Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-30 / 179. szám
1992. július 30., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Sült hal és turizmus Művésztelep épül Libickozmán A közelmúltban vásárolt egy szép portát Libickozmán Orosz Lajos, a marcali Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója. Neve ismerősen cseng művészberkekben is. Képeivel gyakran találkozik a tárlatlátogató. Hogy miért itt vert tanyát a fiatal művész-tanár? Nos, azért, mert megtetszett neki ez a környék. A nyugalmas hely, a szép környezet kivál- képp alkalmas az alkotásra. Egyik marcali vállalkozó barátja javasolta: vegye meg a kis házat, s újítsa fel. Érdemes. Ő pedig hozzáfogott, s nem is akármilyen tervekkel. — Az őszre szeretném befejezni — mondja. — Addigra elkészülünk a külső-belső felújítással. Fürdőszoba is lesz a két szoba, étkező mellett. Jövőre meghívásos alapon érkeznek majd a képzőművész-kollégák az ország minden tájáról. Egy-két hetet töltenek itt, s idejüket az alkotásnak szentelik. Megtudom: a festőművészek mellett keramikusoknak, grafikusoknak tűzzománckészítőknek lesz alkalmas e terep, s egy üveghuta is várja majd az alkotókat. — Megmérettethetnénk a piacon is — jegyzi meg. — A balatonszentgyörgyi Gulya csárda támogatásával ugyanis sikerült egy galériát kialakítanunk. A turizmushoz ez is hozzátartozik. Néhány éven belül pedig a Dunántúl egyik legnagyobb gyűjteménye kapna itt helyet. Á művész-tanár úgy véli: nemcsak a vad és a szép környezet vonzza majd az embereket Li- bickozmára. Azt szeretné, ha az idegenforgalom kiegészülne művészeti tevékenységgel, s a minőségi turizmust nem a sült hal és a vadpörkölt, hanem a vizuális élmény gazdagítaná. (Lőrincz) Algopyrin gyilokra Tudom, hogy tudod, hogy tudom. Oké, ám ezzel a dolog korántsem tekinthető elinté- zettnek, merthogy te mindezt tudod. Ez egy képlet, amely az első hallásra rendkívül bonyolult, másodikra egyszerű, majd újra bonyolult és így tovább. Legalábbis Paul Verhoeven igényesen megcsinált thrillere, az Elemi ösztön szerint, amelyben egy amerikai zsaru leszbikus hölgyek karmai vagy inkább jégvágói közé keveredik. Az első képsor tökéletesen megfelel a „mutass valamit a kezdet kezdetén, hogy felkeltsd az érdeklődést" elvének: hasis-ittas szenvedélytől hajtott pár dolgozik az évszázad szeretkezésén, mígnem a szőke hajzuhatagát dobáló nő egy előcsent jégvágóval harmincegy rést ejt az irigylésre csak eddig a pillanatig méltó partnerén, egy rock and roll sztár testének felső részén. (Randa egy látvány mindjárt az elején.) A filmíró Joe Esz- terhas az Elemi ösztön ötödik percében ad egy biztos tippet a gyilkos kilétére: parancsoljanak, tisztelt hölgyek és urak, mondja, itt egy gyönyörű szőke írónő, aki szeret a jégvágóval foglalatoskodni, amúgy meg lejegyezte szerelme, egy rock and roll sztár jégvágó általi halálát! (Még mielőtt jégkockának nézték volna a hajdani dalospacsirtát.) Zsarunk tudni véli: az írónő az, aki hajlamos nem igazán rendeltetésszerűen használni a „szilárd-víz-törőt”. Mellesleg a hölgy jelleme magával ragadó (ezt zsarunk is megfigyeli): bársonyos, hát- szőrállító hangfekvésével, lehengerlő stílusával és maga- biztosságával együtt. Amúgy már a következő irományán ügyködik, amely egy zsaru és egy rossz-lány kapcsolatát önti egy (a zsaru halálával végződő) regénybe. Ja, majd elfelejtettem a Sharon Stone megelevenítette bestseller-szerző bestia pszichológus. Csakúgy, mint (enyhe túlzással) minden második valamirevaló szereplő az Elemi ösztönben. Ez itt a pszichológusok helye. És ideje. Meg a filmje. De mi újság velünk, „mezei” nézőkkel, akiknek vajmi kevés lövésünk akad a tudományok eme területéhez. Mit tegyünk? Mindenesetre ne vegyük le szemünk a vászonra vetülő szép-színes fényekről, mert nem katartikus fanfárok közepette és nem is bilincsbe verve vezettetik el a fő motívum, azaz az emberé- let-kioltó. Az ugyanis, van ugyan, de... Nos, a ké- tely-okozta főfájás megszün- tetője számomra egy szem Algopyrin lett. -b-tNépdalok a menekülttáborban Az életet a zene is élteti A színpad, a díszletek — két szék a nyárfák alatt. Mindenféle öltözékű gyermekek, fiatalok, öregek ételhordóval, fejkendős öregasszonyok, a nagyatádi menekülttábor megkeseredett életű lakói a közönség. A vendégek pedig Erdal Salikoglu nálunk tanuló török orvos és Kobzos Kiss Tamás. Az előadott török és magyar népdalok keservesek. A mintegy hatvanperces műsor után ismerkedtem meg az előadás előzményeivel. Kobzos Kiss Tamás: — Már az is egy történet, hogy egy magyar és egy török hogyan kerül egymás mellé énekelni, hogyan beszélnek, tökéletesen megértve egymást. Erdallal tavaly májusban találkoztunk. Én fedeztem fel mint énekmondót, én beszéltem rá arra, hogy tanítson engem és tanítványaimat... Kialakítottunk egy közös műsort. Én is régóta foglalkoztam a török népzenével. Úgy kerültünk ide, Nagyatádra, hogy Magyarország kinevezett isztambuli főkonzulja, Emri Miklós egy beszélgetésünkkor javasolta az előadást. A gyakorlati szervezést, az anyagi támogatást a Somogy Megyei Vállalkozói Központ marcali irodavezetője, Kruppai Győző vállalta el, a tábor vezetősége pedig örömmel fogadott minket, így tehát vállaltuk a küldetést. E.Sarikoglu: Étel, ruha, pénz nem minden! Lelki segítség is kell szerintem. Szívesen jöttünk ide, mi is próbáltunk valamit tenni: zenével feloldani az emberek bánatát. Mert tudjuk, nem lehet mindig bánatban élni... A műsor alatt a hallgatóság (pár gyereket kivéve) folyton cserélődött, az emberek jöt- tek-mentek az udvaron: vízért, almáért, ételért. De lelkűkkel odafigyeltek. Kobzos Kiss Tamás búcsúszavait minden ott- lévő megtapsolta-megköny- nyezte: „Felejtsék el a háborút, a nyomorúságot. De sohase felejtsék el népmeséiket, népdalaikat, ősi népi kultúrájukat!” Metz A. Márton Marilyn Monroe szerelmei és élete <5.) Legyek szép a halálomban is 1962. augusztus 4-én Robert Kennedy Los Angelesben járt. Joe di Maggio, aki halála után is imádta Marilynt, hiába kereste Monroe naplóját — a kulcs is eltűnt, amellyel nyitni lehetett volna az iratszekrényt. De a legfurcsább az, hogy Marilyn Monroe aznap éjfélkor már halott volt — a rendőrséget viszont csak hajnali fél négykor értesítették. A halott Marilyn 1962 augusztusában A miértre máig nincs válasz. Ed Watson, a Marilyn relikviák megszállott gyűjtője, akit 1987-ben, Monroe halálának 25. évfordulóján interjúvoltam a west hollywoodi Bel Age Hotelben tartott Monroe-fotókiál- lításon, csak arról volt hajlandó nyilatkozni, hogy Marilyn még halála előtt néhány nappal is a legszebb nő volt a világon... Roger Richman, Monroe hagyatékának kizárólagos kezelője, s e jogon az összes Marilyn-licenc odaítélője, a Monroe-szakirodalomhoz utalt. „Én legfeljebb csak annyit mondhatok, hogy ízléstelen ötletekhez nem járulok hozzá. Amikor egy világhírű.csokoládégyár hatalmas pénzt ígért, ha megadom a jogot, hogy Marilyn kebléről formázott csokoládét hozzon forgalomba, megtagadtam a hozzájárulást.” De Monroe-poszter, reklámszatyor, képeslap, smink s ki tudja, mi kapható még, s viszik is, mint a cukrot. Marilyn eggyé vált Hollywooddal, mely sosem bánt vele kegyesen. Valamikor a nyolcvanas évek végén egy jószimatú, de pénztelen hollywoodi vállalkozó, aki valószínűleg így akart nevet szerezni magának, meghirdette, hogy az örökkévalóságnak összeszedte a legfontosabb hollywoodi emléktárgyakat, s egy időkapszulában bemutatja a sajtónak. Marilyn hagyatékából művészet volt találni bármit is. De sikerült előbányászni a Fox levéltárából egy forgatókönyvet, melyet a margón Marilyn jegyzetei tettek értékessé. Watson felvásárolta az ösz- szes megszerezhető negatívot, s a kópiákból nyilván nem szegényedett el. Richman leghíresebb kliense máig is Monroe. Ha másból nem is, abból megél, hogy Marilyn filmékszereit — melyek egy mesésen gazdag Beverly Hills-i hölgy tulajdonába kerültek — gyárilag és kis szériában, de platina foglalatban forgalomba hozzák... Marilyn filmjeinek jogát a Fox stúdió mondhatja magáénak, s miközben a kortárs színésznők — az életben maradottak — egymás fiatalságára emlékeznek, a 36 évesen elhunyt Monroe több hasznot hoz, mint névtelenségbe korosodott kolléganői együttvéve. Marilyn Monroe jó üzlet volt Hollywoodnak. Madonna sem csinált belőle új kultuszt, csupán észrevette, hogy a Ma- rilyn-legenda él. Terveket mindig szőttek — Madonna is —, hogy filmre viszik Marilyn életét, de a halála körüli rejtély miatt sosem készült el a produkció. Még riportfilm sem nagyon. A 20/20 című rendkívül népszerű televíziós magazin- műsor stábja 1985-ben interjúkból és dokumentumokból készített riportot a Mon- roe-sztoriról. Szinte egyedülálló módon az amerikai televíziózás történetében a műsort az adás napján vették le a programról. „Túl messze ment a szerkesztői szabadsággal... túlságosan szubjektív következtetésekre jutott...” — indokolták az ABC Tv cenzorai. A BBC azonban elkészítette, műsorra tűzte, sőt az amerikai televízióknak is eladta a saját verzióját. Ebben a dokumentumösszeállításban a Los An- geles-i bonctani intézet professzora is megszólalt. 1985 novemberében úgy nyilatkozott, hogy exhumálni kellene Marilyn Monroe-t, s újra kellene kezdeni a hivatalos vizsgálatot. „Monroe hátán és a csípőjén sérülés nyomai voltak láthatók. A boncolást túl gyorsan kellett befejeznünk, még mielőtt a belgyógyászati vizsgálattal alá tudtuk volna támasztani a gyanúnkat.” Ugyanez a Thomas Noguchi 23 évvel korábban, Monroe halála után egyértelmű zárójelentésben közölte, hogy a halál oka ön- gyilkosság. 1985-ben egy tévériporter kérdésére azt felelte, nem kizárt, hogy gyilkosság történt. A Marilyn Monroe-aktát lezárták. Elő lehetne venni újra, hogy végleg tisztázódjék a rejtély. Monroe depressziós volt, mániákusan gyógyszerezte magát, de halálának valódi okát és módját ma sem tudja a közvélemény. Marilyn egyik legjobb barátja, Norman Rosten költő a rejtély valódi megoldása híján kérdőjelek özönét ajánlja annak, akit nem hagy nyugodni Monroe legendája. „Holly- vyood ad, Holywood elvesz. Álomgyár, melyben egy álomlány született.. Köze volt-e a valósághoz? És mi az, hogy valóság? S volt-e valami az életében, ami nem volt álom?” Návai Anikó Skandináv irodalomkutatók Budapesten tartja XIX. konferenciáját a nemzetközi Skandinavista Egyesülés. Az augusztus 3-tól 7-ig tartó tanácskozáson 240, skandináv irodalommal foglalkozó egyetemi oktató vesz részt. Vizsgálják többek között az, hogy a skandináv literatúra a történelem során mennyiben, mikor és hogyan volt része a politikai, ideológiai ellenállásnak. A tudományos tanácskozáson a tervek szerint 90 előadás hangzik el. Érdekesnek ígérkezik például az, amelyik az 1956-os magyar forradalmat a dán irodalom tükrében mutatja be. Budapesten a Santiago Balett A Budapesti Opera Nyár '92 fesztivál rendezvénysorozatán először vendégszerepei Budapesten a chilei Santiago Balett. A társulat európai turnéjának részeként a sevillai vendégszereplés után, augusztus elsején érkezik Magyarországra, és 4-én, 5-én és 6-án lép fel az Állami Operaház színpadán. A balettnek a 80-as években a magyar származású Nagy Iván volt az igazgatója, majd Dózsa Imre vezette a társulatot. Adventista kongresszus Színes, látványos műsorral kezdődött meg kedden este az Adventista Ifjúsági Kongresszus a Budapest Sportcsarnokban. A találkozóra 35 országból 2000 fiatal érkezett, akik 15 munkacsoportban és számos közös rendezvényen beszélik meg, hogy mit tehetnek az adventista fiatalok egy jobb világért. A kongresszus szombaton este fejeződik be. Ady Endre Akadémia Nagy az érdeklődés a Debreceni Nyári Egyetem keretében működő Ady Endre Akadémia iránt. A harmadik évfolyamába lépett akadémia az idén a korábbinál több hallgatót, 254 ösztöndíjast fogad. Az augusztus 10-től 22-ig tartó program szerint a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a magyarságismeret és néprajz, a művelődéstörténet, a számítástechnika-informatika szakok mellett ezúttal az MTA Nyelvtudományi Intézete segítségével speciális magyar nyelvészeti szemináriumot is szerveznek a magyar nyelvet külföldön oktató tanároknak. Iglesias a törvény előtt Egy valenciai döntőbíróság előtt kell felelnie Julio Ig- lesiasnak arra, hogy vajon apja-e az immáron 16 éves Francisco Javier Sanchez- nek. A mama, Maria Edité Santos ugyanis ezt állítja. Elmondása szerint 17 évvel ezelőtt futó, ám annál szenvedélyesebb viszonya volt az énekessel a Costa Bara- ván. Iglesiasnak ezért most apasági tesztet kell csináltatnia az igazság kiderítésére. „Legalább 50 ezer apasági ajánlatot kaptam már. Ha mindenki a törvény elé citált volna, rég befejezhettem volna énekesi karrieremet.”
