Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-27 / 151. szám

1992. június 27., szombat 4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG Magyarországon ringatták a bölcsőt — „Hazai” műszerekkel Szomorú tény, hogy a szülök közül kevesen viszik el kis­lányukat gyermeknőgyógyászatra. Ennek oka a felvilágosí­tás hiánya, a szégyenérzet, a szülő és gyermeke közti eset­leges bizalomhiány, valamint a vizsgálattól való félelem. A gyermeknőgyágyászat kialakulásáról beszélgettünk dr. Szebényi Péterrel, a Ka­posi Mór Megyei Kórház szü­lész-nőgyógyász és gyermek- nőgyógyász szakorvosával. — Magyarországon ringatták a gyermek- ■ nőgyógyászat bölcső­jét. Az I. világháború után menhelyi gonorrhea-járvány volt. Ez ritka megbetegedés­nek számított a leánygyerme­kek körében. Ennek okát dr. Dobszay László kezdte el ku­tatni. 1939-ben Lipcsében je­lentette meg német nyelven a Leánygyermekek nemi szer­veinek élettana és klinikuma című könyvét, lerakva a gyer­meknőgyógyászat alapját. Valamivel később kezdte kutatni a gyermeknőgyógyá­szati betegségeket az ameri­kai Schauffler és 1941-ben megírta az első tankönyvet. A cseh Peter a 40-es években a Prágai Károly Egyetemen gyermeknőgyógyászati rész­leget hozott létre. 1971-ben Lausanne-ban megalakult a Nemzetközi Gyermeknőgyó­gyászati Szövetség. A Magyar Nőorvos Társaság gyermek­nőgyógyászati szekciója évente egy alkalommal Buda­pesten tart tudományos ülést, lehetőséget adva a tapaszta­latcserére, a gondok, ered­mények megbeszélésére és a továbblépés elősegítésére. — Dr. Szebényi Péter 1985- 86 táján kezdett el ezzel a szakterülettel foglalkozni Kaposváron. Ez abban az időben országosan is gyer­mekcipőben járt. — Dr. Domány Sándor professzor, az osztály ■ vezetője mindenben támogatott, így vettem részt 1986- 87-ben féléves tovább­képzésen az Orvostovább­képző Egyetem Női Klinikájá­nak gyermeknőgyógyászati részlegén dr. Gáti István pro­fesszor és dr. Örley Judit főor­vos szárnyai alatt. A szakvizs­gát 1989 márciusában szerez­tem meg. Az ország 23 szak­orvosának fele Budapesten működik. A cél az, hogy az or­szág valamennyi megyéjében tevékenykedjen ilyen képzett­ségű szakember. — Milyen nehézségekkel kellett megbirkóznia elindu­láskor a Család- és Nővédelmi Tanácsadó keretében mű­ködő szakrendelésnek? — Első lépésként a tárgyi feltételek megteremtését tűz­tem ki célul. Az alapvető mű­szereket egy kitűnő kórházi műszerésszel együtt sikerült elkészíteni a felnőttek részére használatos műszerekből, a kislányok méreteire szabva. Külföldről ugyan be lehetne szerezni ezeket az eszközö­ket, de ismerve az ország, ezen belül az egészségügy szomorú anyagi" helyzetét, ez az út látszott egyedül járható­nak. Nem könnyű feladat a szülők, a gyermekek meggyő­zése. Az édesanya vagy édesapa által jól felkészített gyermek esetén a vizsgálat gyors és kíméletes. Az esetek többségében műszeres vizs­gálatra nincs is szükség. — A gyermeknőgyó­gyászaton évről évre ■ több a megjelent be­teg. Hány éves korig jelent­kezhetnek a lányok? — Már a megszületés pilla­natában kiderül, hogy van-e valamilyen fejlődési rendelle­nessége a kisbabának. A felső határ (a betöltött 18 éves kor) már átmenet a felnőtt nőgyó­gyászatra. — Mit tanácsolna a leány- gyermekek szüleinek? — Már otthon nyíltan be­széljék meg a gyermek prob­lémáját, így kellő pszichés előkészítés után, felkészítve, részben megnyugodva tud a vizsgálatra jelentkezni. A leg­kisebb gyanú esetén iS inkább feleslegesen keressék fel a szakrendelést, mintsem a megbetegedés késői szö­vődményével találkozzunk. Katona Judit A járókelők elől félrevonulva segítik egymásnak belőni heroinadagjukat amszterdami kábítószeresek a holland fővárosban a központi állomás közelében. Vannak jó koleszterinek is Berényi remények r Nagyberényben az év végére már csak egy-két utca marad ki az aszfaltozásból. Kész az új, négy