Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-18 / 143. szám

1992. június 18., csütörtök 5 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS AZ ÉLŐ MÍTOSZ Paul McCartney születésnapja Moliére-rel Szolnokon Vastaps A mizantrópnak Még nem 64, de már köze­ledik: ötvenedik születés­napját ünnepli ma Paul McCartney, a Beatles arcu­latának egyik megalkotója, az együttes diplomáciai fele­lőse, aki a zenekar hihetet­len sikerű számainak lega­lább felét komponálta. Annak is negyedszázada, hogy megjelent „Bors őrmes­ter" album — a mérföldkő a popzene történetében —, a sokféle koncepciózus lemez­kísérlet közül az első korszak- alkotó, a Beatles-imádók mí­tosza, a hippikorszak politikai és kulturális kiáltványa, a kor­szellemet kutatók és a nosz­talgiázok bibliája, amit az utó­kor, legalábbis a koncepció és az imázs tekintetében, mind­inkább McCartney szellemi gyermekének tart. Együtt Lenonnal Paul McCartney Liverpool­ban született. Apja gyapjúke­reskedő, anyja kórházi nővér volt. Tizennégy éves, amikor elveszti anyját. E csapástól egyenes út vezetett a rock and rollhoz, az utcai társasághoz, a bőrjakóhoz és a csőnadrág­hoz. 1957-ben találkozott egy másik kallódó lázadóval, John Lennonnal, aki akkor egy Quarry Men nevű együttest vezényelt. S megszületett a XX. egyik legnagyobb zenei <ettőse. Mert — mondják a szakértők — Lennon kemény volt, keserű lelkű, cinikus, de a <ábítószer barátja és szélső­séges álmodozó, McCartney oedig minden külsőség elle­nére kispolgár, tisztelettudó, szalonképes és csöpögő ér- zelmességre hajló. Egyikük nélkül sem lehett volna a Beat­es az, ami: csak Lennonnal eltűnt volna egy pszichodeli- <us füstfelhőben, csak McCartneyval pedig szent­mentális tucatbanda maradt /olna. Együtt eljutottak a ssúcsra — ez volt a „Bors őr­mester", amely a művészet rangjára és örökre egy fejjel magasabbra emelte a Beat­lest minden más együttesnél. A Beatles Lennon és McCartney dühös pénzügyi vi­tái közepette feloszlott, s nem volt békülés. A hetvenes években egy napon McCart­ney gitárral a nyakában meg­jelent Lennon New York-i la­kásán. New Yorkban nem szokás hívatlanul beállítani va­lahová — mondta Lennon, és kidobta zenetörténeti emlékké vált partnerét. ... és egyedül A hetvenes évek sikeresek voltak az egyedül boldoguló Paulnak. Turnézott, új siker­számokat írt. Aztán a nyolc­vanas években, Lennon meg­gyilkolása után sokáig úgy tűnt, McCartney nem találja a helyét. Érthető: Lennonból is­ten lett, ő pedig életben volt. — Sokan mindinkább azt gondolják, hogy ő volt a Beat­les. Én nem követelem ma­gamnak a történelmet és a Beatles eredményeit. Vissza akarom szerezni viszont be­lőle azt, ami az enyém — mondta Paul egy riporternek. Az otthon ülő hűséges csa­ládapa, a takarékos Paul McCartney — sokmilliós va­gyona ellenére ma is metrón jár dolgozni — fokozatosan ismét önmaga lett. Kritikusai szerint 1990-es nemzetközi turnéja jelezte, hogy már nem jön zavarba. Tavaly bemuta­tott komolyzenei kísérlete, a „Liverpooli oratórium” pedig, habár elég unalmasra sikere­dett, arra vallott, hogy nem akar babérjain ülni. Tovább küzdve — A dalok, a popszámok az igazi erősségei, bár szinte le­győzhetetlen versenytárssal kell megmérkőznie: korábbi önmagával, a „Hey Jude”-dal, a „Good Day Sunshine”-nal vagy a „Yesterday”-vel. Azért továbbra is csak előre! Ötven év sok ugyan egy popsztárnak, de nem sok egy slágerszerzőnek — tanácsolta egy londoni kritikus Paul McCartneynak. M. Gy. Kedden este legördült a függöny a szolnoki Szigligeti Színházban. A második alka­lommal rendezett országos színházi találkozón nyolc nagyszínházi és ugyanennyi stúdióelőadást láthatott a na­gyérdemű és a Spíró György vezette zsűri, amelyben Lu­kács Sándor színművész, Morcsányi Géza dramaturg, Nánai István kritikus és Szegő György díszlettervező kapott helyet. A kaposvári Csiky Gergely Színházat is meghívták a ta­lálkozóra. A társulat Moliére drámáját, A Mizantrópot mu­tatta be Ascher Tamás rende­zésében. A produkciót nem­csak a közönség, hanem a „szakma” is nagy ovációval fogadta. A színházi találkozót igazi fesztiválhangulat jelle­mezte. A 465 személyt befo­gadó színház minden alka­Csak pár napra érkezett Kaposvárra Somssich Pong­rác gróf Belgiumból. Élvezetes előadást tartott vadászkaland­jairól, s végignézte a tavaszi fesztivál jó pár rendezvényét. „Nem vagyok gazdag, de ami­ben tudok, segítek a kaposvá­riaknak” — mondta akkor. S első lépésként — a színvona­las programokért, a szíveslá­tásért cserébe — két sze­meszterre meghívta egy belga egyetemre Török Tamást, a rendezvény- és fesztiváliroda volt igazgatóját. Két hónap múlt el Somssich Pongrác visszautazása óta, és most újra jelentkezett. Le­velében ismételten megkö­szönte a kaposvári élménye­lommal zsúfolásig megtelt, s a 89 székes stúdióba gyakran háromszázan tolultak be. Egyedül a Lukáts Andor ren­dezte az Utazás az éjszaká­ban maradt el a főszereplő be­tegsége miatt. A Tisza partján szabadtéri színpadot állítottak fel, ahol a debreceni Ady Endre Gimnázium drámata­gozatosai Presser-Sztevano- vity Dusán Padlás című musi­cal részleteinek két alkalom­mal is tapsolt a közönség. Si­kerrel mutatták be Némajáté­kukat a szentesi Horváth Mi­hály Gimnázium drámatago­zatosai. A budapesti Még Színház Szent Ferenc című bábelőadása a kicsik körében aratott nagy elismerést. Az ítészek június 22-én dél­után a budapesti Rátkai Klub­ban értékelik a látottakat és adják át a díjakat a legnívó­sabb produkciókért. (Lőrincz) két. A nívós színházi produk­cióik alapján felajánlotta: a kö­vetkező színházi évadban a magyar kulturális attasé köz­reműködésével vendégelőa­dást szervez Thália kaposvári papjainak, papnőinek. Arról is tájékoztatott levelé­ben, hogy talált egy belga gimnáziumot, amellyel testvér- iskolái kapcsolatot létesíthet a Táncsics Mihály Gimnázium. Reméli: a tanulók, az oktatók örömmel veszik föl majd a kapcsolatot belga társaikkal. Csak néhány soros ez a le­vél, de lényegretörően kifejezi, hogy Somssich Pongrác mit tudott tenni szülőföldjéért, hajdani hazájáért. Kell-e több ennél? L. S. Kollégium Fonyódon 42,1 millió forintba került a fonyódi Mátyás Király Gimná­zium közelében lévő kollé­gium átalakítása és bővítése: ebből 25 millió forintot állami céltámogatás útján nyert a vá­ros. A műszaki átadás már megtörtént. Az ősztől 130 diá­kot fogadhat a társalgóval, szaktantermekkel, korrepe­táló-helyiségekkel kibővített, korszerű épületet. Új látogatási rend Július elsejétől módosul a megyei múzeum nyitvatartási rendje. A hétfői szünnap meg­tartása mellett 11-17 óra kö­zött van mód a számos érté­kes időszaki és állandó kiállí­tás megtekintésére. A szent- jakabi monostor 9-16 óra kö­zött látogatható, a Róma-he- gyi Rippl-Rónai-villa 10-18 óra között. Magyar szabadalom Új magyar szabadalom alapján készített fogamzás- gátló eszköz kipróbálását kezdték meg a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyá­szati Klinikáján, melyet Dr. Gimes Rezső feltaláló muta­tott be. Ez azoknak a nőknek jelenthet majd újabb védeke­zési lehetőséget, akik valami­lyen okból nem szedhetnek fogamzásgátló tablettát. Omar és a kaszinók Omar Sharif legszíveseb­ben kaszinók környékén for gatna. Ugyanis ekkor nem kell messzire mennie a szünet­ben, hogy játszhasson. „Sok hibát