amely újabb program ki­dolgozására kötelezte a kisz- szövetkezetet. A következő egyeztető tárgyalás már ered­ménnyel járt. Eszerint 1993 jú­niusában a tőke 100 százalé­kát megtérítik, a hitelezők pe­dig elengedik a kamatokat. A kisszövetkezetnek nincs se bank-, se állami hitele, se tb-tartozása. Van viszont So- mogyváron egy olyan központi telepe, amelynek a könyv sze­rinti és a forgalmi értéke között lényeges a különbség. Ez volt a fedezet az Apehnek — ide 7 millió 600 ezer forinttal tartoz­nak — és a hitelezőknek. (A 65 hitelező össztartozása szintén ennyi.) Mi az önerős program lé­nyege? Az, hogy külső segít­ség nélkül akarnak kimászni a csődből. A néhány éve raktá­ron lévő építőnyagokat, gép­kocsialkatrészeket értékesítik. Megpróbálják meglévő ingat­lanaikat bérbe adni vagy el­adni. A somsogyjádi varrodát már bérbe is vették, s a bérlő hosszú távra tervez. Több hite­lező jelezte: a tartozást ledol­gozhatja nála a kisszövetkezet. Tüzépek visszavásároltak árut, volt olyan hitelező, aki két CB-t kapott a tartozás fejében. A hitelezők ráébredtek: min­den egyezkedés jobb, mint a felszámolás. A kisszövetkezet dolgozik; hamarosan átadják a balatonszabadi iskolát, és sze­rencsére újabb munkákat is el­nyertek. Jelenleg munkaerő­gondjaik vannak: az alkalma­zottak amikor megneszelték, hogy csődöt jelent a cég, el­mentek. A fizikai dolgozók lét­száma harminccal megcsap­pant. Most kevés az ács, a kőműves, az asztalos. Lőrincz Sándor Schiller típusú defibrillátort — újraélesztő készüléket — kapott a kaposvári mentőállomás a Vöröskereszt támoga­tásával. A kiírós EKG-val egybekötött berendezés kategóri­ájában a legkorszerűbbek közé tartozik. Tervezik, hogy a Kaposvár Mentöaiapítvány számláján összegyűlt pénzből a régebbi típusű lélegeztető készüléküket is ilyen korszerűre cserélik. (Fotó: Kovács Tibor) Felfüggesztették a cukorexportot A már korábban kiadott engedélyeken túl az Agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság nem támogatja a finomí­tott cukortermékek további exportját. Az exportfelfüggesz­tés csütörtöktől érvényes. Több pénz a beruházásra Aki azonban augusztus 12-e után, de még a tözle- mény megjelenése előtt nyúj­tott be export engedélykérel­met, és erre a letéti díjat be is fizette, azt visszaigényelheti. Kérelmét ez ügyben a Pénz­ügyminisztérium élelmiszer­gazdasági főosztályára kell benyújtania. A kérelemhez csatolni kell a jóvá nem ha­gyott export engedélykérelmet és a letéti díj befizetését iga­zoló hiteles bizonylatot is. Az intézkedést az előzete­sen meghatározott exportke­ret kimerülése tette szüksé­gessé. Az okok között azon­ban a hazai ellátás biztosítása is szerepel. Ilyenkor ugyanis — az újabb cukorkampány előtt — fokozott igény jelent­kezik cukorexportra, hiszen ebben az időszakban maga­sabb áron lehet értékesíteni a terméket. Engedélyt lehet azonban kérelmezni összesen 150 ezer tonna búzakenyérliszt export­jára. Az engedélyek augusz­tus 17-től igényelhetők és ez év december 31-ig lesznek érvényesek. Ebben az időtar­tamban, egy igénylő legfeljebb 10 ezer tonna búza exportját kérelmezheti. Letéti díjként pedig árutonnánként 400 fo­rintot kell befizetni. Augusztus 19-e a határideje annak, hogy az önkormányza­tok benyújtsák igényeiket a' céltámogatásokra. Nyitrai Edit, a Belügyminisztérium fő­osztályvezetője elmondta: a céltámogatás olyan kiegészítő rendszer, amelyet normatív módon, alanyi jogon kapnak az önkormányzatok különféle beruházásokra, fejleszté­sekre, rekonstrukciókra. Az igényeket a kormány bírálja el, hogy azok megfelelnek-e a törvényben meghatározott kö­vetelményeknek, majd az Or­szággyűlés tételesen dönt a kért támogatásokról. Az elmúlt két évben elsősorban a már korábban beindított beruhá­zások kaptak ilyen támoga­tást, mivel ekkor került sor a korábban megyei hatáskörbe tartozó rendszer átalakítására országossá. A kormány júni­usban hagyta jóvá az idevágó törvéhy tervezetét, s az előre­láthatóan októberben kerül az Országgyűlés elé. A céltámo­gatásokra előirányzott összeg az 1991. évi 6,2 milliárd forint­tal szemben 1992-ben 16,6 milliárd forint lesz. Olyan híresztelések is elter­jedtek, amelyek szerint a kor­mányzat úgy kíván „takaré­koskodni", hogy igen rövid időt — a júniusi kormánydöntéstől augusztus 19-ig — ad az ön- kormányzatoknak igényeik be­jelentésére. Nyitrai Édit el­mondta: az igénybejelentés nem azonos a beruházási ter­vek elkészítésével, mivel az utóbbiakat már jóval előbb el kellett készíteni ahhoz, hogy az illetékes önkormányzat tisztában legyen azzal, meny­nyi céltámogatásra van szük­sége. Továbbá a céltámoga­tás alanyi jogon jár, tehát a kormány nem „takarékoskod­hat” vele, hanem a törvény ér­telmében köteles azt az ön- kormányzatok rendelkezésére bocsátani — cáfolta a vádakat a belügyminisztériumi főosz­tályvezető. Á céltámogatások igénybe­vételével megvalósuló beru­házásokhoz egyébként ön- kormányzati hozzájárulás is szükséges: egy település megfelelő vízellátásának a ki­építéséhez akár 90 százalé­kos támogatást is lehet kapni, míg egy iskolai tornaterem felépítését mintegy 60 száza­lékban kell az önkormányzat­nak fedeznie. Azon települé­sek számára amelyek nem rendelkeznek megfelelő anyagi erőforásokkal, kiegé­szítő keretet hoznak létre, amelyet azok vehetnek igénybe, akik rajta vannak a hátrányos helyzetű települé­sek listáján. AMERIKAI TÁMOGATÁS Kétmillió dollár a magyar szívgyógyászatnak NEM ROSSZABBAK HAZÁNK ORVOSAI — FÖLÖSLEGES ADMINISZTRÁCIÓ NÉLKÜL Tény, hogy a Magyarországnak folyósított amerikai segé­lyek igencsak szerények, és messze elmaradnak a szük­ségletektől és a várakozástól. Ugyanakkor számos olyan, a maga nemében igen jelentős program van sínen, amely észrevehető, jótékony változást hozhat. Iskolapélda: több mint 2,1 millió dollár szolgálja egy mintajellegü, világszín­vonalú szívgyógyászati kezelő- és vizsgáló kialakítását a Széher úti Szt. Ferenc kórházban. o 1956 után Amerikába került magyar orvos, dr. Szele György kezdeményezte, hogy szolgálja kormányzati segély- program a magyarországi gondok enyhítését: hazánk­ban nemzetközi összehasonlí­tásban kiemelkedően magas a halálosvégű szív- és kerin­gési betegségek aránya. Sta­tisztikáink szerint Budapesten csaknem minden második, in­farktussal kórházba szállított beteg meghal: egyharmaduk még a felvétel előtt, szállítás közben. A Virginia állambeli kórházakban, amelyek a prog­ramot bonyolítják, az infark­tus-betegek halálozási ará­nya 8-10 százalék. Az ameri­kai szakemberek szerint szer­vezéssel, de különösen a leg­korszerűbb műszerek, vizsgá­lati és kezelési eljárások be­vezetésével a magyar halálo­zási arány is jelentősen csök­kenthető. A több mint kétmillió dollárnak kereken a fele mű­szerek beszerzését szolgálja a kis budai kórház hatágyas koronária-intenzív osztálya, 12 ágyas szívgyógyászati ke­zelője és a kardiológiai vizs­gáló-laboratórium felszerelé­sére. Többek között ultrahan­gos, illetve az izotópos szív­vizsgálókra, a járóbetegeknél alkalmazott EGK-monitorokra gondoltak. 0 Három fiatal magyar szak­orvos tavasz óta egy éven át tanulmányozza a gyógyászati módszereket, a szervezést a Fairfax és a Prince William kórházban. Két, viszonylag ki­csi, nem nyereségérdekeit, s a kardiológiában igen elismert intézményről van szó. A ma­gyarok dr. Andrássy Gábor, dr Greschik Gábor és dr. Kő­szegi Gábor nagy elismerés­sel nyilatkoznak tapasztalata­ikról: Benyomásaik szerint a magyar orvosok egyetemi képzése semmiben nem ma­rad el az amerikaitól. A kü­lönbség később, a gyakorlati munkában jelentkezik: az amerikai szakorvosnak, köz­tük a szívgyógyásznak — bár ők is igen sokat dolgoznak — adminisztratív terhektől, túl­zott kórházi terheléstől men­tesen van módja elmélyedni szakterületében. Egy sor fel­adatot, amelyet Magyarorszá­gon csak orvos végezhet, itt kitűnően képzett orvos-tech­nikusok, nővérek látnak el: például az intenzív osztályon sincs állandó orvosi ügyelet. Óriási megtakarításokat tesz lehetővé az is, hogy a betegek a műtétek nagy részénél csak rövid ideig, vagy egyáltalán nem kerülnek kórházba. Isme­retlen az infarktusos betegek hosszú, költséges gyógyinté­zeti utókezelése is: a rehabili­táció a járóbetegellátás kere­tében kitűnően megoldható. 0 Ősztől az orvosok után ma­gyar nővérek és technikusok érkeznek hosszabb tanlumá- nyútra a Washington melletti kórházakba, majd 1993 nya­rán megnyílik a Szt. Ferenc új szívgyógyászati központja. Amerikában képzett gárdájá­nak egyik feladata lesz, hogy elterjessze a mintaintézmény tapasztalatait. Remény van arra, hogy a kezdeményezés továbbfejlesztéséhez is lesz amerikai támogatás. A jövő héten meglátogatja a program amerikai és magyar résztve­vőit, a kórházakat dr. Surján László népjóléti miniszter. Heltai András

Next

/
Oldalképek
Tartalom