tantermes általános iskola (terveit Molnár Árpád, Siófok polgármestere készítette). Ha a lakosság is úgy akarja, beveze­tik a gázt. Hét helyiségből álló üzletsor épül a faluközpontban. Még az idén felavatják a két vi­lágháború áldozatainak emlék­művét. Berény épül, szépül — bár a jegyző szerint az emberek in­kább azt veszik észre, ami nem működik. Jó lenne, ha azzal is mindenki tisztában lenne, hány millió (úgy öt-hat) maradna a falu fejlesztésére, ha nem kel­lene kipótolni az óvodás- és is­koláskorú gyerekekre kapott támogatást. (Fónai) Környezetbarát kocsikat tervez a VW Már kezdett lelkiismeret- furdalásom lenni, hogy én még mindig nem mérettem meg a koleszterinemet. Pe­dig hát itt volt a nagy lehető­ség, a mozgó laboratóriu­mokban bárki ellenőriztet­hette, hogy milyen a zsír- anyagcseréje, szüksége van e az Eszterin tablettára, vár­hatja-e, hogy infarktust, ne­tán agyvérzést kap... Tisz­tességes, magukra valamit is adó honfitársaim lelkesen sorakoztak a mérésnél. Az eredmény tudatában pedig ki-ki a maga vérmérséklete szerint esett kétségbe, vagy dugta a fejét homokba, futott hanyatt-homlok a háziorvo­sához. Ez volt. Ám amióta a rádió Diagnózis című műso­rában meghallottam, hogy ez az egész koleszterinmé­rés csak holmi szemfény­vesztés, azóta kezdek meg­nyugodni. Kiderült ugyanis, hogy az alkalmi ellenőrzés során csak egyfajta kolesz­terinszintet tudnak kimutatni és azt sem precízen. Aki a mérés előtt falatozott, annak eredménye bizony hamis adatot tükrözött. No és az is kiderült, hogy nemcsak egy­fajta, azaz rossz, érelme­szesedést okozó koleszteri­nek vannak, hanem jók is. Ez utóbbiak egyenesen megtisztítják az érfalat a le­rakódástól és gyorsítják a zsírok felszívódását. És per­sze a májunk működése is beleszól némiképp az ered­ménybe. Én mindezt csak most tudtam meg Sárkány Vera riporter jóvoltából. De a szűrést kezdeményezők, il­letve elrendelők bizonyára tudós szakemberek... Vajon miért nem juthatott eszükbe, hogy ablak nélküli házba próbálják behordani a vilá­gosságot? Nem lehetett ol­csó mulatság ez a kjs alkalmi koleszterinszűrés. Ám a pá­ciensek bizalmával való visszaélés hoszú távon még nagyobb kárt okozhat. Mert mi lesz, ha az ismét rohamo­san terjedő tüdővész megfé­kezéséhez sem adnak ez­után bizalmat az emberek? A szűrővizsgálatoknak nagy a jelentőségük. Sok ezer ember köszönheti életét a betegség korai felismerésé­nek. Ne játsszuk hát el az életmentő bizalmat! Várnai Ágnes A riói világtalálkozó után ter­mészetesen a környezetvéde­lem és az ipari termelés egyik vezető személyisége, a Volks­wagen AG elnöke nem sokkal megérkezése után exluzív inter­jút adott a Ferenczy Europress- - nek. — A környezetvédők azt ál­lítják, hogy a világ legádázabb ellensége a motorizáció. Az egyik legnagyobb európai au­tógyár első embere el tudja fogadni ezt az álláspontot? — Igen. Az autógyártás való­ban mérhetetlenül sok termé­szeti kincset „fogyaszt", nem beszélve az elégetett üzem­anyag tonna-milliárdjairól. De hozzá kell tennem: mi, gépko­csigyártók, mindig tudatában voltunk a világ iránti felelőssé­günknek. Nincs olyan autógyár, amelyik ne tartaná mindennél fontosabbnak az autós és a kör­nyezet védelmét. — Ameddig az autó autó, addig füstöl és mindenféle ká­ros anyaggal szennyezi a le­vegőt. Vagy mégsem? — Rió után kétségtelenül megváltozik a világ. Nem akarok mások nevében beszélni, de a holnap automobiljai már nem ugyanazok lesznek, mint a ma­iak. Kutatók százai dolgoznak ná­lunk is azon, hogy megtalálják a környezetre ártalmatlan üzem­anyagot, a hozzávaló motort, az újra feldolgozható alkatrésze­ket. De a környezetvédelem a „hagyományos" üzemmódú ko­csik tervezőitől is másfajta szemléletet követel. Nem titok: a VW kocsik anyagának 75 száza­léka ma már újra felhasználható anyagokból áll, készülnek 3-5 li­ter üzemanyagot fogyasztó mo­torok is, a klímaberendezések hajtógázmentesek, a kibocsátott szennyezőanyag mennyisége szinte mérhetetlenül alacsony lesz. — A többiek is ugyanígy gondolkodnak? — Nincs más választásuk. Meg kell mentenünk a világot, a természetet, a Földet körülvevő levegőt. — Mindez meglehetősen furcsán hangzik egy buda­pesti szálloda halijában. Az ország anyagi gondokkal, munkanélküliséggel küzd, a szociális biztonság megte­remtéséhez nincs elegendő pénz, nemhogy a környezet védelmére. — Közép-Európában újra kell építeni a gazdaságot, és ez az itt élő emberek számára új lehe­tőségeket teremt. Néhány év múlva biztosan jut erő a termé­szet sebeinek begyógyítására is. Amikor a nagy nyugati gaz­dasági konszernek Kelet-Euró- pában új termelési kapcsolatai­kat építik, nagyon rövidlátóan járnak el, ha nem a legkorsze­rűbb gépeket, a legújabb tech­nológiát telepítik. Csak a kor­szerű gépek közlekedési eszkö­zök, telekommunikációs beren­dezések; számítógépek alkal­mazása rövidítheti le a gazda­sági felzárkózás folyamatát. — Önök ezt az üzletpolitikát követik? — A VW ebben a térségben kezdettől úgy jár el, mintha nyu­gati partnerekkel próbálna új üz­leti kapcsolatokat építeni, mintha ezek a gyárak ugyanazt a teljesítményt, ugyanolyan fel­tételek mellett, ugyanolyan kör­nyezeti mércével mérve teljesí­tenék. Meggyőződésem: csak ezzel a megközelítéssel érhető el, hogy ezek az országok a vi­lágpiac egyenrangú partnerei lehessenek. — Találkozott Kádár Béla külgazdasági miniszterrel is. Megtudhatnánk, hogy miről tárgyaltak? — Kádár úrral gazdasági kér­désekről beszéltünk. Arról, hogy miként tudnánk szélesíteni a magyarországi beszerzéseink körét. Kétségtelenül a mi hi­bánk, hogy eddig még nem mér­tük fel pontosan, mire képesek a magyar vállalatok, milyen ko­operációs kapcsolatokat lehetne kiépíteni. Konszernünk tíz éve kétmillió autót gyártott, tavaly már több mint 3,1 milliót, s az idén sze­retnénk meghaladni a 3,5 milliót is. Nem kell bizonygatnom, hogy ilyen helyzetben mennyire fontos nekünk a piacteremtés lehetősége. Szélesíteni kellene a kereskedelmi kapcsolatokat is. — Az egyik gazdasági elemző azt írta Önről: családi kötődései miatt érdeklődik olyan intenzíven Kelet-Közép Európa iránt. Ezt hogyan kell értelmezni? — Ausztriában születtem, de a család a dél-csehországi Budweisből származik. Az egy­kori Monarchia területén igen széles a rokonságunk. Édesa­pám az I. világháborúban a 337-es magyar gyalogosregi­mentben szolgált, kitűnően tu­dott magyarul. Sajnálom, hogy én ebből már semmit sem örö­költem. Még vatemit nagyon bánok: hatvan évet megéltem, de most vagyok először Budapesten. Ferenczy Europress Tízéves határátkelő A Berzence-Góla határátkelőhely megnyitásának tizedik évfordulóját ünnepelték tegnap. A rendezvénynek a berzen- cei általános iskola adott otthont. A köszöntő után kispályás labdarúgó-torna volt, majd a művelődési házban bál zárta az ünnepséget. Angolnaexport A 25. hét befejeztéig idén összesen 234 tonna, a halá­szati-horgászati tilalom feloldása óta 74 tonna angolnát fog­tak ki a BHG halászai a Balatonból. 1991-ben a kifogott mennyiség mindössze 76,7 tonna volt. Az exportra került élőangolna-szállítmányok ellen semmiféle minőségi kifogás nem merült fel. Cukorrépa Az ország 104 ezer hektár cukorrépavetésének nagyobb része, pontosabban 95 ezer hektár átvészelte a mostoha tavaszt: a nyáreleji határszemle tanúsága szerint a vetés egyharmada kiváló, egyharmada közepes, a többi része pe­dig gyenge fejlettségű — állapították meg a Cukorrépater­melők Országos Egyesületének szolnoki közgyűlésén. Gyermek a nőgyógyászaton Drog az utcán A gázé a jövő? Rangos szakemberek adtak randevút egymásnak a buda­pesti Hilton Szállóban megrendezett „The Prince of Wales” nemzetközi gazdasági fórumon, ahol a vendégek Kelet- Európa gazdasági problémáira keresték a megoldást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom