Somogyi Hírlap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-15 / 193. szám

1992. augusztus 15., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Nagyboldogasszony napján Magyarok nagyasszonya A Boldogságos Szűz Mári­ának, Jézus édesanyjának tisztelete hazánkban egyidős az ezeréves magyar király­sággal. Szent István 1038. augusztus 15-én, Szűz Mári$ mennybevitelének ünnepén ajánlotta Mária oltalmába az általa alapított székesfehér­vári bazilikában koronáját és országát. Ez a nap azóta Ma­gyarországon parancsolt ün­nep, s a katolikus magyarság azóta szakadatlanul ostro­molja imával,' énekkel a Bol­dogasszonyt, ahogyan pati­nás magyarsággal nevezzük. „Boldogasszony Anyánk, régi nagy pátrónánk..." — zúg a templomokban. Az ünnep régi neve: dor- miio, azaz elalvás, tehát Mária halálának, és az azt nyomban követő mennybevitelének napja. E napon halt meg Szent István is. Nekünk tehát au­gusztus 15. kettős ünnep, hi­szen az ország felajánlása is ekkor történt. A római Szent­szék is elismerte a Mária-tisz- teletnek a nemzeti jellegét, és XIII. Leó pápa 1896-ban, a mil- lénniumkor külön ünnepet en­gedélyezett nekünk Magyarok Nagyasszonya címen. Az augusztus 15-ei ország­felajánlás az eredete annak, hogy hazánkat Szent László óta nevezik Regnum Maria- numnak, Mária országának. Őseink gyakran a pénzekre is Mária-képet vertek. A magyar katonák harci kiáltása már az Árpád-házi királyok alatt Jé­zus és Mária neve volt, ugyanekkor Szűz Mária volt ti­zenegy püspökség és 62 apátság védőasszonya. Az Nagyboldogasszony-ábrázolás pénz hátlapján. A magyar kultúráért Soros volt a rágalomhadjáratban Soros György, Ameriká- \ ban élő magyar származású üzletember, aki vagyonából ed- ? dig is sokat áldozott szülőföldje kulturális felemelkedésére. r Rágalmak zúdultak rá, Csurka kétségbe vonta azt is, hogy 5 van mit a tejbe aprítania Sorosnak. A Magyar Rádió Vasár­napi Újság című műsorában hangzott el a sok hallgatót fel- [ háborító „írói levél”. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium közleményben > utasította vissza azokat a támadásokat, amelyek nem illették meg az Amerikában élő magyar mecénást, aki eddig is sokat } áldozott értünk. Valamit tudott Csurka, de ahhoz keveset, hogy hűen tálalja az igazat. A magyar kormány 1989 március idusán megállapodást írt alá Soros Györggyel, miszerint az alapítvány évi hárommillió USA-dollárt meghaladó támoga- . tását évente, utólag visszatéríti magyar forintban a mecé­násnak. A kormány további kedvezményeket is vállalt. A ha­zai költségvetési törvény az elmúlt két évben 85-85 millió fo­rintban állapította meg azt a keretet, amely a Soros Alapít- j vány 3 millió dolláron felüli kiadásait ellensúlyozza. Ezzel I szemben az alapítvány 128, illetve 165 millió forinttal lépte túl a megállapodásban rögzített összeget. Miután az alapítvány kuratóriumát az alapító maga hatá­rozza meg, s az alapító okirat szerint e testületben — or­szággyűlési képviselőt kivéve — államhatalmi vagy állami- * gazgatási szerv tagja, alkalmazottja nem lehet, az a furcsa helyzet állott elő, hogy felelős kormányképviselő jelenléte nélkül jelentős összegű költségvetési pénzek elosztásában dönt egy testület. A jogszabályok változása is közrejátszott abban, hogy megújítsák a megállapodást Soros Györggyel. Ezt