Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-13 / 164. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. július 13., hétfő Gondok a táppénz és a nyugdíj­járadék kiszámításánál Meghalt a munkakönyv, _____éljen_____ a biztosítási könyvecske? ADOS, FIZESS, HOGY FIZETHESS 65 ezer adóalany, 60 ezer bevallás A törvényhozók — mint is­meretes — július elsejei ha­tállyal „nyugdíjazták” aktív pá­lyafutásunk és foglalkoztatá­sunk hivatalos naplóját, a munkakönyvét. A döntést alátámasztó érv, hogy tudniillik a bejegyzések révén a munkaadók seregnyi olyan adathoz juthatnak, ame­lyet védenek a személyiségi jogok, aligha kérdőjelezhető meg. A munkakönyv forgalomból való kivonása azonban gya­korlati problémákat is okoz. A társadalombiztosítás illetéke­sei számára például a táppénz vagy a nyugdíjjárandóság ki­számításához fontos támpon­tot jelentettek a munkakönyvi adatok. Hogyan lesz ezután? Dr. Bánsági Györgyi, a Munkaügyi Minisztérium fő­munkatársa nem osztja az aggályokat: — A szolgálati időt, a tény­leges — tb-járulékkal csök­kentett — keresetet eddig sem a munkakönyvi bejegyzés alapján számolták ki. Az igaz, hogy a munkakönyv jelentett segítséget a korábbi munkavi­szony és kereset megállapítá­sához, s az is tény, hogy a most hatályba lépett Munka­törvény ezzel kapcsolatban nem rendelkezik. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a társadalombiztosítás­sal kapcsolatosan minden cégnek vannak kötelezettsé­gei. Erről azonban a Társada­lombiztosítási Főigazgatóság tud érdemi információt adni... Kaposváron nemrég két újabb kávéház létesült. Lega­lábbis annak hívják... Jelenleg az alig 70-75 ezer lakosú vá­rosban három cukrászda vagy presszó működik ezen a né­ven, míg Pécsett vagy Szege­den talán egy-egy. Mindegyik tudatosan vállalta valamilyen okból a kávéház elnevezést. * * * Önmagában persze semmit se mondd ez a néhány adat. Körülnézve azonban az or­szágban, egyre több helyen rácsodálkozhatunk a táblára: Kávéház. A valóságban — ahogy Ka­posváron is — ezek presszók, cukrászdák — új cégérrel. Di­vathullámként? Lehet. Felirat­nak ráadásul jól is hangzik. Olyan városiasán... Jó eset­ben azonban csupán külsősé­gek, stilizált motívumok utal­nak az 50-100 évvel ezelőtti ősökre. A hajdan volt százade- lős intézményre. Ám hogyan, hogyan se, a mai cégtáblák egynémelyike mögött is sejt­hető valami olyan tartalom, amit egy átlagos presszó vagy cukrászda nem tud megadni. Valami, amit az a hely a maga szellemével képes — vagy nem képes — megteremteni ma is. Olyan plusz valami, amit elődeink még ismertek. És szerettek. Hozzátartozott az életükhöz. * * * A kaposvári színházzal szemben, a volt katonai ki­egészítő épülete ma kellemes, Kiss Lenke, a főigazgatóság osztályvezetője szerint viszont korántsem megnyugtató a munkakönyv „nyugdíjazásá­val” előállt helyzet. — Mindenképp szükségünk van hiteles információra arról hogy kinek-kinek volt-e, s ha igen, mennyi ideig biztosítása. Hiszen például teljes, azaz a kereset 75 százalékának meg­felelő táppénzt csak akkor tu­dunk fizetni, ha az illetőnek a betegséget megelőzően lega­lább két évig vonták a tb-járu- lékát. Ennek megállapításá­hoz a munkakönyv jelentette a kiindulópontot; az abban rög­zítettek alapján tudtuk megke­resni a korábbi munkáltatókat, hogy igazolják a munkavi­szonyt, a keresetet. A megoldás persze egy számítógépes központi nyil­vántartás lenne — de ez a jövő zenéje. Reálisabb tehe­tőség egy biztosítási könyv bevezetése, amelybe minden munkáltató köteles lenne rög­zíteni a táppénz és a nyugdíj megállapításához szükséges adatokat. A nagy adminisztráció miatt eddig is hosszú időbe telt, míg ügyfeleink kézhez vehették a táppénzt vagy a friss nyugdí­jasok a járadékot. A munka­könyv „utód” nélküli kiesése, sajnos, azzal fenyeget, hogy a társadalombiztosítás még ne­hezebben birkózik meg az adminisztrációs feladatokkal, s tovább nő az ügyintézési idő. világos pasztellszínű vendég­látó hely. A „Borostyán Ven­dégház”. Utcai nagy ablakain, belsőépítészeti elemein, bú­torhuzatain a századforduló stilizáltan szecessziós virág­mintái uralkodnak. A meghitt panziójellegű hely emeletén 6 szoba és 3 apartman; kö­zépső szintjén étterem, alul kávéház. Valamennyi helyisé­gében halk, finom elegancia áramlik szerte, borsos árait azonban jószerével csak a nyugati vendég képes megfi­zetni. A vendégház általában üzleti tárgyalások, találkozók helyszínéül szolgál. Úgy mondják, a szállodai részben háromszor ennyi vendéget is fogadhatnának, ha lenne any- nyi helyük. A szuterén viszont üres. A kávéház nem megy... — Most dolgozunk valami­lyen programtervezt kialakítá­sán — hallom Lóki Gézától, a fenntartó Impuls Enterprice Kft ügyveztő igazgagójától —, mert a kávéházat mindenképp szeretnénk megtartani. Az öt­let tőlem származott. Amolyan csöndes beszélgetésre alkal­mas, szép és színvonalas ta­lálkozó helyet, s benne olyan légkört, hangulatot szerettem volna kialakítani, hogy az minden korosztály számára vonzó legyen. Nem így ala­kult... A kudarc alapvető oka nyilván a pénztelenség; bizo-. nyára a reklám is elégtelen volt, s hiányzik innen még egy s más... Egyetértettünk. Bizony sok Amióta Magyarországon is bevezették az adórendszert, nincs olyan év, hogy valamit ne módosítanának rajta. Egy va­lami — vagy kettő — azonban állandó: adóbevallást kell ké­szíteni, és az adót meg kell fi­zetni. Somogy megyében 65 ezer adóalany él, dolgozik, kö­zülük 60 ezren adtak be adó­bevallást a legfőbb szervnek, az Apehnek. Az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrző Hivatal Somogy Megyei Igazgatósága egyéb­ként a változtatásokkal együtt változik, s ezekről a változá­sokról beszélgettünk Antal At­tila adózási igazgatóhelyette­sei. — A változtatást az önadó­zás bevezetése, és annak ta­pasztalatai indokolták. Lé­nyege hogy megszűnt az igaz­gatóság és az adófelügyelő­ség, mint külön szervezet. Ed­dig is tulajdonképpen „két test­ben egy lélek” volt, most ez a kettősség szűnt meg. A másik indok, hogy megszűnt az adó­zók ágazati megosztása, mos­tantól az adózás nagyság­rendje szerint osztottuk fel a te­rületeket a cégen belül. A munkánkban pedig a hangsúly az adóztatásra került, az ellen­őrzés és a behajtás lett má­sodlagos, legalábbis annyira, hogy azért az ellenőrzések so­rán feltárt adóhiányok tíz szá­zalékát be kell szedni időben. — Ez azt jelenti, hogy enyhül a szigor? — Inkább fokozódik. De ez­zel együtt a tolerancia is, hisz azt kell tüzetesebben meg­vizsgálni, mi az oka a késede­lemnek vagy az adó meg nem fizetésének. — Sok a hátralékos? Azt az minden kellene s lehetne is még itt. Műsorok, pódiumelő­adások, kabaré, irodalmi ren­dezvények, hangulatos zon­goramuzsika például — de mindenekelőtt elérhető árak kellenének. A színvonalas, elegáns találkozóhely önma­gában még nem elég. S a „pénztelenség” is nagyon rela­tív fogalom... * * * Kávéház... Méregetem a szót a változó nemzedékek és vendéglátási formák mérle­gén: mond-e valamit szá­munkra ma is? Nyugdíjas korosztályaink ritkuló soraiban szívfájdító ér­zéseket csihol — ifjúságunkat idézi. A középnemzedékek­ben homályos emlékeket, fő­leg irodalmi élményeket villant fel. A mai fiataloknak pedig ál­talában véve csupán egy ré­gies hangulatú szó. Egyetlen szó — valaha fo­galom. Különböző társadalmi rétegek egy-egy sajátos vi­lága. Életforma és menedék­hely. A törzsasztalok világa, a mindennapos információcse­rék vagy épp a kártya, az üz­let, a politika és más káros szenvedélyek világa. Par­nasszus teteje — vagy csupán egy-egy zuga —, ahol re­mekművek születtek „e kávé­házi szegleten”... * * * Budapestet valamikor — Béccsel együtt — a kávéhá­zak városaként emlegették. Budapesten a századelőn adatot már elmondta, hogy 65 ezer adóalany van, és hatva­nezren adtak bevallást. S a maradék ötezer? — Nem könnyű kideríteni — főként szisztéma nélkül —, kik nem adtak be bevallást. Akik vallottak, de nem fizettek, azo­kat könnyebb kiszűrni. A fo­lyamatos pénzügyi ellenőrzés napirenden van ma is. Az igaz, hogy viszonylag sok a hátralé­kos. Köztük aztán a kétezer fo­rinttól a több tízmillióig terjed a skála, ez utóbbiak főként a fel­számolás alatt álló cégek közül kerülnek ki. Ez esetben előbb figyelmeztetünk, majd felszólí­tunk, és persze végül bírságo­lunk. Ha az derül ki, hogy még a bevallást sem készítette el valaki, akkor természetesen azonnal felszólítjuk, tegye meg. Ha 8 napon belül pótolja, akkor még bírságot sem sza­bunk ki. Mint mondtam, nem könnyű kideríteni a hiányossá­gokat. 228 emberünk dolgozik a 65 ezer adóalany iratain, negyven százalékuk csak az ellenőrzéssel foglalkozik. A többiek az adóztatással és a szervezet működtetésével vannak elfoglalva. — Tekintsük át Somogy me­gye lakóinak pénzügyi helyze­tét az adóhivatali számok tük­rében. — Kérem. A személyi jöve­delemadó növekedést mutat. 54 ezer forint szja-t fizettek be átlagosan, az előző évi 42 ezerrel szemben. Ebből ki­számítva, Somogybán a főfog­lalkozásból származó jövede­lem átlaga bruttó 176 ezer fo­rint. Míg ez növekedett, addig az egyéni vállalkozásokból származó jövedelem átlaga Borostyán kávéház több, mint 500 (!) kávéház működött. Kisebb vidéki váro­sokban, mint Kaposváron is, kettő-három, a nagyobbakban tíznél is több. A polgári fejlődéssel párhu­zamosan a kávéházak diffe­renciálódnak. Megindul a ré­tegződésük. Létrejönnek az irodalmi, politikai és mű- vész- kávéházak; s pol­gári-kispolgári rétegzettség szerint az újabbak lépnek a sorba. Virágkoruk nagyjából 1867-1914 közé tehető. A harmincas években megszü­lető eszpresszók jórészt ki­szorítják őket, a megmaradot- tak sorsa pedig közismert. Céltudatos elsorvasztásra ítél­tettek az ötvenes években... Ami egészen bizonyos: klasszikus értelemben vett régi kávéházak ma már nin­csenek. Mind a pest-budai — budapesti, mind a vidéki ká­véházak eltűntek. A pécsi Nádor kávéház ki­vételével. Ez ugyanis — az életritmus és a vendéglátás változásai közepette — az csak 78 (!) ezer forint volt. Igaz — a bevallások szerint — a 13 ezer vállalkozásból 8500 volt csak nyereséges. 11 ezren szereztek ingatlan-bérbeadás­ból jövedelmet, átlaga 32 ezer forint. Ez a növekedés tavalyi­hoz képest, de a hálapénzt és borravalót bevallók száma vi­szont már évek óta csökken. 1991-ben 1227-en vallottak be ilyet, átlag 17 ezer forintot. A mindenféle címen szerzett jö­vedelem átlaga a megyében 192 ezer forint volt. — Az adóalapot, illetve az adó nagyságát sokféle mód­szerrel lehetett tavaly csökken­teni. Éltek a lehetőséggel? — Természetesen, főként az alapítványra, és a befekteté­sekre fordított pénzösszegek ugrottak meg. Élőbbire 1500 esetben került sor átlag 20 ezer forint értékben, utóbbi vi­szont hatalmas szám: 4800 be­fektető összesen 225 millió fo­rintot fordított e célra, s köztük milliós nagyságú összegek is akadtak. Összesen átlag 13 ezer forinttal csökkentették az adózók az adóalapjukat. Az adót pedig átlag 5 ezerrel. Egyébként azt megfigyeltük, javult az adózási fegyelem. Az emberek megszokták, tudják, hogy ezzel együtt kell élni. Ami zavaró, hogy gyakori a válto­zás, de mindig van egy réteg, amely az adott lehetőségek közt megtalálja a kiskapukat. A legújabb változás az, hogy az adózáshoz szükséges, eddig ingyen kapott nyomtatványokat ezután úgy kell megvásárolni, mégpedig nálunk, az igazgató­ságon. Fizetünk, hogy fizethessünk. Varga Ottó egyetlen hely volt az ország­ban, amely a századelő han­gulatát megőrizve fennma­radt. Mind a legutóbbi évekig. * * * Egyszer azt mondta valaki: „Ez a kávéház délelőtt szép...” Azaz volt szép. Sorsa külön fe­jezetet is megérdemelne, hi­szen jó 140 évi fennállása után, 1989 őszén zárták be a szállodával együtt. Ma is ott áll üresen, árván, kihasználatla­nul. Fölújítására nem volt ele­gendő pénz. Hogy ezután lesz-e s ha igen, visszatalál-e rohanó, gondterhelt világunk­ban ide egy-két régi s újabb törzsvendég?... Varga Csaba, a Hungária Szálloda Rt ügyvezetője biza­kodó. Az rt felújítási program­jában a Nádor is benne van: ígéretek szerint a munka még az idén elkezdődhet. A kávé­házat eredeti századfordulós állapotában szeretnék vissza­állítani. ° ' (Folytatjuk) Wallinger Endre Frascati kézikönyv magyarul A tudományos kutatás és fejlesztés statisztikai adatgyűj­tésének és definícióinak egy­séges rendszeréhez ad eliga­zítást az OECD-országok által is használt Frascati kézikönyv, amelynek magyar nyelvű for­dítását most jelentették meg. A kézikönyv egyfajta mércéül szolgál az adatok gyűjtői, szolgáltatói és felhasználói számára. A könyvet a Minisz­terelnöki Hivatal egyelőre 50 példányban adja ki, amelyet a szakmai felhasználók — KSH, MTA, OMFB és különböző fő­hatóságok — ingyen kapnak meg. Vámtartozás­összesítő Vámtartozás miatt jelenleg mintegy 500 cég ellen folyik csőd-, 579 ellen pedig felszá­molási eljárás. Sikeresnek bi­zonyultak az áprilisban beve­zetett szigorító intézkedések, hiszen az akkori 129 milliárd forint helyett most már keve­sebb mint 60 milliárd forint a vállalatok vámtartozása. Az adatok összesítése még várat magára, azt azonban már most tudni lehet, hogy a 60 milliárd forint csaknem felét az áfa-tartozások teszik ki, s a fi­zetések elmaradásában a második helyen szerepelnek a vámok, majd a fogyasztási adók folytatják a sort. A rend- és határ­őrség pénzügyeiről A rendőrség és a határőr­ség feladatai a bel- és külpoli­tikai események miatt megnö­vekedtek. Hatékony teljesíté­sükhöz gyakran kevésnek bi­zonyult a tavalyi év költségve­tési támogatása. Mindez egy költségvetési jelentésben ol­vasható, ahol szerepel az is: a rendőrség számára a múlt év­ben 19,3 milliárd forintot bizto­sítottak, amin felül a miniszté­rium további 2 milliárd forinttal járult hozzá a szervezet költ­ségeihez. A határőrség a ren­delkezésére álló összeget csak szigorító intézkedések árán tudta kigazdálkodni. Nyugtalanság kontra Apeh Négy nap alatt tízmillió forin­tos bírságot szabott ki az adó­hatóság a főváros két kerüle­tében történt vizsgálatok nyomán azokra a vállalko­zókra, akik nem adtak nyugtát a vásárláskor. A június végi akcióban 1100 vállakozót el­lenőriztek az adóhatóság munkatársai. Közülük össze­ségében minden ötödik nem tett eleget a nyugtaadási köte­lezettségének. Ismételt vizs­gálatok kimutatták, hogy a mu­lasztók nagy része a rajta­ütésszerű ellenőrzést köve­tően jobb belátásra tért, ám öt százalékuk továbbra sem adott nyugtát a vásárlóknak. Megnyugtató devizahelyzet Vegyes képet rajzol a ma­gyar gazdaság idei kilátásairól a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank első ízben kiadott, ezen­túl negyedévente megjelenő kelet-európai gazdasági jelen­tése. A bank szakértői szerint a KGST összeomlása és az import- és árliberalizálás okozta káros következménye­ket már nagyrészt megemész­tette a magyar gazdaság. A je­lentés megállapítja: csaknem teljesen valószínűtlen, hogy a magyar folyó fizetési mérleg hiánnyal zárná az 1992-es évet; - ­(szóma) KÁVÉHÁZI MOTÍVUMOK (1.) A törzsasztalok világa (Fotó: Király J. Béla)

Next

/
Oldalképek
Tartalom