Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-30 / 179. szám

1992. július 30., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Sült hal és turizmus Művésztelep épül Libickozmán A közelmúltban vásárolt egy szép portát Libickozmán Orosz Lajos, a marcali Petőfi Sándor Általános Iskola igaz­gatója. Neve ismerősen cseng művészberkekben is. Képei­vel gyakran találkozik a tárlat­látogató. Hogy miért itt vert tanyát a fiatal művész-tanár? Nos, azért, mert megtetszett neki ez a környék. A nyugalmas hely, a szép környezet kivál- képp alkalmas az alkotásra. Egyik marcali vállalkozó ba­rátja javasolta: vegye meg a kis házat, s újítsa fel. Érde­mes. Ő pedig hozzáfogott, s nem is akármilyen tervekkel. — Az őszre szeretném befe­jezni — mondja. — Addigra elkészülünk a külső-belső fel­újítással. Fürdőszoba is lesz a két szoba, étkező mellett. Jö­vőre meghívásos alapon ér­keznek majd a képzőmű­vész-kollégák az ország min­den tájáról. Egy-két hetet töl­tenek itt, s idejüket az alkotás­nak szentelik. Megtudom: a festőművé­szek mellett keramikusoknak, grafikusoknak tűzzománcké­szítőknek lesz alkalmas e te­rep, s egy üveghuta is várja majd az alkotókat. — Megmérettethetnénk a piacon is — jegyzi meg. — A balatonszentgyörgyi Gulya csárda támogatásával ugyanis sikerült egy galériát kialakítanunk. A turizmushoz ez is hozzátartozik. Néhány éven belül pedig a Dunántúl egyik legnagyobb gyűjtemé­nye kapna itt helyet. Á mű­vész-tanár úgy véli: nemcsak a vad és a szép környezet vonzza majd az embereket Li- bickozmára. Azt szeretné, ha az idegenforgalom kiegé­szülne művészeti tevékeny­séggel, s a minőségi turizmust nem a sült hal és a vadpörkölt, hanem a vizuális élmény gaz­dagítaná. (Lőrincz) Algopyrin gyilokra Tudom, hogy tudod, hogy tudom. Oké, ám ezzel a dolog korántsem tekinthető elinté- zettnek, merthogy te mindezt tudod. Ez egy képlet, amely az első hallásra rendkívül bonyo­lult, másodikra egyszerű, majd újra bonyolult és így tovább. Legalábbis Paul Verhoeven igényesen megcsinált thrillere, az Elemi ösztön szerint, amelyben egy amerikai zsaru leszbikus hölgyek karmai vagy inkább jégvágói közé kevere­dik. Az első képsor tökélete­sen megfelel a „mutass vala­mit a kezdet kezdetén, hogy felkeltsd az érdeklődést" elvé­nek: hasis-ittas szenvedélytől hajtott pár dolgozik az évszá­zad szeretkezésén, mígnem a szőke hajzuhatagát dobáló nő egy előcsent jégvágóval har­mincegy rést ejt az irigylésre csak eddig a pillanatig méltó partnerén, egy rock and roll sztár testének felső részén. (Randa egy látvány mindjárt az elején.) A filmíró Joe Esz- terhas az Elemi ösztön ötödik percében ad egy biztos tippet a gyilkos kilétére: parancsol­janak, tisztelt hölgyek és urak, mondja, itt egy gyönyörű szőke írónő, aki szeret a jég­vágóval foglalatoskodni, amúgy meg lejegyezte sze­relme, egy rock and roll sztár jégvágó általi halálát! (Még mielőtt jégkockának nézték volna a hajdani dalospacsir­tát.) Zsarunk tudni véli: az írónő az, aki hajlamos nem igazán rendeltetésszerűen használni a „szilárd-víz-törőt”. Mellesleg a hölgy jelleme ma­gával ragadó (ezt zsarunk is megfigyeli): bársonyos, hát- szőrállító hangfekvésével, le­hengerlő stílusával és maga- biztosságával együtt. Amúgy már a következő irományán ügyködik, amely egy zsaru és egy rossz-lány kapcsolatát önti egy (a zsaru halálával végződő) regénybe. Ja, majd elfelejtettem a Sharon Stone megelevenítette bestsel­ler-szerző bestia pszicholó­gus. Csakúgy, mint (enyhe túlzással) minden második va­lamirevaló szereplő az Elemi ösztönben. Ez itt a pszicholó­gusok helye. És ideje. Meg a filmje. De mi újság velünk, „mezei” nézőkkel, akiknek vajmi kevés lövésünk akad a tudományok eme területéhez. Mit tegyünk? Mindenesetre ne vegyük le szemünk a vá­szonra vetülő szép-színes fé­nyekről, mert nem katartikus fanfárok közepette és nem is bilincsbe verve vezettetik el a fő motívum, azaz az emberé- let-kioltó. Az ugyanis, van ugyan, de... Nos, a ké- tely-okozta főfájás megszün- tetője számomra egy szem Algopyrin lett. -b-t­Népdalok a menekülttáborban Az életet a zene is élteti A színpad, a díszletek — két szék a nyárfák alatt. Mindenféle öltözékű gyermekek, fiatalok, öregek ételhordóval, fejkendős öregasszonyok, a nagyatádi menekülttábor megkeseredett életű lakói a közönség. A ven­dégek pedig Erdal Salikoglu ná­lunk tanuló török orvos és Kob­zos Kiss Tamás. Az előadott tö­rök és magyar népdalok keser­vesek. A mintegy hatvanperces mű­sor után ismerkedtem meg az előadás előzményeivel. Kobzos Kiss Tamás: — Már az is egy történet, hogy egy ma­gyar és egy török hogyan kerül egymás mellé énekelni, hogyan beszélnek, tökéletesen meg­értve egymást. Erdallal tavaly májusban találkoztunk. Én fe­deztem fel mint énekmondót, én beszéltem rá arra, hogy tanítson engem és tanítványaimat... Kia­lakítottunk egy közös műsort. Én is régóta foglalkoztam a tö­rök népzenével. Úgy kerültünk ide, Nagy­atádra, hogy Magyarország ki­nevezett isztambuli főkonzulja, Emri Miklós egy beszélgeté­sünkkor javasolta az előadást. A gyakorlati szervezést, az anyagi támogatást a Somogy Megyei Vállalkozói Központ marcali iro­davezetője, Kruppai Győző vál­lalta el, a tábor vezetősége pe­dig örömmel fogadott minket, így tehát vállaltuk a küldetést. E.Sarikoglu: Étel, ruha, pénz nem minden! Lelki segítség is kell szerintem. Szívesen jöttünk ide, mi is próbáltunk valamit tenni: zenével feloldani az em­berek bánatát. Mert tudjuk, nem lehet mindig bánatban élni... A műsor alatt a hallgatóság (pár gyereket kivéve) folyton cserélődött, az emberek jöt- tek-mentek az udvaron: vízért, almáért, ételért. De lelkűkkel odafigyeltek. Kobzos Kiss Ta­más búcsúszavait minden ott- lévő megtapsolta-megköny- nyezte: „Felejtsék el a háborút, a nyomorúságot. De sohase fe­lejtsék el népmeséiket, népdala­ikat, ősi népi kultúrájukat!” Metz A. Márton Marilyn Monroe szerelmei és élete <5.) Legyek szép a halálomban is 1962. augusztus 4-én Robert Kennedy Los Angelesben járt. Joe di Maggio, aki halála után is imádta Marilynt, hiába kereste Monroe naplóját — a kulcs is eltűnt, amellyel nyitni lehetett volna az iratszekrényt. De a legfurcsább az, hogy Marilyn Monroe aznap éjfélkor már halott volt — a rendőr­séget viszont csak hajnali fél négykor értesítették. A halott Marilyn 1962 augusztusában A miértre máig nincs válasz. Ed Watson, a Marilyn relikviák megszállott gyűjtője, akit 1987-ben, Monroe halálának 25. évfordulóján interjúvoltam a west hollywoodi Bel Age Ho­telben tartott Monroe-fotókiál- lításon, csak arról volt haj­landó nyilatkozni, hogy Ma­rilyn még halála előtt néhány nappal is a legszebb nő volt a világon... Roger Richman, Monroe hagyatékának kizárólagos ke­zelője, s e jogon az összes Marilyn-licenc odaítélője, a Monroe-szakirodalomhoz utalt. „Én legfeljebb csak annyit mondhatok, hogy ízléstelen öt­letekhez nem járulok hozzá. Amikor egy világhírű.csokolá­dégyár hatalmas pénzt ígért, ha megadom a jogot, hogy Marilyn kebléről formázott csokoládét hozzon forga­lomba, megtagadtam a hozzá­járulást.” De Monroe-poszter, rek­lámszatyor, képeslap, smink s ki tudja, mi kapható még, s vi­szik is, mint a cukrot. Marilyn eggyé vált Hollywooddal, mely sosem bánt vele kegyesen. Valamikor a nyolcvanas évek végén egy jószimatú, de pénztelen hollywoodi vállal­kozó, aki valószínűleg így akart nevet szerezni magá­nak, meghirdette, hogy az örökkévalóságnak össze­szedte a legfontosabb holly­woodi emléktárgyakat, s egy időkapszulában bemutatja a sajtónak. Marilyn hagyatéká­ból művészet volt találni bár­mit is. De sikerült előbá­nyászni a Fox levéltárából egy forgatókönyvet, melyet a mar­gón Marilyn jegyzetei tettek ér­tékessé. Watson felvásárolta az ösz- szes megszerezhető negatí­vot, s a kópiákból nyilván nem szegényedett el. Richman leghíresebb kliense máig is Monroe. Ha másból nem is, abból megél, hogy Marilyn filmékszereit — melyek egy mesésen gazdag Beverly Hills-i hölgy tulajdonába kerül­tek — gyárilag és kis szériá­ban, de platina foglalatban forgalomba hozzák... Marilyn filmjeinek jogát a Fox stúdió mondhatja magáénak, s mi­közben a kortárs színésznők — az életben maradottak — egymás fiatalságára emlé­keznek, a 36 évesen elhunyt Monroe több hasznot hoz, mint névtelenségbe koroso­dott kolléganői együttvéve. Marilyn Monroe jó üzlet volt Hollywoodnak. Madonna sem csinált belőle új kultuszt, csu­pán észrevette, hogy a Ma- rilyn-legenda él. Terveket mindig szőttek — Madonna is —, hogy filmre viszik Marilyn életét, de a halála körüli rejtély miatt sosem készült el a pro­dukció. Még riportfilm sem nagyon. A 20/20 című rendkívül népszerű televíziós magazin- műsor stábja 1985-ben inter­júkból és dokumentumokból készített riportot a Mon- roe-sztoriról. Szinte egyedü­lálló módon az amerikai tele­víziózás történetében a mű­sort az adás napján vették le a programról. „Túl messze ment a szerkesztői szabadsággal... túlságosan szubjektív követ­keztetésekre jutott...” — indo­kolták az ABC Tv cenzorai. A BBC azonban elkészítette, műsorra tűzte, sőt az amerikai televízióknak is eladta a saját verzióját. Ebben a dokumen­tumösszeállításban a Los An- geles-i bonctani intézet pro­fesszora is megszólalt. 1985 novemberében úgy nyilatko­zott, hogy exhumálni kellene Marilyn Monroe-t, s újra kel­lene kezdeni a hivatalos vizs­gálatot. „Monroe hátán és a csípőjén sérülés nyomai vol­tak láthatók. A boncolást túl gyorsan kel­lett befejeznünk, még mielőtt a belgyógyászati vizsgálattal alá tudtuk volna támasztani a gyanúnkat.” Ugyanez a Tho­mas Noguchi 23 évvel koráb­ban, Monroe halála után egyértelmű zárójelentésben közölte, hogy a halál oka ön- gyilkosság. 1985-ben egy té­vériporter kérdésére azt fe­lelte, nem kizárt, hogy gyilkos­ság történt. A Marilyn Monroe-aktát le­zárták. Elő lehetne venni újra, hogy végleg tisztázódjék a rej­tély. Monroe depressziós volt, mániákusan gyógyszerezte magát, de halálának valódi okát és módját ma sem tudja a közvélemény. Marilyn egyik legjobb ba­rátja, Norman Rosten költő a rejtély valódi megoldása híján kérdőjelek özönét ajánlja an­nak, akit nem hagy nyugodni Monroe legendája. „Holly- vyood ad, Holywood elvesz. Álomgyár, melyben egy álom­lány született.. Köze volt-e a valósághoz? És mi az, hogy valóság? S volt-e valami az életében, ami nem volt álom?” Návai Anikó Skandináv irodalomkutatók Budapesten tartja XIX. konferenciáját a nemzetközi Skandinavista Egyesülés. Az augusztus 3-tól 7-ig tartó ta­nácskozáson 240, skandináv irodalommal foglalkozó egyetemi oktató vesz részt. Vizsgálják többek között az, hogy a skandináv literatúra a történelem során mennyi­ben, mikor és hogyan volt része a politikai, ideológiai el­lenállásnak. A tudományos tanácskozáson a tervek sze­rint 90 előadás hangzik el. Érdekesnek ígérkezik pél­dául az, amelyik az 1956-os magyar forradalmat a dán irodalom tükrében mutatja be. Budapesten a Santiago Balett A Budapesti Opera Nyár '92 fesztivál rendezvényso­rozatán először vendégsze­repei Budapesten a chilei Santiago Balett. A társulat európai turnéjának része­ként a sevillai vendégszerep­lés után, augusztus elsején érkezik Magyarországra, és 4-én, 5-én és 6-án lép fel az Állami Operaház színpadán. A balettnek a 80-as években a magyar származású Nagy Iván volt az igazgatója, majd Dózsa Imre vezette a társu­latot. Adventista kongresszus Színes, látványos műsor­ral kezdődött meg kedden este az Adventista Ifjúsági Kongresszus a Budapest Sportcsarnokban. A találko­zóra 35 országból 2000 fiatal érkezett, akik 15 munkacso­portban és számos közös rendezvényen beszélik meg, hogy mit tehetnek az adven­tista fiatalok egy jobb világ­ért. A kongresszus szomba­ton este fejeződik be. Ady Endre Akadémia Nagy az érdeklődés a Debreceni Nyári Egyetem keretében működő Ady Endre Akadémia iránt. A harmadik évfolyamába lépett akadémia az idén a korábbi­nál több hallgatót, 254 ösz­töndíjast fogad. Az augusz­tus 10-től 22-ig tartó program szerint a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a magyarságismeret és nép­rajz, a művelődéstörténet, a számítástechnika-informa­tika szakok mellett ezúttal az MTA Nyelvtudományi Inté­zete segítségével speciális magyar nyelvészeti szeminá­riumot is szerveznek a ma­gyar nyelvet külföldön oktató tanároknak. Iglesias a törvény előtt Egy valenciai döntőbíró­ság előtt kell felelnie Julio Ig- lesiasnak arra, hogy vajon apja-e az immáron 16 éves Francisco Javier Sanchez- nek. A mama, Maria Edité Santos ugyanis ezt állítja. Elmondása szerint 17 évvel ezelőtt futó, ám annál szen­vedélyesebb viszonya volt az énekessel a Costa Bara- ván. Iglesiasnak ezért most apasági tesztet kell csinál­tatnia az igazság kideríté­sére. „Legalább 50 ezer apasági ajánlatot kaptam már. Ha mindenki a törvény elé citált volna, rég befejez­hettem volna énekesi karrie­remet.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom