Somogyi Hírlap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-13 / 164. szám

1992. július 13., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Újabb energia­ársokk után Kaposváron keresik az energiaár­emelés ellensúlyozásának lehetőségeit Ismeretes, hogy augusz­tus 1-jétől megemelik az energiaárakat: a villanyé 24, a háztartási földgázé 15, a távfűtésé 10 százalékkal ke­rül többe. A kormány lépése megdöbbenést váltott ki, noha sejteni lehetett, hogy nem kell rá sokáig várni. Sokan kérdezik: miből tud­ják fedezni a többletkiadáso­kat a családok, amikor a bérek nem emelkednek megfele­lően, és az infláció azt a kis pluszt is elviszi, amire így vagy úgy szert tesznek. A közgazdászok már bebizonyí­tották: a családi pótlék meg­emelése erre nem lesz elég, másrészt a lakosság nem csak gyermekes családokból áll. A kérdést az önkormányza­tok sem kerülhetik meg, hi­szen köztudott, hogy a lakos­ság nagy része éppen azért, mert erejét meghaladja, már eddig sem fizette be az ese­dékes, szolgáltatási díjakat. — Éppen ez az egyik nagy gondunk — mondta Komá­romi Attila, a volt IKV-ből a szétválás után létrehozott — és ez ügyben leginkább érin­tett — cég, a Vagyonkezelő és Szolgáltató Részvénytársaság igazgatója. — Már csak ezért sem kezelhetjük ezt a kérdést közömbösen, azaz nem hárít­hatjuk át a terheket automati­kusan a lakosságra. Az igazgató érzékeltette: a távfűtés költségeit a villany és a földgáz árának emelkedése igen érzékenyen befolyásolja. Éppen ezért úgy határoztak, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a la­kosságot a lehető legkisebb mértékben terheljék. — Mindenekelőtt a költsé­gek csökkentésével tudjuk el­lensúlyozni az áremelkedést. Megvizsgáljuk, hogy a rezsi­nél, a karbantartásnál, a fenn­tartásnál, a most folyó szerve­zet-kialakításnál mit tudunk megtakarítani. A kalkulációt most készítjük, ezért számo­kat még nem mondhatok. Mindenesetre nem reményte­len a helyzet... Az önkormányzat állás­pontja meghatározó ez ügy­ben, hiszen nemcsak az emlí­tett részvénytársaság, hanem a működtetéssel, a lakosság tartozásával kapcsolatos gond is az övé. Tudjuk, nemrég je­lentős összeggel kellett meg­támogatnia szolgálató vállala­tát, hogy a földöldgáz ellátás­ban ne legyen fennakadás. Ezért Szabados Péter polgár- mester véleményére is kíván­csiak voltunk. A város vezetője kijelen­tette: keresik azokat a lehető­ségeket, amelyek kihasználá­sával legalábbis részben men­tesíthetők a távfűtést igénybe vevők az áremelés következ­ményei alól. Hozzáfűzte azonban, hogy a működőké­pességhez az is kell, hogy a lakosság fizetési morálja javul­jon, azaz, folyamatosan befi­zessék az esedékes szolgálta­tási díjakat. (Szegedi) Orvosi rendelőt avattak Földváron (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Torondy Márta visszate­kintett a balatonföldvári orvosi szolgálat fejlődésére, később a polgármester felolvasta dr. Surján László miniszter kö­szöntő levelét. Ezt követően egy helyi kislány Kosztolányi Dezső: A doktor bácsi című versét szavalta el. Az avatás befejező mozza­nataként dr. Torondy Márta a siófoki Tisztiorvosi Szolgálat vezetője átvágta a rende­lő ajtaját átfogó nemzeti színű szalagot, és az épületet a dolgozók és a gyógyulásra várók rendelkezésére bocsáj- totta. (Czenus) Konyha muzulmán módra Nem kell a a gyümölcs meg kevés A boszniai menekültek élelmezése nem kis gondot je­lent a nagyatádi menekültbe­fogadó állomás élelmezésve­zetőjének. A raktárakban ugyan van egyelőre elegendő nyersanyag a főzéshez, ám a muzulmán vallásúak nem fo­gyasztanak sertéshúst. Nekik külön főznek: marha- és bir­kahúsból készült ételekkel