Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-24 / 148. szám
SOMOGY HÍRLAP — BIZTOSÍTÁS - GONDOSKODÁS 1992. június 24., szerda Lakni pedig kell! De biztonságosan! Jó tanácsok — nehéz helyzetekre! Ha a biztosítások között rangosorolni lehet, akkor nyilvánvaló, hogy a lakásbiztosítás a legkevésbé nélkülözhető a korszerű háztartások életében. Éppen ezért hasznosak lehetnek dr. Zolnai Lászlónak, a Hungária Biztosító ügyvezető igazgatójának tanácsai. ELSŐ TANÁCS: Ésszerű kompromisszum az ügyfél és a biztosító között! A lakásbiztosítás összegbiztosítás, melynek két fajtáját képzelhetjük el. Vegyünk például az egyszerűség kedvéért egy tollat, amelynek a pótlási értéke mai áron 10 forint. Ezt bármilyen összegre lehet biztosítani, mondjuk 50 forintra is. Ha ebben a toliban tíz forintnyi kár keletkezik, akkor a biztosított 5 forintot kap, hiszen a toll a fele értékére biztosított. Ezt a biztosítási formát lakásbiztosításnál nagyon nehézkes volna alkalmazni, hiszen azt jelentené, hogy minden egyes apró kárnál is teljes leltárt kellene felvenni, majd ezt a jegyzéket a feladott biztosítási összeggel összehasonlítani. Részletes számításokkal, nehéz, bonyolult eljárással kellene kezelni a kárrendezést és csak utána következhetne a kárszámítás. Ez egy kis kár esetében is megtízszerené a ráfordított összeget. Éppen ezért a biztosítók valamiféle kompromisszumot kerestek és kitalálták azt a biztosítást, ahol az ügyfél által megjelölt vagy választott biztosítási összegig a biztosító a teljes kárt fizeti a biztosítási összeg vizsgálata nélkül. Az ötven forintra biztosított száz forint értékű tollat véve példának, tíz forintos kár esetén a biztosító nem a fele kárt, hanem a teljes 10 forintot fizeti. Nyilvánvaló, hogy ennek az 5 forintos többletkár kifizetésnek vagy a díjban, vagy pedig valamiféle más módon kell megtérülnie. Lakásbiztosításnál például rögtön üzletkötéskor. De az megvalósíthatatlan, hogy üzletkötéskor a biztosító egy teljes rovancsot csináljon, mert akkor a biztosítás megkötéséhez nem üzletkötő, hanem egy vagyonértékelő bizottság kellene. Annak a költsége pedig több tízszerese a biztosítási díjnak. Ezért találták ki a lakásbiztosítási konstruktőrök, hogy ezt a két módszert ötvözni kell. Eszerint a biztosító mondja meg, hogy mennyi lehet ez az átlagos biztosítási összeg, és ehhez képest választ az ügyfél. Ez azt jelenti, hogy a toli-példánál maradjunk, ha 80 forintra volt a toll biztosítva, akkor 80 forintot, ha csak 20 forintra, akkor csak 20 forintot kap a biztosított. Ezért szokták a legtöbb esetben ügyfeleink az általunk javasolt biztosítási összeget elfogadni. MÁSODIK TANÁCS: Reális összegre biztosítsunk! Vannak azonban sajátos esetek is. Például, ha a kár időpontjában a toll 60 forintért pótolható. akkor a 80 forintos biztosítás esetén a biztosított a káron 20 forintot keresne, ami nem fogadható el. Éppen ezért a polgári törvény- könyv úgy próbálja ezt korlátok közé szorítani, hogy amennyiben a vagyonbiztosítási összeg magasabb, mint a vagyontárgy új állapotban történt beszerzési értéke, annyiban érvénytelen a biztosítási szerződés. Ez egy tolinál egyértelműen kiderül, mert az acsak egy darab vagyontárgy. A lakásbiztosításnál ugyanígy érvényes ez az irányelv, vagyis ha a kár időpontjában 4,7 millió forintot ér egy teljesen leégett családiház, és az, mondjuk, ötmillió forintra volt biztosítva, akkor 300 ezer forint erejéig érvénytelen a szerződés. Szomorú tapasztalatom és ezt nagyon hangsúlyozom, hogy az ilyen nagy tűzkároknál, amikor az egész lakás elpusztul, minden esetben beleütköztünk a biztosítási összeg felső határába és még sosem volt példa arra, hogy biztosítási díjat kellett visszaadnunk. Sajnos csaknem mindig az történt