Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-08 / 160. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. július 8., szerda Minden beszállított búzából mintát vesznek a kaposvári malom központi laboratóriumá­ban. Vizsgálják a sikértartalmat, a képen látható baliográffal a sütőipari értéket is. Fotó: Kovács Tibor AZT ÁRULNAK, AMI FOGY Vállalkozó lesz Az új szövetkezeti törvény előírásai szerint tartotta kül­döttgyűlését a nagyatádi áfész: módosították az alapsza­bályt és újraválasztották a különböző testületeket.Csök- kent az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak száma, nőtt az anyagi felelősségek:) hiszen döntéseikért a jövőben vagyonukkal (is) felelnek. Leiárt az ideje az egyenlősdinek Nyomorognak az önkormányzatok vagy a bőrük alatt is pénz van? Kitüntetett szövetkezeti vezetők A nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából Szövetkezeti Érdemrenddel tüntették >ki dr. László Jenőt, a Kaposvár és Vidéke Áfész elnökét és Már­ton Dénest, az Igái és Vidéke Áfész elnökét. Szövetkezeti Érdeméremben részesült Mar Mihály, a Kaposvár és Vidéke Áfész fb-elnöke. Rotary klubok A magyar Rotary klubok hat országból 14 fiatalt látnak vendégül két héten át. A Hun­garian Bridge program során a Németországból, Franciaor­szágból, Svédországból, Ang­liából, Olaszországból és Finnországból érkező diákok Budapesten kívül több vá­rosba is ellátogatnak, többek között felkeresik a Bala- ton-partot is. A Rotary klubok elsősorban a szívhibával szü­letett gyerekeken segítenek. Budapesti Egyetem Szövetséget kíván létre­hozni az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem Tanácsa és a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem Szenátusa Bu­dapesti Egyetem néven. A két felsőoktatási intézmény a kö­zös programokat összehan­golja, mindenekelőtt a gyógy­szerész és pszichológus hall­gatók képzésében. Kárpótlási jegyek A Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. az egyik leg­nagyobb forgalmazója a kár­pótlási jegyeknek, egyben az egyik legjelentősebb tőzsde­cég, amely bizományi forgal­mazást is vállal. A cég eddig 27,75 millió kárpótlási jegyet forgalmazott, árfolyamértéken ez 19,618 millió forintnyi kár­pótlási jegyet jelent. Benzin a laktanya talajában A szombathelyi volt szovjet laktanya területén — az or­szágban elsőként — meg­kezdték a vegyi tisztítást. Erre a célra 17 millió forintot szán az önkormányzat, amiből 10 millió forintot a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztériumtól kapott. A talaj­ban ötvenezer kiló benzin halmozódott fel kötött állapot­ban, nyolcezerkétszáz kilónyi pedig a talajvízen úszik és lassan eléri a közeli kutakat. Acélgyártó cégek Bemutatkozott a 171 tagor­szágot, illetve nagy acélgyártó céget tömörítő Nemzetközi Vas- és Acélipari Intézetben a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés, melyet áprilisban vettek föl a brüsszeli székhe­lyű intézet tagjainak sorába Lengyelországgal és Cseh­szlovákiával együtt. A tagság lehetővé teszi, hogy a magyar acélgyártók hozzájussanak az iparág legfrissebb információ­ihoz, tájékozódhassanak az intézeten belül végzett vizsgá­latok eredményeiről. Bányászok a szakszervezeti választásokról A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége számára elfogadhatatlan, hogy a szakszervezetek kö­zötti választás társadalmi, ál­lampolgári szimpátia-szava­zás legyen. A választás a szakszervezeti tagságra és az adott szakmai kultúrához kö­tődik — állapították meg. Az áfész tevékenységének kereteit alapvetően megvál­toztatják: a boltokat fokozato­san bérbeadják. Egyharma- dával csökkent például a bú­torüzlet forgalma, ezért he­lyére élelmiszerüzlet és gyógyszertár kialakítására ad­tak lehetőséget. A ruházati és vas-műszaki forgalom 30-35 százalékkal visszaesett. Ezentúl az áfész ezért az ABC-jelleget erősíti. Tudomásul vették, hogy a vá­laszték, és szervezésigényes ruhaellátásban nem verseny- képesek a magánkereske­dőkkel. Átalakították a felvásárlási tevékenységüket is. A jövőben minden felvásárlójuk egyéni Évek óta gond Kaposvár kommunális és ipari hulladé­kainak elhelyezése. A héten jár le a megoldásra hirdetett pályázat határideje, és válasz- tanikell az ajánlatok közül; mégpedig olyan megoldást, amely hosszú időre, a szigorú környezetvédelmi előírások­nak megfelelően megoldja a megyeszékhely gondját. Az osztrák Rumpold cég meghívására Szita Károly al­polgármester, Püspök Rudolf, a városgazdálkodási rt igazga­tója és a képviselő-testület több „zöld" párti tagja tett láto­gatást Ausztriában: a helyszí­nen győződtek meg az ajánlat­tevő hazai munkájáról. A Rumpold cég március 13-án már elnyerte Esztergom város pályázatát és július elsejével megkezdte a szemétszállítást, lomtalanítást az utcák-terek takarítását^ a parkok tisztán­tartását. Ok üzemeltetik és építik tovább a hulladéklerakó telepet, ha pedig elérkezik az ideje, elvégzik a téli szolgálta­tásokat is. A Somogyi Hírlap munka­kockázatára vállalkozó lesz. Szabad kezet kapnak, s akár termelésszervező tevékeny­séget is folytathatnak a fal­vakban. A volt „Hangyák" min­tájára felvásárolhatják és ér­tékesíthetik a helyi feleslege­ket, összekötve ezzel a terme­lőt és piacot. Az idei évre tervezett 6 mil­lió forint nyereség/k sok min­dentől függ. Ha ugyanis az olasz nyúltenyésztők jó évet zárnak, itthon felére esik a fel- vásárlási ár. A lengyelek feketeribiszke piacrontó hatása miatt a tava­lyi árnak csak a harmadát tudja adni a feldolgozó. Ezt a termelők nehezen vették tu­domásul, de belenyugodtak társa Ausztriában nézett utána, milyen megoldásokat kínál a cég. A Grác melletti Unterpramstádtenben az ipari hulladékok szétválasztását, újrahasznosításra való előké­szítését végzik. A telephez kapcsolódó laboratórium fel­szerelései között szinte hét­köznapi természetességgel ta­lálható a gázkromatográf, a számítógép. A telep csapa­dékvize is csak háromszori szűrés után juthat a természe­tes vízfolyásokba, hiszen lega­lább 200-300 méterre kell le­fúrni a sziklás kőzetbe, hogy ivóvízhez juthassanak. Judenburg mellett alig 10 ki­lométerre egymástól láthattuk a hagyományos és „modern” kommunális szemételhelye­zést. A régi depó betöltve hi­vatását nemsokára jótékony rekultivációs réteg alatt alusz- sza majd évszázados álmát. Az új telepen már befejezték a 9000 köbméter szikla kirob­bantásával járó alapozást, el­terítették a többrétegű védőfó­liát, amely megakadályozza, hogy szennyező anyagok ke­abba, hogy mégis elvitték a ki­sállatokat és nem maradt fenn a bokrokon a fekete bogyó sem. Elsőként a megyében átad­ták már az üzletrészt megtes­tesítő értékpapírokat, a