követtem el életem so­rán — mondta —, a szeren­csejáték és a lóverseny min­den vagyonomat elvitte.” Volt olyan eset, amikor egyetlen éjszakán százmillió forintnyi összeget is veszített. Somssich gróf vendégelöadást szervez Tíz nap a Száz év magánnyal (3.) Az egész város karnevál Egy gazdag ember mondta: \mikor az új garázsomba be- illtam, felrémlett bennem, íogy sok embernek nincs ga- ázsa, lakása, sőt talán ágya >incs. Annyira kétségbees­em, hogy vettem még egy ga- ázst. Nos, Kolumbiában van egy íely, ahol a két-, a tíz-, a százgarázsos emberek és a jarázstalanok is egyenlők, s sz az aréna. Az a hely, ahol szép halálukat lelik a bikák, nnen, a bogotai aréna elől Ín­fűit a menet, onnan, ahol 3epe Caracas finoman hátra- íajlítja derekát, mellényén íattanásig feszülnek a gom- >ok, s köpönyege alatt elro- lan egy robosztus bronz bika. Ez a kép maradt meg szobor- ■arázslat gyanánt a városiak- lak Pépéről, a hősről. Peregnek a dobok, sípog- lak a klarinétok. Félelmetes naszkák, csinos, kerek, fes­ett fenekű lányok, hősök és intihősök serege. Spanyol lódítok, valóságosnak lát- zók, és az ő meglehetősen iltúlzott vonásokkal bíró bá- lumásaik. Most már biztos agyok abban, hogy nem a neztelenség a csúnya, ha­V karnevál hercegnője — lóiyalábakon merával. (A híres színésznő­vel még a kezdés előtt futot­tam össze a fesztiválirodában. Cuppanós csókot nyomott az arcomra. Interjút kérek...?! A válasz: Most nem, kedvesem, majd máskor. S tudtam, eb­ben a mondatban annyi van, hogy ebben az őrültekházá­bán, ahol harminchét ország hatvannál is több együttesé­nek programját, ügyes-bajos dolgait kell intézni, erre soha nem kerül sor.) Április 8.: este Szigli­geti-bemutató a Camarin del Carmenben. Izgalom, vajon jól működnek-e a függönyök, s mit értenek meg a mű, Gabriel Garda Marquez Száz év ma­gányának színházi adaptáció­jából? Eljönnek egyáltalán? Taub János, a rendező, aki igen sok fesztiválon vett már részt, mondja, hogy csárdást jár a gyomra. Hiába, ezt nem lehet megszokni. Végtére is ez itt a bogotai premier. Az­után lassan megtelik a terem. Majd bejön az első nevetés, közben látni, ahogy lapozgat­ják a Szeredás András drama­turg által az előadásról össze­állított kis, képes „vezetőt”. Itt, egyszer feszült csend, ott, máshol röhögcsikélés. Azután vége. A közönség feláll, tapsol és földi színtársulatoknak adják a pénzt? Miért nem nekünk, hazaiak­nak? (Folytatjuk) Hajnal József nem az üres lélek. Elképesztő a koreográfiája annak, hogyan kell megbillegtetni csábosán egy ülepet, hogy az tessék. Kinek? Hát a bemutatójának, saját magának. Kisiskolás gyereklányok bravúrosan csi­nálják az ismeretek legtelje­sebb birtokában. Ez a sok gyümölcs, a papaya, a diny- nyék, a kókuszok, a mangók ízével, vitaminjaival együtt beépül az embergyerekbe. Bogota ünnepel, ünnepli a színészeket, a színjátszást, a színházat. Kinn áll a nép az utcán, ücsörög az ablakok­ban: merem állítani milliók né­zik, amerre a vidám, díszes menet elhalad. S mintha va­lami bűbáj szállna a városra: mindenki mosolyog, nevetgél, vidám. Beléd költözik egy érzés, valami olyan öröm, ami majd szétvet, legjobb lenne meg­halni! A színpadon zenekarok, együttesek harsognak, a tö­meg átveszi a ritmust. S mintha sok lenne az égieknek ez a földi öröm, elkezd esni az eső. Fanny Mickeley a fesztivál igazgatója. Ide-oda repked, simogat, köszön, bókol. Mö­götte a stáb, csőre töltött ka­bravózik, és füttyög, és most már biztos, hogy ez a siker. És holnap, azon a bizonyos főtéren, ahol megrendezik a szolnokiak kontra-előadását, ahol azt harsogják, miért a kül-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom