Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-09 / 161. szám
1992. július 9., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 FELLEBBENTETTÜK A VASFÜGGÖNYT A bambergi misszió (Fotó: Kovács Tibor) Káli vigasságok Példa haza- és tájszeretetből Felújított szentjakabi romok Mintegy hatmillió forint értékű munkával felújította a kaposszentjakabi Móricz Zsigmond Művelődési Ház a hely nevezetes műemlékegyüttesét. Helyreállították a nemrégiben történt rombolás kárait, rendbetették a romok és a kőtár környékét, a parkolót. A jövő héten kívánják megnyitani a látogatók előtt a művelődési ház kezeléséb^került műemlékegyüttest, kőtárát. A nyaraló Szép sikert aratott a 10. müncheni filmnapokon a török származású, magyarországi rendező, Tugay Can A nyaraló című filmje. A Kőszegi Erika regénye nyomán készült játékfilmet bemutatja valószínűleg valamelyik német televíziós állomás is. Könyvtámogató pályázat A bejegyzés alatt álló Magyar Könyv Alapítvány pályázatot hirdetett a Magyar- országon 1993 június végéig megjelenő, egyetemes és nemzeti értékeket hordozó könyvek kiadásának támogatására. A pályázat beadásának határideje augusztus 15. A jelentkezési lap beszerezhető a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. Utcaszínház Kőszegen A történelmi város nemzetközi utcaszínházi találkozónak ad helyet. Mától három napon át mutatkoznak be az osztrák, lengyel, az újvidéki együttesek. A magyar utcaszínházakat a budapesti M.E.G. képviseli. (Folytatás az 1. oldalról) — Tudomásom szerint a mi iskolánk teremtett először tartós kapcsolatot német gimnáziummal. Egy kicsit sikerült fel- lebbentenünk a vasfüggönyt. Ebben segítségünkre volt az Állami Ifjúsági Bizottság is, hiszen Helmut Dütsch onnan szerezte be az információt rólunk. — Nyári közös vakáció, vagy ennél több a diáküdültetés? — Nálunk már dúl a vakáció, a németeknél egy hét múlva ér véget a tanév. A bambergi diákok tanulmányi kirándulásnak tekintik az itt-tartózkodásukat, éppen ezért fontos szerepet szánunk Magyarország nevezetességei megismertetésének is. Egy hét múlva mi utazunk Bambergbe a kórus tagjaival, az első napi programban óra- látogatások szerepelnek. A diákok és a tanárok a fo- nyódi családok vendégei voltak. így igazi barátságok is születtek, folytatandó kapcsolatok. Vannak is olyanok, akik már elvégezték ugyan a bambergi gimnáziumot, de rendszeresen visszatérnek Fonyódra az ismerőseikhez. Bamberg mellett a finn Tor- nióval tart még szoros kapcsolatot a fonyódi Mátyás Király Gimnázium és Szakközépiskola, igaz a csereüdülés nem ilyen gyakori. A csereüdülés kiötlője Helmut Dütsch, a bambergi Franz Ludwig Gimnázium igazgató- helyettese. — Gyerekkorom nagy élménye volt az 1956-os magyar forradalom. Édesapám beszélt róla. Azt reméltük, hogy akkor végleg elhagyják az oroszok Magyarországot. 1966-ban jártam először Magyarországon, a Szovjetunióba utaztam. Diákként jártam ott, sátorban laktam. Nem kellett félnem, mert sok őrző vett körül. — Mit tapasztalt ott? — Meglepett az emberek tájékozatlansága, és meggyőződtem arról is, hogy nem hisznek igazában a kommunizmusban és az igazságot keresik. Talán ez az élmény is hozzájárult ahhoz, hogy megszületett bennem a csereüdültetés gondolata, de ennek előtte több csoportot szerveztem Magyarországra, ahol elsősorban az egyházi művészettel ismerkedtünk, a templomokat kerestük föl. Ki is voltam tiltva néhány évre Magyarországról, míg államtitkárunk nem írt egy levelet Péter János akkori külügyminiszternek. Újból visszatérhettem Magyarországra, 1982-től már sokadmagammal, a diákjaimmal, hogy győződjenek meg: Magyarország Közép-Európához tartozik, nem Kelethez. És azért kapcsolódott be Románia is a diák-cse- reüdültetésbe, mert a véleményem szerint az erdélyi magyarság és Románia is Kö- zép-Európa szerves része. A hangulatos garden partin a szülők maguk készítette süteményeket, italokat kínáltak a vendégeknek, a polgármester, Horváth Gábor a köszöntő szavakon túl ajándékkal kedveskedett a diákoknak, hasonlóan a gimnázium igazgatója is. Az esti tábortűznél a közös éneklés tovább melengette a szíveket. Horányi Barna A Káli-medence szépségét még őseink fedezték fel — mintegy ezer évvel ezelőtt. A történelem viharait apátsági romok, az alkotó ember munkáját felújított parasztházak, pincék, porták jelzik. A Balatonhoz közeli kis település, Szentbékkálla rangos kulturális és szórakoztató programok helyszíne július 1-jétől augusztus 2-ig. Káli vigasságok néven rendezik meg — hagyományteremtő szándékkal — azokat a programokat, amelyek elsősorban a táj szeretetét hivatottak tükrözni. Szelényi Károly fotós és Somogyi Győző grafikus ebből az alkalomból mutatja be tízezer példányban nyomtatott könyvét: Szelényi az épületek homlokzati díszeit, a somogyi régió szellemiségét mutatja be alkotásain. Kettejük munkáit, valamint Gyémánt László festőművész és növendékeinek képeit kollektív kiállításon láthatják az érdeklődők. A Balaton-felvidék hagyományait, néprajzát és régi hangszereit a Lopótök együttes idézi fel, a vérbő komédiák kedvelői pedig a veszprémi Petőfi Színház előadásában a Parasztdekameront tekinthetik Második alkalommal hirdetett országos groteszk képző- és iparművészeti pályázatot a Somogy Megyei Művelődési Központ. Az idei téma címe: Zárt és nyitott ablakok. Olyan alkotásokat várnak, amelyek szőkébb és tágabb világunk leg- újabbkori viszonyait tükrözik. A pályamunkákat október 26- 30-a között várják. A beérkemeg. Sebő Ferenc zenekara és a veszprémi népi együttes az előadóművészetek közé emeli a folklórt, míg a Soproni Fúvószenekar a térzene kedvelőinek szerez emlékezetes perceket. Bizonyára sokan lesznek majd jelen a Tomkins együttes koncertjén, Balázs Péter és Schütz lla előadóestjén — ők a paraszti vigasságokat elevenítik fel. A háromnapos programon lesz majd borverseny, borkóstoló, sőt, hamisítatlan cigánylakodalmas is — az utcákon pedig népi iparművészek kínálják portékáikat. Esztétikum és íz — ezt a címet is adhatnánk a cukrászati és virágkötészeti bemutatónak. A helyiek mellett a programok szervezésében besegítenek azok a vidéki — köztük több fővárosi — művészek, alkotók is, akik- így találtak vissza ismét a természethez. Sára Sándor, Zolnay Pál, András Ferenc gyakori látogatója e tájnak, Jancsó Miklós pedig vendégként is otthon érzi ma-, gát Szentbékkállán. Filmjeik bemutatója egyik izgalmas színfoltja lesz a Káli vigasságok c. rendezvénysorozatnak. zett munkákból Kaposváron a Somogy Megyei Múzeumban és a Kaposvári Galériában rendeznek kiállítást. A legkiemelkedőbb munkák elismerésére Dorottya-díjat alapítottak. Á pályamunkákat a megyei művelődési központban, illetve a Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Házában gyűjtik össze. Zárt és nyitott ablakok Orvosképzés Pécsen (5.) Pécsi Tudományegyetem — Orvosi kar Az 1947/48-as tanévvel nemcsak az egyetem történetében kezdődött új korszak. Lissák rektorsága alatt lezárul az Erzsébet tudományegyetem megpróbáltatásokban és eredményekben egyaránt gazdag korszaka. S ugyancsak az ő rektorsága alatt, az 1948/49-es tanévben elkezdődött egy olyan 4 évtizedes időszak, amikor az egyetemet nem annyira tanárainak szelleme, sokkal inkább falai határozták meg, amelyeken alig-alig törhetett át — az előző korszak nagyjaival mindenben vetekedő — Környeyk és Kerpelek, Romhányiak és Cholnokyak szellemisége. A Pécsi Tudományegyetem Orvosi Karának ugyanaz a Lajos László volt az első dékánja, aki az Erzsébet tudományegyetem orvosi karának is utolsó dékánja. A Pécsi Tudományegyetem Orvosi Karának első avatott hallgatója 1948. február 4-én Horgos György volt. 1948 nyarán kezdődnek a szomorú miniszteri leiratok: „.. .mely szerint... a Népbíróság, illetve a NOT által életfogytig tartó kénye- szermunkára elítélt... orvos- tanhallgatókat a hazai összes egyetemekről kizárta." Ekkor rendelkezett úgy a miniszter, hogy „a hivatalos helyiségekben még fellelhető Horthy korszakbeli politikusok képmásait azonnal el kell távolítani.” És megkezdődött az ideológiai of- fenzíva: „az elnöklő Lajos László dékán .. .felkérte Lissák Kálmány ny.r.tanárt..., hogy tegyen javaslatot a Társadalomtudomány c. kollégium előadójára. Dr. Lissák.. . Aczél György országgyűlési képviselőt javasolta...” Hogy az ideológiai offenzíva politikaivá válhasson, abban a „demokratikus érzelmű” hallgatóság is segít: feljelentették a rektornál Beöthy Konrádot, hogy „kijelentései sértették a demokrácia érdekeit... és a tanítás érdekeit nem szolgálták"^ professzor nem hallgatta el a népi demokratikus rendőrség — nyilván az ÁVH — azon akcióját, hogy valakit veréssel arra akartak kényszeríteni: vallja azt, hogy a meggyilkolt embert kulákok verték agyon). Ugyanezek a demokratikus érzelmű hallgatók (Kovácsics János, Major Sándor, Tóth János) még Beöthy professzor adjunktusát, Dános Lászlót is feljelentették, mert az adjunktus Beöthy távollétét hivatalos elfoglaltságával indokolta, jóllehet az adjunktus tudta, hogy állásából a professzor fel van függesztve... (Mindkettőt a dékán külön „megdorgálta”). Az ideológiai offenzíva — a tanári kar ellenére — azonban folytatódik. A miniszter 1949 tavaszi utasítása alapján a felvételiken a szakmai kérdések mellett ideológiai kérdéseknek is szerepelniük kell egyenlő arányban és súlyban. Arról is értesíti a miniszter a tanácsot, hogy tisztséget jelző díszjelvények használatát megtiltja és azokat a Nemzeti Múzeum történeti osztályára be kell szolgáltatni (1949 őszén a Kossuth-címer helyett „hatályba lép” a csillagos-sar- lós-kalapácsos címer). A Dobi-kormány felszólítja az egész magyar népet, „készüljenek a dolgozó emberiség bölcs vezére és tanítója, a magyarság nagy barátja, Sztálin generalisszimusz 70. születésnapjának méltó megünneplésére). Hogy a kar miként ünnepeljen, a dékánnak erre a felszólítására csak egy hozzászóló: Ernst Jenő volt, aki három pontban foglalta össze a teendőket. 1949 tavaszán Donhoffer Szilárd (47 éves) egyetemi tanári kinevezésével az összes tanszék (18) vezetése megoldódott. A népjóléti minisztérium 1950 nyarán az Irgalmas-rend kórházat átadta az egyetemnek, így létrejött az ún. klinikai tömb (belgyógyászattal és sebészettel), majd ugyancsak megkapta az egyetem a megyei bíróság épületét, amelyben az urológiai, az orr-fül-gégeklinikát, valamint a kórbonctani intézetet helyezték el. Ugyancsak ekkor határozta el a minisztérium orvoskari könyvtár létesítését. 1951 nyarán 18 egyetemi nyilvános rendes tanára volt az orvosi karnak (Ángyán János, Beöthy Konrád, Boros Béla, Cholnoky László, Donhoffer Szilárd, Entz Béla, Ernst Jenő, Kerpel-Fronius Ödön, Környey István, Kun Lajos, Lajos László, Lissák Kálmán, Méhes Gyula, Melczer Miklós, Oravecz Pál, Ráüss Károly, Romhányi György, Schmidt Lajos) és 4 egyetemi nyilvános rendkívüli tanára (Hámori Artur, Kudász József, Szekér Jenő, Szentágothai János). A 11 klinikán 132 orvos dolgozott, a 10 elméleti intézetben pedig 50 oktató és 25 demonstrátor. Az M. T. 1950. XII. 10-i, 283/1950. számú rendelet úgy intézkedett, hogy az orvosi kar a vallás- és közoktatásügyi minisztérium hatásköréből az egészségügyi minisztériumába kerül át. Ezzel az orvosi kar 1951. február 1. napjától kivált a Pécsi Tudományegyetemből és önálló egyetemmé vált. Az orvosi kar utolsó avatott hallgatója 1951. július 13-án Tárkányi Kálmán Béla volt. A 40/50-es évek fordulóján mind a vallás- és közoktatásügyi, mind (később) az egészségügyi minisztérium az oktatást illetően két feladatot állított tevékenységének központjába: a felvételik megreformálását és a tanrend korszerűsítését. Nézzük a kar tisztségviselőinek sorát a kar 1918-as megalakulásától az 1951-es megszűnésig: dékán tanév prodékán Pékár Mihály 1918-1919 Fenyvessy Béla Pékár Mihály 1919-1921 Entz Béla Entz Béla 1921-1922 Pékár Mihály Pékár Mihály 1922-1925 Entz Béla Reuter Camillo 1925-1928 Pékár Mihály Entz Béla 1928-1930 Reuter Camillo Mansfeld Géza 1930-1931 Entz Béla Scipiades Elemér 1931-1931 Mansfeld Géza Tóth Zsigmond 1932-1933 Scipiades Elemér Fenyvessy Béla 1933-1934 Tóth Zsigmond Rhorer László 1934-1935 Fenyvessy Béla Ángyán János 1935-1936 Rhorer László Gorka Sándor 1936-1937 Ángyán János Neuber Ernő 1937-1938 Gorka Sándor Albrich Konrád 1938-1939 Neuber Ernő Berde Károly 1939-1940 Albrich Konrád Duzár József 1940-1941 Bende Károly (Albrich Konrád) Melczer Miklós 1941-1940 Duzár József Császár Elemér 1942-1943 Melczer Miklós Reuter Camillo 1943-1944 Császár Elemér Albrich Konrád 1944-0945 Duzár József Entz Béla 1944-1945 Melczer Miklós Mansfeld Géza 1945-1946 Melczer Miklós Lissák Kálmán 1946-1947 Mansfeld Géza Lajos László 1947-1948 Méhes Gyula Lajos László 1948-1949 Ángyán János Méhes Gyula 1949-1950 Lajos László Lissák Kálmán 1950-1951 Méhes Gyula és Kerpel-Fronius Ödön. (Folytatjuk) Benke József