tagok­nak. A külalakra is nagyon tet­szetős részjeggyel még a szövetkezeten belül sem al­kalmasak ugyan vállalkozások indítására vagy más egyéb kezdeményezésre, de céljuk, hogy erősítsék a tulajdonosi szemléletet, kezelőiknek fele­lősséget jelentsenek. Az üzletrész csak akkor vá­lik ténylegesen pénzzé, ha ki­bocsátója megszűnik. Ilyen áron azonban az Áfész közel ötezer-háromszáz tagja nem kér a részéből. Ők az éven­kénti osztalékot, valamint a jó lakossági ellátást továbbra is a szövetkezet eredményes gazdálkodásától várják. rülhessenek a természet kör­forgásába. Az elhordott termő­talajt gondosan megőrzik, hi­szen emeletes szeméttelepet építenek, és a természet valós képét is megőrzik. Lizenben biológiai kom­posztálással talajerőpótló termőfölddé alakítják a háztar­tási hulladék nagy részét. Tro- faiachban, a vállalat központ­jában létesült az az üzem, mely az olajok, veszélyes fo­lyékony szennyező anyagok begyűjtésére, feldolgozására, újrahasznosítására szolgál. A mintaüzem környezetvédelmi biztonságát mi sem bizonyítja jobban, mint a lakott területek­től alig 50-100 méterre való távolsága. Az üzemek, telepek egyfajta más „szemeteléskultúráról” vallottak. Ezt meg is kell ta­nulnunk. A kaposvári önkor­mányzati képviselőkre nagy felelősség hárul, hiszen a pol­gárok nevében határoznak a polgárokról. Bármelyik pályá­zat mellett döntenek is; jól kell dönteniük. Mészáros Tamás — Szélsőséges az önkor­mányzatok anyagi helyzeté­nek megítélése. Sokan azt ál­lítják, hogy üresek a kasszák, s a helyi szervek az ellehetet­lenülés szélén állnak; mások viszont ennek ellenkezőjét bi­zonygatják. — Mint általában, úgy ezút­tal is valahol a két egymásnak ellentmondó vélemény között van az igazság — mondja Kara Pál belügyminisztériumi államtitkár-helyettes. — Tény, hogy az önkormányzatok pénzük nagyobb részét vala­milyen módon — közvetlenül vagy pályázat útján — az ál­lami költségvetéstől kapják. Vannak ezenkívül saját bevé­teleik és ma már kisebb-na- gyobb tulajdonnal is rendel­keznek. Azt hiszem azonban, hogy nincs a világon olyan ön- kormányzat, amely elégedett volna anyagi helyzetével. Inflációs gondok — De olyan kormányzat sincs, amelyik ne állítaná, hogy sokat költ a települések ellátására... — Ez is igaz. Az viszont aligha vitatható, hogy sok he­lyütt célszerűbben gazdálkod­hatnának — mégha az nép­szerűtlen feladatot jelent is. Például: ha csökken az óvodai létszám, 8-10 gyerekért egy intézményt üzemeltetni pazar­lás. Ilyen esetben bizony meg kell mondani a szülőknek is, hogy miért kell az óvodát vagy a csoportot megszüntetni, mi­lyen más elhelyezési lehető­ség van és a felszabaduló pénzt mire fogják fordítani. — Az infláció is keményen sújtja az önkormányzatokat. — Tudjuk, hogy az évi 5 százalékos dologi és a 10 százalékos bér-automatizmus csak részben fedezi az inflá­ciós különbségeket, de sajnos többre nem tellett. Tudom, gyönge vigasz, de más szer­vek — például a tűzoltóság, a polgári védelem vagy a köz- társasági megbízotti hivatalok — még ennyit sem kaptak. — Súlyos tehertétel az ön- kormányzatok számára a la­káskérdés... — Sokan esnek abba a hi­bába, hogy amikor önkor­mányzatról beszélnek, csupán a fővárosra és a nagyváro­sokra gondolnak. Pedig az önkormányzatok összessége szempontjából a lakáskérdés marginális; a 3200 önkor­mányzat közül több mint 3000-et egyáltalán nem érint, mert sohasem volt tanácsi bér­lakása. Hasznos beruházás — A fejlesztések gondjaival azonban valamennyi önkor­mányzat szembesül. — Igen, s ezek roppant fon­tosak, hiszen a fejlesztésekkel lehet újat, maradandót adni és alkotni. Ha a kis- és középte­lepüléseken körülnézünk, sok helyütt láthatjuk, hogy a saját erő szinte csodákra képes: víz- és gázhálózatot építenek ki, csatornáznak, telefont ve­zetnek be... Számos kistelepü­lés között épül olyan bekötőút, amelyet évtizedek óta csak tervezgettek. — ilyen célra szívesen ál­doznak az emberek? — A kommunális adót — amikor tehát meghatározott célra vet ki adót az önkor­mányzat — a polgárok általá­ban elfogadják, hiszen tudják, hogy mire kell a pénz, s látják azt is, hogy hogyan használ­ják fel. — Az önkormányzat sür­gető feladatai között sok az olyan beruházás, felújítás, amihez kevés a saját erő. — Ezen kíván segíteni a címzett, illetve céltámogatás. Az előbbi — amely teljes egé­szében a költségvetést terheli — a kórházak és színházak felújítását szolgálja, hiszen ezek az intézmények rendsze­rint nemcsak az adott telepü­lést szolgálják, hanem a kör­nyéket, a régiót is. Szintén ki­emelt támogatásban része­sülnek azok a fejlesztések, amelyek 1994-ig a települések vízellátási problémáit hivatot­tak megoldani. A céltámoga­tások meghirdetésekor egyébként azt is tisztázzuk, hogy az érintett településnek az összes költség hány száza­lékával kell „beszállnia” — példa erre a tornateremprog­ram vagy a kollégiumok felújí­tását célzó pályázat. Elkülönített alap — Sokan kritizálták a cím­zett- és céltámogatások elosz­tását. Terveznek-e változáso­kat? — Az eddiginél több pén­zünk a közeljövőben aligha lesz. Ezért olyan javaslattal fordulunk a parlamenthez, amely az adott keretek jobb differenciáltabb elosztását cé­lozza. Meggyőződésünk, hogy javítani kell a beruházási fe­gyelmet, hiszen a lazaságok tetemesen megdrágítják a ki­vitelezést. Túl kell lépnünk az egyenlősdi gyakorlatán is. Egy-egy tornaterem építése ugyan azonos költséggel jár falun is, városon is, de ha sa­ját erőből mindkét önkor­mányzatnak ugyanannyival kell „beszállnia”, akkor az nyil­ván a falutól követel nagyobb áldozatot. Ezért szeretnénk olyan elkülönített alapot te­remteni, amiből például a munkanélküliséggel sújtott, gazdasági kényszerhelyzet­ben lévő régiók kisebb telepü­léseit segíthetjük, hogy lega­lább megközelítően egyenlő föltételekkel jelentkezhesse­nek céltámogatásokért. Koós Tamás Zaklatás alkohollal Japánban egyesület alakult egy új szokás ellen, amely már-már intézményessé vált: az alkohollal történő zaklatás el­len. Az elnevezést a szexuális zaklatástól kölcsönözték, s ha­sonló a tartalom is. A jelenség, amely ellen az egyesület felvette a küzdelmet: ivásra kényszerítenek olyan személyeket, akik nem bírják az alkoholt. Ez a szokás főleg hivatali kollégák és fia­tal egyetemi hallgatók körében terjedt el. Ezekben a körökben szégyennek tartják, ha valaki ellenáll az ivásra való biztatásnak. Tavaly Tokióban tízezer alkoholmérgezésben szenvedő em­bert vittek a mentők kórházba. Hatan meghaltak, kilencven be­teget több mint egy hétig kezeltek a gyógyintézetben. Németh István Szemetelni is meg kell tanulni Hulladékválogatás számítógéppel

Next

/
Oldalképek
Tartalom