Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-22 / 172. szám
1992. július 22., szerda SOMOGYI HÍRLAP OLIMPIAI MAGAZIN 999 Történelem — dióhéjban (1896-1988) Hajós Alfrédtől a kajak négyesig Amikor 1896. április 6-án Athénban az újkori olimpiák legelső bajnokát (a hármasugrásban aranyérmet nyert amerikai James Conollyt) ünnepelték, kevesen gondolták, hogy ezzel az aktussal sporttörténelem született. Annak idején a görög fővárosban mindössze 13 ország versenyzői randevúztak, Barcelonában pedig 170 nemzet sportolói mérik össze tudásukat. Az első nyári olimpián csak 300-an álltak rajthoz, a katalán fővárosban már több mint 9400 versenyzőre számítanak. A sportolók első világtalálkozóján még csak néhány tucat aranyérmet osztottak ki, a spanyolországi játékokon 257 esetben játsszák el a himnuszt. Nincsenek adataink az athéni nézőszámról, azt viszont tudjuk, hogy a barcelonai versenyekre 4,2 millió belépőjegyet nyomtattak ki. Hazánk mindvégig sportnagyhatalomnak számított. Athéntől Szöulig a magyar versenyzők összesen 365 (arany, ezüst, bronz érmet) szereztek. Közülük 123 a legfényesebben ragyog. Az elsőt Hajós Alfréd szerezte, a 123.-at a kajak négyes (Csípés, Hódosi, Gyulai, Ábrahám). Az eddigi XXVI olimpia I. Athén, 1896. április 6- 16. A 13 ország versenyzői között ott volt a 8 fős magyar csapat is. Tagjai közül kiemelkedik Hajós Alfréd a 18 éves egyetemi hallgató aki a 100 méteres és az 1200 méteres gyorsúszásban nyert aranyérmet. Rajta kívül a kis magyar küldöttség egy ezüst (Dáni Nándor800 méteres síkfutás) és két bronz (Szokolyi Lajos 100 méteres síkfutás és Kellner Gyula maratoni) érmet szerzett. Az első újkori nyári olimpia más magyar sikert is hozott: Kemény Ferencet a rendezők beválasztották az öttagú versenybíróságba. A világversenyt az amerikaiak nyerték 11 arannyal, mögöttük a házigazdák végeztek. II. Párizs, 1900. május 14- október 28. A bajnokok között itt ünnepelték az első négyszeres aranyérmest Alvin Krananlein amerikai atléta személyében. Neki is köszönhető, hogy a nemzetek nem hivatalos versenyében ismét az USA végzett az első helyen 17 aranynyal. A 17 magyar induló közül a 21 éves Bauer Rudolf a diszkoszvetésben lett első. Még két ezüst és két bronz gazdagította a magyar éremgyűjteményt. III. St. Louis, 1904. május 12-november 18. Először került át az olimpia a tengerentúlra. Az amerikaiak nagy fölénnyel — összesen 58 arannyal — végeztek az élen. A legsikeresebb egyéni éremszerző a hazaiak tornásza, Anton Heida volt: ötször állt a dobogó legfelső fokán. A magyarok sajátos csúcsot állítottak föl: összesen négyen indultak, de így is két első, egy második és egy harmadik helyet szereztek. A századeleji úszózseni, Halmay Zoltán két számban (50 és 100 yardon) győzött, a szintén úszó Kiss Géza pedig az egy és a fél angol mérföldes távon lett második, illetve harmadik. IV. London, 1908. április 27-október 29. Itt már 22 ország több mint 2000 sportolója randevúzott. A házigazdák nyerték az országok közötti versenyt, 56 arannyal. Itt kezdődött el a magyar kardvívók — márig is tartó — fényes sorozata. Fuch Jenő egyéni győzelme mellett a csapat is a dobogó legfelső fokára állhatott. Aranyat nyert Weisz Richard (birkózás). Az ezüstök számát Zulavszky (kard), Somodi (magasugrás), Halmy (100 m gyorsúszás), valamint a 4x200 méteres úszóváltónk gazdagította. V. Stocholm, 1912. május 5-július 22. A vendéglátó svédek vitték el a pálmát 25 aranyéremmel, megelőzve az USA-t. Első alkalommal lépte át a százas létszámot a magyar delegáció: összesen 117 versenyzőnk indult, s 3 arany (Fuchs Jenő kard egyéni, továbbá a kardcsapat, Prokopp Sándor sportlövészet), 2 ezüst és 3 bronzérmet hoztak haza. VI. Berlin. 1916. Az I. világháború miatt elmaradt. VII. Antwerpen, 1920. április 20-október 12. Magyar versenyzők nélkül zajlott le, mert a világháborúban vesztes országokat nem hívták meg. Itt mutatkozott be a finn csodafutó, Paavo Nurmi, s 3 arannyal lett gazdagabb. Az összesített versenyt az amerikaiak nyerték 40 bajnoki címmel. Vili. Párizs, 1924. május 4-július 27. A francia főváros másodszor adott otthont az ötkarikás játékoknak, s ezen 44 ország vett részt. Nurmi itt is sporttörténelmet írt: 5 aranyat gyűjtött be. Az amerikaiak —- immár ötöször — kerültek az első helyre. A magyarok a 13. helyen végeztek a nemzetek pontversenyében. Összesen 2 aranyat (Halassy Gyula sportlövészet, Posta Sándor kard), 4 ezüstöt és 4 bronzot nyertek. XI. Amszterdam, 1928. május 7-augusztus 12. Ezen az olimpián szerepelhettek először nők az atlétikai versenyeken. A legtöbb aranyat (22-t) az amerikaiak kapták. Hazánk sportolói első ízben nyertek 5 aranyat: Keresztes Lajos (birkózás), Kocsis Antal (ökölvívás), Ters- tyánszky Ödön (kard), a kardcsapat, valamint Mező Ferenc a művészeti versenyeken (Az olimpiai játékok története című művével). Ezt 5 ezüst egészítette ki. Bronzérmet nem nyertünk. X. Los Angeles, 1932. július 30-augusztus 14. A résztvevők első ízben lakhattak olimpiai faluban, ahol 38 nemzet versenyzői találkoztak. Első helyen végeztek az amerikaiak, 43 aranynyal. Hírnevünket 6 arannyal, 5-5 ezüst és bronzéremmel öregbítették sportolóink. A dobogó legfelső fokán állhatott: Énekes István (ökölvívás), Pelle István kétszer (lólengés, valamint szabadgyakorlatok), Pillér György (kard), a kardcsapat és a vízilabda csapat. XI. Berlin, 1936. augusztus 1-6. A német fővárosba 49 ország küldte el sportolóit. Hazánk 216 sportolóval képviseltette magát. Az ókori játékokra emlékezve, első alkalommal indult el a Görögországból és érkezett .meg Berlinbe az olimpiai láng. Az olimpia legkiemelkedőbb versenyzője egy amerikai atléta, Jesse Owens volt. A színesbőrű versenyző 4 aranyat nyert. Született egy másfajta rekord is: egy 13 éves amerikai lány győzött az műugrásban. Az összesítésben a németek végeztek az élen 38 bajnok címmel. Először nyertek a magyarok 10 aranyat, s az első helyek számát tekintve csak az USA és a németek előztek meg bennünket. Az olimpiák első számú magyar női bajnok a magasugró Csák Ibolya volt. Mesterhármast értek el birkózóink. Éremg/őjteményünk 1 ezüsttel és 5 bronzzal gazdagodott. XII. Helsinki. A II. világháború miatt elmaradt. XIII. London. A II. világháború miatt elmarad. XIV. London, 1948. július 29-augusztus 14. Az angol fővárosban 12 év szünet után találkoztak újból a világ sportolói, 60 ország 4000 versenyzője állt rajthoz. Hazánkat 128-an képviselték. Az amerikaiak 38 arannyal lettek az elsők. Magyarország a nemzetek sorrendjében az érmek számát tekintve a 3., a pontok számát tekintve pedig a 4. helyet szerezte meg. Versenyzőink 10 aranyat, 5 ezüstöt és 13 bronzot nyertek. Az aranygyártást a kalapácsvető Németh Imre kezdte és a kardcsapat fejezte be. Az angol fővárosban kezdődött a legendás Papp Laci olimpiai siker- sorozata, öt győzelmével ve- rekedte ki az aranyat. XV. Helsinki, 1952. július 19-augusztus 3. A szovjetek első ízben léptek az olimpia színpadára, és az amerikaiak (40) mögött a második helyen végeztek. A finn fővárosban az egyik kimagasló egyéniség a csehszlovák atléta, Emil Zapotek volt, aki 3 arannyal hívta fel magára a figyelmet. A magyarok számára minden idők legsikeresebb olimpiája volt a helsinki: versenyzőink 16 aranyat, 10 ezüstöt és 16 bronzot nyertek. Ezzel a rekorddal az USA és a Szovjetunió után a harmadikak lettünk. Az aranygyűjtésben elsősorban úszónőink jeleskedtek, 4 arannyal. Papp Laci, Takács Károly, valamint a kard- és a vízilabdacsapat megvédte bajnoki címét. Feliratkoztak az aranyosok közé az öttusázók és a labdarúgók, akik Helsinkiben indultak el négyéves világhódító útjukra. XIV. Melbourne, 1956. november 22-december 8. Először találkoztak az ausztrál földrészen a világ sportolói. (A lovasversenyeket Stockholmban rendezték.) A szovjetek első ízben végeztek az élen (37), megelőzve az amerikaiakat, akik 32 aranyat nyertek. A magyarok — akik az 56-os forradalom leverésének napjaiban, szinte lángokban álló országból, óriási lelki tehertétellel érkeztek a versenyekre — a házigazdák mögött az előkelő negyedik helyet szerezték meg, a pontversenyben pedig az 5. helyet. A 9 arany mellé 10 ezüstöt és 7 bronzot gyűjtöttek be. Az egyéni teljesítmények alapján a tornász Keleti Ágnes volt a legeredményesebb 4 első hellyel. Remekeltek vívóink, és triplázott Papp László. (Előtte ökölvívó még soha nem nyert 3 olimpiai aranyat.) Kilenc aranyunkat összesen 26 sportoló szerezte, vagyis az ausztráliai versenyen részt vett sportolóink negyede nyert olimpiai bajnokságot. XVII. Róma, 1960. augusztus 25-szeptember 11. Az olasz fővárosban nevezési csúcs született, 84 ország küldte el sportolóit. Újdonság volt, hogy ezúttal először a televíziók előtt százmilliók kísérték figyelemmel az eseményeket. A szovjet sportolók rekord pontszámmal (687) szerezték meg az első helyet. A magyar versenyzők erejéből 6 arany, 8 ezüst és 7 bronz éremre futotta. Ezzel a nemzetek rangsorában a 7. helyet szerezték meg. Vívóink ismét kitettek magukért. A kardcsapat és egyéniben Kárpáti Rudolf aranyérmes lett. Ismét remekeltek öttusázóink, s Parti János személyében először nyert magyar kenus. Az ökölvívó Török Gyula szintén a dobogó legfelső fokán állt. S egy sportkuriózum: Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf és Kovács Pál egymás után négy olimpián lett aranyérmes. Új csodafutó nevét ismerte meg a világ: a mezítlábas etiópjai Abebe Bikiláét. XVIII. Tokió, 1964. október 10-24. Először adott otthont Ázsia az olimpiának. Itt is folytatódott az amerikai-szovjet arany-párharc, amit az előbbiek nyertek. A mieink 10 arany mellett 7 ezüstöt és 5 bronzot gyűjtöttek be. Vívóink, birkózóink, öttusázóink, vízilabdázóink, lövészeink remekeltek. Külön említést érdemel Pólyák Imre birkózó, aki 3 ezüstérem után 12 év elteltével végre bajnokságot nyert. Az akkor 37 éves Gyarmati Dezső pedig azzal büszkélkedhetett, hogy a II. világháború utáni összes olimpián részt vett. A japán főrá- vosban búcsúzott az ötkarikás játékoktól a szovjet tornásznő, Larissza Latinya, aki három olimpián összesen 9 aranyat nyert. XIX. Mexikóváros, 1968. október 12-27. Több mint 2400 méter magasan rendezték a versenyeket, s 113 ország 6600 versenyzője mérte össze tudását. Újabb számokat vettek fel a programba, és így összesen 172 bajnokot avattak. Az azték fővárosban először vettek részt külön csapattal az akkori két német állam versenyzői. Az első helyet az USA szerezte meg. A magyarok a „szokásos" 10 arannyal (mellette 10 ezüst és 12 bronz) a 4. helyet szerezték meg. Párbajtőrözőink, a birkózó Kozma Mihály, kajak-kenusaink, az atléta Németh Angéla, valamint Zsi- vótzsky Gyula remekelt, s győztek öttusázóink és labdarúgóink is. Itt született az évszázad rekordjaként emlegetett eredmény, az amerikai távolugró Robert Beamon 890 cm-es világcsúcsa, amelyet csak 23 év után döntöttek meg. XX. München, 1972. augusztus 26-szeptember 11. Tovább növekedett a résztvevő országok, sportolók és sportágak száma. Visszakerült — 36 év után — a műsorba a kézilabda, valamint az íjászat és a cselgáncs. Az első helyet a szovjetek 50 aranynyal, az amerikai és az NDK-beli versenyzők előtt. A mieink — holtversenyben a bolgárokkal — a 8. helyen végeztek. A magyar himnusz hatszor hangzott el, s 13 második és 16 harmadik hely jutott nekünk. A legeredményesebbek ismét a vívóink voltak, 46 olimpiai ponttal. A birkózó Hegedűs Csaba első helyével a 100. magyar aranyérmet szerezte meg. A müncheni olimpia szupersztárja az amerikai Mark Spitz volt, aki úszásban ösz- szesen 7 aranyat nyert, ráadásul mindet világcsúccsal. Tragikus esemény is beárnyékolta a játékokat: arab terroristák megtámadták és elfoglalták az izraeli sportolók szálláshelyét. A 26 órás drámának 17 halálos, köztük 11 izraeli sportoló áldozata volt. XXL Montreal, 1976. július 17-augusztus 1. Bojkott miatt távol maradt az afrikai országok többsége, így csak 88 állam sportolói randevúztak. Az aranyversenyt a szovjetek nyerték, második az NDK lett. Először az olimpiák történetében csak a harmadik helyezést szerezte meg az USA. A mieinknek — a pontverseny alapján — a 9. hely jutott. A tornász Magyar Zoltánnak, a tőröző Tordasi Ildikónak, Németh Miklós gerelyha- jítónak és vízilabdacsapa- tpnknak szólt a himnusz. Éremgyűjteményünket még 5 ezüst és 13 bronz gazdagította. XXII. Moszkva, 1980. július 19-augusztus 3. Ezt az olimpiát is bojkott kísérte: a szovjetek afganisztáni bevonulása miatt több jelentős nyugati ország (pl. az USA, NSZK, Japán, Kanada stb.) nem küldte el sportolóit; így 81 állam versenyzői küzdtek a helyezésekért. Az aranylista élén a hazaiak végeztek az NDK előtt. A magyarok 7 aranya (továbbá 17 ezüstje és 15 bronza) a hatodik helyhez volt elegendő. Legeredményesebb versenyzőink a birkózók voltak# 2 arany-, 3 ezüst- és' 2 bronzéremmel tértek haza. A további első helyek Magyar Zoltán (tornász), Wladár Sándor (úszó), Baczakó Péter (súlyemelő), Varga Károly (sportpuska), valamint a kenus kettes nevéhez fűződnek. XXIII. Los Angeles, 1984. július 28-augusztus 12. Ezúttal is bojkott árnyéka vetült az ötkarikás játékokra: a szocialista országok versenyzői — kivéve Romániát — nem utaztak el Amerikába. A magyarok is hiába készültek a négyévenkénti világversenyre. Ennek ellenére Los Angelesben 139 ország hétezer sportolója találkozott. Az „arany-vetélkedésben” a házigazdák végeztek az élen 83 bajnoki címmel. Őket a románok követték 20 arannyal; harmadik az NSZK lett. A legünnepeltebb sztár az amerikai atléta, Carl Lewis volt. Négy arany fűződik a nevéhez (100, 200 méter síkfutás, távolugrás, 4x100 váltó). A romániai Szabó Katalin tornásznő szintén négyszeres aranyérmes. Először indultak a világversenyen a kínaiak (15 arany, 8 ezüst, 9 bronz). XXIV. Szöul, 1988. szeptember 17-október 2. Minden idők legnagyobb olimpiáját rendezték meg a koreaiak, 160 ország csaknem tízezer versenyzője indult. A nem hivatalos összesítésben a szovjetek végeztek az élen, az NDK és az USA előtt. A magyarok a 6. helyet szerezték meg. A mieink 11 arannyal, a második (Helsinki: 16) legjobb olimpiai szerepléssel dicsekedhettek. Postahivatal Helyben Előfizetek 1992 ...............................................................-tői a S OMOGYI ra Kérem, hogy az előfizetési díjért jelentkezzen a kézbesítő. Név Lakcím :. <Á EZT A LAPOT a nem osztják — hanem VESZIK! Naponta 60 ezren fizetnek érte! Ők tudják miért! SOMOGYI HÍRLAP
