Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-09 / 135. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. június 9., kedd A település fejlettsége ◦ mérce Hány nagyváros legyen Magyarországon? Elkészült a budapesti Expo rendezési terve A világkiállítás óhatatla­nul felidézi az országot ré­góta nyomasztó területfej­lesztési problémákat. A tör­ténelmi Magyarországot Pesttől Kolozsvárig végig­barangoló Petőfi is csak Er­dély fővárosában kiáltott fel így: „Végre egy város!” A történelem során a jelen­legi, tízmilliós Magyarország területén egyközpontú telepü­léshálózat alakult ki. A főváros 1930-ban négy kerülettel bővült, majd 1950-ben hét megyei várost és 16 nagyközséget csatoltak hozzá, s ezzel huszonkét ke- rületes metropolissá vált. így lett az ország lakosságának 19,6 százaléka budapesti la­kos. o És most nézzük, hogyan alakult a többi város sorsa. Debrecennek 1946-47-ben 100-120 ezer, Miskolcnak kb. 100 ezer, Pécsnek, Szeged­nek kb. 60-70 ezer lakosa volt. A vidéki városok lélek- száma a termelőszövetkzetek szervezése idején a falvakat elhagyó parasztok iparba áramlása kövekeztében ro­hamosan megnőtt. A budapesti agglomeráció azonban még ennél is na­gyobb mértékben növekedett a 40 ezer lakosú Érd, a 25 ezer lelket számláló Vecsés révén. Az öt regionális köz­pont ígéretének tekinthető Debrecen, Miskolc, Szeged, — Nem a tábla szélén zajlik majd az esemény, hanem az arra alkalmas közösségi épü­letben: mozi, színházterem, kultúrház, stb. Az alapszabályok ismerte­tését az államtitkár a táblais­mertetéssel kezdte. Minden esetben ismertetni kell az ár­verésre kerülő tábla összes jellemzőit, művelési ág, aranykorona-érték, egyebek. Kezdés előtt meg kell hatá­rozni, hogy merről merre ha­lad az árverés iránya, és ezt a szemléltető térképen követni kell. A licitálás technikai eleme­ként ismertette Sepsey Tamás az együttes árverezés lehető­ségét. így a csekély névértékű kárpótlási jeggyel rendelkezők is hozzájuthatnak olyan terüle­tekhez, amelyeket egyéni gazdálkodóként nem tudná­nak megszerezni. Ez történhet családi, baráti, vagy akár szö­vetkezeti, vállalkozói formá­ban, minden esetben segítve a hivatal törekvését, hogy megakadályozzák a földterü­letek szétaprózását. — A kikiáltási ár 3000 forint aranykoronánként, s ha ezen az áron nincs jelentkező 100 forintonként csökkenhet le­felé. 500 forint az alsó határ, Pécs és Győr nem tudott lé­pést tartani. A településháló­zat fő problémája azonban nem a lélekszámok arányta­lanságában rejlik, hanem a te­lepülések* struktúrájában, fej­letlenségében. Az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium 1971-ben kidolgozta az országos településhálózat-fej­lesztési koncepciót. A telepü­léseket szerepkör, jogállás és nagyságrend szerint taglalták. Az adatok és az arányok azóta sem sokat változtak. A ez alatt már nem lehet folytatni az árverést. Felfelé minden esetben a licitáló határozza meg a végső árat, nincs határ. Az árverezést vezetőnek azonban ügyelnie kell arra, hogy a rendelkezésre álló kárpótlási jegy fedi-e a tábla aranykorona-értékét. Komolytalan licit esetén a felelőtlenül beavatkozó a le­tétbe helyezett kárpótlási je­gyeiből a licitérték 20 százalé­kát veszítheti el, s ezt az árve­rés vezetője az állam javára lefoglalja. A mezőgazdasági üzemek korábbi aggodalmait is eloszlatta az államtitkár, mert árverésre első alkalom­mal csak a kárpótlásra kijelölt terület egyharmada kerülhet, így azok sem kerülhetnek hát­rányba, akik később is a közös munkálkodásban látják jövő­jük biztonságát. — Sokan, sokféleképp vé­lekednek a földárverésekről. Egyet azonban tudomásul kell venni. Az ott élő emberek tud­ják legjobban mit is ér az adott földterület. Akik tehát földhöz kívánnak jutni, nagyon is jól tudják mire fordítják a meg­szerzett kárpótlási jegyüket — fejezte be tájékoztatóját dr. Sepsey Tamás. Mészáros Tamás hetvenes évek elején a köz- igazgatási települések száma 3224, a városoké 76 volt. Eb­ből egy a főváros, négy me­gyei jogú és 71 járási jogú vá­ros volt. © A 100 ezernél több lakosú városok jelenleg a hazai tele­pülések kb. 0,4 százalékát te­szik ki és ezekben él az össz­lakosság 5,7 százaléka. A vá­rosokban is vannak falusi fej­Aligha kétséges, hogy a rendszerváltás legfontosabb eleme minden tekintetben az állami vagyon magánkézbe kerülése: a privatizáció. —- Kezdettől fogva fellép­tünk és fellépünk azért, hogy a privatizáció ne polarizálja szélsőségesen a társadalmat. Legyen a munkavállalóknak megfelelő érdekképviseletük, kapjanak egyéni vagy csopor­tos kedvezményt a tulajdon- szerzésben. A privatizációs bevételek pedig döntően a gazdasági fel­lendülést szolgálják — mondta Szabó Julianna, a MSZOSZ szakértője. — Szükségesnek tartjuk, hogy a bevételekből valamiféle alapot képezzenek új munkahelyek teremtésére s létrehozzák a Garancia Alapot a kedvezmé­lettségű kerületek, minimális infrastruktúrával. A funkcioná­lis szerkezetben levő különb­ségek rendkívül nagyok. A településhálózat fejlett­ségi mutatóit az úthálózat, az áram- és vízellátás minősége, a közlekedés, a telefon- és postaszolgáltatások, egész­ségügyi ellátás, oktatási in­tézmények, idegenforgalmi lehetőségek és az utóbbi időkben egyre fontosabb kör­nyezetvédelem alapján érté­kelik. Ezek alapján beszélünk nyes hitelek forrására. Ötlete­ket, javaslatokat kértünk az érdekelt szakszervezeti ága­zatok és munkahelyi szerve­zetek képviselőitől az elkövet­kező időszak privatizációs munkájához. Erősíteni kíván­juk érdekképviseleti tevé­kenységünket, hiszen az át­alakulás alapvetően érinti a munkavállalók ezreinek élet- és munkakörülményeit. Dr. Lukács János, az ÁVŰ igazgatótanácsában az úgy­nevezett „heteket”, a munka- vállalói konföderációt képvi­seli. — Számomra két kulcskér­dése van a privatizációnak. Az egyik, hogy a dolgozók el­mondhassák véleményüket, beleszólhassanak a sorsukat befolyásoló döntésekbe. A másik: a tulajdonszerzés. kiemelt felsőfokú központok­ról, részleges felsőfokú köz­pontokról, középfokú közpon­tokról, kistelepülésekről. Lé­nyeges, hogy a különböző fo­kozatú települések mennyire képesek saját meghatározott feladataik mellett, a vonzás- körzetükbe tartozó alacso­nyabb fokozatú települések igényeinek kielégítését segí­teni, (egészségügyben, köz- igazgatásban, oktatásban stb.) Egy tipikus kistelepülé­sen például csak egészség­ház van, de a középfokú köz­pontban négy alapszakmás szakrendelő és általános kór­ház. Kisegítés és a kulturá­lis-gazdasági felemelkedés­ben való segítés a magaga- sabb fokozatú központnak a feladata, hogy ne tátogjon űr az orsZSg lakói között a társa­dalmi szolgáltatásokban. © A differenciáltan egymásra építkező településhálózatnak a létrehozása hosszú távú koncepcionális munkát kíván. Nem lenne szerencsés, ha az Expo erőfeszítései hevében megsértenénk a magyar vidék jogos érdekeit. Európa első­sorban attól művelt Nyugat, hogy minden településén kul­turált módon lehet élni és ettől az életformától lehet egyúttal gazdag is. Tehát nem az a kérdés, hogy regionális köz­pontnak hány százezer lakosa lehet, hanem az, hogy meny­nyire képes az ország fejlődé­sének emelője lenni. Kardos István Nemcsak abból a szempont­ból, hogy a munkavállalók szé­les tömege tulajdonosként is bekapcsolódhasson az átala­kulás folyamatába, hanem abból a szempontból is, hogy érvényesíthessék a szakszer­vezeti jogokat. Mert a szak- szervezetekben módjuk nyílik kritizálni, tulajdonosként vi­szont alkotóan hozzájárulhat­nak a problémák megoldásá­hoz. Osztozkodás helyett a termelésen lehet gondolkodni. A privatizációs folyamat megindulása után kaptak tör­vényes lehetőséget a munka- vállalók a beleszólásra. De csupán elviekben, ugyanis hi­ányoznak a rendeletből azok a mechanizmusok, amelyek a beleszólás érvényesülését a gyakorlatban lehetővé tennék. (újvári) UNICEF A feladat kibővült Az ENSZ Gyermekalapját 1946-ban hozták létre azzal a céllal, hogy enyhítse a gyer­mekek szenvedéseit a háború sújtotta Európában. Az UNI- CÉF tevékenysége kibővült: fő feladata a fejlődő országok­ban élő gyermekek helyzeté­nek