meg, hogy az ügyfeloünk nem kaphatta meg a teljes kártérítést pontosan azért, mert a biztosítási összege szűknek bizonyult. Sajnos az emberek úgy gondoloznak, hogy őket olyan nagy kár úgysem éri, teljesen felesleges olyan nagy ösz- szegre biztosítani. Legfeljebb betörik az üveg, eltörik a cső... Valójában a biztosítás nem azt a célt szolgálja, hogy ablaküveg-kárt fedezzen. Egy családi költségvetést nemigen renget meg egy ablaküvegezés, de a családi költségvetés nem tud megbirkózni azzal, ha ne adj isten, egyszer az egész lakás, a berendezés az ingósággal együtt leég. Ügyfeleink körében az a tévhit terjedt el, hogy ezt a biztosítási összeget a biztosító állapítja meg, holott ez nem így van! Mindig a szerződő választja meg a sjaát biztosítási összegét, hiszen ki tudná legjobban, hogy milyen értékei vannak, ha nem ő maga, aki benne lakik? Nem árt tudni, hogy miből áll egyáltalán a biztosítási szerződés? Mi az, amire oda kell figyelni, amikor az ember biztosítást köt? Most már majdnem minden biztosítás modul rendszerű, az ügyfél válogathatja össze azokat a biztosítási töredékeket, elemeket, amelyekből biztosítása kialakul. A lakásbiztosítás tartalmazza az épületbiztosítást, az ingóság alapbiztosítást és utána ezekt az alapokat kockázati eseménykiegészítőkkel lehet bővíteni. Az egyik a vízkiegészítő, a másik az üvegtörés, de mezőgazdasági károkra is ki lehet terjeszteni. Az ingóságbiztosítás hat vagyoncsoportból áll. A legnagyobb vagyoncsoport a házihasználatú ingóságok köre. Ide végül is majdnem minden beletartozik, ami a további öt csoportból kimaradt. A továbí vagyoncsoportok: a nemsfémből készült tárgyak — az érme- és bé- lyeggyüjtemények —a képzőművészeti alkotások, a keleti szőnyegek, szőrmék, nemesprémek és az antik bútorok köre. Nagyon fontos tudni, hogy nem tartoznak a lakásbiztosítás körébe, a keresőfoglalkozás eszközei. Ezek védelmére vállalkozási biztosi“ tást kell kötni még akkor is, ha a biztosított az adott időben nem folytatja vállalkozását. HARMADIK TANÁCS: A biztosítást „karban kell tartani” A lakásbiztosításokat — szakmán belül úgy mondjuk — karban kell tartani. A biztosítóvállalatoknak nélkülözhetetlen, a biztosítottaknak pedig ajánlatos! Az infláció könyörtelen törvénye szerint egyre emelkednek a kártalanítás árai és a biztosítási összegek ezt nem követik. Ezen kíván — a biztosítási díjakat karban tartva — a biztosító segíteni, amikor az úgyne- veztt indexálást alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt esztendő inflációszázalékával megfejeli a biztosítási díjakat és természetesen ennyi százalékkal megemeli a kártérítési százalékokat is. Sajnos téved, aki azt hiszi, hogy ezzel az ő vagyona is növekedett. A kártérítés összege emelkedett, de azért nem kap többet, hiszen az infláció miatt ennek is emelkedett az „ára”. Igenám, de ez késleltetett mechanizmus, hiszen idén érvényesíti a tavalyi áremelkedéseket. Ezért ajánlatos a biztosítottnak is karbantartani a biztosítását és ha jónak látja, megemelni a biztosítási összeget. Ha valaki egy értékesebb vagyontárgyat, ékszert vásárolt, esetleg bővítette családiházát, vagy ha úgy látja, hogy lakásának értéke ma nagyobb összeggel fejezhető ki, mint amikor a biztosítását megkötötte, akkor nem árt, ha annak megfelelően növeli lakásbiztosításának összegét. Hiszen a régi kisebb összegért, ha valamilyen kár éri, már nem tudja a mai értékeit pótolni. NEGYEDIK TANÁCS: Tartsuk fontosnak a felelősségbiztosítást! Végül, de nem utolsó sorban még egy fontos eleme van a lakásbiztosításnak. Ez a felelősségbiztosítás, amely arra nyújt fedezetet, ha a bíztositott másnak okoz kárt. Ez esetben a biztosító átvállalja a kártérítési kötelezettséget. Magyarázatul néhány példa: Ha a biztosított nyitva felejti a vízcsapot, akkor a lakásbiztosítás — ha az kiterjed a vízkoc- kázatwi elemre is — fedezetet nyújt. De mi lesz az alatta lévő lakással, amiben az átázás miatt kár keletkezett? Ezt, miután a lakásbiztosítás minden esetben tartalmaz felelősségbiztosítást is, átvállalja a biztosító. Néhány, a lakástól független esetben Is érvényes a felelősségbiztosítás. Ha az erkélyről a szél lefújja a virágcserepet és az kárt okoz, ha a biztosított az utcán, a piros lámpánál átszalad, és egy autó — hogy elkerülje a baleetet — nekiszalad a falnak, az autóban keletkezett kárt is a lakásbiztosítás „állja”. A kiskorú gyermek gondozói minőségéből fakadó felekősség — rollerező gyermek kárt okoz parkoló autóban — szintén a lakásbiztosítás térítési kötelezettsége. ÖTÖDIK TANÁCS: Legyünk tisztában azzal... ... mi kell ahhoz, hogy a biztosító kártérítést fizessen? Három dolog: 1. Annak a kockázati eseménynek meg kell történni, amire a biztosító vállalkozott. 2. A biztosított vagyontárgyat kell, hogy a kár érje. A vagyontárgy akkor biztosított, ha a biztosítási kötvény megfelelő rovatában egy szám jelzi, hogy az a vagyoncsoport mennyire van biztosítva. 3. Érvényes — pontosan fizetett — biztosítási szerződés. Ferenczy Europress Hamisítás — felsőfokon Az ellopott autót persze ki is kell juttatni az országból, hacsak nem az az érdek vezérli az autótolvajokat, hogy az autó végleg eltűnjön. (Ez esetben a kocsit akár darabokra is felvághatják, az alaktrészeket bontókban értékesítik, az alvázat mocsárba süllyesztik, erdők mélyén elássák...) Más a helyzet, ha — tegyük fel — a kocsit a vevő egy másik országban várja. Akkor bizony az egyre gyanakodóbb vám- és határőrizeti szervek orra előtt kell kicsempészni. Több mószert is alkalmaznak. A legelterjedtebb, amikor az autó valamennyi okmányát, alváz- és motorszámát meghamisítják. A számokat lézertechnikával machinálják, a kocsi okmányai viszont eredetiek. Már mint a nyomtatvány. Az adatok, a pecsét — tökéletes hamisítvány. Nehezebb a helyzet, ha az ellopott autóban mikroadó működik. Ezt az elmés szerkezetet a tulajdonos szerelteti a kocsiba. A jeladó bizonyos frekvencián csipog. A csipogást viszont csak a rendőr vagy a vámőr zsebében lévő vevőkészülék hallja meg, és a tolvaj máris megbukott. Ez a módszer már működik, ám biztosra vehető, hogy a tolvajbandáknak is van jeladó-felderítő műszere. Természetesen forgalmi — eredeti forgalmi — engedéllyel a legjobb kigurulni a határon, de csak akkor, ha a dolog „tuti”, mármint, ha a tulajdonos is benne van a lopásban, s a forgalmi és a kulcs visszaérkezéséig nem jelenti be a kocsi eltűnését. Amennyiben nem erről van szó, marad a macerás hamisítás, vagy a teljes kozmetika. Új alváz- és motorszámokkal, eredeti nyomtatványokkal, tökéletesen átfestve kivinni a kocsit az országból, vagy az egyik féltengelyét leszerelve, sérültnek „átmaszkírozva’’, tréleren, egy kinti műhelyt megjelölve úticélul, szintén az eredeti papírokkal átcsúsz- szanni a határon — ez még aránylag köny- nyen megy is. Az osztrák-német határnál azonban kezdődnek a gondok: ott ugyanis már szolgálatba állt egy speciális vámos brigád... Riasztó a helyzet AMIÉRT A BIZTOSÍTÓKAT A HIDEG RÁZZA A leg- virágzóbb üzletág: az autólopás Az Állami Bizotsító bejelentése, miszerint Pest megyében és a fővárosban egy hónapra felfüggesztették a Casco kötést, megdöbbenést és félelmet keltett autós körötben. Meg nem erősített hírek szerint az ország legnagyobb biztosító társasága erősen fontolóra vette, hogy hasonló intézkedést tesz az ország mindazon területein, ahol az autólopás már-már járványszerű mértéket öltött. Bennfentesek azt is tudni vélik, hogy az ÁB külföldi partnerei az üzletág felszámolását szorgalmazzák. S