Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-26 / 150. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. június 26., péntek Gazdasági gyorsmérleg az év első harmadáról A fellendülésre még várni kell Egyházi­hírügynökségi együttműködés a tájékoztatásban A vallási-egyház témájú hírközlésben való fokozot­tabb együttműködésről ta­nácskozást tartottak az MTI budapesti székházában a hírügynökség és több ma­gyarországi egyház, illetve vallásfelekezet képviselői. A Magyar Távirati Iroda ve­zetői által összehívott megbeszélésen jelen vol­tak a katolikus, a reformá­tus és az evangélikus egy­ház, valamint az izraelita fe­lekezet illetékes tisztségvi­selői. A résztvevők egyetértet­tek abban, hogy az MTI mint nemzeti közszolgálati hírügynökség a jövőben még rendszeresebben és szélesebb körűen akarja szerepeltetni hírszolgálati anyagiban a magyar egy­házak és vallásfelekezetek társadalmi érdeklődésére számottartó eseményeit és állásfoglalásait. Az ehhez szükséges információk összegyűjtéséhez a ta­nácskozáson képviselt val­lási szervezetek az eddigi­nél is hathatósabb, folya­matos segítséget adnak a Magyar Távirati Iroda szer­kesztőségeinek. Szorosabb együttműkö­désük kiterjed az egyházi, felekezeti vonatkozású tá­jékoztató munka néhány más területére is, így az egyházak és sajtójuk jobb információ ellátására. A legmeglepőbb talán az, hogy az előző évi — és az idei januári — roppant gyors ütemű szervezeti átalakulás igencsak lelassult. Apadó vállalkozó kedv? Az év első negyedének vé­gén csaknem 59 ezer jogi személyiségű gazdasági szervezetet tartottak nyilván — ez a szám azonban csak mintegy 800-zal volt több, mint amennyi február végén volt. Az új szervezetek alapítása tehát a korábbi havi 4- 5000-ről márciusra körülbelül 1000-re csökkent, s azóta sem gyorsult az ütem. Ebben szerepet játszik az, hogy az önprivatizáció a vártnál las­sabban halad, s az is, hogy sok a csőbe jutott vállalkozás, s ez — érthetően — nem ser­kenti sem a hazai, sem a kül­földi tőkét újabb cégek alapí­tására. A másik jellegzetesség, hogy — a korábbi tendencia továbbéléseként — az ipari termelés szinte minden ipari tevékenységi körben tovább csökkent, ami elsősorban a korábbi nagyvállalatok tönk- remenésének és a privatizáció lassúságának, bukdácsolásá­nak a számlájára írható. Ezt nem kompenzálják, nem is kompenzálhatják a létrejött kisvállalkozások, mert csak kis részük folytat ipari tevé­kenységet. (A többség keres­kedelemmel, szolgáltatással foglalkozik.) Az iparon belül különösen aggasztó a gépipari vállalatok helyzete. Jelenlegi termelési és technológiai szerkezetük nem versenyképes a nyu­gat-európai piacokon, a keleti piacok elvesztését pedig még nem tudták kiheverni. A szer­kezet korszerűsítéséhez ugyanis tőke kell, amivel zö­mük nem rendelkezik. Márpe­dig a privatizáció, s ezzel egy­idejűleg a technológiai és ter­melési szerkezetváltás elke­rülhetetlen. Számolni kell az­zal, hogy ha váltás be is kö­vetkezik az idén, hatása még nem érvényesülhet, legfeljebb a következő másfél-két évben. A gépipari vállalatok nagy ré­szét egyébként a hazai keres­let csökkenése is sújtja; a fel­használó — akár vállalati, akár lakossági fogyasztóról van szó — inkább vásárol megbízható minőségű, kor­szerű importterméket, mint el­avult hazait. Nem véletlen, hogy az év elején a nagyobb gépipari vállalatok fele annyi terméket sem tudtak eladni a belföldi piacon, mint tavaly ilyenkor. Létkérdés az export Kedvező jelenség viszont — s ez is a tavalyi tendencia folytatása —, hogy az ipar egyre inkább exportorientált, amit a későbbi időszakokra vonatkozó rendelésállomány is jelez. Fokozza az exportér­dekeltséget a hazai piac be­szűkülése, s kényszerítő erő a termelők saját gazdasági ér­dekeltsége is. Nagyobb problémák várha­tók a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó élelmiszer- ipar területén. Az év indulása­kor az állatállomány minden korábbinál alacsonyabb volt. A sertésállomány például még a háromnegyedét sem érte el az 1990 év véginek, hason­lóan alakult a baromfiállo­mány, a szarvasmarha-állo­mány pedig egy év alatt 10 százalékkal csökkent, s ez az egész évi termelésre, feldol­gozásra és forgalomra kedve­zőtlenül hat. E gazdasági tendenciák tükröződnek abban is, hogy a nyilvántartott munkanélküliek száma meghaladta a félmilliót. Ez is tovább szűkíti a fogyasz­tói piacot, csakúgy mint az a körülmény, hogy az év eddigi részében folytatódott egyes rétegek, főként a középréte­gek, a két és több gyerekes családok és a nyugdíjasok életszínvonalának csökke­nése. (Utóbbiaké azért, mert fáziskéséssel kaptak nyugdíj- emelést, ráadásul az inflációs rátánál kisebb mértéküt.) Gazdagok és szegények Megfigyelhető, hogy folyta­tódik az életszínvonal polari­zálódása. Kezd kialakulni az a réteg, amelynek fogyasztói igényei az átlagosnál jóval magasabbak (több százezer forintos külföldi utak, más­fél-kétmilliós kocsik stb.) s ezeket jórészt importált ter­mékekkel, illetve tevékenysé­gekkel elégítik ki. Hol tartunk tehát 1992 nyá­relőjén? Nos, úgy tetszik, hogy a gazdaság mai tenden­ciáit látva az élénkülésre még várni kell. Nyitrai Ferencné dr. Országosan is egyedülálló az az autó-diagnosztikai mérő­műszer, amelyet nemrégiben vásárolt a kaposvári Bosch- szerviz. A számítógépvezérelt berendezés kilenc nyelven „üzen” a szerelőnek. A műszerrel a benzin befecskende­zésű rendszereket és a katalizátoros gépkocsikat is ellenő­rizhetik. Fotó: Kovács Tibor Tavaly 4 milliót telepítettek A velünk élő angolna 8-9 év múlva csökkenhet az állomány Hajók, vízi építmények víz­vonal alatti részén, a gyorsan szaporodó algás moszatszö- vevényben feltűntek az alig tíz centiméteres, legelésző üveg­angolna rajok. A köztudatban elterjedtekkel ellentétben ta­valy, a nagy halpusztulást megelőzően telepítettek 3 év szünet után ismét 4 millió elő­nevelt ivadékot a Balatonba. Varga Gábor, a megyei föld­művelésügyi hivatal munka­társa elmondta, hogy a telepí­tés 1961-ben kezdődött, akkor 65 ezer darab ivadékot he­lyeztek Közép-Európa legna­gyobb tavába. 1961 és 1991 között összesen 83,1 millió üvegangolna lakóhelye lett nemzeti büszkeségünk. — A Balaton halállományát üzemtervek szerint pótolta a halgazdaság minden évben. A kifogott és telepített mennyi­ség „helyesnek" vélt aránya miatt az 1984-es 5,9 millió da­rabos kihelyezés után 1985-ben nem telepítettek, majd 1988, 1989 és 1990-ben sem került újabb ivadék a tóba — sorolta a tényeket Varga Gábor. A szakemberek véle­ménye továbbra is megoszlik. 800 és 1200 tonna közöttire becsülik a Balatonban még meglévő angolnaállományt, és a tavaly betelepítettek 4-6 év múlva érik el az ivarérett­ségi méretet. Megtudtuk: a tervezett 250 ezer előnevelt csuka helyett 220 ezer ivadé­kot telepítettek tavasszal. 1,5 millió süllőivadékot terveztek és sikerült 43 ezer darabbal többet a Balatonba juttatni. — Az angolna mint csúcs­ragadozó szerepel a balatoni halállományban. A biológiai egyensúly fenntartása érde­kében pótolják a ragadozó­arányt csukával és süllővel. Az őszi időszakban 250 tonna kétnyaras pontyot és 100 ezer darab egynyaras süllőt telepí­tenek még az idén a tóba. M. T. Hogy ne kerüljenek a pokol felé vezető útra... Drog-„konferencia” Siófokon Siófok Önkormányzatá­nak Családsegítő Központja kábítószerekkel kapcsolatos előadást szervezett. Az Állami Népegészségü­gyi és Tisztiorvosi Szolgálat Intézete gyermek és ifjúság­egészségügyi osztályának dolgozói Siófokon tartottak tájékoztatót a drogokkal kapcsolatos problémákról. Az összejövetelen Majo­ros Márta szociálpszicho- gust hallgattuk a magyaror­szági kábítószer helyzet egészségyügi, szociálpszi­chológiai és jogi megközelí­téséről. Ezt követően Nánássy Annunciáta gyógypedagó­gus számolt be a drogmeg­előzi stratégiáról, a meg­előzési kísérlettek tapaszta­latairól, majd dr. Vittamnn Géza belgyógyász tartott előadást a szenvedélybe­tegségek általános orvosi problémáiról. Az előadáson és az utána következő szakmai vitán ta­lálkozhattunk — többek kö­zött — gyógszerésszel, gyermekorvossal, ideggyó­gyásszal, jogásszal és gyámhatósági szakember­rel. Baráth Borbála, a siófoki CSSK vezetője számtalan más szakterületre is elküldte meghívóit, a jelenlévők száma mégsem haladta meg a húsz személyt. Egyet­len pedagógus tisztelte meg jelenlétével a rendezvényt — ez azért is meglepő, mert a szakemberektől megtud­hattuk, — az egyik legveszé­lyeztetettebb korosztály az általános iskolák harma­dik-negyedik osztálya. Logikus, hogy a kábító­szer esetleges „terítésének” szempontjából ezek az apróságok a legvédteleneb­bek, így a szülők mellett ért­hető módon a pedagógu­sokra hárul a védelemnyújtó feladat. Erre viszont csak akkor lesznek képesek, ha az ed­diginél jóval nagyobb érdek­lődést mutatnak a téma iránt. Helényi Béla Üjdonság a „Szép lábak” Azonos minőséggel, ám korszerűbb csomagolással és a hazánkban öt éve ismertté vált Roylon helyett az 1992-től egész Európában használatos Kunért márkanévvel forgal­mazzák ezután Magyarorszá­gon is a világ legnagyobb ha­risnyagyártójának, a Kunert- nek a termékeit. A közel het­venéves hagyományokra visszatekintő vállalat az egy­séges márkanév bevezetésé­nek alkalmából dobta piacra a Beauty Legs, vagyis Szép lá­bak harisnyanadrág-családot. A gyártók szerint a 9-12-14 denes vékonyság nyáron is kellemes viseletté teheti a ha­risnyát. HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 11-005. Kaposvár, Somogya- szaló, Zimány és társközségeik gyermekorvosi és fogorvosi ügye­leté 7-13-ig. Városkörnyéki hét­végi ügyelet: Kaposvár, 48-as ifjú­ság útja 72. Tel: 14-024. Mernye; Tel: 1. Nagybajom; Tel: 35. Ka­darkút, Fő u. 5/a., tel: 19. Tab; Kossuth u. 60. Tel: 20-620. Mos­dós (tüdőgyógyintézet). Siófok, Semmelweis u. 0. Tel: 10-150. Fogorvos: 7-13-ig. B.földvár (rend.), Tel: 40-113. B.szárszó (rend.), Vikár B. u. 4. Tel: 51-419. Fogorvosi ügyelet: szombaton 8- 13 óráig, a rendelőkben kifüggesz­tett helyen. Fonyód (rend.) Tel: 60-050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel: 11-851. Fogászat a kórház­ban: 8-12-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel: 44. Nagyatád (körz. rend.), Koch u. 3. Tel: 11-854. Csurgó (rend.), Baksay u. 7. Tel: 17, 30, Igái (rend.), Tel: 72-053. Andocs (rend.), Tel: 72-053. Barcs (rend.), Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 178. Fogászat: 8-12-ig. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel: 11- 222, nyitva 8-20 óráig. Ügyeleti szolgálat. Kaposvár, szolgáltatóház, Tel.: 13-440., nyitva 8—20-ig, szombaton 8- 14-ig. B.boglár, Dózsa u. 2. Tel.: 50-640, nyitva 8-20-ig, szom­baton 8-13-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Balaton- földvár, Petőfi u. 2. Tel.: 40-091, nyitva 8-20-ig, szombaton 8- 14-ig, Balatonmária, Vilma u. 5. Tel.: 76-051, nyitva hétfőtől csü­törtökig 8—12.30-ig, pénteken 8­12- ig, szombaton 8-14-ig. Pá­ratlan héten hétvégi ügyelet. Ba­latonszárszó, Fő u. 60. Tel.: 40- 425, nyitva 8-20 óráig, szomba­ton 8-14-ig, páros héten hétvégi ügyelet. Barcs, Lenin u. 21-23. Tel.: 56., nyitva 8-20-ig, szom­baton 8-14-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Csurgó, Csokonai u. 3. Tel.: 17., nyitva 7.30- 13.30-ig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Fo­nyód, Szent I. u. 24. Tel.: 61- 322, nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14 óráig. Nyitvatartási időn túl ügyeleti szolgálat. Marcali, Rá­kóczi u. 12. Tel.: 10-005., nyitva 7.30- 19.30-ig, szombaton és vasárnap 7.30-19.30-ig. Nyitva­tartási időn túl ügyeleti szolgá­lat. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10­041. Nyitva 8-18-ig. A nyitvatar­tási időn túl ügyeleti szolgálat nincs. Aranykígyó gyógyszertár, Siófok, Semmelweis u. 1. Tel.: 12-510. Nyitva egész évben 7.30- 13.30-ig, szombaton-va- sárnap, munkaszüneti napokon 7.30- 13.30-ig. A nyitvatartási időn túl a gyógyszertár ügyeleti szolgálatot lát el. Zamárdi, Kos­suth u. 9. Tel.: 31-033, nyitva hétfőtől péntekig 8-19-ig, szombaton 8-13-ig. Nyitvatar­tási időn túl ügyeleti szolgálat. Tab, Kossuth u. 65. Tel.: 20­042. Nyitva 8-20-ig, szombaton 8-14-ig. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerület:Dr. Kovács József, Nagybajom (tel: 54), dr. Visnyei Lajos, Mernye, dr. Balázs Péter, Ráksi (tel: 72-343), dr. Szekeres Gyula, Kaposvár, Páz­mány P. u. 36/a. (tel: 12-698), dr. Szalay Szabolcs, Hetes, dr. Ko­vács Géza, Baté (tel: 76-385). Marcali kerület: dr. Savanyó Jó­zsef, Böhönye (tel: 70), dr. Geszti János, Somogyvár (tel: 35), dr. Berényi Sándor, S.szentpál (tel: 39-301), dr. Szekér József, B.szentgyörgy (tel: 77­423).Nagyatádi kerület: dr. Jan- zsó József, Nagyatád, Dózsa u. 11. (tel: 12-853), dr. Horváth Fe­renc, Csurgó, Virág u. 8. (tel: 250), dr. Gál József, Vízvár (tel: 10), dr. Kővári Imre, Barcs, Barátság u. 30. (tel: 300).Siófokit kerület: dr. Lövey László, B.szárszó (tel: 40- 511), dr. Oláh Lajos, B.boglár, Li­liom u. 9. (tel: 50-828), dr. Faze­kas Gábor, Andocs (tel: 12), dr. Ruff Flórián, Bábonymegyer (tel: 20-848). Az ügyelet 27-én 8_-tól 28-án 8-ig tart. A kaposvári Állatkórház 27-én 10-12-ig tart nyitva. Az idei év alakulásáról sokféle jóslat hangzott el. Az op­timisták úgy vélték: ebben az esztendőben elérjük, de túl is jutunk a mélyponton, s megindul a gazdaság a kilábolás felé. A pesszimisták azt mondták, hogy ez az év is csak egy lépcsőfok lesz a lejtőn lefelé. Az év egyharmada már mö­göttünk van, érdemes tehát menet közbeni számvetést ké­szíteni a jelentkező tendenciákról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom