Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-24 / 148. szám

1992. június 24., szerda SOMOGYI HÍRLAP — BIZTOSÍTÁS — GONDOSKODÁS HAT KÉRDÉS - HAT VÁLASZ Vállalkozás és biztosítás A vállalkozások korát éljük vagy inkább kezdjük élni. Ezek a vállalkozások akár társasági formában jönnek létre, akár egyénenként működnek, legtöbb­jükre a tőkeszegénység a jel­lemző. Igen sokan kényszerből kezdenek önálló vállalkozá­sokba, van, aki munkanélkülisé­gét szeretné „felcserélni” ki- sebb-nagyobb vállalkozással, még akkor is, ha az új szakmájá­hoz csak alig ért valamit. Pedig a vállalkozás nem egyszerű dolog, ahhoz bizonyos képzettség, szaktudás és infrasturktúra szükséges. Ez utóbbinak számtalan eleme van, a tanácsadás, a kölcsönök, a kereskedelmi és egyéb szolgál­tatások, többek között a biztosí­tás is. Márcsak azért is, mert a vállalkozásnak számtalan koc­kázata van. Ezek bizonyos ré­szétől a biztosítás megszabadít­hatja a vállalkozót, teljes energiá­ját a többi kockázat kiküszöbölé­sére fordíthassa. 1 Mennyiben társa a bizto- . sító a vállalkozónak ? — A biztosítás minden körülmé­nyek között pénzgazdálkodást és árutermelési viszonyokat feltételez — mondja dr. Bárczay András, a Hungária Biztosító ügyvezető igaz­gatója. — Első feltétel, hogy a pénz­nek általános egyenértéke legyen. Nem ér a pénzbeli ellenszolgáltatás semmit, ha nem tudom pótolni belőle azt a szolgáltatást vagy vagyontár­gyat, amit biztosítottam! — Az inflációra gondol? — Nem. Sokkal inkább arra gondo­lok, ami felé ma már erőteljes léptek­kel haladunk: a pénzemért meg tud­jam venni a pótolandó gépet vagy eszközt. Ez a jó biztosítás elsődle­ges feltétele. Néhány évvel ezelőtt ha elloptak egy devizáért beszerez­hető gépet vagy akár egy Lada gép­kocsit, hiába fizetett a biztosító forint­tal, a gépet csak devizáért vehette meg, a Ladára pedig öt évig várhatott a károsult. Mindkettő kapható volt fe­ketén is, de sokkal drágábban, amit a biztosító nem fizethetett ki. Ma már elmondhatjuk, hogy egyre kevesebb az a káreset, amelyért a biztosító nem felel. — Mit tart második feltételnek? — A piaci feltételeket, mert a piac az egyetlen, aminek alapján valami­nek az árát meg lőhet állapítani, s a biztosítottat aszerint kárpótolni. 2 Miért nem fizethet a bizto- . sító — mondjuk ki — feke­tepiaci árat egy ellopott értékért? — Szeretném tisztázni, hogy nem a biztosító fizeti A biztosító arra vál­lalkozik, hogy felelősen kezel egy olyan alapot, amelyet egy azonos kockázatnak kitett veszélyközösség adott össze. Ha tízszeres vagy húsz­szoros fekete árat fizetünk valami­lyen kárért, akkor hamar elfogy a ve­szélyközösség pénze, s egyszeresek nem jut a még nem fekete áron szá­mított további károk térítésére sem, ■=— Az infláció is ugyanilyen veszé­lyeket rejt! — Valóban, de állítom, hogy ennél nagyobb gondot okoz, hogy megvál­tozott életvitelünk és körülményeink következtében robbanásszerű válto­zás történt a károkban I Ezt a ve­szélyközösség által „összedobott" pénz, vagyis a biztosítási díj már nemigen tudja fedezni. Sokszorosára emelkedett a vállalkozások és ennél hatványozottabban a bűncselekmé­nyek száma. Ma már a gombamódra szaporodott butikok, a kisebb-na- gyobb üzletek, a kirakatok, a raktá­rak mind-mind célpontjai, lehetséges áldozatai az erőszakos bűncselek­ményeknek. Napról-napra nő — mondhatjuk megsokszorozódik — a betörések, a betöréses lopások, a vagyon elleni bűnesetek száma. A régebben megállapított díjak ezek fedezetére természetesen előbb-utóbb nem lesznek elegendők. 3 A biztosítási díjakat is meg , kell emelni? — Igen, de nem egyformán! Terve­ink szerint az a logikus, hogy aki ráccsal védi kirakatát, speciális zá­rat, vészjelzőt szereltet a bejárókra, az kevesebbet, aki pedig mindezt elmulasztja, az többet tegyen be a veszélyközösség kasszájába, vagyis magasabb biztosítási díjat fizessen! Ez azért logikus, mert a rizikófaktor az előbbinél alacsonyabb, az utóbbi­nál magasabb. így lehet majd tovább fenntartani, hogy a biztosított a koc­kázathoz képest rendkívül kevés dí­jat fizet, viszont, ha kára van, a díj­hoz képest óriási kártérítést kap. —- Természetesen a vagyonbizto­sítás másra is kiterjedhet, mint a bű­nesetek kivédésére. A vállalkozó nem tud árukészlet, eszközök, gépek és esetleg járművek nélkül dolgozni. Ezért mód nyílik elemi kár, törés, tűz, robbanás élleni biztosításra Is. — Ezeken kívül is sokféle vesze­delem fenyegeti a vállalkozót, — Valóban! De az is igaz, hogy nem mindenki ltudja, mi mindentől szabadíthatja meg a gonddal küsz­ködő vállalkozókat a felelősségbizto­sítás, Többirányú felelősség hárul rá­juk, ennélfogva több területen köt­hetnek biztosítást. Azért kell erről beszélnünk, mert e tekintetben Igen tájékozatlanok, különösen az új vál­lalkozók. Egy szolgáltató vagy vállal­kozó tevékenysége során másnak vélelenül vagy akár vétkesen is kárt okozhat. A festő kiejti ecsetjét az ab­lakon, az ráesik egy ott parkoló ko­csira. Ez esetben az okozott kárt, ha van felelősségbiztosítása, kifizeti a biztosítóhatóság. 4 Mi a munkáltatói felelős- . ségbiztosítás? — Tudvalevő, hogy a vállalkozó fe­lelős az üzemi balesetekért. Minden munkahelyen történt baleset követ­kezménye — rokkantság esetén a károsult élete végig fizetendő járulék — a munkaadót terheli. A munkálta­tói felelősségbiztosítás esetében ezt a biztosító átvállalja. — Az üzemi baleset esetén nem a TB fizeti a rokkantsági díjat? — A TB fizet, de behajtja vagy a munkaadón, vagy ha van biztosí­tása, a biztosítón. — Egy másik, kevéssé ismert szolgáltatás, amely jelentős veszélyt képes elhárítani: az „üzemszünet” biztosítás. Ha egy vállalkozónak munkaeszközeiben kára van, rövi- debb-hosszabb ideig nem tud dol­gozni. Előfordulhat, hogy leég az épület és sokáig tart, amíg az új fel­épül, s addig nem termelhet. Ha az alapbiztosítását üzemszüneti biztosí­tással is kiegészítette, akkor az üzemszüneti veszteséget a biztosító téríti. — Ha van tűzbiztosítása, akkor miért kell üzemszüneti biztosítást is kötni? A két kár okozati kapcsolatban áll,., — A tűzbiztosítás csak a leégett épületet és a benne veszett értéke­ket téríti, Az üzemszüneti biztosítós pedig a szünetelés alatt keletkező pénzügyi veszteségeket, fedezetlen Költségeket és az elmaradt hasznot téríti meg, — Azt hiszem, különösen a még nem nagy gyakorlattal rendelkező újabb vállalkozók aligha tudnak ezekről a veszélyeket elhárító lehe­tőségekről. — Sajnos így van! Pedig még sok, nagyon lényeges biztonságot adó lehetőségről nem szóltunk. 