Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-06 / 158. szám

1992. július 6., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Vízhalál Földváron A balatonföldvári strandon szombaton késő délután egy tíz éves tanuló fürdőzés köz­ben a tóba fulladt. A holttest felkutatása azonnal megkez­dődött. Drágább kempingek Eljött július, de nem hozott teltházas kempingeket So­mogybán. Van hely a Balaton partján és a belső somogyi kempingekben egyaránt. Az áremelkedés a tavalyihoz ké­pest mintegy 20-30 százalé­kos, de úgy tetszik ez már drága a magyar családoknak. Magyar kempingekben ma­gyarul már csak a személyzet beszél. Köröshegyi hangversenyek Az ország egyik legjobb or­gonája, a kőröshegyi. A nyá­ron minden pénteken este 8 órától neves művészek szólal­tatják meg a déli part műem­léktemplomában. Aratók — jó időben Hétvégén sem pihentek a kombájnok Somogy mező- gazdasági nagyüzemeiben. A földekről a magtárakba került az árpa nagy része, több he­lyütt már a búza aratásához kezdtek hozzá. Példa értékű szerződés Példa értékű megállapodást kötött a Kaposcukor Rt a szakszervezeti bizottsággal és a Cukorgyári szabad szak- szervezettel. A megállapodás két millió forintot és az erre számított társadalombiztosí­tási járulékot üdülési hozzájá­rulásként valamennyi állandós dolgozójának egyenlő mér­tékben kifizeti. A végkielégítés 30 év feletti munkaviszony esetén 12 havi munkabér: több mint amennyit a törvény előír. A végkielégítés mértéke három havi átlagkereset ösz- szegével emelkedik, ha a dol­gozó munkaviszonya az öreg­ségi nyugdíjkorhatár betölté­sét megelőző öt éven belül szűnik meg. Megegyeztek ab­ban is, hogy az állandós dol­gozók 13. havi fizetés juta­lomban részesülnek, ha de­cember 1-jén a társaságnál munkaviszonyban vannak. A megye címere a megyeházán A megye címerével díszítet­ték a megyeháza homlokfalát. Hivatalosan ugyan még nem jelentették be. A hét végére készült el. Az állványokat el­bontották és fehér mezőben teljes pompájában látható Somogy címere. Kaposvár „egészséges” város Kaposvár közgyűlése leg­utóbbi ülésén döntött arról, hogy részt kívánnak venni az Egészséges Városok Magyar Nemzeti Hálózatának munká­jában. Egyben vállalják a szervezet Zalaegerszegen készített záróközleményében foglaltakat. Nemzetközi tábor Barcson (Folytatás az 1. oldalról) Korábban ezt a szövetséget nem tekinthettük az egységes tűzoltóság szövetségének, hi­szen voltak megyék amelyek nem voltak tagjai. Az én véle­ményem, hogy olyan alapsza­bályzat kidolgozására van szükség, amely azonos jogo­kat biztosít az önkénteseknek, a hivatásosoknak, a vállalati és a diák-tűzoltóknak. Ennek a szabályzatnak a kidolgozá­sában részt vesznek a mi szakembereink is. — Felvállalja-e a tűzoltóság a fiatalok nevelését és ha igen, akkor hogyan?: — Mindenképpen fontos számunkra az ifjúság neve­lése, megnyerése. Az a véle­ményünk, hogy már óvodás korban el kell kezdenünk az if­júság tűzelleni védekezésre való felkészítését, és az isko­lásokat is játékosan, mégis komolyan kell oktatnunk az alapokra. A tapasztalat az, hogy a gyerekek még a szüleiket is fi­gyelmeztetik a tűzelleni véde­kezés fontosságára. Ez fe­gyelmezettséget, tisztes hely­tállást is követel a gyerekektől, és a jövő tűzoltói is kikerülhet­nek közülük. Jó példa erre ez a tábor, ezért is támogattuk szívesen. — A tűzoltóság ma már nemcsak tűzet olt, hanem pél­dául Heves megyében a pol­gári védelemmel közös egy­séget hoztak létre. Várható, hogy másutt is alakulnak ilyen egységek? — Nincs másik szervezet, amely katasztrófa, vagy más rendkívüli esemény alkalmá­val azonnal mozgósítható és bevethető lenne: a tűzoltóság Ifjú tűzoltók Barcson viszont egyedül erre nem ké­pes. Szükséges tehát, hogy minden olyan szervezet, amely ilyen esetekben riaszt­ható, összefogjon, együtt dol­gozzon. Az országos tűzoltó­parancsnokság és az orszá­gos rendőrfőkapitányság most például azt tervezi, hogy új épületbe költözik, mert akkor egységes irányítással, adat­bankkal tudnának katasztrófa esetén együtt dolgozni, be­vonva ebbe a munkába a honvédség egységeit is. — Megítélése szerint a ma­gyar tűzoltóság európai ösz- szehasonlításban hol tart? — Úgy gondolom, csak a technikai eszközökben van lemaradásunk, az pedig pénz kérdés. Pénzért ebben az év­ben is az országgyűléshez fordulunk. Ami a tűzoltóképzést illeti, bátran állítom, sehol a világon nincs olyan egymásra épült oktatási rendszer mint Ma­gyarországon. Kovács Tibor UJ PIAC MARCALIBAN A laktanya szerep v Bevált az ötlet — tisztább a város Minden különösebb ünnepi külsőség nélkül vették bir­tokba az árusok az új piacot, Marcaliban. A megüresedett belső lak­tanyában az önkormányzat 3 millió forintot költött a volt te- herautószin átalakítására, asztalok felállítására, árusító­helyek kijelölésére: egyszóval a piac létrehozására. A helyi -és környékbeli árusok a hét végén már az új helyen rakták ki portékáikat. A marcaliaknak fedett csar­nokban és a sátortéren is fenntartottak 20 helyet, a töb­bit az érkezés sorrendjében adták ki. (egy méternyi asztal 25 forintba került). Az első nap fél kilencig a helypénzszedők 134 méterre adtak ki helyje­gyet. A kínálat bőséges volt. A szombati országos kira­kóvásár is az új helyen nyílt meg. Az itteni választékot még kivonatosan is nehéz lenne felsorolni: a betonozott teret teljesen megtöltötték a sátrak, sokan a füves részre teleped­tek portékáikkal. Bizonyítva; Marcali ötlete bevált. Az új piactól tisztább lett a város, jobbak a vásárlás és az árusítás körülményei. Az sem megvetendő, hogy a volt áru­sítóhelyeket — a Kossuth La­jos utcát — újra a gyalogosok, autósok vehetik birtokukba. Szombaton délután végigjár­tam a piacot: tiszta volt ott is minden, akár csak az átadása előtti napon. Metz A. Márton Zsúfolt és csendes a menekülttábor (Folytatás az 1. oldalról) Fáradt hangon, de a lakos­ság segítőkészségében bízva Honfi Istvánné a vöröskereszt megyei titkára elmondta: a szombati lapokban megjelent felhívásukra eddig senki nem jelentkezett, de bíznak abban, hogy Somogy megértő lakos­sága lehetőségeihez mérten segíti az otthonukból elüldö- zötteket. Csütörtökön a vöröskereszt raktárából szállítottak Nagy­atádra 10 mázsa lisztet, ugyanennyi cukrot és rizst, va­lamint 286 liter étolajat és gyermekjátékokat. Holnap, a gyűjtés eredményétől függet­lenül újra a raktári készletből szállítanak bébiételeket és ét­olajat. Minden valószínűség szerint ez a szállítmány kiegé­szül pelenkával is. A menekültek ellátására mindenekelőtt tartós élelmi­szerekre, gyümölcsitalokra, nyári felnőtt valamint gyermek ruhára és cipőre van szükség. De szívesen fogadnak minden olyan holmit, amelyet az ado­mányozók nélkülözni, a me­nekültek használni tudnak. Szükség volna friss káposz­tára és burgonyára ebben mindenekelőtt azoknak a nagyüzemeknek a segítségét várják, akik megtehetik, hogy adományokat ajánlanak fel. A kistermelőktől, vállalkozóktól szívesen fogadnak gyümöl­csöt. A vörökereszt kéri azokat, akik a menekültekért indított segélyakciókhoz pénzadomá­nyokkal kívánnak csatlakozni, azt a szervezet 203-29725- 7021 számú csekkszámlára küldjék. A szervezet Kaposvá­ron nyolc órától fél ötig tart ügyeletet és fogadja az ado­mányokat. Érdeklődni a Szent Imre u. 8 szám alatt, illetve a 10-133-as telefonon lehet. (lej) Farkas László kiáltotta: „Aki tovább pofázik azt kivezettetem”, mármint a falugyűlésről Ki a csikót verték, most a polgármestert akarják Csákányi borgőzös indulatok - Vihar válogatott sértésekkel (Folytatás az 1. oldalról) Történt mindez a csákányi falugyűlésen, péntek este. A faluban Farkas László pol­gármester lemondatására az elmúlt napokban aláírásgyűj­tést kezdeményeztek. így az­tán a „tapasztaltabbak” előre tudták már, hogy mire is szá­mítsanak. — Tudja ki gyűjt itt aláírást? — kérdezte még a falugyűlés előtt Farkas László aztán felelt is rá: — Két notórius alkoho­lista, akik korábban a ház kö­rüli gazdaságomban dolgoz­tak. A lóból kiverték a csikót, a munkájukat nem látták el, ezért elbocsátottam őket. Most dühösek. De nézze csak — mutat papírosokra — a múlt héten volt a név- és születés­napom. Kilencvenen köszön­töttek írásban. Ők a falugyű­lést is ebből az alkalomból szerették volna megtartani, hogy gratulálni tudjanak. A mozi nagytermébe köz­ben sorra érkeztek a falusiak. —Ide ülök, mert szeretnék kimaradni a bunyóból — men­tegetőzött a sarokban egy ci­gányasszony —- csak nehogy ez a gyűlés is olyan legyen mint a legutóbbi volt... Farkas László elsőként a falu dolgairól szeretett volna beszélni. Hallgatósága szerint ez az igyekezete két dolog miatt nem sikerült. Először azért, - mert minduntalan „nagypolitizálásba” fogott, s ez a község lakóit nem érdekelte. Másrészt a tömör és magya­ros közbekurjongatásokkal érvelő férfinép nem hagyta mondandóját befejezni. A jegyző tanult az előtte szóló esetéből, és már szó­lása elején leszögezte: ha bárki közbeszól, akkor abba­hagyja. Nos el se kellett volna kez­denie, de tájékoztatója feléig kitartott. Akkor végképp elfo­gyott a türelme: egy vessző­nél, vagy kettőspontnál abba­hagyta a mondatot és sértő­dötten visszaült a helyére. Téglás István, a csákányi panziós, a „második” — újra­választott — képviselőtestület tagja úgy érezte: egy órája már csak róla beszélnek. A jegyző és a polgármester sze­rinte nem mondott igazat. Állí­tását bizonyítandó pár szemé­lyes hangvételű levelet is fel­olvasott. A „leleplezés” csak részben sikerült, a hangerő egyre nőtt, a kocsma és a mo­ziépület közt ingázó helybéliek mind összegyűltek az előtér­ben. Elálltak a kijáratot, lekap­csolták a villanyt,. közbekur­jongattak és skandálni kezd­ték: mondjon le a polgármes­ter! Mondjon le! Mondjon le! Végképp elszabadultak az indulatok, a fülsüketítő hang­zavarban saját szavát sem ér­tette senki. — Fogja már be a pofáját — próbált felülkerekedni a pol­gármester — hallgassanak már meg! Amennyiben a kép­viselőtestület kéri az újravá­lasztásomat, akkor önként le­mondok. Éljen! — kiabálták az ajtó felől. Valaki tapsolni kezdett, ami a teremben továbbterjedt. — De a maguk kedvéért nem mondok le soha — tette hozzá már halkabban Farkas László. — Hogy tudják: akkor mondok le, amikor én akarok! Falugyűlésről már szó sem volt, a hangzavarban a szemé­lyeskedő és válogatott sérté­seket felsorakoztató vita to­vább folytatódott. Arról volt szó, hogy ki mekkora lumpen, alkoholista, hogy ki mit csalt, lopott az elmúlt pár hét alatt. A sértésekre mindig volt válasz is, így a vita végképp eldur­vult. A csákányi falugyűlésen csak azok nem jutottak szó­hoz, akik a községért szeret­tek volna valamit tenni. Barna Zsolt Utasokkal teli hajók Szombaton nem -dicseked­hettek kiugró forgalommal a Mahart balatoni leányválla­latánál, tegnap azonban min­den kikötőből teli fedélzettel futottak ki a sétahajók. Szom­battól közlekednek az esti ze­nés járatok és a nosztalgiaha­jók is. Nincs nagyobb valutakereslet Forint nélkül sem megy Július 1-től lehet kiváltani a 300 dollárral megemelt turis­taellátmányt. fgy aztán nem kell már a feketepiacon besze­rezni az utazáshoz elenged­hetetlenül szükséges márkát, schillinget. Az első napok tapasztalata: — Nem volt olyan nagy a forgalom, mint amire felké­szültünk ;— mondta Mayerné Boszka Ágnes, az Express ki­rendeltségvezetője. — Any- nyian voltak, mint más napo­kon. Inkább arra panaszkod­nak az ügyfelek, hogy nincs elég pénzük a hosszabb utakra. A tavalyihoz képest visszaesett a valutakereslet. Igaz, a múlt évben is a júli­usi-augusztusi bevétel emelte meg a valutaforgalmat. Ma már nincs sok különb­ség a feketepiaci és a banki ár között: feketén 50 forint, hiva­talosan 53 forint a márka. Na­gyon sokan próbálnak hamis pénzt eladni, és egy laikusnak nehéz megkülönböztetni a hamis márkát vagy dollárt a valóditól. Fehér Sándor fiókigazgató szerint nőtt a forgalom az IBUSZ-nál, de azért nem kí­gyóztak sorok a pénztár előtt. Körülbelül negyvenen váltot­tak valutát naponta. Főleg márkát, schillinget, lírát vásá­roltak. Mindössze három csa­lád váltotta ki 100 ezer forint összegben a turistaellát­mányt. A többiek inkább csak az utazáshoz szükséges pénzt váltották ki, nem vették igénybe az egész keretet. Egyszóval: nem tolongtak a dollárért. Hiába, forint nélkül nem megy. S. P. G. Magányos a tűzoltóság Jókai Oszkár vezérőrnagy: A gyerekek a szüleiket is figyelmeztetik

Next

/
Oldalképek
Tartalom