ha a legnagyobb megteszi, mi várható a többiektől? Sokszoros díjemelés, a piaci verseny visszaszorulása, az autósokra nehezedő terhek fokozódása. Amiről aligha lehet visszaút. Kivéve, ha valamilyen módon sikerül gátat vetni e kórnak. A tünetekről szól összeállításunk. Ma már nincs olyan biztosító társaság a hazai piacon, amelyik hajlandó volna kockázatot vállalni egy olyan, nagyértékű kocsira, amelyikben nincs valamilyen riasztó berendezés. De mit is kell tudniuk ezeknek az elektronikus ketyeréknek? A legegyszerűbbek — az ultrahangos térvédelmet ki^ véve — szinte mindent tudnak. Védik a kerekeket, a szélvédőt, az üvegeket, a motorháztetőt, a csomagtér fedelét és az ajtókat. A legtöbb rendszert beépített indításblokkoló és feszültségérzékelő is biztonságosabbá teszi, de nincs hozzá sziréna, a riasztót általában a kocsi kürtjére kell kötni. Vannak ennél bonyolultabb, érzékenyebb készülékek is, amelyekben térérzékelő is van, sőt külön sziréna is csatlakozik a rendszerhez, ezzel is bonyolítva a tolvajok dolgát. A legdrágább és leginteligensebb riasztókat távkapcsolóval és központi zárrendszerrel építik össze s így alkalmassá válnak arra is, ho*gy esetleg bezárják a nyitva felejtett oldalablakokat, a napfénytetőt. Hogy ki, milyet választ az egyre bővülő kínálatból? Ma már jószerével csak a pénztárcán múlik. Ferenczy Europress Arat a Manapság nagyon nehéz autót eladni. A piac telítődött, a fizetőképes kereslet pedig egyre csökken. Ha mégis akad valaki, aki készpénzzel fizet, az is csak jelentős árengedmény fejében szurkolja le a nehezen kialkudott összeget. „Lopasd el a kocsidat!” — tanácsolta barátom, amikor arról panaszkodtam, mekkorát buknék, ha eladnám az autómat. Márpedig jó lenne mielőbb megszabadulni tőle, hiszen öregecske már a batár. Ha ellopják, akkor fizet a biztosító, méghozzá jóval többet, mint amennyit a szabadpiacon kaphatnék a kocsiért, — állította „szakértő” ismerősöm, s mivel érdeklődésem számára igen komolynak tetszett, a részleteket is elárulta. „Tudok egy telefonszámot. Azt felhívod. Be sem kell mutatkoznod, azonnal a kocsi márkájával kezd. Ha Audiről, Merciről, BMW-ről van szó, semmi gond. Nehezebb az ügy, ha japán kocsit kell eltüntetni vagy franciát, esetleg olaszt. Ezekre alig van kereslet. Az amerikai cirkálók, — a Chevrolett Corvette, a Z- 28-as, a Buick-senkit sem érdekelnek, eladásuk reménytelen. Szóval, ha a márka jó, telefonon megmondják az árat. Száztól háromszázezer forintig terjed a tarifa. A pénzt a forgalmival együtt be kell tenni a kesztyűtartóba. Az autót temaffia lefonpartnered elviteti veled egy megadott címre. A tartalékkulcsot gyurmával fel kell ragasztanod a kocsira, valahová alulra. Ennyi. A járgány eltűnik, te meg vársz. Kivárod, hogy egy hét múlva postán megérkezzék egy mintaérték- nélküli borítékban a tartalékkulcsod és a forgalmid. Akkor aztán üvöltözhetsz, megjátsz- hatod, hogy ellopták a kocsidat. Azt persze ki kell találnod, honnan és mikor vitték el. A rendőrségtől harminc napon belül kapnod kell egy határozatot, miszerint a vizsgálatot lezárták. A biztosító megállapítja a kár értékét. Először előleget ad, majd néhány hónap múlva kifizet mindent. Egy negyedév elteltével zsebedben a pénz.” Vajon hányán élnek a fenti módszerrel? És hányán töretik össze, gyújtatják fel autójukat? És mit tesznek a biztosítók? Nyomoznak? Megelőznek? Riasztót szereltetnek? Az Állami Biztosító Pest megyében ideiglenesen felfüggesztette a Casco-kötése- ket, mert milliárdos kártérítéseket kényszerül leszurkolni: egy forintnyi Casco-dijra már kétszáz forint kifizetés jut. A biztosító mi mást tehet? Fizet, vagy felbontja a meglévő Casco-szerződéseket. Hiszen csak arra vállal kockázatot, amire kifizetődő... neki.