5 Mi az a „Szolgáltatás fele- . lősség” biztosítás? — Ez igen sok országban köte­lező, mert nemcsak a vállalkozót, hanem elsősorban a fogyasztót védi. Ha például az egyik lakásban gáz­szerelő dolgozik, bármilyen okból, akár véletlenül, akár hanyagságból robbanás, vagy valamiféle más kár keletkezik a lakásban, akkor a vállal­kozó helyett a biztosító fizet. A fejlett országokban ez azért kötelező bizto­sítás, mert ennek hiányában a kár csak sokáig tartó pereskedés útján hajtható be, ha egyáltalán a vállal­kozó anyagi helyzete ezt megengedi. Biztosítás esetén pedig a kár mögött ott áll a fizetőképes biztosító. — Ha például a lakónak van saját lakásbiztosítása, akkor mindkét ala­pon is felveheti a kárösszeget? —- Nem! Egy kárért csak egy kárté­rítés vehető fel, de a károsult vá­laszthat: annak az érvényesítését kérheti, amelyik magasabb kártérí­tést biztosít számára. 6 Mi a „termékfelelős- . ség-biztosítás"? — Ennek lényege, hogy a hibás termék által a vásárlónak okozott kárt megtérítjük, Nem a hibás áru ér­tékét, mert azt a termelő garanciá­ban köteles téríteni. Ha a vállalkozó rossz alapanyagot szállít, s a fel­használónak abból kára van, akkor az alapanyag árát a termelő, az ab­ból gyártott áru okozta kárt a bizto­sító fizeti. De lehetséges a termék biztosítósának közvetlen formája is. Az egyik üdítőitalunknak — szándé­kosan nem mondok márkát — fel­robbant a palackja. Egész életre szóló sérülést okozott, Termékblzto- sitás alapján egy életen át fizeti a biz­tosító mindazt, ami a gyártó céget terhelte volna, Ennyi mindent tudtunk meg a biz­tosítás eefnjáról-bínjáról, Megismer­kedtünk olyan fogalmakkal, mint a veszélyközösség, alapbiztosítás, biz­tosítási index stb. Sok újfajta lehető­séggel találkoztunk, amelyek talán nyugodtabbá tehetik amúgy is zajos életünket. Egyet azonban megálla­píthatunk. A legolcsóbb „fölöslege­sen” fizetni a biztosítások különféle változatát. Mert bármennyit fizetünk is, és ha még olyan sokat kapunk is, az izgalom, az utánajárás, az újra­kezdés gondjai soha nem térülnek meg. A legnyugodtabb az életünk, ha nem kell a biztosítót felkeresnünk. Ferenczy Europress Nem tud választani? Hívjon és kiválasztjuk az önnek legmegfelelőbb biztosítási ajánlatot! Vállalkozások, vállalatok biztosítási ügyeinek díjmentes intézése. BAG Kaposvár, Nemzetközi Biztosítási és Viszontbiztosítási Broker Kft 7400 Kaposvár, Arany János u. 97. Telefon: 82/17-000; 17-111 Mit tegyünk közlekedési baleset esetén? Amióta a benzin árából ki­került a felelősségbiztosítás díja (1991. július 1. óta), a gépjárművek kötelező felelős­ségbiztosítását Magyarorszá­gon is több biztosító műveli. Ez a járművek tulajdonosai­nak választási lehetőséget biztosít, azonban kár esetén körültekintőbben kell eljárni mind a károkozónak, mind a károsultnak. A legfontosabb tudnivaló, hogy a kárt mindig az a bizto­sító rendezi, ahol a károkozó a felelősségbiztosítását kötötte, bármilyen jellegű (gépkocsi-, műszaki-, vagy személyi sérü- léses stb.) a kár. Ahhoz, hogy bármelyik fele­lősségbiztosító a kárt rendezni tudja, alapvetően két dolog szükséges. Egyrészt, hogy a károkozó rendelkezzen érvé­nyes felelősségbiztosítással, másrészt az okozott kárért va­lóban ő legyen a felelős és azt nyilatkozatban el is ismerje (ezt szabálysértési határozat, vagy bírósági ítélet is helyet­tesítheti). Bármelyik feltétel hiánya a kár felelősségbiztosí­tás alapján való rendezését meghiúsítja. Nagyon fontos tehát, hogy — a kárrendezés gyorsítása érdekében — már a baleset helyszínén lehetőleg tisztáz­zák a felelősség kérdését és a felelősségbiztosítás meglétét. Minden biztosító ellátja a biztosítottait olyan igazolás­sal, amleyből megállapítható az adott gépjármű felelősség­biztosítója. A Hungária Bizto­sító és a Garancia Biztosító a szerződés megkötésekor átad 3-3 db „igazolólap’’-ot a bizto­sítottjának. Ezek az igazoló lapok a szerződés nyomtat­vány alsó részén, leválasztha- tóan vannak elhelyezve. Más biztosító társaságok másfajta igazoló kártyát rendszeresítet­tek és mindegyik biztosító el­látja a biztosítottjait saját cég­jelzésével ellátott „betétla- pok”-kal. Baleset esetén a károkozó­nak ki kell töltenie egy igazoló lapot és egy betétlapot, ame­lyeket át kell adnia a károsult­nak. Mindkét irat nagyon fon­tos, mert az igazolólappal tudja igazolni, hogy melyik biz­tosítónál van a felelősségbiz­tosítása, de az más adatokat nem tartalmaz. Ezért kell kitöl­teni a betétlapot is, mert az esemény leírására és a káro­kozó adataira csak ez tartal­maz rovatokat. Fontos, hogy a betétlapot mindig a károkozó személye­sen töltse ki és írja alá, vala­mint nyilatkozzon, hogy a fele­lősségét elismeri. Soha ne ad­junk át aláírt, üres betétlapot!, mert az visszaélésre adhat al­kalmat, és bonyolítja a kár­rendezést. Nagyon rossz szokás, hogy a helyszínen a baleset részt­vevői betétlapot „cserélnek”. Ettől mindenki tartózkodjon! Csak az adjon át betétlapot, aki a károkozásért a felelős­ségét elismeri! Ha a résztve­vők a felelősséget nem tudják eldönteni, rendőri intézkedést kell kérni. Az új biztosítási módozatban ezt már nem csak személyi sérülés esetén lehet igénybe venni! A felelős­séget egyébként a közleke­dési szabályok alapján kell el­dönteni, az nem megegyezés kérdése! A károsult a baleset hely­színén igyekezzen tanukat ke­resni, ha van rá lehetősége, esetleg fényképfelvételt is ké­szíthet. Követelje meg a káro­kozótól a szabályosan kitöltött betétlapot. Üres, hiányos, eseményleírást vagy felelős­ségelismerő nyilatkozatot és aláírást nem tartalmazó betét­lapot ne vegyen át. Feltétlenül kérje el a károkozó biztosítási igazoló lapját. Ragaszkodjon ehhez még akkor is, ha a helyszínen rendőri intézkedés is volt! Ezzel meggyorsítja a kárrendezést. Amelyik bizto­sító nem rendszeresített iga­zoló lapot, a betétlapon van olyan rovat, amely a biztosító nevét és a kötvényszámot tar­talmazza. Ügyeljünk rá, hogy ez ki legyen töltve. A helyszínen kapott okmá­nyokkal ahhoz a biztosítóhoz kell menni kárt bejelenteni, ahol az okozó biztosítását ke­zelik. Ha a károkozó ismeretlen, vagy nem rendedelkezik fele­lősségbiztosítással, akkor a gépjárművekben keletkezett károk casco biztosítás alapján rendezhetők. Természetesen ugyanígy rendezhető a káro­kozó saját járművében kelet­kezett kár is. A Magyar Biztosítók Szö­vetsége megtéríti azokat a ká­rokat is, amelyeket ismert, de érvényes felelősségbiztosí­tással nem rendelkező káro­kozók okoznak. (A károkozó­nak azonban ez drága mulat­ság, mert a kifizetett kárösz- szeget tőle visszakövetelik.) Ilyenkor a gyorsabb kárren­dezés érdekében célszerű igénybe venni (ha van) a casco biztosítást. A már meg­szerzett díjvisszatérítést ez nem érinti, mert a casco-biz- tosító a Szövetséggel elszá­mol. Ha olyan jármű okoz bal­esetet, amelyre a felelősség- biztosítás kötése nem köte­lező (pl: lovaskocsi, kerékpár, munkagép stb.), vagy az okozó gyalogos és a károkozó semmiféle felelősségbiztosí­tással nem rendelkezik, a biz­tosítók a kárt sajnos nem tud­ják rendezni. Ilyenkor az oko­zott kárt a Ptk. szerint a káro­kozó köteles közvetlenül meg­téríteni. Jakab Ernő

Next

/
Oldalképek
Tartalom