Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-27 / 151. szám

1992. június 27., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Szántódpusztai múltidéző Emlék a bencéseknek A kilencvenhat éves szerzetes mementója „Szántódot a királyi birtokból I. András magyar király 1055-ben a Szent Benedek Rend Tihanyi apátságának adományozta. Szántódpuszta 1945-ig a szerzetesrend bir­tokában volt. Azóta a magyar állam tulajdona. ” Magyarul és németül hirdeti a tegnap leleplezett emlékmű a szántódpusztai kúria falán, hogy a terület a bencések öröksége. Szabó Miklós, az emlékmüegyüttes „gazdája” köszöntötte az egybegyűlte­ket, majd Nagy Vencel 96 éves bencés szerzetes mon­Több mint száz éve készíti fényképeit az a fotós család, amelynek különleges értékű munkáiból nyílt kiállítás a bajai dott ünnepi beszédet, aki 1930-31-ben Szántódpuszta jószágigazgatójaként dolgo­zott. — 1945 után aggódtunk, ki­nek a kezébe kerül a birtok — emlékezett vissza. — Miután pusztulni látszott, sokan tég­laként hordták szét építkezé­József Attila Művelődési Köz­pontban. A legtöbb fényképpel Bénci László szerepel, aki bemutatja a nevezetes szár­sekre a majort. Aztán 145 mil­lió forint segítségével sikerült megmenteni, s most a nem­zeti kincs gyöngyszemévé vált. Múlhatatlan érdemei vannak ebben a Somogy Me­szói konferencián készített felvételeit, valamint Püski Sándor budapesti műtermé­ben készített portrésorozatát. gyei Idegenforgalmi Hivatal­nak. Dr. Kovács Miklós, a Sió- tour elnök-vezérigazgatója koszorút helyezett el a már­ványtáblán, majd a közönség átvonult a magtárépületéhez, Többen is érdeklődtek, hogy valóban megszűnt-e a MUSZ 1951-56 Somogy me­gyei szervezete? Mint azt az ügyvezető elnöktől megtud­tuk, szó sincs a szervezet megszűnéséről, csak irodát ahol dr. Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria fői­gazgatója megnyitotta A népi iparművészetben alkotó kor­társ képzőművészek kiállítá­sát. C. A. változtatnak. Július elsejétől Kaposváron a szakszervezeti székház 110-es számú szobá­jában fogadják az érdeklődő­ket minden szerdán 9 órától. A szervezet telefonszáma: 19-822 155-ös mellék. Zuhanó gyümölcsárak A lengyelországi bő ter­mésnek „köszönhetően” a ta­valyi felvásárlási árak felét sem fizetik idén a fekete ribiz­liért. Zalában a hűtőipar még ugyan 40 forintot adott a héten a magas C vitaminforrásért, de Somogybán nem ment 28 forint fölé a felvásárlási ár. Várhatóan a meggytermés java is a madaraké lesz, hi­szen 12-ért nem érdemes le­szedni a cigány-, 22-ért a pándi üvegmeggyet. Nem MÉH-be való Az idén is lesz forintos könyvvásár Kaposváron. A Petőfi emlékkönyvtár már évek óta szervez olcsó könyv­vásárokat, ahol az állomány­ból kivont könyveiket is érté­kesítik. Az ebből befolyó pénzt új és drágább könyvek vásár­lására fordítják. Tejszövetkezetek Somogybán 78 tejszövet­kezet, illetve tejszövetkezet jellegű egyesület alakult. Ez­zel messze megelőzzük az ország többi megyéjét. A 2. helyen Tolna áll, 25 tejszövet­kezettel. Nyelvtanárok fogadása A nyelvoktatás személyi fel­tételeinek javításához, vala­mint a magyar anyanyelvű nyelvszakos tanárok tovább­képzéséhez lehetőség nyílik angol és német anyanyelvű tanárok fogadására Kaposvá­ron. Az angliai testvérváros Bath segítségével szeptem­bertől a Táncsics gimnázium­ban és a kereskedelmi szak- középiskolában angol tanárok segítik az oktatást. A dort- mundi egyetem pedig a német nyelv oktatásához nyújt segít­séget. Két német anyanyelvű tanár a Táncsics és a Mun­kácsy gimnáziumban tanít majd. Az önkormányzat be­rendezett lakást és fizetést biztosít a nyelvtanároknak, il­letve vállalja a rezsiköltség 50 százalékának térítését. Szomorú koszorú A temetés a túlélők kegyelete, a koszorú, a csokor a kegyelet szép jelképű kifejezése. Noha a jelképek az idő múlásával köztemetőkben szintén átadatnak az enyé­szetnek. Néhány napja, hogy a mártírhalált halt miniszterelnök, Nagy Imre kaposvári szülőházán elhelyezett emléktábla előtt lerótták kegyeletüket az emlékezők. Napok múltá­val elérkezett a koszorúk sorsa is. Fonnyadt virágaikkal rozsdálódó zöldjeikkel a még pompázó trikolór színeit is fájdítják. Az a koszorú pedig, amelyik már napok óta a kórház- épület falán lévő zászlótartóra „vándorolt” egy hársillatú éjjelen, szomorúan hirdeti a felejtést. Valaki elfelejtette a kegyelet virágainak maradványát átadni az enyészetnek. Valaki elfelejtette, hogy a szülő­ház előtt áll a tábla: Ez itt már Európa! A vandál kéz távo­labbra, magasabbra, oda nem illő helyre vándoroltatta a szomorú koszorút. Fejeződne már be végre az ilyenféle „felejtés”! (Mészáros) A város nem hírlaptalanít A Hírlaptalanítják Kaposvárt című csütörtöki cikkünkben a posta illetékese azt nyilatkozta, hogy a polgármesteri hivatal megszüntetésre felszólító határozata miatt zárták be a Dorottya szálló előtti pavilonjukat, valamint a vasútállo­mással szemben is emiatt szűnt meg az újsá­gosbódé. Virányi István városi főépítész által bemuta­tott levelezésből azonban egész más derült ki. Pavilonügyben ugyanis a posta kereste meg először a kaposvári polgármesteri hivatalt ta­valy ősszel. Levelében leírta, hogy a város te­rületén üzemelő hét pavilont szerződésbe kí­vánják adni, s kérdik, mit szól ehhez a hivatal. Válaszlevélben arról tájékoztatták a postát, hogy a hét közül három esetében nem javasol­ják, mert esztétikailag nem megfelelő, nem illik a városképbe, de ha átépítik, semmi akadálya a további működésnek. Néhány frekventált he­lyen a polgármesteri hivatal vállalkozókkal kí­ván hasonló stílusú, a követelményeknek meg­felelő pavilonokat felépíttetni. Kérik a postát, je­lezze, ha úgy gondolja, hogy részt kíván venni a beruházásban. Telt az idő, válasz azonban nem érkezett. Újabb levélben ismét kérik a postát, vagy nyi­latkozzon terveiről, vagy februári határidővel szüntesse a Dorottya szálló előtti pavilont. Ek­kor a posta illetékese áprilisig haladékot kért, hogy a tervezésbe beilleszthesse a kiadást. A határidő lejárt, válasz nem érkezett, ekkor — május elején — június 15-i határidővel arra kér­ték a postát, szüntesse meg a pavilont, hogy a helyét be lehessen építeni. Ez a kérés vonat­kozna később a Bethlen (Mártírok) téri és a Nyár utcai bódéra. Két esetben a frekventált helyről át kellene helyezni pár méterrel arrébb. További két eset­ben pedig minden korlátozás nélkül működhet tovább. — Nem célunk — mondta Virányi István — ezeket a pavilonokat végleg megszüntetni, sőt, a mi é.rdekünk az, hogy minél több legyen, de csak olyan, amely esztétikus, városképbe illő. Erre azonban a postának nincs pénze. Lesz-e végül elég újságosstand Kaposváron? Erre még mindig nem tudjuk a választ! V. O. Szárszói fényképek Nem szűnt meg, csak elköltözött Az önkormányzat a demokrácia iskolája s Életterünk a régió Továbblépni csak együttesen lehet (Folytatás az 1. oldalról) Simon Károly, Balatonfüred polgármestere, a Balatoni Szövetség elnöke elmondta, hogy ez nem egyszerű szemi­nárium volt. Nemcsak hallgat­ták az előadókat, hanem azonnal meg is beszélhették az elhangzottakat. A külföldiek pedig a reagálásokhoz azon­nal hozzá tudták tenni azt a tapasztalatot, amivel a nyugati demokráciák már rendelkez­nek. Olyan gondolatok is fel­merültek, amelyek szervesen beilleszthetőek az új önkor­mányzati törvény megfogal­mazásába. Igaz Lajos, Bala- tonvilágos önkormányzatának előadója arról tájékoztatott, hogy bár konkrét megoldáso­kat nem találtak a problémára, de a rendezvény felhívja a fi­gyelmet a közös gondokra. — Legjobban Sidó Mártá­nak, a Balatoni Intéző Bizott­ság gazdasági vezetőjének előadása ragadott meg, aki számszerű adatokkal bizonyí­totta, hogy a költségvetésből egyre kevesebb pénz jut a ba­latoni régióra, miközben a kormány egyre nagyobb fele­lősséggel terheli az önkor­mányzatokat. — 1990-ben Siófokot 50 mil­lió forinttal segítette az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal, most pedig az egész régiónak jut mindössze 30 millió — csatlakozott véleményéhez Somogyi Gyula siófoki képvi­selő. — Tehát mindössze annyival gazdálkodhat az egész Balaton-vidék, amennyi egy általános iskola éves költ­ségvetése. Számomra egyéb­ként rendkívül kedvezőek a tapasztalatok, hiszen a leglé­nyegesebb az, hogy onnan meríthessünk, ahol 40 éves előnye van az újkori önkor­mányzatok működtetésének. A tanulságok segíthetnek, hogy kevesebb hibát köves­sünk e működésünk során. Továbblépni csak együttes fellépéssel, összefogással le­het — mondta Csima György, a BIB főtitkára. — Most olyan tapasztalatokkal ismerkedhet­tünk meg, amelyeket nem akarhatunk egy az egyben át­venni: pénzeszközök nagysá­gához kötődő szakadék van közöttünk. Dr. Erich Stoll professzor a stuttgarti regionális szövetség elnöke. Az a vidék, a Balaton­nál is sűrűbben lakott. — A német alkotmány sze­rint minden, a lakosságot érintő kérdésért a községek vezetői felelnek — mondta. — S a tanácsok, melyeket öt évre választanak, büszkék erre. A széles felelősség oda vezetett, hogy az önkormány­zatokat a demokrácia iskolá-. jának nevezik — számos, szép ívű karriert befutott politi­kus innen, lentről indult. En­nek megfelelően ők értékelik is a kommunális politikát. A közkiadások száma azonban állandóan változik: újfajta fel­adatok jönnek, melyek a la­kosság megváltozott érték­rendjéből fakadnak. Megvál­toztak a dimenziók. A lakos­ság már nem egy településen él, dolgozik és pihen, az élet már régióban zajlik, nem egy helyen, mint száz esztendeje. A stuttgarti régióban élő 1.1 millió keresőképes közül pél­dául 520 ezren ingázunk. Ezért sok esetben a községek összessége sem képes egye­dül gondoskodni a lakosság­ról; a közlekedés, egészség­ügy, környezetvédelem terüle­tén az államnak is jelentős fel­adatai vannak. A szemináriu­mon részt vevő polgármeste­rek, jegyzők, képviselők a kö­vetkező munkanapon, hétfőn nem fogják tudni azonnal megváltani a világot. Bizo­nyos: meríthetnek az elhang­zottakból mindennapi munká­juk során. Czene Attila A tabi „tétovaság” Miért késik a munkanélküli­járadék fizetése? Hat aláírással panaszos leve­let kapott szerkesztőségünk. Tabon a Petőfi utcában lakó munkanélküliek (a probléma nemcsak őket érinti) sérelmezik, hogy rendszeresen későn kap­ják a segélyt. Idézet a levélből: „ Az első hónapokban (január, február, március) a munkaügyi központ tabi kirendeltségén való jelentkezésünk után általában 10-12-napop belül megkaptuk a járadékot. Április-május hóna­pokban 20-22 nap múlva kéz­besítették. Ebben a hónapban pedig még 24-én sem kaptuk meg. Tudomásunk van arról, hogy a járadékot átutalták a tabi postára. Sok családban mind­ketten munkanélküliek, s csak az időben megérkezett összeg­ből biztosíthaják családjuk szű­kös havi megélhetését. Kérdé­sünk a postához: Miért nem kapjuk meg időben a segélyt?" A választ Patakfalvi János, a tabi postahivatal veze­tőhelyezettese adta meg. — Együtt érzek a munkanél­küliekkel, de a postai szabályzat köt bennünket,hogy a kézbesítő naponta mekkora összeget vi­het magával. Hivatalunkhoz eb­ben a hónapban 17-én érkeztek meg a munkanélküli-segélyek, -járadékok utalványai. Nálunk a nyugdíjfizetési időszak 16-án megkezdődött a januárban kia­dott értesítési naptár alapján, így nem térhetünk el tőle. Egy-egy postás naponta 8-10 személy járadékát tudja csak ki­vinni. A családi pótlékok kifize­tése szintén 18-a körül kezdő­dik, s ez nehezíti a dolgunkat. Véleményem szerint a megol­dás az lehetne, ha a megyei munkaügyi központ a hónap ele­jén átutalná a pénzt, és akkor nem torlódna össze a kifizetés. Arra mindenképpen ügyelünk, hogy az érkezéstől számított 15 napon belül kifizessük a a pénzt a címzettnek. (Krutek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom