Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-13 / 164. szám

1992. július 13., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS, EGÉSZSÉGÜGY 5 A messziről jött főorvos (Fotó: Kovács Tibor) „Otthon ilyesmit nem tanulhatunk” Olvasó gyerekek tábora Szőcsénypusztán Meglehetősen sokáig volt osztályvezető nélkül a Ka­posi Mór megyei kórház l-es számú belgyógyászata. Az új főorvos június elsején lé­pett munkába: dr. Nyárádi Attila pályázaton nyerte el az állást. — Miskolcon születtem és vállalom, hogy már gyer­mekkorom óta orvos szeret­tem yolna lenni — mondta. —fe Édesanyám az egész­ségügyből ment nyugdíjba és a példa erejével hatott rám. A Debreceni Orvostu­dományi Egyetem után 1973-ban az ózdi kórház belgyógyászatára kerültem. Dr. Zeltner György főorvos és felesége, dr. Panyi Mária szakmai és emberi nagy­sága, az ózdi kórház bel- gyógyásztának sokoldalú tevékenysége — úgy érzem — megalapozta azt a dön­tést, amely Kaposvárig jutta­tott. Nagyon szép és boldog, de nehéz 10 év után válasz­tottam, családi okok miatt Veszprémet. Belevetettem magamat a munkába, tudo­mányos dolgozatokat írtam, előadásokat tartottam kong­resszusokon, majd letettem a második, szakvizsgámat is kardiológiából. A kardiológiai osztály munkacsoportjának vezetőjeként új, korszerű el­járásokat sikerült meghono­sítani: bevezettük a vérrög- oldóval történő kezelést szívinfarktusban és beindí­tottuk a szív ultrahangos vizsgálatát. Megpályáztam ott is a kardiológiai osztály- vezetői állást, de főképp a belgyógyász szakmai kollé­gium rólam alkotott vélemé­nye érdekelt. Az elismerést megkaptam, ám végül egy endokrinológus foglalta el azt a posztot. Két évet együtt dolgoztunk akkor tud­tam meg, hogy pályázni le­het a kaposvári állásra. Meg­lepődtem azt gondoltam, hogy már foglalt. Tudtam, hogy a néhai dr. Boross György főorvos tevé­kenységének nagyon sokat köszönhetett az osztály, a szakma. Márciusban rövid beszélgetésre utaztam dr. Gyócsi János orvos-igazga­tóhoz és több mint négyórás diszkurzus után bíztatott és kért. Sokáig tépelődtem, döntés előtt. Nem titok: a 3 pályázó közül az egyik ka­posvári kolléga volt, a másik Szekszárdról szándékozott ide jönni. A szakmai kollé­gium első helyen fogadta el a pályázatomat. — Milyenek az első be­nyomásai? — Az osztályon szeretet­tel fogadtak és támogatá­sukról biztosítottak a kollé­gák. — Milyen elképzelésekkel jött ide? — Rendkívül fölkészült, emberileg és szakmailag is magas szinten tevékeny­kedő gárdával találkoztam. Dr. Rumi György a ll-es bel- osztály főorvosa minden se­gítséget megadott a beil­leszkedéshez. Emellett az ország egyik legmodernebb, amerikai színvonalat képvi­selő műszerparkja tárult elém. A Pannon Agrártudo­mányi Egyetemen működő Ct és újabban a mágneses rezonancia készülék szinte beláthatatlan lehetőségeket biztosítanak a diagnosztiká­ban. Itt az osztályon is mű­ködik olyan futószalag terhe­léses rendszer és kerékpár ergometria, amilyen még az ország vezető kardiológiai intézetében sem található meg. Lassan összeáll az a team, amely lehetővé teszi, hogy legalább 3 „lábon” áll­jon meg ez az osztály. Szo­rosabbra szeretném fűzni a kapcsolatunkat a vezető in­tézetekkel, hogy az operál­ható betegek — az infarktus megelőzése céljából — mi­nél előbb műtőasztalra kerül­jenek. A későn alkalmazható vérrögoldó használatával egy új terápiás eljárást veze­tünk be, és részesei va­gyunk egy amerikai kísérlet­nek is. Talán a rekonstrukcióval a környezeti gondok is megol­dódnak: javul a kardiológiai őrző felszerelése és beren­dezése. — Megfogalmazná az ars poeticáját? — A betegek és a szak­mai szempontok elsődleges figyelembevételével, türe­lemmel és alázattal kívánom végezni a munkámat. Várnai Ágnes A marcali Berzsenyi Dániel Városi Könyvtár szervezett is­kolás olvasótábort július 6-15 között a szőcsénypusztai er­dőgazdasági szakmunkás- képző kollégiumában. Har­mincöt marcali, és tíz maros­hévízi gyerek ismerkedik az irodalommal, a kultúrával. Mint azt Hótayné Gál Gabri­ella táborvezető könyvtárostól megtudtam, a cél az irodalmat kedvelő, sokat olvasó és mű­velődni akaró általános isko­lás gyerekek igényes olva­sóvá való nevelése. Bábkészí­tés, mézeskalács-sütés, ki­rándulások a keszthelyi kas­télyba, a budapesti planetári­umba, a szennai falumúze­umba szellemi totó szerepel még a programban, sok más szórakozva tanulás mellett. A tábor vezetője elmondta: az idei, sorrendben 3. tábor megszervezését az önkor­mányzat 200 000 forinttal, a PIROSz Kft és a Berzsenyi Könyvtár pedig ajándéktár­gyakkal, könyvekkel segítette. A maroshévízi gyerekek kí­sérőjével, Karácsony Ibolya magyarszakos tanárnővel egy kirándulás közben, a mesz­Teljesen elegendő 3 óra éj­szakai alvás, feltéve, ha azt 2-3 óra déli alvással egészít­jük ki. Ez a véleménye dr. Jean-Yves Chauve francia al­váskutatónak. A tudós szerint a spanyolok „sziesztázó” életmódja egyike a legegész­ségesebbeknek. Aki helyesen osztja be az alvás idejét, an­nak egész életében elegendő belőle napi 5-6 óra. Ideális az egész alvásidőt két egyforma periódusra osztani. A legjobb éjjel 3 — tói 6 óráig és délben 12-től 15-óráig aludni. A haj­nali és a kora délutáni órákban a testhőmérséklet csökken és az egész szervezet „lelassul”: tegnyői faluház udvarán be­szélgethettem. ’’Iskoláink baráti kapcsolata már háromesztendős. Marcali és Maroshévíz szinte rögtön a décemberi események után testvérváros lett. Ennek egyik eleme a mi hévízi magyar is­kolánk és a marcali Noszlopy Gáspár iskola kapcsolata is; aminek köszönhető mostani, ittlétünk is." A gyermekek cí­meket kaptak, levelezésbe kezdtek, majd első nyáron két, tavaly 20 és az idén szintén 20 tanuló nyaraltatását vállalta Marcali. Tízen itt, tízen meg a fonyódligeti üdülőben van­nak... Olyan dolgokra tudom irányítani figyelmüket, melyek odahaza ismeretlenek. Amikor hazaértünk, a gye­rekek beszámolót tartanak is­kolánk többi tanulójának, el­mondják, hogyan érezték ma­gukat, mi az, ami különösen megragadta őket. Tavaly is minden nagyon tetszett, külö­nösen a marcaliak vendég­szeretete maradt emlékeze­tes,. És az idén is nagy szeretet­tel vártak, fogadtak. Metz A. Márton ezzel akar a test kaput nyitni az alváshoz. Ez alól a ritmus alól az éjszaka dolgozók sem vonhatják ki magukat. Annak, aki éjjel dolgozik, bele kell nyugodnia, hogy valamivel kevesebbet teljesít, mint nap­pal dolgozó kollégája. A tudós az éjszakai műszakosoknak 3-4 alkalommal 20 perces szunyókálást tanácsol hajnal­ban 3 és 7 óra között; ezzel az energia messzemenően hely­reállítódik. A hetenkénti éjjeli és nappali műszakváltás a legegészségtelenebb. Ez tel­jesen összezavarja az életrit­must, és ezért nagyon ártal­mas. Kaposváriak A turnéban Bereményi Géza A turné címmel ismét filmet rendez sa­ját forgatókönyvéből Kardos Sándor operatőrrel. A szerep­lők között kaposvári színészek is vannak. A Szervezőt Beze- rédi Zoltán, a Szubrettet Bőr- csők Enikő alakítja. A kommunikációról Nagyatádon A nagyatádi drámapedagó­giai tábor vendége volt Gabnai Katalin. Az ismert drámape­dagógus, színműíró A kom­munikáció szerepe a nevelő életében címmel tartott elő­adást a nagyatádi művelődési házban. Nagybajomi gyermekekért 131 ezer forinttal, az MDF helyi szervezetének kezde­ményezésére az év elején hozták létre a Gyermekekért alapítványt. A kuratórium a közelmúltban huszonnyolc­ezer forinttal támogatta a te­hetséges nagybajomi tanuló­kat, és a szaktáborok szerve­zéséhez is hozzájárult. v Loránt-képek Balatonföldváron A balatonföldvári önkor­mányzat és a Bajor Gizi Műve­lődési Ház szervezésében Ló­ránt János képeiből nyílt kiállí­tás a városi házasságkötő te­remben. A Munkácsy-díjas festőművész a hatvanas években Kaposváron kezdte pedagógiai és művészi pálya­futását. Alkotásait július 22-ig láthatják az érdeklődők. Szaporodnak a somogyiak (?) Az évtized közepére várha­tóan emelkedik a születések száma Somogybán. Az úgy­nevezett Ratkó-gyermekek unokái, akik az 1970-es de­mográfia hullámnak gyerme­keiként látták meg a napvilá­got, most érik el a szülőképes kort. A Magyar Orvosi Kamara Kaposvári Szervezetének becslése szerint körülbelül 30 százalékkal nő(het) az újszü­löttek száma megyénkben. Kevesebben járnak könyvtárba A múlt évben 2512-vel ke­vesebben látogatták a somo­gyi könyvtárakat, mint koráb­ban. A városi olvasók — első­sorban kaposvári és siófoki — száma 2322-vel nőtt, ám a fal­vakban nagyarányú csökke­nés tapasztalható. Ez nem csoda, hiszen 34 könyvtár nem működött. Köztük olyan nagyok is, mint a taranyi, a somogyudvarhelyi és a gyé- kényesi. Bartók Béla Kórusverseny ­A debreceni Hódos Imre Városi Sportcsarnokban ren­dezett díjkiosztó ünnepséggel és gálahangversennyel szombaton este befejeződött a XV. Nemzetközi Bartók Béla Kórushangverseny. Az egyhe­tes találkozón öt kontinens ti­zennégy országából harminc kórus vett részt, összesen ki­lenc kórus jutott a csúcsver­senybe. A nagydíjat a vilniuszi Jauna Muzika kórus nyerte el. 600 hektáros gomba Amikor az év elején michigani tudósok egy 15 hektár nagy­ságú gombáról adtak hírt, csodálkozott a világ. Most a tudósok Amerikában, a Washington államban lévő Adams hegy lábánál a fenyőerdőben egy 600 hektárnyi területű gombát találtak. Ken Russel biológus szerint „ez eddig a legnagyobb élő orga­nizmus, amit ezen a bolygón valaha is felfedeztünk”. Korát 400 és 1000 év közé tehetjük. Még mindig a világranglista élén Statisztikai látlelet az öngyilkosságok számának alakulásáról — Falun több az életunt, mint a nagyvárosokban Az öngyilkosságok arányszáma — az utóbbi évek stagnáló, illetve csök­kenő tendenciája mellett is — a világ országai közül hazánkban a legked­vezőtlenebb. A szomorú tényt a KSE most közzétett tanulmánya rögzíti. A számok tanúsága szerint Magyaror­szágon százezer lakos közül átlag 15-20-szal többen vetnek véget ön­kezűleg életüknek, mint az ugyan­csak magas arányszámokat produ­káló Ausztriában, Dániában, Francia- országban, Finnországban, Svájcban és Japánban. A jelenség nem újkeletű: már a 20-as és 40-es évek között a második helyen álltunk (Ausztria mögött) az öngyilkosságok világranglistáján. A második világháború után nagyjából az ötvenes évek közepéig némi javu­lást lehetett regisztrálni, majd fokoza­tos romlás után 1983-84-ben mély­pont, ezt követően pedig lassú javu­lás következett. Úgy tűnik, hogy ez tavaly előtt, tavaly megállt — de nincs hiteles prognózis arra, hogy a továb­biakban a fekete statisztikai görbe le­vagy fölfele halad. A szakemberek ugyanis a legkülönbözőbb összefüg­gések elemzésével sem találják az egyértelmű választ arra, hogy miért áll hazánk az élet önkéntes eldobá­sában a nemzetközi statisztikák élén immár hosszú évtizedek óta. Amint arra sincs megnyugtató magyarázat, hogy lényegében a századforduló óta miért Csongrád és Bács-Kiskun me­gyében a legmagasabbak az öngyil­kosságok arányszámai. (A két emlí­tett megye mögött egyébként szintén hagyományosan gyakori e halál-ok Békés, Hajdu-Bihar, Jász-Nagy- kun-Szolnok és Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében.) A mérhető mutatók — a gazdasági fejlettség, il­letve fejletlenség, az alkoholfogyasz­tás mértéke, stb. és az élet eldobását választók számának alakulása között a szakemberek nem találtak értékel­hető összefüggést. A statisztikákból azonban bizonyos demográfiai és egyéb következtetések egyértelműen levonhatók. A férfiak jóval gyakrab­ban menekülnek a halálba, mint a nők; az arány 70-30 az előbbiek ’’„ja­vára”. Az is egyértelmű, hogy zömmel az idősebb generáció tekinthető ve­szélyeztetettnek: az önpusztítók 70 százaléka 40 évnél idősebb. Lénye­ges tényező a családi állapot: a há­zasok között sokkal ritkább az öngyil­kosság, mint az egyedülállók köré­ben. A két világháború között ez a ha­lálnem inkább a városlakók közül szedte áldozatait — újabban azonban a kisebb települések alkotják a fő ve­szélyzónát. Jellemző, hogy például 1990-ben 100 000 lakos közül Buda­pesten 32-en, a megyei városokban 34-en, a városokban 40-en, a közsé­gekben pedig 46-an lettek öngyilko­sok. (bolt) Elegendő 3 óra éjszakai alvás

Next

/
Oldalképek
Tartalom