javítása lett. A szervezet ma már 121 afrikai, ázsiai és latin-amerikai országban dol­gozik, gyermekek millióinak a megmentéséért küzd. Önkéntes adományok Az UNICEF tevékenysége többek között az egészség­ügy, az oktatás, és a kultúra területére is kiterjed. Pénzügyi forrásait nem csak a kormá­nyok biztosítják, hanem szer­vezetek, magánszemélyei* önkéntes adományaiból gyűj tik össze. Célok 2000-ig A szervezet célul tűzte k 2000-ig a csecsemőhalandó ság felére csökkentését, a: alultápláltság nagymérték! visszaszorítását, az alapfoki oktatás megszervezésénei elősegítését, s a katasztróf; dúlta országokban élő gyere kék védelmének a növelését. Ijesztő statisztika Naponta 38 ezer kisgyei mek hal meg az éhségtől, alu tápláltságtól, fertőző betegsé gektől. A fejlődő országokba 13 csecsemő közül 1 nem é meg az első születésnapját ( fejlett ipari országokban 7 közül 1 hal meg). A-vitami hiányában évente 500 ezt kisgyermek vakul meg. Fő dünkön 80 millió gyermek i az utcán. Egy katonára a 1980-as években a világon á lag 20 ezer dollárt költöttek. Panel-ebek Panellakás a város szívében. Ülök az írógépem előtt a hatodikon. Alattam a nemzetközi műét soksávos forgalma. Zöldhullámok hullámai hullámzanak. Lámpaváltáskor „veselkednek” a pöfögő kocsisorok — nagyobb a zaj. Pár má­sodperc után kissé elcsitul, megszokja a fülem. Azután két-három perc múlva mindez elölről. Átellenben a másik tízemeletes VI. szinti loggiáján egy hatalmas németju­hász ül. Kifelé bámul. A nevét nem tu­dom, de néha, mikor odaállok szellőz- ködni a kis kilépőerkélyre, „elbeszélge­tünk”... Még tavaly jöttem rá erre. De le­het, régebben. Mindenesetre érdekes, mennyire várják, igénylik a kutyák az emberi szót!... Még így, „távcsevegés” gyanánt is. Olykor, ha korán indultam valahová, láttam amint nyugdíjas gaz­dája —, a város ma is tekintélyes mű­szaki vezetője —, pisiltető sétára le­hozza pár percre az itt-ott füves parko­lóba. S talán este is, ha már besötéte­dett. Azelőtt napközben is láttam, ám egyszer, miért, miért nem, a kutya meg­kapta a egy kissrác kezét... Azóta isme­retlen kutyabarátom szoba-, pontosab­ban loggia-fogságra ítéltetett. Kora ta­vasztól késő őszig. A hangját ritkán hallani. Nem, csahol, nem hörög, nincsenek indulatai. Nyilván beletörődött a helyzetébe. Olykor ab­szolút tárgyilagossággal megugat va­lamiket, valakiket. Mint akinek, ha be is zárták, azért van véleménye a világról. Ilyenkor halkan konstatálja a külvilág rendellenességeit. Jobbára a soksávos út nyüzsgését nézi. „Hau, hau, hau”... Három ugatás, azaz: „Kis vacak Polski megint eléje vágott a pótkocsis török kamionnak (amitől az csikorgó féke­zésre kényszerült”). Négy-öt ugatás: meglátott egy másik panelkutyát alant. (Vagyis: a fene belétek, ezeket még nap közben is elviszik sétálni!)... S ugat még néhányat, de minden indulat nélkül. Mintegy megállapítva a jelenséget. Ku­tyasors — hiába: ki hogyan fogja ki. Tudván tudva: társai vannak számosán, ki tudja hány ezren, hány tízezren?... És nekik se könnyebb. Ők is panelebek. Ha szólok hozzá, odamegy, leül a loggia középső rése előtt. A légtér elvá­laszt — az együttérzés összekapcsol bennünket. Jobb híján a gazdája nevén szólítom. Szájmozgás után sokat nem érthet, ám azt mindenképp, hogy én is be vagyok ide „zárva” magányosan, társtalanul... Ilyenkor lefekszik, fejét a réshez illesztve, szfinx-szerű pózban, nagyon szomorú szemével néz, néz moccanatlanul. Szegény Tóth-kutya. Szegény, szegény Tóth-kutya!... W. E. A TERMŐFÖLD ÁRVERÉSÉRŐL Aratás után indul a licit 20 százalék bánatpénz a komolyságra Várhatóan az aratás után kezdődhetnek meg az árveré­sek a kárpótlásra kijelölt földterületekre. A rend és fegye­lem érdekében az árverést lefolytató személyek részére kü­lön felkészítő tanfolyamot szervez az Országos Kárrende­zési és Kárpótlási Hivatal. Dr. Sepsey Tamás címzetes ál­lamtitkár, a hivatal elnöke kijelentette, hogy az árverés, a li­cit a terület aranykorona-értékére történik. A privatizáció kulcskérdései

Next

/
Oldalképek
Tartalom