július 15-én írta alá Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter távolié- l tében Kálmán Attila politikai államtitkár Soros György képvi­selőjével, dr. Dörnbach Alajossal. A magyar állam 160 millió forint visszatérítésével tartozik ' az alapítványnak. Soros György ennek fejében vásárolja i meg a budapesti V. kerületben a Nádor utca 9. szám alatti i épületet, ahol Közép-európai Egyetemet kíván alapítani. A tények magukért beszélnek. Soros Györgyöt, az általa létrehozott alapítványt továbbra is partnerének tekinti a Mű- I velődési és Közoktatási minisztérium magyar a kultúra ápo- \ lásában és fejlesztésében. Jó, ha tudjuk: a személyeskedésnek háttérbe kell szorul­nia a magyar kultúra ügyével szemben. Horányi Barna <!*!■ !«>!!*! i«!\ll)| HI I/O,1 Leszkovszky György freskója 1943-ból a kaposvári Nagyboldogasszony templomban Úrangyala-harangozást ná­lunk már 1307-ben elrendelte az udvari zsinat. A fennmaradt legrégebbi magyar Mária-pré- dikációt a debreceni legen­dáskönyv tartalmazza a XV. század derekáról. Ám elsősorban a barokk időkben érkezett virágkorához e kultusz. Nagyboldogasz- szony tiszteletére szentelt bú­csújáróhelyek, kegyhelyek vannak szerte az országban. Se szeri, se száma azoknak a köztéri Mária-szobroknak, amelyeket magánosok állíttat­tak, helyenként Magyarország királynőjeként ábrázolva, fején a Szent Koronával, mint azon a nagykátai szobron,a melyet 1779-ben emeltek. De termé­szetesen akadnak ennél ré­gibb Mária-szobrok is az utak mentén, tereken. Ilyen a fertő- szentmiklósi, amelyet Acsády Fruzsina készíttetett 1676-ben, a jászberényi 1699-ből, a mihályi 1700-ból, amelyet Lip Bertalan csinálta­tott. Letkésre 1707 óta tekint le a Nagyboldogasszony szobra. Az esztergomi 1710-ből, az ebergőci 1720-ból való. Nem csupán dalok, szobrok tanúsítják a magyarság évszázados Mária tiszteletét. Számtalan fest­mény, oltárkép és freskó is. Most csak egyre emlékezte­tünk, a Benczúr Gyula festette Szent István felajánlja a koro­nát címűre, amely a budapesti Bazilikában látható. Az oltár­képhez talán az a néhány sor illik, amelyet Szent István egyik legendájában olvasha­tunk: „Minden cselekedetét tel­jesen Istennek szentelte, fo­gadalom és felajánlás útján szüntelen imáiban magát és királyságát a mindenkoron Szűz Istenanya, Mária gyám­sága alá helyezte...” Dr. Csonkaréti Károly Portrék töviskoronával Győri Vilmos fotókiállítása Az ember a maga képére formálta az Istent. Ezért van, hogy a különböző népek és vallások képviselői külön­böző módon jelenítik meg a Megváltót. A Krisztus-ábrá­zolások mássága, ha a mű­vészek alkotáséiban ölt tes­tet, nem csupán az antropo­lógiai különbözőséget mu­tatja, de az alkotó egyéni gondolatait és érzéseit is. Győri Vilmos horvátországi születésű fotóművész portré­sorozatot készített az általa „meglátott” Krisztus-fejekről. Munkái nem vallási indíttatá- súak, sokkal inkább töreked­nek megmutatni az egyes arc­karakterek tipikus arckifejezé­seit: a fájdalom, a szenvedés és a megbocsátás érzésének mimikái tükröződését. Az ötlet nem mindennapi s talán megsejtet valamit abból a kettősségből is, amelyet egy kéthazájú művész hordoz magában. Megsejteti az etni­kai hovatartozást kifejező kü­lönbségeket, de magán hordja az azonosságot is: azt, hogy Isten előtt minden ember egyenlő. A milliárdnyi Krisz­tus-arcból Győri Vilmos fotóin csak néhány villan fel. Mementóként. A szenve­dés, amelyet Ő vett a vállára, reménytkeltő is egyben: talán nem volt önmagáért való a megfeszíttetés. Győri Vilmos a II. világhá­ború idején költözött Magyar- országra; most Barcson él. Gyermekkora óta ismerkedett az apparáttal, majd több bél­és külföldi fotópályázaton, fotó- és képzőművészeti tá­borban vett részt. Fotóit, fotó­montázsait 28 alkalommal tárta a közönség elé. Budapest, Barcs, Kaposvár, Verőce, Székesfehérvár, Szi­getvár és Sinsheim után au­gusztus 15-én Barcs testvér- városában, a viroviticai városi kastélyben nyílik kiállítása. A bemutatkozáson túl a ve­rőcei Szent Rókus-napi ün­nepségek fényét növeli ez a kiállítás, amellyel a művész hozzá kíván járulni a háború­ban üldözött és károsult gyermekek megsegítéséhez is. Várnai Ágnes Mansell adománya Nigel Mansell, a Forma 1 autóversenyek világhírű piló­tája egy félmillió forintról kiállí­tott csekket adott át a Nem­zetközi Pető Intézet javára, a magyarországi gyermekek megsegítésére. A három- gyermekes Mansell tavaly születésnapjára kapta a sportszerető közönségtől azt a „Skála” nevű lovat, amely­nek az értékesítéséből befolyt összeget adományozta a mozgássérült gyermekek re­habilitációját szolgáló nem­zetközi hírű intézetnek. Eötvös napok Ercsiben Eötvös József emlékét ez évtől Eötvös-napok megren­dezésével is ápolni kívánja a Fejér megyei Ercsi község, ahol gyermekkorát töltötte je­les egyénisége. Az Antall Jó­zsef miniszterelnök fővédnök­ségével ma kezdődő, s szep­tember 3-ig tartó rendezvény- sorozattal hagyományt sze­retnének teremteni. Tudós életrajzi lexikon Azzal a céllal készült a Ma­gyarok a természettudomány és a technika történetében című életrajzi lexikon, hogy az ifjúság ismerje meg a magyar tudományos és műszaki ha­gyományokat, az itthon és kül­földön élt és élő magyar tudó­sok szerepét a világ termé­szettudományos és műszaki haladásában. A Magyar Tu­dományos Akadémia gondo­zásában készült lexikon mint­egy kétszáz szerző munkája. Japán az Aids ellen A japán kormány az ötszö­rösére kívánja növelni az AIDS megelőzésére fordított költségvetési összegeket. A folyó pénzügyi évben — az idei 15 millióhoz képest — csaknem 80 millió dollárt köl­tenek AIDS-felvilágosító kam­pányokra, orvosi kezelésre, továbbá AIDS-kórház létesí­tésére. A szigetországban 779 beteget tartanak nyilván, de a HIV-vírussal fertőzöttek, il­letve a megbetegedettek száma ez év első felében ijesztően emelkedett. 56-os emlék a Nixon- könyvtárban A Richard Nixon, volt ame­rikai elnök Fehér Házi iratait, munkásságának emlékeit őrző könyvtár, illetve kutató- központban leplezték le ünne­pélyesen Daday Ferenc ame­rikai magyar festőművész al­kotását. Á nagyméretű tabló annak a jelenetnek állít emlé­ket, amikor az akkori alelnök Nixon, Eisenhower elnök megbízásából 1956-ban a hí­res Andaui hídnál, az osztrák határon találkozott a magyar menekültekkel. Menekült diákok Szegeden Csaknem négyszáz általá­nos és középiskolás diák kezdi meg, vagy folytatja ta­nulmányait szeptembertől Szeged oktatási intézményei­ben. A menekültek többsége jugoszláv állampolgár, a töb­biek Romániából települtek át a Tisza-parti városba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom