Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-08 / 160. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. július 8., szerda Minden beszállított búzából mintát vesznek a kaposvári malom központi laboratóriumában. Vizsgálják a sikértartalmat, a képen látható baliográffal a sütőipari értéket is. Fotó: Kovács Tibor AZT ÁRULNAK, AMI FOGY Vállalkozó lesz Az új szövetkezeti törvény előírásai szerint tartotta küldöttgyűlését a nagyatádi áfész: módosították az alapszabályt és újraválasztották a különböző testületeket.Csök- kent az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak száma, nőtt az anyagi felelősségek:) hiszen döntéseikért a jövőben vagyonukkal (is) felelnek. Leiárt az ideje az egyenlősdinek Nyomorognak az önkormányzatok vagy a bőrük alatt is pénz van? Kitüntetett szövetkezeti vezetők A nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából Szövetkezeti Érdemrenddel tüntették >ki dr. László Jenőt, a Kaposvár és Vidéke Áfész elnökét és Márton Dénest, az Igái és Vidéke Áfész elnökét. Szövetkezeti Érdeméremben részesült Mar Mihály, a Kaposvár és Vidéke Áfész fb-elnöke. Rotary klubok A magyar Rotary klubok hat országból 14 fiatalt látnak vendégül két héten át. A Hungarian Bridge program során a Németországból, Franciaországból, Svédországból, Angliából, Olaszországból és Finnországból érkező diákok Budapesten kívül több városba is ellátogatnak, többek között felkeresik a Bala- ton-partot is. A Rotary klubok elsősorban a szívhibával született gyerekeken segítenek. Budapesti Egyetem Szövetséget kíván létrehozni az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanácsa és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szenátusa Budapesti Egyetem néven. A két felsőoktatási intézmény a közös programokat összehangolja, mindenekelőtt a gyógyszerész és pszichológus hallgatók képzésében. Kárpótlási jegyek A Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. az egyik legnagyobb forgalmazója a kárpótlási jegyeknek, egyben az egyik legjelentősebb tőzsdecég, amely bizományi forgalmazást is vállal. A cég eddig 27,75 millió kárpótlási jegyet forgalmazott, árfolyamértéken ez 19,618 millió forintnyi kárpótlási jegyet jelent. Benzin a laktanya talajában A szombathelyi volt szovjet laktanya területén — az országban elsőként — megkezdték a vegyi tisztítást. Erre a célra 17 millió forintot szán az önkormányzat, amiből 10 millió forintot a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumtól kapott. A talajban ötvenezer kiló benzin halmozódott fel kötött állapotban, nyolcezerkétszáz kilónyi pedig a talajvízen úszik és lassan eléri a közeli kutakat. Acélgyártó cégek Bemutatkozott a 171 tagországot, illetve nagy acélgyártó céget tömörítő Nemzetközi Vas- és Acélipari Intézetben a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés, melyet áprilisban vettek föl a brüsszeli székhelyű intézet tagjainak sorába Lengyelországgal és Csehszlovákiával együtt. A tagság lehetővé teszi, hogy a magyar acélgyártók hozzájussanak az iparág legfrissebb információihoz, tájékozódhassanak az intézeten belül végzett vizsgálatok eredményeiről. Bányászok a szakszervezeti választásokról A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége számára elfogadhatatlan, hogy a szakszervezetek közötti választás társadalmi, állampolgári szimpátia-szavazás legyen. A választás a szakszervezeti tagságra és az adott szakmai kultúrához kötődik — állapították meg. Az áfész tevékenységének kereteit alapvetően megváltoztatják: a boltokat fokozatosan bérbeadják. Egyharma- dával csökkent például a bútorüzlet forgalma, ezért helyére élelmiszerüzlet és gyógyszertár kialakítására adtak lehetőséget. A ruházati és vas-műszaki forgalom 30-35 százalékkal visszaesett. Ezentúl az áfész ezért az ABC-jelleget erősíti. Tudomásul vették, hogy a választék, és szervezésigényes ruhaellátásban nem verseny- képesek a magánkereskedőkkel. Átalakították a felvásárlási tevékenységüket is. A jövőben minden felvásárlójuk egyéni Évek óta gond Kaposvár kommunális és ipari hulladékainak elhelyezése. A héten jár le a megoldásra hirdetett pályázat határideje, és válasz- tanikell az ajánlatok közül; mégpedig olyan megoldást, amely hosszú időre, a szigorú környezetvédelmi előírásoknak megfelelően megoldja a megyeszékhely gondját. Az osztrák Rumpold cég meghívására Szita Károly alpolgármester, Püspök Rudolf, a városgazdálkodási rt igazgatója és a képviselő-testület több „zöld" párti tagja tett látogatást Ausztriában: a helyszínen győződtek meg az ajánlattevő hazai munkájáról. A Rumpold cég március 13-án már elnyerte Esztergom város pályázatát és július elsejével megkezdte a szemétszállítást, lomtalanítást az utcák-terek takarítását^ a parkok tisztántartását. Ok üzemeltetik és építik tovább a hulladéklerakó telepet, ha pedig elérkezik az ideje, elvégzik a téli szolgáltatásokat is. A Somogyi Hírlap munkakockázatára vállalkozó lesz. Szabad kezet kapnak, s akár termelésszervező tevékenységet is folytathatnak a falvakban. A volt „Hangyák" mintájára felvásárolhatják és értékesíthetik a helyi feleslegeket, összekötve ezzel a termelőt és piacot. Az idei évre tervezett 6 millió forint nyereség/k sok mindentől függ. Ha ugyanis az olasz nyúltenyésztők jó évet zárnak, itthon felére esik a fel- vásárlási ár. A lengyelek feketeribiszke piacrontó hatása miatt a tavalyi árnak csak a harmadát tudja adni a feldolgozó. Ezt a termelők nehezen vették tudomásul, de belenyugodtak társa Ausztriában nézett utána, milyen megoldásokat kínál a cég. A Grác melletti Unterpramstádtenben az ipari hulladékok szétválasztását, újrahasznosításra való előkészítését végzik. A telephez kapcsolódó laboratórium felszerelései között szinte hétköznapi természetességgel található a gázkromatográf, a számítógép. A telep csapadékvize is csak háromszori szűrés után juthat a természetes vízfolyásokba, hiszen legalább 200-300 méterre kell lefúrni a sziklás kőzetbe, hogy ivóvízhez juthassanak. Judenburg mellett alig 10 kilométerre egymástól láthattuk a hagyományos és „modern” kommunális szemételhelyezést. A régi depó betöltve hivatását nemsokára jótékony rekultivációs réteg alatt alusz- sza majd évszázados álmát. Az új telepen már befejezték a 9000 köbméter szikla kirobbantásával járó alapozást, elterítették a többrétegű védőfóliát, amely megakadályozza, hogy szennyező anyagok keabba, hogy mégis elvitték a kisállatokat és nem maradt fenn a bokrokon a fekete bogyó sem. Elsőként a megyében átadták már az üzletrészt megtestesítő értékpapírokat, a tagoknak. A külalakra is nagyon tetszetős részjeggyel még a szövetkezeten belül sem alkalmasak ugyan vállalkozások indítására vagy más egyéb kezdeményezésre, de céljuk, hogy erősítsék a tulajdonosi szemléletet, kezelőiknek felelősséget jelentsenek. Az üzletrész csak akkor válik ténylegesen pénzzé, ha kibocsátója megszűnik. Ilyen áron azonban az Áfész közel ötezer-háromszáz tagja nem kér a részéből. Ők az évenkénti osztalékot, valamint a jó lakossági ellátást továbbra is a szövetkezet eredményes gazdálkodásától várják. rülhessenek a természet körforgásába. Az elhordott termőtalajt gondosan megőrzik, hiszen emeletes szeméttelepet építenek, és a természet valós képét is megőrzik. Lizenben biológiai komposztálással talajerőpótló termőfölddé alakítják a háztartási hulladék nagy részét. Tro- faiachban, a vállalat központjában létesült az az üzem, mely az olajok, veszélyes folyékony szennyező anyagok begyűjtésére, feldolgozására, újrahasznosítására szolgál. A mintaüzem környezetvédelmi biztonságát mi sem bizonyítja jobban, mint a lakott területektől alig 50-100 méterre való távolsága. Az üzemek, telepek egyfajta más „szemeteléskultúráról” vallottak. Ezt meg is kell tanulnunk. A kaposvári önkormányzati képviselőkre nagy felelősség hárul, hiszen a polgárok nevében határoznak a polgárokról. Bármelyik pályázat mellett döntenek is; jól kell dönteniük. Mészáros Tamás — Szélsőséges az önkormányzatok anyagi helyzetének megítélése. Sokan azt állítják, hogy üresek a kasszák, s a helyi szervek az ellehetetlenülés szélén állnak; mások viszont ennek ellenkezőjét bizonygatják. — Mint általában, úgy ezúttal is valahol a két egymásnak ellentmondó vélemény között van az igazság — mondja Kara Pál belügyminisztériumi államtitkár-helyettes. — Tény, hogy az önkormányzatok pénzük nagyobb részét valamilyen módon — közvetlenül vagy pályázat útján — az állami költségvetéstől kapják. Vannak ezenkívül saját bevételeik és ma már kisebb-na- gyobb tulajdonnal is rendelkeznek. Azt hiszem azonban, hogy nincs a világon olyan ön- kormányzat, amely elégedett volna anyagi helyzetével. Inflációs gondok — De olyan kormányzat sincs, amelyik ne állítaná, hogy sokat költ a települések ellátására... — Ez is igaz. Az viszont aligha vitatható, hogy sok helyütt célszerűbben gazdálkodhatnának — mégha az népszerűtlen feladatot jelent is. Például: ha csökken az óvodai létszám, 8-10 gyerekért egy intézményt üzemeltetni pazarlás. Ilyen esetben bizony meg kell mondani a szülőknek is, hogy miért kell az óvodát vagy a csoportot megszüntetni, milyen más elhelyezési lehetőség van és a felszabaduló pénzt mire fogják fordítani. — Az infláció is keményen sújtja az önkormányzatokat. — Tudjuk, hogy az évi 5 százalékos dologi és a 10 százalékos bér-automatizmus csak részben fedezi az inflációs különbségeket, de sajnos többre nem tellett. Tudom, gyönge vigasz, de más szervek — például a tűzoltóság, a polgári védelem vagy a köz- társasági megbízotti hivatalok — még ennyit sem kaptak. — Súlyos tehertétel az ön- kormányzatok számára a lakáskérdés... — Sokan esnek abba a hibába, hogy amikor önkormányzatról beszélnek, csupán a fővárosra és a nagyvárosokra gondolnak. Pedig az önkormányzatok összessége szempontjából a lakáskérdés marginális; a 3200 önkormányzat közül több mint 3000-et egyáltalán nem érint, mert sohasem volt tanácsi bérlakása. Hasznos beruházás — A fejlesztések gondjaival azonban valamennyi önkormányzat szembesül. — Igen, s ezek roppant fontosak, hiszen a fejlesztésekkel lehet újat, maradandót adni és alkotni. Ha a kis- és középtelepüléseken körülnézünk, sok helyütt láthatjuk, hogy a saját erő szinte csodákra képes: víz- és gázhálózatot építenek ki, csatornáznak, telefont vezetnek be... Számos kistelepülés között épül olyan bekötőút, amelyet évtizedek óta csak tervezgettek. — ilyen célra szívesen áldoznak az emberek? — A kommunális adót — amikor tehát meghatározott célra vet ki adót az önkormányzat — a polgárok általában elfogadják, hiszen tudják, hogy mire kell a pénz, s látják azt is, hogy hogyan használják fel. — Az önkormányzat sürgető feladatai között sok az olyan beruházás, felújítás, amihez kevés a saját erő. — Ezen kíván segíteni a címzett, illetve céltámogatás. Az előbbi — amely teljes egészében a költségvetést terheli — a kórházak és színházak felújítását szolgálja, hiszen ezek az intézmények rendszerint nemcsak az adott települést szolgálják, hanem a környéket, a régiót is. Szintén kiemelt támogatásban részesülnek azok a fejlesztések, amelyek 1994-ig a települések vízellátási problémáit hivatottak megoldani. A céltámogatások meghirdetésekor egyébként azt is tisztázzuk, hogy az érintett településnek az összes költség hány százalékával kell „beszállnia” — példa erre a tornateremprogram vagy a kollégiumok felújítását célzó pályázat. Elkülönített alap — Sokan kritizálták a címzett- és céltámogatások elosztását. Terveznek-e változásokat? — Az eddiginél több pénzünk a közeljövőben aligha lesz. Ezért olyan javaslattal fordulunk a parlamenthez, amely az adott keretek jobb differenciáltabb elosztását célozza. Meggyőződésünk, hogy javítani kell a beruházási fegyelmet, hiszen a lazaságok tetemesen megdrágítják a kivitelezést. Túl kell lépnünk az egyenlősdi gyakorlatán is. Egy-egy tornaterem építése ugyan azonos költséggel jár falun is, városon is, de ha saját erőből mindkét önkormányzatnak ugyanannyival kell „beszállnia”, akkor az nyilván a falutól követel nagyobb áldozatot. Ezért szeretnénk olyan elkülönített alapot teremteni, amiből például a munkanélküliséggel sújtott, gazdasági kényszerhelyzetben lévő régiók kisebb településeit segíthetjük, hogy legalább megközelítően egyenlő föltételekkel jelentkezhessenek céltámogatásokért. Koós Tamás Zaklatás alkohollal Japánban egyesület alakult egy új szokás ellen, amely már-már intézményessé vált: az alkohollal történő zaklatás ellen. Az elnevezést a szexuális zaklatástól kölcsönözték, s hasonló a tartalom is. A jelenség, amely ellen az egyesület felvette a küzdelmet: ivásra kényszerítenek olyan személyeket, akik nem bírják az alkoholt. Ez a szokás főleg hivatali kollégák és fiatal egyetemi hallgatók körében terjedt el. Ezekben a körökben szégyennek tartják, ha valaki ellenáll az ivásra való biztatásnak. Tavaly Tokióban tízezer alkoholmérgezésben szenvedő embert vittek a mentők kórházba. Hatan meghaltak, kilencven beteget több mint egy hétig kezeltek a gyógyintézetben. Németh István Szemetelni is meg kell tanulni Hulladékválogatás számítógéppel
