Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-18 / 143. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1992. június 18., csütörtök Kisteherautók a hazai piacra A hazai teher­autó-beszerzési gon­dokon kíván segíteni a győri Rába-gyár. Japán egyik legnagyobb ha­szongépjármű-gyártó­jától, az ISUZU Motors Ltd-töl hozzák be az alapgépkocsikat és a Rába-gyár négyféle felépítménnyel látja el. A könnyen kezelhető többcélú 2,7 tonnás te­hergépjármű városi forgalomban és hosszú -távolságok megtételére egyaránt alkalmas, személygépkocsi-veze­tési kényelem mellett. Munkavállalói résztulajdonosi program Kiből lesz tulajdonos? Nagy várakozás előzte meg Csődegyezség Csődegyezséget kötött hite­lezőivel a Masterfil Pamutfo­nóipari Vállalat. Az eladóso­dott, cég 53 hitelezője közül a kisebbekkel december 31 -ig rendezik a számlákat, a na- gyobbakkal, — Apeh, Hunga- rotex, Magyar Hitel Bank — külön egyeztek meg az adós­ság kiegyenlítésének végső határidejéről. A vállalat gaz­dasági vezetői elkészítették a Masterfil 1995-ig szóló piaco­rientált üzleti tervét; az előállí­tott 12 ezer tonnányi magasan feldolgozott fonal egyharma- dát külföldön értékesítik. Átalakulás közben A múlt év decemberében alakult részvénytársasággá a Somogy Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat. A 716 millió alaptőke 87 százaléka az Ál­lami Vagyonügynökségé, a többi négy magyar befektetőé. Az állami rész megvásárlásá­ról várhatóan még az év első felében adásvételi szerződést kötnek egy pénzügyi befekte­tőcéggel. Szelektív hulladékgyűjtés Székesfehérvár családihá­zas övezeteiben és a belvá­rosban is bevezetik kísérleti jelleggel a szelektív hulladék­gyűjtést. A helyi önkormány­zat, valamint a hulladékgyűj­tést végző városgazdálkodási vállalat hét-hét millió forinttal járult hozzá a tervhez, és megpályázták — 20 millió fo­rintot kérve — a Phare-prog- ram támogatását is. Tankelhárító helikopterek Az orosz Kamov helikopter­gyár megállapodott az ameri­kai Group Vector céggel, hogy az Oroszországban épített Ka-50-es helikoptereit a cég az Egyesült Államokban kor­szerű fegyverzettel, valamint rádió- és navigációs rendsze­rekkel szereli fel. A tankelhá­rító helikoptereket alacsony repülési magasságra tervezik. Új földgázkincs Hatalmas új földgázmezőt fedeztek fel a Perzsa-öböl vize alatt. Az eddigi becslések 17 milliárd köbméternyi föld­gázkincsről szólnak. Végle­gesen elkészült az Azerbaj­dzsánon keresztül Ukrajnáig haladó csővezeték terve, me­lyen 1996-tól évente 25 milli­árd köbméter földgázt szállít Irán Ukrajnának. Hír; A munkavállalói rész- tulajdonosi programról szóló, a közelmúltban szüle­tett törvényről konferenciát rendez holnap Budapesten a Riverside Befektetési Ta­nácsadó Kft. Az Országgyűlés a múlt hé­ten fogadta el a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló törvényt. Mint ismeretes a program alapgondolatát az Amerikai Egyesült Államok­ban és Nagy-Britanniában már évtizedek óta bevált ESOP (Employee Stock Owership Plan) dolgozói tulaj­donosi program adta. Lé­nyege az, hogy a vállalat dol­gozói maguk is résztulajdono­sokká válva, érdekeltebbek lesznek a cég üzletmeneté­nek, gazdálkodási eredmé­nyeinek javításában. Ezt a privatizációs formát itthon is nagy várakozás előzte meg, ám még mindig kevesen tudják, hogy az MRP-t csak olyan vállalatok­nál érdemes bevezetni, ahol a vállalat képes lesz megter­melni a dolgozói résztulajdon pénzügyi alapjait. A Riverside Budapest Kft szakértői szerint az amerikai-magyar befektető cég volt az első, amely még a törvény megszületése előtt ki­dolgozott és megvalósított egy ilyen konstrukciót a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnál. Az al­kalmazottak részére megsza­bott eladási vételárat a cég üz­leti értéke határozta meg. Vagyis az ÁVÜ-nek olyan vé­telárat kell kialakítani minden ilyen esetben, amely a piaci érték körül mozog. Áz ÁVÜ, a szakminisztériumok és a ta­nácsadó cégek egyetértenek abban, hogy a munkavállalói résztulajdonosi program meg­valósítása főként szellemi tő­kével rendelkező vállalatok esetében lehet sikeres. Az első, és a legfontosabb az, hogy a dolgozók résztulaj­donának megvásárlására létre kell hozni egy helyi MRP-szervezetet, amelynek mindvégig jó munkakapcso­latban kell lennie a vállalatból átalakult gazdasági társaság­gal. Ezt követően igen alapo­san fel kell mérni a társaság jelenlegi és jövőbeni gazda­sági helyzetét, valamint azt, hogy milyen lesz a vállalkozás teherbíró képessége. A River­side kft tapasztalatai szerint ehhez nélkülözhetetlen a kö­rültekintő pénzügyi-jogi és közgazdasági elemző munka. Ennél is nehezebb szakmai rész az ÁVÜ-vel való meg­egyezés kialakítása és a spe­ciális privatizációs hitel felvé­telének kidolgozása. Ezek után, a dolgozókkal szorosan együttműködve kell kidolgozni a leendő tulajdonosok legfon­tosabb okmányát, a helyi MRP-szervezet belső sza­bályzatát. Az alkalmazott-tu­lajdonosnak pontosan tudnia •kell: miként lehet a szervezet tagja, hogyan juthat a pénzé­hez, ha a társaságból kilép, elbocsátják, nyugdíjba vonul, vagy mi a teendő egy halále­setnél. Erről és a törvénnyel kapcsolatos kérdésekről lesz szó a holnapi konferencián. Próbaüzemei a Tetra-Pak Budaörs határában épült a Tetra-Pak eddigi legnagyobb magyarországi vállalkozása. A 14 ezer négyzetméter hasznos területű üzemben évi hét-nyolcszáz millió kartondobozt állí­tanak elő, s ez számottevő devizamegtakarítást jelent az országnak. Háztartás-gazdaság Váljunk fogyasztóvá Ha azt halljuk: a vevő a ki­rály, ma már jobban értjük mit jelent, mint tíz évvel ezelőtt, bár a „külső Bécsi úton" a sze­rencsésebbek már akkor is megtapasztalhatták. A mai magyar felnőtt népesség túl­nyomó többsége beleszületett a hiánygazdaságba, amelyre jellemző volt a kereskedelem — és általában a vállalkozók — fölénye, szemben a vevők kiszolgáltatottságával. Az árak, a minőség és a vá­laszték üzletről üzletre ha­sonló volt, függetlenül attól, hogy az állam, egy szövetke­zet vagy esetleg magánvállal­kozó kezelte a boltot. A piac- és verseny nélküli gazdaság­ban torz árak és tervezett vá­lasztékú rossz minőség mel­lett nem válhattunk a jogainkat és kötelezettségeinket ismerő, tisztelő fogyasztóvá. Nem fej­lődhettek ki bennünk azok az önvédelmi reflexek, amelyek segítenek a választás során saját érdekeink érvényesíté­sében. Kimaradt az életünkből a piacgazdaságban nélkülöz­hetetlen ismeretkör, ezért per­sze nem vagyunk elmarasz­talhatok. Verseny a vevőkért A piacgazdaságok polgárát ugyanis nemcsak az állam támogatja törvényekkel ab­ban, hogy öntudatos fogyasz­tóként élje napjait, hanem a vállalkozók is sok pénzt és tu­dást fordítanak vevőkörük is­mereteinek gyarapítására. Sa­ját érdekükben! Ennek nyomai már a magyar piacon is megje­lentek. A fogyasztási cikkek legnagyobb világcégei ostro­molnak bennünket reklámjaik­kal, győzködnek bennünket arról, hogy a legeslegjobb ez és ez a termék, ez és ez a szolgáltatás, s a legjobban akkor döntünk, ha az ajánlot­takat választjuk. A piacgazda­ság jellemzője a verseny, amely mindenekelőtt a vevők forintjaiért folyik. Ha a verseny tisztességes és a vevő eléggé tájékozott a kapható termékek és szolgáltatások áráról és minőségéről, akkor érdekeit is érvényesíteni tudja döntésein keresztül. A vevők azonban sokfélék és a piacon eltérő minőséget keresnek, amelyeknek az ára is különböző. Szabad válasz­tásunk ismét csorbát szenved: eltűntek az üzletek polcairól a megszokott hazai termékek és helyükbe a lényegesen drá­gább külföldiek léptek. E ter­mékekről, amíg ki nem próbál­tuk őket, legfeljebb annyit tu­dunk, amennyit a reklámok elmondanak róluk, a zsúfolt üzletekben pedig a kereske­dőktől sem kérhetünk segít­séget. Úgy tetszik a hiánygaz­daságban megszokott, bár el­térő tartalmú csapdába kerül­tünk. Hol vásárolunk? Van-e kiút ebből? Van, hi­szen a piacgazdaság polgárai hozzánk hasonlóan járták vé­gig a fogyasztóvá válás nem könnyű útját. Rá kellett jön­nünk, hogy egy-egy morgo­lódó fogyasztó nem sok válto­zást tud elérni, de sok vevő együttesen — igen. Mi még nem tudatosítottuk magunk­ban azt, hogy napi vásárlási döntéseink évi 1000 milliárd forint sorsát érintik, az egyes vállalkozó sikere vagy bukása azon múlik, hogy termékeink javára vagy ellenére dön- tünk-e? Mi vagyunk a piac leg­fontosabb szereplői, nem a kereskedők. Ezzel az öntudat­tal kell érvényesíteni fogyasz­tói jogainkat. Á fogyasztót jogok érvénye­sítésének a törvény csak az egyik feltétele. Sokkal fonto­sabb azonban a fogyasztók egymás iránti szolidaritása, lakóhelyi, közösségi informá­ciócseréje. A legkevesebb amit tehetünk, hogy nem vá­sárolunk többet abban a bolt­ban, ahol becsaptak, aho csak drága cikkeket lehel kapni, vagy ahol ellenőrizhe­tetlenek az árak. A változások nem mennek áldozatok nélkül Lehet, hogy valamivel töbt időt kell a vásárlásra fordítani de hosszú távon megéri, mer a kereskedőket is változta­tásra kényszeríti! A rossz híi szárnyon jár, a rossz tapaszta latokat mindenkinek érdemes elmondani. Előbb-utóbb meg teremtődnek azok a tájékoz tató források és helyi egyesü­letek, amelyek a fogyasztók érdekeit védik. A gazdasác nem tud egészségesen fej lődni hathatós ellenőrzés nél kül. Az ellenőrzést nekünk, fo gyasztóknak kell elvégeznünk napi döntéseinkkel. Ezt tart suk szem előtt, amikor leve szünk valamit a polcról! Hoffmann Istvánná dr Nem csak jót, szépet is! Az iparilag fejlett országok­ban döntően fontos a termé­kek esztétikai megjelenése, arculata (a design). A verseny itt is éles és meghatározó. Az ipari termékek fejlesztése ná­lunk is elkerülhetetlenül ösz- szefügg a design problémájá­val: az esztétikum gazdasági szükségszerűséggé válik. De milyen követelményeknek kell eleget tenni, hogy ne csak jót, szépet is alkossunk? Hálás témát választott az OMFB Ipari Formatervezési és Ergonómiai Tanácsa, ami­kor tanulmányt készített a de­sign és a műszaki fejlesztés öszefüggéseiről. Ebben, töb­bek között arra a következte­tésre jutnak, hogy a termékek folyamatos megújulása, for­matervezettsége nélkül igen nehezen juthatnak gyártmá­nyaink a világpiacra és nehe zen felelhetnek meg a piac gazdálkodás hazai követel ményeinek. A mai piac nehé; gazdasági viszonyok közöt fejlődik, és sokan úgy hiszik megtakaríthatók a formater vezés költségei. A tanulmány arra is válasz keres, vajon mitől szép eg; termék? Áz esztétikum nen valamiféle „szépségtapasz” a; árucikken, szervesen bele ke! épülnie a termékbe. Ehhez m; a tervezőnek segítséget ad ; számítógép, amely a műszak szempontok és követeimé nyék egyidejű érvényesítésé vei lehetőséget ad a látván; megjelenítésére is. Világ szerte az állam koordinálja, il letve finanszírozza a műszak fejlesztés összekapcsolását ; formatervezéssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom