Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-30 / 179. szám
6 SOMOGY HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1992. július 30., csütörtök Aquatech Szekszárdon ■*. Víz az iparban, a mezőgazdaságban, a sportban, Aquatech címmel kiállítás lesz július 30. és augusztus 4. között a Gemenc Expo területén. Eddig csaknem 50 hazai és külföldi kiállító jelezte részvételét; olyan nagy múltú cégek is, mint például az Unbeschle- den Baden-Badenből. Magyar cipőben az olaszok A Szint Cipőgyártó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft oroszlányi üzeme a közelmúltban 35 ezer pár cipőt szállított Olaszországba. Az olasz OLIP cég ebben az évben az üzem csaknem teljes kapacitását lekötötte, így a csődbe jutott Duna Cipőgyár egykori gyáregységének megvan az esélye a talpra állására. Mitsubishi Oroszországban A japán Mitsubishi Corp. kereskedőház — két másik japán céggel közösen — vegyesvállalat alapítására készül orosz cégekkel. Az új vállalat Oroszország távol-keleti halászatának korszerűsítésében működik majd közre tanácsadói minőségben. Kína aranytermeiése 18,5 százalékkal nőtt Kína aranytermelése, s ez jelentősen meghaladja a szokásos 15 százalékos növekedést. Ez mindenképpen a külföldi tőkének jelent ’’szabad” jelzést. Dinárok dzsungele Boszniában háromféle dinár van forgalomban. Fizetőeszköznek számít a nemrég leértékelt jugoszláviai (szerbiai) új dinár, saját pénznemet is bevezettek, emellett a horvátok lakta hercegovinai térségben huzamosabb ideje csak a hor- vát dinárt adják-veszik. Autószalon novemberben A Hungexpo novemberben rendezi meg a Budapesti Autószalont. Ezúttal nemcsak autóbemutató lesz, hanem az autókereskedelemhez kapcsolódó vám-, adó- és lízingmegoldásokkal összefüggő szolgáltatásokról is tájékoztatják majd a látogatókat. Coca-Cola a FÁK-ban Tovább • terjeszkedik a Coca-Cola a FÁK tagországaiban. Eddig tizenöt palackozóüzem létesült, most pedig egy forgalmazási vegyesvállalat létesítéséről tárgyalnak. Egy másik, hamarosan megalapítandó vegyesválalatba Japán is bekapcsolódik. Szegénység Romániában Románia 22,7 millió lakosából jelenleg 11 millióan élnek a hivatalos szegénységi küszöb alatt. A létfenntartás stisztikai minimuma ma havi 11 900 lej, ezzel szemben az egy főre jutó átlagjövedelem 10 900 lej. Ingyenes diákmunka Félmillió egyetemista és főiskolás, valamint, az idén először 300 ezer általános és középiskolás diák vesz részt a kubai mezőgazdasági idénymunkákban. A gépi munkákat az energiahiány miatt egyre inkább élőmunkával igyekeznek helyettesíteni. Svéd piacra szállít a Ganz Ansaldo A svéd Uddeholm Kraft magánkézben levő villamos társaság megrendelésére a magyar-olasz villamosági rt, a Ganz Ansaldo budapesti gyárában most készült el egy, 40 000 KVA teljesítményű transzformátor. E transzformátor különlegessége, hogy az alacsony veszteségek érdekében a legkorszerűbb lézerkezelt vaslemezek felhasználásával készült. A 2,3 millió svéd korona értékű transzformátort most egyhetes méréssorozatnak vetik alá, s ezt még ebben a hónapban, a határidő pontos betartásával elvégzik. A végső rendeltetési hely Jösserfors, ahol egy mini vízierőmű működésében lesz szerepe, az erőmű üzemszünete esetén pedig a környék energiaellátását biztosítja a távvezeték-hálózatról. Ez a transzformátor az első, amit az utóbbi időszakban a Ganz Ansaldo svéd piacon értékesített. Ezt követi két kisebb az idén novemberben és két nagy teljesítményű egység a jövő év első felében. A szerződések teljes értéke 26 millió svéd korona. A Ganz Alsadó- nak ez az első megjelenése a svéd piacon. Gazdasági folyamatok hazánkban Csökken a kereslet és a vásárlás Az áprilisi, májusi adatok a magyar gazdaság stagnálását mutatják. Öt hónap alatt az előző év hasonló időszakához viszonyítva 21 százalékkal nőtt a lakosság pénzbevétele, az emelkedés azonban lassuló tendenciát mutat. A megtakarítások viszont folyamatosan növekednek, az év első öt hónapjában összesen 112 milliárddal. A lakosság kereslete és a vásárlása várhatóan elmarad a tervezettől, ami éves szinten igen csekély mértékű fél-egy százalékos volt. A tendenciák arra utalnak, hogy ezzel szemben 2-4 százalékos csökkenés várható. Az export növekedése májusban megállt, de az év végéig elérheti a tervezett 5-7 százalékos emelkedést. Az ipar termelését továbbra is a kereslethiány határozza meg. Az értékesítés a múlt évihez képest 14 százalékkal, ezen belül az export 7 százalékkal esett vissza. Tavaly folyamatosan csökkent, az idén stagnált a termelés. Összességében mind az iparban, mind a mezőgazdaságban 5-10 százalékos csökkenés prognosztizálható. A piacváltás, az erőteljes tőkebeáramlás azonban alapot adhat az ipar stabilizációjához, egy lassú növekedés megindulásához. Az import továbbra is csökken, így ha még bizonyos mértékben emelkedik is, a folyó fizetési mérleg aktívuma elér* heti az év végére a 300-500 millió dollárt (május végén az aktívum 570 millió dollár volt). A fogyasztói árak az év első öt hónapjában 11 százalékkal nőttek, ezen belül májusban másfél százalékkal. Ez a tény ad alapot ahhoz, hogy a becslések szerint az infláció 20-25 százalék körül alakul. Az állami költségvetés hiánya májusban 9 milliárddal haladta meg az év egészére előirányzott mértéket. Ennek oka, hogy amíg a kiadások a tervezettnek megfelelően alakultak, a bevételek jelentősen elmaradtak attól; a termelés, a jövedelmezőség alacsonyabb volta miatt a társasági adó egész tervezett összegének mindösze 15 százaléka folyt be májusig, a fogyasztás alacsonyabb szintje miatt a fogyasztási adók is elmaradtak 4 százalékkal. IRODA BUDAPESTEN Megalakult a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara 9 A közelmúltban a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara (MOKK) megnyitotta budapesti irodáját. A külföldön működő olasz kereskedelmi kamarák közül a negyvenötödik, és egyben az első, amely Kelet-Közép-Európá- ban jött létre. Az új kamarai intézmény az olasz külügyminisztérium és külkereskedelmi minisztérium támogatását élvező Olasz Nemzeti Kamarák Szövetségének a tagja. A MOKK alapítója mintegy 40 olasz-magyar vegyesvállalat, továbbá olyan rangos intézmények, mint a milánói kereskedelmi kamara, az északolasz kamarák döntő többsége, számára regionális kamara, továbbá a dél-olaszországi kamarák és a kereskedelmi, mezőgazdasági, ipari és kézműveskamarák jelentős része. Mindez jelzi azt a komoly olasz vállalkozói és kormányszándékot, hogy a magyarországi kapcsolatokat minden szempontból és minden szinten egyre szervezettebbé fejlesszék. Az új kamarai intézmény — amelynek tiszteletbeli elnöke a magyarországi olasz nagykövet — arra törekszik, hogy összefogja az összes olasz érdekeltségű vállalatot, céget, amely kereskedelmi kapcsolatban áll Olaszországgal vagy arra törekszik. A MOKK elsősorban a kis- és középvállalatok közötti kapcsolatépítésnek lesz rendkívül hasznos előmozdítója, érdekképviseleti szerve, mivel ezen a téren nagyon sok kapcsolódási lehetőség mutatkozik. A Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara működésétől a kétoldalú kapcsolatok fellendítése mellett a regionális együttműködés elősegítése is várható. Tanulságos statisztika Az Agrárgazdasági Kutató- intézet 1991. évi adatai szerint az integrált kisüzemi gazdaságok, állati termék termelői csak a ráfordítások erőteljes visszafogásával tudták ellentételezni a begyűrűző és állandóan növekvő költségek jövedelemcsökkentő hatását. Biztató jelenség, hogy a költségnövekedés és az alacsony felvásárlási árak ellenére a termékegységekre jutó bruttó jövedelem pozitív előjelű volt. A tej literenként 3,74, a tojás darabonként számolva 0,73 forint, kilónként a vágómarha 10,26, a sertés 2,58, a broiler- csirke 1,23 forint bruttó jövedelmet hozott a kisgazdaságokban. Figyelmeztet azonban az a tendencia, hogy a vágósertés és a tejtermelés jövedelmezősége folyamatosan csökken, a broilercsir- ke jövedelmezősége stagnál, javulás csak a vágómarhánál és a tojásnál tapasztalható. A jövedelemérdekeltség fokozása, a kistermelői tenyésztői kedv fenntartása alapvető fontosságú. Nemcsak a vidék eltartóképességét fokozza a jövedelmező állatitermék- termelés, hanem az önellátáson túl a piaci igények kilégí- tését is szolgálja. Varga Gábor Földbérlet és holding AJÁNLÁSOK AZ ÁTALAKULÁSRA Jelenleg a magyar mezőgazdaság minden területén jelentős átalakulás megy végbe. E folyamatot kívánja segíteni a szaktárca azzal a most elkészült tanulmánnyal, amely a szövetkezetek átalakulására tesz javaslatokat. Az új típusú szövetkezetek létrejöttét könnyítő szakértői anyagot a minisztérium segédlet formájában tette közzé, s ez egyértelműen azt jelzi, hogy az ajánlások nem kötelező érvényűek; megalkotásában az átmeneti viszonyok közötti tájékozódás elősegítése vezérelte. A magyar mezőgazdaságban ugyanis a kárpótlási és a szövetkezeti törvények végrehajtása után alapvetően átrendeződnek a tulajdoni viszonyok, így a régi szövetkezetek vagyonának is más lesz a gazdája, mint eddig. Emellett a földnek a közeljövőben már tényleges — a piaci viszonyok által meghatározott — ára és bérleti díja is lesz. A Földművelésügyi Minisztérium az új típusú szövetkezetek létrehozóinak figyelmébe ajánlja többek között az általános faluszövetkezeti, a földbérlő, a holding-típusú, a tej- és pince-, továbbá a szolgáltató szövetkezeti modellt. A faluszövetkezet főként az „egy falu, egy szövetkezet” elvet szem előtt tartva olyan gazdálkodásra adna módot, amely megfelelően figyelembe veszi a helyi sajátosságokat. A földbérlő szövetkezet bérelt földön gazdálkodna, míg a holding-típusú forma már ténylegesen ma is működik azokban a nagyobb gazdaságokban, ahol egy-egy tevékenységet jelenleg is több önálló szervezet végez, s a vagyonkezelő központ, azaz a holding csupán — elsősorban gazdasági szempontok alapján — néhány közös munkát végez el a szervezetek számára. A tej- és pinceszövetkezet — e típusnak számtalan változata lehetséges még — egy adott termékkel kapcsolatos beszerzést, feldolgozást és értékesítést végezne el, a szolgáltató szövetkezet pedig a családi gazdaságok sokirányú igényét lenne hivatott szolgálni. (Ezekről a szövetkezetekről lapunk a múlt héten közölt sorozatot.) A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek átalakulásához és az átalakulást követő gazdálkodási formák kialakításához segítséget nyújtó javaslat teljes anyagát az érintettek megismerhetik a Magyar Mezőgazdaság című szaklap 29- 30. számából, illetve az érdekképviseletekhez és a szaktárca megyei hivatalaihoz eljuttatott példányokból. Több mint tíz százalékkal nőttek a termelési árak az iparban Az ipari termelői árak 1992 májusában 10,8 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos hónapjában. Ugyanezen időszakban a belföldi értékesítés árszintje 8,6 százalékkal, a külkereskedelmi célú értékesítésé 14,5 százalékkal nőtt. Átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a belföldre eladott termékek árai a gépiparban, ezen belül a Villamosgép- és készülékipar árszintje 19,6 százalékkal, a Híradás- és- vákuumtechnikai iparé 14,5 százalékkal, a műszeriparé 15,0 százalékkal nőtt. Az építőanyag-ipari termékek drágulása 10,9 százalékos volt. Itt az egyes szakágazatok árváltozásai széles sávban szóródnak az átlag körül. A két szélső értéket 3,6 százalékos árcsökkenéssel a tégla-, cserép- és tűzálló- anyag-ipar, 29,8 százalékos árnövekedéssel a kő- és kavicsbányászat termékei képviselik. Kiemelkedően magas, 18,3 százalékos árszintemelkedés volt még a finomkerámia- és csiszolókorong-iparban. A vegyipari termékek árszintje 10,7 százalékkal nőtt. Ezt döntően a háztartási és kozmetikai vegyipar 33,0 százalékos, a szerves- és szervetlen vegyipar 18,8 százalékos és a gyógyszeripar 14,9 százalékos áremelkedése okozta. Nem változtak a belföldi eladási árak a villamos- energia-iparban; kismértékű, 0,7 százalékos drágulás kísérte a bányászat belföldi értékesítését. A termelői árak májusban 7,9 százalékkal haladták meg az 1991. decemberi szintet. A belföldi értékesítés árnövekedése nem érte el a termelői árakét, így az árszint májusban 6,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év decemberében. Az ipar exportértékesítésének árszintje 10,2 százalékkal volt magasabb a decemberinél.