kí­nálják őket. A tábor igazgató- helyettese elmondta, több­nyire az idős menedékesek ragaszkodnak a szokáshoz, a fiatalok elfogadják az otthon tiltott húseledeleket is. Egy nap étrendjébe pillan­tottunk be. Reggelire körözöt­tet, tejet, teát, két kiflit kaptak a tábor lakói, ebédre szárnyas rizottót tálaltak, vacsorára fel­vágott volt: tea, kenyér, hagyma és uborka. A konyha kapacitása nem teszi lehe­tővé, hogy a 2700 menekült­nek levest is adjanak, mivel a főzőüstökben mindössze két­ezer liternyi étel készíthető. A tartalmas egytál ételek elké­szítésére elegendők. Ha le­vest is főznének, abból kilenc- száz liternyire lenne szükség. Ebben az esetben elmaradna a második fogás. Gyümölcsöt rendszeresen kapnak a me­nekültek, ám ennek elosztása sem gond nélküli. A segély- szállítmányokkal érkezik ugyan meggy, barck, de olyan kis mennyiségben, hogy meg kell várni, amíg annyit kapnak, hogy mindenkinek jusson. A magyar országgyűlés 1992 januárjában egymilliárd forintot szavazott meg a hazai menekülttáboroknak, a mene­kültek és menedékesek ellá­tására. Ezt azóta huszonöt millióval csökkentették. Dr. Szilvási József kandidátus, a BM. Menekültügyi Hivatala Dél-dunántúli táborainak Telefonra várók a nagyatádi menekültbefogadó állomáson Fotó: Kovács Tibor ideiglenes igazgatója el­mondta: a mai számítások szerint, tehát ha újabb mene­külthullám nem éri el az or­szágot, a rendelkezésükre álló pénz szeptemberig, októberig elegendő csupán. Az ENSZ a menekültek magyarországi el­látása költségeinek csupán a húsz százalékát téríti, azt is számlák alapján — késve. A tábor lakóinak az egyik gyülekezőhelye a nyilvános te­lefon melletti térség. A „forró drót” szinte izzik, kézről-kézre adják a kagylót, hogy az ott­honmaradottakkal beszélget­hessenek. A boszniai mene­kültek is minél előbb szeret­nének haza jutni. Hogy várja-e még valaki őket az otthon ma­radott családtagok közül... Horányi'Barna Kirándultak a menekültek Újabb nyugodt hétvégét hagyott maga mö­gött a nagyatádi menekülttábor. Az érdeklődés és a segítségnyújtás szándéka változatlanul nagy a menekültek iránt. Szombaton látogatta meg a tábort Shiekh Mohamed Easa Hermas Kuvaitból aki a nemrég idekerült bosnyák me­nekültekkel beszélgetett és ígért nekik segít­séget. A Szerbián keresztül érkezetteknek Szarajevón át tervez segélyszállítmányt kül­deni. A tábor lakói közül vasárnap a reggeli órákban több mint kétszázan indultak kirán­dulni és egy napra nehézségeiket felejteni. Egy busz vitte a kórógyiakat a budapesti városné­zésre. A főként gyermekekből álló bosnyák csoport a Balaton-felvidéken keresztül Bábol­nára utazott. Ez utóbbiak mindegyike túl van már a kötelező egészségügyi szűrésen. (Németh) Kisfalud! élmények Családi hétvége láb-busszal Nevelőszülők és a gyerekek együtt Gyalogszerrel indultak út­nak. Elvégre Szenna nem is esik oly messze Zselickisfa- ludtól, persze csak ha a ván­dorban megvan a kellő vállal­kozószellem. Bennük, a hét­végét Kisfaludon töltő nevelő­szülőkben és gyermekeikben e téren nem volt hiány. A szombat délután tikkasztó hő­sége a szennai falumúzeum­ban találta őket. Lassan egy éve már, hogy az országban elsőként meg­alakult a Somogy megyei ne­velőszülők klubja, amelyet a kezdeti lépésektől fogva tá­mogat a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi intézet, tudjuk meg Czár Gyuláné elnök-he­lyettestől. Nemcsak, hogy he­lyiséget bocsát a klub tagjai­nak rendelkezésére és bizto­sítja a szakmai felügyeletet, hanem anyagiakban is hozzá­járul a sikeres tevékenység­hez. A somogyi nevelőszülők kezdeményezése az eltelt rö­vid idő alatt megtette hatását: egyrészt a havi találkozók, ki­rándulások összekovácsoló erejűek, a szülők és a sok esetben lelkileg sérült gyere­kek gondjai korántsem tűnnek annyira megoldhatatlannak-, ha van, akivel azokat meg­Útban a szennai falumúzeum felé oszthatják. Másrészt, és ez önmagáért beszél, a somogyi klub ötletére Pest megyében is terveznek hasonlót. Ottjártunkkor üres volt a fa­luvégi turistaház. A leterített pléd a játékokkal, a fűben la­puló pettyes azonban jelzi: a tágas udvarú házikót ezen a hétvégén gyerekek vették bir­tokukba. Tették ezt nagyrészt saját költségen, ám a bérleti díjat kedvezményesen számí­tották nekik. A klub elnöke, Balta Zol­tánná vezetésével útnak indult láb-busz utasai már javában Szennában időznek, amikor beérjük őket. A falumúzeumba tartanak, elbeszélik eddigi él­ményeiket. És a gyerekek már jó előre hangolják magukat a következő eseményre, az esti tábortűzre. Azt hiszem beil­leszkedésük egyik titka nem más, mint az élmény. E két nap ezt jelentette nekik. És ahogy hallom, már a re­pülőnapra készülnek. B. T. Irtják a szúnyogokat a Balatonnál Sok kellemetlenséget okoz­tak az idén a szúnyogok a Ba­latonnál. Köztudott, hogy irtá­suk pénzhiány miatt maradt el. A sok „vakaródzás” után a Co­rax Környezetvédelmi Kft a 42 balatoni önkormányzat közül 35-öt megnyert a szúnyogir­tásnak, így július 9-10-én Ba- latonbogláron megkezdődött a K-Othrin oldat kipermetezése. A „hadműveletet” e hónap 23-24-én, továbbá augusztus 6-7-én és 18-19-én megis­métlik. A költségek felét az Országos Idegenforgalmi Hivatal fedezi. Kétszázezer - üdülésre A Támasz Alapítvány szo­ciális kerekasztala pályázatot hirdetett hátrányos helyzetű gyerekek üdültetésének, (szabadidő eltöltésének) tá­mogatására. Kétszázezer fo­rintot ajánlott fel a legjobb ter­vet benyújtóknak. A pályáza­tot elbírálták. A kaposvári isko­lák közül a gyakorló, a Né­meth István, a Toldi, a Bartók, továbbá a Babtista Gyüleke­zet, a Nagycsaládosok Ka­posvári Egyesülete és a csa­ládsegítő (Csszszk) menthál- higienés csoportja kapott pénzt az alapból. A támogatás száznyolcvan gyerek üdülte­tését teszi lehetővé. Séta hajóval A Mahart bővítette balatoni szolgáltatásait: 16 kikötőjéből zenés sétahajókat indít. A ha­jók menetrendszerűen futnak ki a vízre. Utasaik két órát tölthetnek a Balaton hullámain. Mindent egy helyen Sok változáson ment át a Kapos Volán az utóbbi évek­ben. Egyebek mellett megala­kult a Járműgyártó és Javító Kft, amely az autóbuszok javí­tását és karbantartását végzi. Az élet további változásokat tett szükségessé. Úgy döntöt­tek, hogy ezentúl a buszok felújítását, fényezését is e kft oldja meg. A célszerűség dik­tálta, hogy mindent egy helyen csináljanak. Folklórfesztivál Siófokon Az önkormányzat kezde­ményezésére hagyományte­remtő szándékú folklórfeszti­vált tartanak Siófokon Arany­kagyló elnevezéssel július 16. és 20-a között. Ide várják egyebek között a finn Oulu, az izraeli Netanya, az észtor­szági Pärnu, valamint az erdé­lyi Gyergyószentmiklós küldöt­teit. A nemzetközi folklór­fesztivált a siófoki pol­gármester nyitja meg. A nagyszabású rendezvény gá­laesttel zárul. Segítség a rászorulóknak Az egyre növekvő magyar- országi szociális gondok arra késztették a Magyar Vöröske­reszt Somogy Megyei Vezető­ségét, hogy keresse a segít­ségnyújtás újabb formáit. Ezek közé tartozik a szociális akció néven indított vásárlás. A Vöröskereszt megyei köz­pontjában hetente háromszor juthatnak olcsó élelmiszerhez, ruhához a rászorulók. Az ér­deklődésre jellemző, hogy az alacsony árakon is egy-egy alkalommal a bevétel eléri a 45-50 ezer forintot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom