Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-24 / 148. szám
SOMOGY HÍRLAP — BIZTOSÍTÁS - GONDOSKODÁS 1992. június 24., szerda Biztonság és bukfenc — Biztosítás, biztonság — mondja a sokat emlegetett jelszó. De vajon biztonságban érzik-e magukat az emberek egy biztosítási kötvénnyel a kezükben — kérdeztük dr. Popper Klárát, az AB-AEGON Általános Biztosító Rt. ügyvezető igazgatóját. — Ez attól függ, kinek, milyen a veszélyérzete! — Mire kötnek biztosítást a legtöbben? — A gyakorlat azt mutatja, hogy manapság az emberek elsősorban a vagyontárgyaikat, azon belül is az autóikat féltik a legjobban. Abban a tudatban élnek, hogy ha összetörik, ellopják, vagy feltörik az autót, akkor elmennek a rendőrségre, majd a biztosításhoz és annyi, de legalábbis közel annyi pénzt kapnak, amennyivel pótolni tudják a kárukat. Ma már nincs autóhiány, ma pénzhiány van! Ezért jelent biztonságot és ezért nélkülözhetetlen az autóbiztosítás. — A sorban a lakás-, vagy az életbiztosítás a következő? — A lakásbiztosítás, bár az emberek nem igazán érzik veszélyeztetve otthonukat. Igaz, a lakást nem lehet úgy ellopni, mint egy autót, de azért ha belegondolunk, hogy évről-évre több a tűzeset, a betöréses lopások növekvő számáról nem is beszélve. Nyilván ezért kötnek egyre több lakásra biztosítást. A másik oka ennek az, hogy ma már az újfajta értékbiztosítást ajánljuk, amely kár esetén új értékben térít. Régebben egy tízéves mosógépnek a tízéves értékét kapta a biztosított, de azon nem vehetett újat. Ma már megveheti, ha új értékbiztosítása van. — De hát azért ez nem minden... — Nem. Hiába fizeti napi áron a biztosító egy festmény, vagy más egyedi tárgy árát, az nem pótolható, hiszen egyedi darab volt! Egy megfelelő zárrendszerrel, jelzőberendezéssel, falbaépített trezorral sok mindent meg lehet előzni. — Hogyan, mivel ösztönzi ezek felszerelését a biztosító? — Nagyobb vagyonvédelem mellett kisebb biztosítási díjösszeget tudunk ajánlani, sőt ha úgy látjuk, hogy a nagy érték nincs eléggé biztonságos zárak mögött, esetleg nem vállaljuk a biztosítást, ezzel is késztetve a tulajdonost a nagyobb elővigyázatossága, így ketten együtt védjük a vagyontárgyainkat. De vannak, akik mindezek ellenére sem hagyják. Tudniillik félnek az adóhivataltól, a vagyonbeál- lási kötelezettségtől és ezért alulbiztosítanak! — Sajnos ma már az embereket sok egyéb veszteség i'l érheti. — A közismert élet- vagy járadékbiztosítás helyett inkább biztonságot nyújtó, speciális biztosításokat említenék. Ma az emberek jelentős részének egy, vagy több helyen is van adóssága, van lakásvásárlási hitele, hitelre vett bútort, és így tovább. Ha valaki baleset, vagy rokkantság miatt fizetés- képtelen lesz, megbetegszik és van megfelelő hitelbiztosítása. akkor a biztosító fizeti helyette a részleteket. Vannak biztosítási formáink, amelyeket még kevesen ismernek. Számíthatnak ránk például azok a családok, amelyek elértek egy bizonyos élet- színvonalat, s arról a jövedelemkiesés miatt sem szeretnének' lemondani. Az egyik táncosnő ügyfelünk „betegségbiztosítást” kötött: az idő alatt, amíg ő sérülés miatt nem léphetett fel, igen nagy összeget kapott tőlünk. Egy másik ügyfelünk rendszeresen külföldre járt. Amikor olyan országokba utazott, ahol veszély fenyegethette, például arab háborús területre, akkor arra a két-három hétre igen magas biztosítást kötött, hogy magát, de főleg családját anyagi biztonságba érezhesse. — Ezek valóban olyan biztonságérzetet növelő lehetőségek, amiről kevesen tudnak! — Van még egy ilyen kevésbé közismert „jó oldalunk” is! A lakásbiztosítással együttjáró felelősségbiztosítás. Egyik ügyfelünk 5 éves fia egy balatoni üdülőben a vízmelegítővel játszott. A villásdugót a konektorba, a melegítő másik felét az ágyba dugta. Tetszett neki, ahogyan füstölt, de amikor már nagy volt a füst és bántotta a szemét, kiment a házból. Mire a szülők észrevették mi történt, már lángolt az épület. Kérdezte az ügyfél, hogy a lakásának tűzbiztosítása érvényes-e az üdülőben is? Az nem! De a,felelősség- biztosítása igen! És mi fizettünk! — Ám a jog sem segíti mindig. — Kezdjük mindjárt az autóügyekkel! Bejelentkezik nálunk valaki, hogy szeretne Cascót kötni nagyértékű kocsijára. Ezután kimegy külföldre és ott eladja az autóját, majd bejelenti a rendőrségen, hogy ellopták. Ott kap egy írást, hogy feljelentették náluk az ismeretlen elkövetőt. Erre az írásra mi kifizetjük a kárt. A bukfenc akkor van — és ez ma már az osztrák rendőrséggel való együttműködés következtében mind gyakoribb — ha egy autókereskedőnél megtalálják az eladott autót. Már az is előfordult, hogy egy ártatlan magyar állampolgár olyan autót vásárolt Ausztriában, amit innen loptak ki. Ott a maffia megvásárolta és az új magyar tulajdonos — tudtán kívül — orgazdává vált, és elvették tőle a kocsiját. Családtagok egymással kapcsolatos ügyei sem mindig bukfencmentesek. A fiú jogosítvány nélkül vezet és nagy kárt okoz. Az apa kijelenti, hogy a fia ellopta az autót, s megindul az eljárás a fiú ellen. Mi a kötelező biztosítás alapján kifizetjük a másnak okozott kárt, ezután az apa visszavonja a magánvádat és ezzel az ügy le van zárva, ha rá nem jövünk... A lakásbiztosításnál felsoroljuk azokat a vagyontárgyakat, amelyek műértékek, a több tárgyakra azt mondjuk, egyéb házi ingóságok. Adott esetben mindkét elemre 1 millió forintra kötöttek biztosítást. Tűz keletkezett, elpusztult egy herendi készlet is. Ha a vagyontárgyak értéke meghaladja a biztosítási összeget, akkor azt mondják, hogy a herendi készlet a házi ingóságok között szerepel. A lakásbiztosítással kapcsolatos másik jogi bukfenc a csőtörések ügye. Ha a biztosított bérelt lakásában csőtörés van és azt a rendszer elöregedése okozta, akkor nem áll fenn a biztosított lakó felelőssége, tehát az alatta lévő lakás kárát az ő felelősségbiztosítására .fizetjük ki! Ha az alsó lakásban lakónak a lakásbiztosítása — pár forint költséggel — kiterjed a vízbiztosításra, akkor az ő biztosításának terhére fizetünk. Ferenczy Europress Állami monopólium helyett magánerőből Mit nyújt a piacon az ÁB-AEGON? Az ÁB-AEGON a legnagyobb élet- és balesetbiztosítással foglalkozó biztosítóintézet Magyarországon. — Milyen jelentős változást hozott az Állami Biztosító privatizálása?— kérdeztük Jea- ger Vera főosztályvezetőt. — Az országos hálózattal rendelkező Állami Bizotsítót 1949-ben alapították. Négy évtizeden keresztül monopolhelyzetben, egyetlen biztosítóként működött. Az 1986-os biztpsítási reform részeként az ÁB monopolhelyzete megszűnt. Az állam az alaptőke és a biztosítási állomány kettéosztásával létrehozta a másik nagy állami vállalatot, a Hungária Biztosítót. Az új Állami Biztosító 1986. július 1-jén, 3 milliárd forint alaptőkével, a lakossági vagyon-, a személy-, valamint a mezőgazda- sági biztosítások mávelésével kezdte meg tevékenységét. 1990. július 1-jétől a privatizációig 100 százalékos állami tulajdonú részvénytársasági formában működött. Kidolgozta az inflációkezelő Családi Otthon Biztosítást, a Cso- protos Élet Biztosítást és a Vállalati Évgyűrű Biztosítást. A CSOB lakásbiztosítást a magyar családok közel kétha- ramada kötötte meg. Az ÁB 15 százalékos piaci részesedést szerzett a CASCO gépjármű-biztosítások piacán. Kiépítette és fokozatosan bővítette a nemzetközi viszontbiztosítási tevékenységet. 1990. július 1-jétől a privatizációig 100 százalékos állami tulajdonú részvénytársasági formában működött. A díjtartalékok hasznosításának új formájával, a befektetési politikájával az ÁB az ország legnagyobb befektetői között szerepel. 1991-től az ÁB új biztosítási lehetőségekkel (pl. CSÉB-M, Arany- trend-életbiztosítás, sportbiztosítást sb.) lépett a piacra. Az élet-, a baleset- és a betegbiztosítások együttes díjbevétele 1991-ben meghaladta a 12 milliárd forintot, ez az előző évihez képest 50 százalékos növekedést jelentett. A politikai és gazdasági változások fokozatosan változtatták meg a biztosítási piacot is. E folyamat része volt az Állami Biztosító 1990 decemberében meghirdetett privatizációja. A versenytárgyalások eredményeképpen az Állami Biztosító részvényeinek 75 százalékát a hágai székhelyű, nemzetközi hálózattal rendelkező AEGON Biztosítócsoport vásárolta meg. 1992. május 26-ától az Állami Biztosító Rt. az AEGON-Csoport tagja lett az ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt. néven működik. Az AEGON-Csoport legfiatalabb tagjaként az a szándéka, hogy vezető szerepét a magyar biztosítási piacon tovább erősítse és eredményeivel új piacot nyisson az AEGON-Csoport számára Közép-Kelet-Euró- pában. Célja, hogy ügyfelei az eddigieknél elégedettebbek legyenek szolgáltatásaikkal. — Mit tud nyújtani az élet- biztosítás terén? — Az ember önmagára, az életre köthet biztosítást, de ez nem értékre szóló, hanem összegbiztosítás. Egy gépkocsira úgy kötök Casco-biztosí- tást, hogy tudom, az autóm ötvenezer vagy ötszázezer forintot ér. De az életemnek nincs pénzben kifejezhető ára! Ezért az életbiztosítás megkötésekor magam állapítok meg egy összeget, ami majd engem illet, akkor, amikor nyugdíjas leszek. Ha meghalok, • akkor a családom kapja meg a pénzt. Ezek az életbiztosítások eddig fix összegre szóltak. A biztosított a meghatározott összeget kapva vissza a szerződés szerint megjelölt időben. Időközben az infláció kétjegyű lett. Ezért ha azt ajánlanánk fel ügyfeleinknek, hogy 2000-ben ugyanannyi pénzt fognak visszakapni, mint amit ma, 1992-ben befizettek, nyilván nem kötnének szerződést velünk. — Nem jár jobban az, aki a biztosításra szánt pénzt beteszi a bankba, ahol kamatozik és ha szüksége van rá, akkor kiveszi? — A bankbetét és a biztosítás között igen nagy a különbség! Tegyük fel, hogy 100 ezer forintra kötök életbiztosítást. Ha a szerződést követő hónapban meghalok, akkor az örökös megkapja a 100 ezer forintot annak ellenére, hogy csak egyhavi biztosítási díjat fizettem be. Ha ugyanazt a pénzt bankba tettem volna, akkor csak az első hónapra járó kamatot kapja meg a kedvezményezett! A fix összegek ma már megváltoztak. Elsősorban az infláció miatt a befizetett biztosítási díjakat befektetjük, s ügyfeleink számára a legkedvezőbb módon kamatoztatjuk. A befektetésből származó hozamnak — mint ezt a törvény is előírja — ötven százalékát vissza kell juttatnunk az ügyfeleinknek. — Milyen formában? — Ez nyilván nem úgy történik, hogy befizet valaki hatvanezer forintot, aminek a hozama, tegyük fel, ezerkétszáz forint, s akkor január másodikén kap hatszáz forintot. Ez sehol a világon nem így működik. Az ügyfél biztosítása azzal az összeggel növekszik, amelyet a biztosító befektetési hozamként rátesz a szerződésben rögzített összegre. Ez a biztosítónak nagy feladat, hisz olyan befektetési hozamként rátesz a szerződésben rögzített összegre. Ez a biztosítónak nagy feladat, hisz olyan befektetési lehetőségeket kell keresnie, amelyek tisztességesen megemelik a biztosítási összegeket. Ötven százalékot ír elő a törvény,'ötven százalékot kell visszaadni a befektetési hozamból, de mi a biztosításainkban, főleg az új konstrukcióban, minimum 85 százalékot hirdettünk meg. így a reálértéknek megfelelő összeget kapja a biztosított. Az életbiztosításokról azért azt is jó tudni, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint az élet- biztosítási elemeket tartalmazó biztosításokat a vállalatok egyoldalúan nem mondhatják fel. Tehát, ha a biztosítónak veszteséges valamelyik életbiztosítási módozata, nem teheti meg azt, mint mondjuk a CASCO-val, hogy felmondja a szerződést. Vannak olyan szerződéseink, amelyek 20- 25 évesek, de vannak olyan háború előtt kötött életbiztosítások is, amelyeket mint jogutód átvett az Állami Biztosító. — Napjainkban az életbiztosítás mellett mi a sláger? A nyugdíjkiegészítő biztosítás ? — Van nyugdíjkiegészítő biztosításunk is, ami klasszikus értelemben véve nem kiegészítő biztosítás, hiszen a biztosított ma még nem tudja, mennyi lész a társadalmi nyugdíja. Tehát olyan biztosítást egyik cégnél sem lehet ma kötni, amellyel valaki a nyugdíját egy bizonyos ösz- szegre kiegészítheti. Ezért a mi úgynevezett nyugdíjkiegészítő biztosításunk és a társadalombiztosító nyugdíja külön fut. Amikor az ügyfél nálunk szerződést köt, csak azt tudja, mi mennyit fogunk neki fizetni, vagy mennyivel fogjuk kiegészíteni a nyugdíját, akkor amikor nyugdíjba megy. Ezek tő- kegyűjtéses biztosítások. Amikor a biztosított eléri a szolgáltatásra való jogosultságot, akkor több lehetősége nyílik: egy összegben felveszi kamataival együtt a biztosítási kalkuláció alapján járó összeget, de járadékká is alakíthatja, vagyis kérheti, hogy a biztosító élete végéig járadékot folyósítson. De teheti azt is, hogy egy részét felveszi és a másik részét kéri járadékká átalakítani. — Az ilyen jellegű biztosítások adókedvezménnyel is járnak? — Csak jártak, mert azt az adójogszabály megszűntette. Korábban az úgynevezett öngondoskodási biztosításokat úgy támogatták, hogy az a biztosított jövedelemadóalapját a díj 20 százalékával, maximálisan 7200 forinttal csökkentette. Idén már a biztosítottakat semmiféle adókedvezmény nem illeti meg! Ez egyaránt hátrányos intézkedés a biztosítottakra és a társadalomra is, mert ha egy rendkívüli helyzetet a biztosítás ki tud védeni, azzal a társadalmat kíméli meg. Nem kell a polgármesteri hivataloknál sorba állni segélyekért! Ugyanígy megszüntették a munkáltató által fizetett nyu- gíjbiztosítások díjának adó- mentességét. Ehelyett az úgynevezett vállalati nyugdíjalapokat támogatják. Ezek akkor működnének jól, ha nagy trösztök lennének ma Magyarországon. A kisebb vállalatoknál kicsi a tőkefelhalmozás és ezért hosszabb idő alatt gyűlik össze annyi pénz, amelyből járadékot lehet majd fizetni a nyugdíjba vonuló kollégáknak. — Mi jellemzi a balesetbiztosításokat? — Ezek szintén összegbiztosítások, különféle eseményekre, baleseti halálra, baleseti rokkantságra és múlé- kony sérülésekre szólnak. Amikor a baleset semmilyen maradandó egészségkárosodást nem okoz, azt múlékony sérülésnek tekintjük. Rokkantságnak pedig azt, amikor az ügyfélt a maradandó egészségkárosodás éri. A balesetből eredő kockázatvállalás nemcsak Magyarország területére, hanem az egész világra szól, ami azt jelenti, hogy ha például Németországban üti el a biztosítottat egy autó, akkor a baleseti halálesetre járó pénz a kedvezményezettet megilleti. — A balesetbiztosítás külföldre is érvényes? — Igen. Felveheti azt az összeget, amire a biztosítása szól. De a biztosítás megkötésekor a balesetbiztosítást az esetleges kórházi ápolásra is ki kell terjeszteni. — Ha például a baleset okozója idegen állampolgár és az ő kötelező biztosítása alapján a külföldi biztosító fizet a károsultnak, akkor a károsult saját biztosítása alapján a magyar biztosító is fizet? — Természetesen! Ha történetesen több élet- vagy balesetbiztosítása van itthon, akkor valamennyi után felveheti az őt megillető összeget. Ez a megoldás nem akalmazható a lakás- vagy autóbiztosításoknál. Ezek ugyanis vagyonvagy értékbiztosítások, amelyek csak a tényleges érték szintjén kártalaníthatnak, mert káron nem lehet hasznot szerezni. A baleset- vagy életbiztosítások összegbiztosítások és nem értékbiztosítások, hiszen az életnek, vagy a balesetnek meghatározhatatlan „értéke” van. Tehát a személybiztosítási kártérítési összegek több helyről is felvehetők, a bennük szereplő feltételek mellett. — Mennyire fejlett nálunk a betegbiztosítás? — Sajnos, a betegségbiztosítás nálunk még gyermekcipőben jár. Összegbiztosítás, és aszerint fizetjük, hogy a biztosított hány napig volt kórházban, vagy betegállományban. Mi semmiféle egészség- ügyi hátteret nem tudunk biztosítani. E téren jelentős mértékű a lemaradásunk a fejlett nyugati országokhoz képest. — Mi volna az ideális? Máshol hogyan nyújt egészségügyi hátteret a biztosító? — A társadalombiztosítás mellett bárki köthet betegség- biztosítási szerződést, amelyek alapján a cégek megfelelő egészségügyi intézményi háttérrel rendelkezvén, magasabb fokú megelőzést, gyógyítást és rehabilitást képesek nyújtani. Ez esetben más színvonalú kórházi ellátást kap a beteg, más drágább, fejlettebb technikával műtik meg. — A hirdetésekben gyakran „bűvös szóként" hangzik el: CSÉB. — Valóban nevezhetném bűvös szónak, mert ez olyan kombinált biztosítás, amelynek élet-, baleset- és betegség biztosítási elemei vannak, s ezért — no meg a díja miatt is — a legelterjedtebb Magyarországon. Hazánkban 4 millió az aktív keresők száma és 3 és fél millió CSÉB-biztosí- tásunk van. A megújított CSÉB-M díjában és szolgáltatásában követi az inflációt, tehát értékálló és védelmet nyújt munkanélküliség esetén is! Azt hiszem ez magáért beszél. Ferenczy Europress
