Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-13 / 164. szám
1992. július 13., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS, EGÉSZSÉGÜGY 5 A messziről jött főorvos (Fotó: Kovács Tibor) „Otthon ilyesmit nem tanulhatunk” Olvasó gyerekek tábora Szőcsénypusztán Meglehetősen sokáig volt osztályvezető nélkül a Kaposi Mór megyei kórház l-es számú belgyógyászata. Az új főorvos június elsején lépett munkába: dr. Nyárádi Attila pályázaton nyerte el az állást. — Miskolcon születtem és vállalom, hogy már gyermekkorom óta orvos szerettem yolna lenni — mondta. —fe Édesanyám az egészségügyből ment nyugdíjba és a példa erejével hatott rám. A Debreceni Orvostudományi Egyetem után 1973-ban az ózdi kórház belgyógyászatára kerültem. Dr. Zeltner György főorvos és felesége, dr. Panyi Mária szakmai és emberi nagysága, az ózdi kórház bel- gyógyásztának sokoldalú tevékenysége — úgy érzem — megalapozta azt a döntést, amely Kaposvárig juttatott. Nagyon szép és boldog, de nehéz 10 év után választottam, családi okok miatt Veszprémet. Belevetettem magamat a munkába, tudományos dolgozatokat írtam, előadásokat tartottam kongresszusokon, majd letettem a második, szakvizsgámat is kardiológiából. A kardiológiai osztály munkacsoportjának vezetőjeként új, korszerű eljárásokat sikerült meghonosítani: bevezettük a vérrög- oldóval történő kezelést szívinfarktusban és beindítottuk a szív ultrahangos vizsgálatát. Megpályáztam ott is a kardiológiai osztály- vezetői állást, de főképp a belgyógyász szakmai kollégium rólam alkotott véleménye érdekelt. Az elismerést megkaptam, ám végül egy endokrinológus foglalta el azt a posztot. Két évet együtt dolgoztunk akkor tudtam meg, hogy pályázni lehet a kaposvári állásra. Meglepődtem azt gondoltam, hogy már foglalt. Tudtam, hogy a néhai dr. Boross György főorvos tevékenységének nagyon sokat köszönhetett az osztály, a szakma. Márciusban rövid beszélgetésre utaztam dr. Gyócsi János orvos-igazgatóhoz és több mint négyórás diszkurzus után bíztatott és kért. Sokáig tépelődtem, döntés előtt. Nem titok: a 3 pályázó közül az egyik kaposvári kolléga volt, a másik Szekszárdról szándékozott ide jönni. A szakmai kollégium első helyen fogadta el a pályázatomat. — Milyenek az első benyomásai? — Az osztályon szeretettel fogadtak és támogatásukról biztosítottak a kollégák. — Milyen elképzelésekkel jött ide? — Rendkívül fölkészült, emberileg és szakmailag is magas szinten tevékenykedő gárdával találkoztam. Dr. Rumi György a ll-es bel- osztály főorvosa minden segítséget megadott a beilleszkedéshez. Emellett az ország egyik legmodernebb, amerikai színvonalat képviselő műszerparkja tárult elém. A Pannon Agrártudományi Egyetemen működő Ct és újabban a mágneses rezonancia készülék szinte beláthatatlan lehetőségeket biztosítanak a diagnosztikában. Itt az osztályon is működik olyan futószalag terheléses rendszer és kerékpár ergometria, amilyen még az ország vezető kardiológiai intézetében sem található meg. Lassan összeáll az a team, amely lehetővé teszi, hogy legalább 3 „lábon” álljon meg ez az osztály. Szorosabbra szeretném fűzni a kapcsolatunkat a vezető intézetekkel, hogy az operálható betegek — az infarktus megelőzése céljából — minél előbb műtőasztalra kerüljenek. A későn alkalmazható vérrögoldó használatával egy új terápiás eljárást vezetünk be, és részesei vagyunk egy amerikai kísérletnek is. Talán a rekonstrukcióval a környezeti gondok is megoldódnak: javul a kardiológiai őrző felszerelése és berendezése. — Megfogalmazná az ars poeticáját? — A betegek és a szakmai szempontok elsődleges figyelembevételével, türelemmel és alázattal kívánom végezni a munkámat. Várnai Ágnes A marcali Berzsenyi Dániel Városi Könyvtár szervezett iskolás olvasótábort július 6-15 között a szőcsénypusztai erdőgazdasági szakmunkás- képző kollégiumában. Harmincöt marcali, és tíz maroshévízi gyerek ismerkedik az irodalommal, a kultúrával. Mint azt Hótayné Gál Gabriella táborvezető könyvtárostól megtudtam, a cél az irodalmat kedvelő, sokat olvasó és művelődni akaró általános iskolás gyerekek igényes olvasóvá való nevelése. Bábkészítés, mézeskalács-sütés, kirándulások a keszthelyi kastélyba, a budapesti planetáriumba, a szennai falumúzeumba szellemi totó szerepel még a programban, sok más szórakozva tanulás mellett. A tábor vezetője elmondta: az idei, sorrendben 3. tábor megszervezését az önkormányzat 200 000 forinttal, a PIROSz Kft és a Berzsenyi Könyvtár pedig ajándéktárgyakkal, könyvekkel segítette. A maroshévízi gyerekek kísérőjével, Karácsony Ibolya magyarszakos tanárnővel egy kirándulás közben, a meszTeljesen elegendő 3 óra éjszakai alvás, feltéve, ha azt 2-3 óra déli alvással egészítjük ki. Ez a véleménye dr. Jean-Yves Chauve francia alváskutatónak. A tudós szerint a spanyolok „sziesztázó” életmódja egyike a legegészségesebbeknek. Aki helyesen osztja be az alvás idejét, annak egész életében elegendő belőle napi 5-6 óra. Ideális az egész alvásidőt két egyforma periódusra osztani. A legjobb éjjel 3 — tói 6 óráig és délben 12-től 15-óráig aludni. A hajnali és a kora délutáni órákban a testhőmérséklet csökken és az egész szervezet „lelassul”: tegnyői faluház udvarán beszélgethettem. ’’Iskoláink baráti kapcsolata már háromesztendős. Marcali és Maroshévíz szinte rögtön a décemberi események után testvérváros lett. Ennek egyik eleme a mi hévízi magyar iskolánk és a marcali Noszlopy Gáspár iskola kapcsolata is; aminek köszönhető mostani, ittlétünk is." A gyermekek címeket kaptak, levelezésbe kezdtek, majd első nyáron két, tavaly 20 és az idén szintén 20 tanuló nyaraltatását vállalta Marcali. Tízen itt, tízen meg a fonyódligeti üdülőben vannak... Olyan dolgokra tudom irányítani figyelmüket, melyek odahaza ismeretlenek. Amikor hazaértünk, a gyerekek beszámolót tartanak iskolánk többi tanulójának, elmondják, hogyan érezték magukat, mi az, ami különösen megragadta őket. Tavaly is minden nagyon tetszett, különösen a marcaliak vendégszeretete maradt emlékezetes,. És az idén is nagy szeretettel vártak, fogadtak. Metz A. Márton ezzel akar a test kaput nyitni az alváshoz. Ez alól a ritmus alól az éjszaka dolgozók sem vonhatják ki magukat. Annak, aki éjjel dolgozik, bele kell nyugodnia, hogy valamivel kevesebbet teljesít, mint nappal dolgozó kollégája. A tudós az éjszakai műszakosoknak 3-4 alkalommal 20 perces szunyókálást tanácsol hajnalban 3 és 7 óra között; ezzel az energia messzemenően helyreállítódik. A hetenkénti éjjeli és nappali műszakváltás a legegészségtelenebb. Ez teljesen összezavarja az életritmust, és ezért nagyon ártalmas. Kaposváriak A turnéban Bereményi Géza A turné címmel ismét filmet rendez saját forgatókönyvéből Kardos Sándor operatőrrel. A szereplők között kaposvári színészek is vannak. A Szervezőt Beze- rédi Zoltán, a Szubrettet Bőr- csők Enikő alakítja. A kommunikációról Nagyatádon A nagyatádi drámapedagógiai tábor vendége volt Gabnai Katalin. Az ismert drámapedagógus, színműíró A kommunikáció szerepe a nevelő életében címmel tartott előadást a nagyatádi művelődési házban. Nagybajomi gyermekekért 131 ezer forinttal, az MDF helyi szervezetének kezdeményezésére az év elején hozták létre a Gyermekekért alapítványt. A kuratórium a közelmúltban huszonnyolcezer forinttal támogatta a tehetséges nagybajomi tanulókat, és a szaktáborok szervezéséhez is hozzájárult. v Loránt-képek Balatonföldváron A balatonföldvári önkormányzat és a Bajor Gizi Művelődési Ház szervezésében Lóránt János képeiből nyílt kiállítás a városi házasságkötő teremben. A Munkácsy-díjas festőművész a hatvanas években Kaposváron kezdte pedagógiai és művészi pályafutását. Alkotásait július 22-ig láthatják az érdeklődők. Szaporodnak a somogyiak (?) Az évtized közepére várhatóan emelkedik a születések száma Somogybán. Az úgynevezett Ratkó-gyermekek unokái, akik az 1970-es demográfia hullámnak gyermekeiként látták meg a napvilágot, most érik el a szülőképes kort. A Magyar Orvosi Kamara Kaposvári Szervezetének becslése szerint körülbelül 30 százalékkal nő(het) az újszülöttek száma megyénkben. Kevesebben járnak könyvtárba A múlt évben 2512-vel kevesebben látogatták a somogyi könyvtárakat, mint korábban. A városi olvasók — elsősorban kaposvári és siófoki — száma 2322-vel nőtt, ám a falvakban nagyarányú csökkenés tapasztalható. Ez nem csoda, hiszen 34 könyvtár nem működött. Köztük olyan nagyok is, mint a taranyi, a somogyudvarhelyi és a gyé- kényesi. Bartók Béla Kórusverseny A debreceni Hódos Imre Városi Sportcsarnokban rendezett díjkiosztó ünnepséggel és gálahangversennyel szombaton este befejeződött a XV. Nemzetközi Bartók Béla Kórushangverseny. Az egyhetes találkozón öt kontinens tizennégy országából harminc kórus vett részt, összesen kilenc kórus jutott a csúcsversenybe. A nagydíjat a vilniuszi Jauna Muzika kórus nyerte el. 600 hektáros gomba Amikor az év elején michigani tudósok egy 15 hektár nagyságú gombáról adtak hírt, csodálkozott a világ. Most a tudósok Amerikában, a Washington államban lévő Adams hegy lábánál a fenyőerdőben egy 600 hektárnyi területű gombát találtak. Ken Russel biológus szerint „ez eddig a legnagyobb élő organizmus, amit ezen a bolygón valaha is felfedeztünk”. Korát 400 és 1000 év közé tehetjük. Még mindig a világranglista élén Statisztikai látlelet az öngyilkosságok számának alakulásáról — Falun több az életunt, mint a nagyvárosokban Az öngyilkosságok arányszáma — az utóbbi évek stagnáló, illetve csökkenő tendenciája mellett is — a világ országai közül hazánkban a legkedvezőtlenebb. A szomorú tényt a KSE most közzétett tanulmánya rögzíti. A számok tanúsága szerint Magyarországon százezer lakos közül átlag 15-20-szal többen vetnek véget önkezűleg életüknek, mint az ugyancsak magas arányszámokat produkáló Ausztriában, Dániában, Francia- országban, Finnországban, Svájcban és Japánban. A jelenség nem újkeletű: már a 20-as és 40-es évek között a második helyen álltunk (Ausztria mögött) az öngyilkosságok világranglistáján. A második világháború után nagyjából az ötvenes évek közepéig némi javulást lehetett regisztrálni, majd fokozatos romlás után 1983-84-ben mélypont, ezt követően pedig lassú javulás következett. Úgy tűnik, hogy ez tavaly előtt, tavaly megállt — de nincs hiteles prognózis arra, hogy a továbbiakban a fekete statisztikai görbe levagy fölfele halad. A szakemberek ugyanis a legkülönbözőbb összefüggések elemzésével sem találják az egyértelmű választ arra, hogy miért áll hazánk az élet önkéntes eldobásában a nemzetközi statisztikák élén immár hosszú évtizedek óta. Amint arra sincs megnyugtató magyarázat, hogy lényegében a századforduló óta miért Csongrád és Bács-Kiskun megyében a legmagasabbak az öngyilkosságok arányszámai. (A két említett megye mögött egyébként szintén hagyományosan gyakori e halál-ok Békés, Hajdu-Bihar, Jász-Nagy- kun-Szolnok és Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében.) A mérhető mutatók — a gazdasági fejlettség, illetve fejletlenség, az alkoholfogyasztás mértéke, stb. és az élet eldobását választók számának alakulása között a szakemberek nem találtak értékelhető összefüggést. A statisztikákból azonban bizonyos demográfiai és egyéb következtetések egyértelműen levonhatók. A férfiak jóval gyakrabban menekülnek a halálba, mint a nők; az arány 70-30 az előbbiek ’’„javára”. Az is egyértelmű, hogy zömmel az idősebb generáció tekinthető veszélyeztetettnek: az önpusztítók 70 százaléka 40 évnél idősebb. Lényeges tényező a családi állapot: a házasok között sokkal ritkább az öngyilkosság, mint az egyedülállók körében. A két világháború között ez a halálnem inkább a városlakók közül szedte áldozatait — újabban azonban a kisebb települések alkotják a fő veszélyzónát. Jellemző, hogy például 1990-ben 100 000 lakos közül Budapesten 32-en, a megyei városokban 34-en, a városokban 40-en, a községekben pedig 46-an lettek öngyilkosok. (bolt) Elegendő 3 óra éjszakai alvás
