Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-06 / 158. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. július 6., hétfő Korai csere Az Állami Bankfelügyelet álláspontja szerint a banki részvények kárpótlási jegyre történő cseréjéről csak a bankok privatizációs terveinek ismeretében lehet dönteni. A nyilatkozat az OTP vezetőjének bejelentésére reagál, mely szerint a bankok álllami részvényeinek 5 százalékát kárpótlási jegyek ellenében értékesítenék. Ajka-I is leáll Az idei év második felére még nem sikerült megállapodást kötni Oroszországgal a timföld-alumínium szállításokról. A feleslegessé váló timföldkapacitások közül a célszerűség az ajkai régi timföldgyár leállítását diktálja, ami mintegy nyolcszáz személy elbocsátásával járhat. Megy a pénz Szabolcsba Az Állami Fejlesztési Intézet megkezdte annak az ötszáz- millió forintnak az átutalását, amelyet a kormány Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye felzárkóztatására különített el. A támogatásból 158 település jut vezetékes gázhoz, 36 milliót ukrán és román határátkelőhelyek korszerűsítésére költenek. Pécsi „kesztyüstop” Német tőkebefektetéssel épül(ne) az az új kesztyűgyár, amely a pécsi kertvárosi lakótelep szomszédságában lesz, és amelynek megépítése ellen a közelmúltban tiltakoztak az ott élők. A petíció hatására az önkormányzat leállítatta az építkezést és csak a környezetvédelmi szakhatóság véleményezése után lehet folytatni. Sörgyári bizonytalanság Az első — eredménytelen — privatizációs kísérlet után a tenderkiírás másodszorra sem hozott eredményt a Kanizsa Sörgyár Rt-nél. A kudarc oka az alacsony vételárajánlat volt mindkét esetben. Jelenleg egy hazai konzorcium, egy külföldi befektető, valamint a gyár dolgozói nyújtottak be újabb privatizációs pályázatot az ÁVÜ-höz. „Osztrák” kórház Sopronban Egész Magyarország számára mintakórház lesz az, amelyet a Bank Austria finanszírozásával a bécsi Hamber- ger építőtársaság épít Sopronban. A kórházban 250 ágy, többnyire kétszemélyes szobák és a legkorszerűbb nyugati berendezések várják a betegeket 1994 decemberétől. Új szövetség alakul A dunai teher- és személyhajózási feltételeinek és körülményeinek javítására alakult meg Esztergomban, a Duna Menti Kikötővárosok Szövetsége. Az alapítók: Komárom, Esztergom, Vác, Mohács, Csepel, Dunaújváros, Dunaföldvár, Paks, Kalocsa és Baja önkormányzata, de a nyitott egyesülethez máris csatlakozott Százhalombatta, valamint a Magyar Dunai Yachtkikötők Egyesülete. Kemping a nagyatádi strandhoz (Tudósítónktól) A harmadik idényt kezdte Nagyatádon a városi strand. Iharosi István vezetője elmondta: több, jelentős esemény megrendezésére is vállalkozott már, s megfordultak itt neves színészek és együttesek, de járt náluk magas rangú politikus is. Vendég volt a világ- és Európa-bajnok női búvárúszó, s többek között itt készültek legutóbbi versenyeikre a kaposvári búvárúszók is. A rendezvények bevételeivel is csökkenteni kívánják azt a majd 4,5 millió forintos hiányt, amellyel az idén is számolhatnak. Azonban így is a legkevesebb ráfizetéssel működnek az ország hasonló rendszerű strandjai közül. Az 50 méteres feszített víztükrös medencét a fürdőzők és a versenysportolók is megszerették. A közelmúltban nyílt meg a strand szomszédságában az 50 személyes kemping. Terveik között szerepel a 60 fokos hévíz gyógyhatásúvá nyilvánítása. Ha ez sikerül, akkor egy új medence megépítésével bekapcsolódnak a gyógyító-megelőző szolgáltatásokba is. Jó hír az is, hogy az idén sem emelik a belépők és bérletek árát, s célul tűzték ki a színvonalas, minőségi fürdőkultúra széles körű elterjesztését. Németh István Az erózió következménye az aszályérzékenység Romlik a talaj Somogybán a szántó 80 százaléka veszélyeztetett — A megoldás ismert, a pénzforrás nem A felét mindjárt fizetni kell Liciten az üres i—————b—gwCTiiwwwii i ih'miiiiiwii «■■■■————«———g— kaposvári ■■■■■■■mm I m'iiimiimimi ■ !■! m Miiin'iii in 1 mamii-w"””' «■ lakások ■BMESHMMMiMBBMMHBnHMMMBaiai (Folytatás az 1. oldalról) Jáger János, a Somogy Megyei Növény- és Talajvédelmi Állomás munkatársa: — Évtizedekig hatalmas anyagi ráfordításokkal végezték a megyei mezőgazdasági üzemek azokat a meliorációs munkákat, amelyekkel jelentősen csökkentették a talaj- pusztulás lehetőségét. Ezek a munkák megtorpantak; az átalakuló, súlyos anyagi helyzetű gazdaságok a lehető legkisebb figyelmet szentelik ennek a munkának. Ahol pedig kényszerből felhagytak a műveléssel is, ott a helyzet kritikussá válhat. A nagytáblás növénytermesztés kialakítása során erózióérzékennyé is tettek nagy területeket. A lejtőmegszakításoknak és az erdősávok kiirtásának köszönhetően kiadós eső után a közutakra, lakott területekre kerül az iszap. Legnagyobb hiba a gyep-gabona váltó bevezetéséből adódott: olyan mértékű károkat okozott ez a talajvesztés, hogy fel kellett hagyni az alkalmazásával. A műszaki eszközöket is megtervezték minden alkalommal, de ezeket nem alkalmazták. Mára kiderül, mennyi kárt okozott egy üzemben az, hogy megspórolták például a váltvaforgatós ekét. — Mennyire kritikus a somogyi helyzet? — Törvényben kellene garantálni a termőföld védelmét, de ezek a törvények sajnos hiányoznak. A talajtermékenység oldaláról vizsgálva az összes mezőgazdaságilag művelhető terület körülbelül 20 százaléka nem veszélyeztetett; 80 százalékon kombináltan jelentkezik az erózió. A kombinált problémák sorába tartozik a defláció, a szél okozta termőrétegvesztés, valamint a talajok nagyfokú sa- vanyodása. Áz általános vízkárok pedig lassacskán felbecsülhetetlenek. A megoldási lehetőségek ismertek, de megvalósíthatatlanok anyagiak híján. — Nem vagyunk annyira gazdagok, hogy vállaljuk a talajelőállítás költségeit, úgy, mint ahogy azt a hollandok tették a „polderek” — a tengertől visszarabolt területek — esetében. Olcsóbb, ha megakadályozzuk a további talajvesztést. Az erózió sújtotta területek aszályérzékennyé válnak, felborul a talaj vízháztartása. A felszínen elfolyó víz pedig magával ragadja a termőréteget. Évente mintegy 15 tonnára becsülik a szakemberek a hektáronkénti talajvesztést. Külön probléma az ellenőrizetlen körülmények között a termőterületekre juttatott szennyiszap, szennyvíz, hígtrágya. A mezőgazdasági üzemek átalakulása, a kárpótlás elhúzódása nagymértékben súlyosbíthatja a helyzetet. A folyamatok gyorsaságától függ a további veszteségek csökkentése. A talaj, a termőtalaj ugyanis nincs tekintettel a totojázásra. Mészáros Tamás A bérlakások értékesítésével az önkormányzat megbízásából az Inköz-iroda foglalkozik. Ha a lakó építkezésbe fogott, megházasodott, elköltözött vagy egyéb más okból az önkormányzati lakását leadta, akkor a lakást eladták. — A vásárlás feltételei mások, mint a bent lakó bérlő esetében — tájékoztat dr. Vu- kovics István, az Inköz osztályvezető-helyettese. — Meghirdetjük az üresen maradt lakást értékesítésre az újságban vagy az irodánk előtti hirdetőtáblán. A vételár a forgalmi érték teljes összege, ennek a felét kell készpénzben kifizetni. A fennmaradó 50 százalékra az önkormányzat fizetési kedvezményt ad. Fiatal házasoknak 3 százalékos kamat mellett 10 évi törlesztésre, egyéb esetben ötévi részletre. Általában 30 lakás közül lehet válogatni. Többnyire távfűtéses, 20-30 éves panellakások, főleg az északnyugati városrészben: a Béke utca, a Füredi utca, a 48-as ifjúság útja épületeiben találhatók. Az árak a szabadpiaci forgalomhoz viszonyítva igen kedvezőek. Egy 2 szoba összkomfortos lakás négyzetméterenkénti ára 25 ezer forint. Ehhez képest kevés a jelentkező a meghirdetett lakásokra. Vuko- vics István szerint azért, mert nem eléggé ismert ez a lakásértékesítési forma. Másrészt itt is jelentkezik az általános gazdasági helyzetből adódó gond: kevés a készpénz. Ha több jelentkező van és licitre kerül a sor, 20- 50 ezer forintnál nem emelkedik jobban a lakás ára. A lakások többsége a meghirdetett áron kel el. S. P. G. Engedély és terv is van a bontásra Romhalmaz Tab közepén Tabon, a városközpontban a Napsugár Áruház, a Kossuth L. u. 59. számú háztömb, a városi könyvtár és a műemlék jellegű evangélikus templom által körbezárt, parlagon hagyott területen félig romos, düledező falú épület rontja a városképet... Nagy Sándor a Kossuth Lajos u. 59. számú tömblakás kisgyermekes lakótársai nevében panaszolta: „Az említett ingatlan legalább három éve lakatlan, majd egy éve áll félig lebontott állapotban. Az utóbbi időszak esőzései után a falak omladoznak, a tetőről potyognak a cserepek, az emeletes házban élő gyerekek — javában tart már a vakáció —, szabad terület hiányában ott játszanak... A másik veszélyforrás: a romos épület menedéket nyújt a kétes elemeknek, akik kellő kábulat elérése után, nyomda- festéket nem tűrő hangon ordítanak a környéken lakók füle hallatára! Miért a közöny és a nemtörődömség a város vezetői és a lakók részéről? Miért és meddig kell ezt az állapotot elfogadni?” Derékig ér a gaz, kitört ablakok, kifeszített ajtók, lógó gerendák.. Ám, hogy „élet” van a romhalmaz körül, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a kitaposott utak, az eldobott cigarettavégek, az italosüvegek, a kialakított szalonnasütőhely... Az ingatlant 1952-ben államosították, jelenleg az ön- kormányzat tulajdona. Németh Lajos gamesz-ve- zető: — Tavaly május 2-án kértük a polgármesteri hivataltól — mint elsőfokú építési hatóságtól — a romos épület bontási engedélyének a kiadását. A bontását június elején megkezdtük. Augusztus 23-án a hivatal értesített bennünket, hogy a bontási munkálatokat a további intézkedésig állítsuk le... Farkas István polgármester: — Az ingatlan tulajdonosának fia a jelenlegi állapotában igényelte azt vissza.------ Mi lesz akkor, ha az ö rökös még két év múlva sem szünteti meg a veszélyforrást, nem bontja le a romos épületet? — Képviselő-testületünk rövidesen dönt a tulajdonnal kapcsolatban. Amennyiben Ápelesz Istvánné lesz, akkor kötelezni fogjuk, hogy a veszélyforrást záros határidőn belül szüntesse meg. Ha ön- kormányzati tulajdonban marad, akkor pedig intézkedünk a további gyors bontásról és a környezet rendbetételéről... Müller István rendőr zászlós, a' KMB-csoport megbízott vezetője: — Á problémáról tudunk. Sajnos, a környezet kedvező lehetőséget biztosít a bűnözők — különösen a vidékiek — megbúvására. Ezért fokoztuk az ellenőrzést, szigorítjuk az igazoltatást. A megoldás azonban az lenne, ha az illetékesek gyorsan megszüntetnék a balesetveszélyes helyet. Addig, amíg tragédia nem történik, vagy bűncselekmény áldozata nem lesz valaki! Krutek József
