Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-10 / 136. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. június 10., szerda Az Agro-Broker brit kapcsolatai Fontos a „reakcióidő” Sok jel mutat arra az utóbbi hónapokban, hogy az an­gol-magyar tényleges gazdasági kapcsolatok széle­sednek. „A magyar-brit kapcsolatok szemlátomást so­hasem voltak ilyen jók — olvashattuk a közelmúltban lapunkban is. — Ám a kitűnő képből még hiányzik a kézzel fogható, tényleges gazdasági együttműködés”. — A mi tevékenységünk bi­zonyíték arra, hogy ez a fo­lyamat is megindult, és való­ban nagy lehetőség van a brit kapcsolatokban — mondta Pongrácz István, a kaposvári székhelyű Agro-Broker Kft. ügyvezető igazgatója. 1 Cégük előzményeiről . annyit: Broker gmk-ként, kétszemélyes csa­ládi vállalkozásban 1989-ben kezdték meg tevékenységü­ket, 1990-ben már kft-vé ala­kultak. A működés, a felada­tok ezt tették szükségessé. — Valójában az akkor létre­jött angol kapcsolat indokolta ezt a lépést. A magyar mező- gazdaságban jól ismert Coll- man-szárítók „atyjával”, John Collmannal kerültünk kapcso­latba, s mivel neki egy nagy piackutató cége van, tárgyalá­sokat folytattunk vele, megbí­zott minket magyarországi pi­acok felkutatására. — A cég nevéből kitűnik, hogy a mezőgazdaságra, az agrártermékekre terjed ki te­vékenységük. Pontosan mire? — Az egyik nagy terület a mezőgazdasági gépek, gép­ipari termékek elhelyezése, kereskedelmi lebonyolítása. Ezzel összefüggésben alkat­részeket, kiegészítő berende­zéseket termeltetünk. Egy­szóval: exportot-importot szervezünk. Másrészt foglal­kozunk vetőmagtermeltetés­sel angol megbízásra német piacra. 2 Az Agro-Broker társa- . ság tavaly, működésük második évében 84 milliós forgalmat bonyolított le — és tették ezt mindössze hatan. Pongrácz István dekoratív ki­állítású prospektusokat mutat, milyen eszközökkel, gépekkel foglalkoznak. Kitűnik ebből, hogy a farmgazdaságok, az új mezőgazdasági szövetkezés eszközigényeit igyekszenek kielégíteni. Példa erre többek között az Alván Blanch mező- gazdasági gépgyártó cég kis­termeléshez használható da­ráló, keverő, granuláló gép­sora, a minimálom, amely akár egy falu igényét képes kielégíteni. — Ezek iránt — mondja az ügyvezető igazgató — nagy az érdeklődés Somogybán is. De itt van például a Master cég váltva forgató ekéje, me­lyet már Magyarországon gyártunk. Igaz, ez amerikai ta­lálmány, de a szabadalmi jo­got Angliától kaptuk. — Itt, Somogybán készül­nek ezek az ekék? Pongráczh István széttárja a kezét. — Nem! Örvényesen, Tö- rökszentmiklós mellett készíti egy gépgyártó kft. — Nem támogatják a „hazai ipart”? — Szeretnénk, de nem raj­tunk múlik! Az alkatrészgyár­tással kapcsolatos brit együttműködésünk kezdetén, mindenekelőtt a kaposvári és a környéki üzemeket kerestük meg. Sikertelenül. Volt, aki nem tartotta megfe­lelőnek az árakat, volt, aki egyáltalán nem válaszolt az ajánlatra. A piacgazdaság az ilyen lassúságot nem engedi meg — ez nekünk is tanulság volt a brit együttműködés so­rán. — Hogy szól ez a tanulság? — Egy üzleti ajánlatnál a reakcióigény legföljebb két-három nap. Akár igenlő, akár nemleges döntés szüle­tik, válaszolni kell, és akkor is, ha a partner nem tud dönteni és időt kér. De ajánlatot válasz nélkül hagyni nem lehet! Tu­domásul kell venni, hogy a pi­acon mások is vannak. — Említette a vetőmag- . termeltetést. — Elsősorban borsóról van szó, kétszáz hektárt igényel­tek az idén. Sajnos, ezt az üz­letet szintén nem Somogybán sikerült megkötni. Próbálkoz­tunk. Van olyan gazdálkodó, aki még a mai napig sem adott választ. Baranyában termeltet­jük. A beszélgetés alatt a „senki sem próféta a saját házájá- ban”— mondás járt az eszemben. Meg az, hogy az átalakulással együtt igen sok mindent még tanulni kell. Vörös Márta Adatok a társadalombiztosításról Nyolc és fél milliárd forint nyugdíjra Tizenegyezer-ötszáztizenhét új Opel Astrát lehetne venni azon a pénzen, amit nyugdíjra, táppénzre, gyógyszerre, családi pótlékra stb. fordított a társadalombiztosítás tavaly a megyében. A Somogy Megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóság új köntösben megjelent évköny­vében számtalan érdekes adat bizonyítja azt, hogy az el­látás — minden gond ellenére — javult. Az 1991. évi több mint 11 és fél milliárd forint ki­adás 37,1 százalékkal több, mint az 1990-es. A legnagyobb összeget — nyolc és fél milliárdot — nyug­ellátásra fordították. Ha ösz- szehasonlítjuk a kifizetést az 1990. évivel, látható, hogy több mint hárommilliárd a nö­vekedés. A somogyiak gyógyító megelőző ellátására, gyógy­szertámogatására csaknem egymilliárdot költöttek. Sárdi Gyula igazgató szerint 1991 nemcsak a magyar tár­sadalombiztosítás centenári­uma volt, hanem a tb gyöke­res átalakításának éve is. Sok biztosított előnyösebb hely­zetbe került az új intézkedé­sek megszüntetése révén. Nem véletlen, hogy a nyug­ellátásra fordítják a legtöbb pénzt Somogybán, hiszen a leginkább elöregedett megye. Tavaly már 94 100 nyugdíjast tartottak nyilván, 3600-al töb­bet, mint 1990-ben. Arányuk a megye lakosságához viszo­nyítva 27, 5 százalékos. Ez 1,6 százalékkal több, mint az országos átlag. Új volt tavaly az öregségi teljes és résznyugdíj intézmé­nyének bevezetése, az özve­gyi nyugdíjra való jogosultság rendezése. Az Alkotmánybí­róság döntése értelmében be­számítják a csendőrségi szol­gálati időt a nyugdíjba, s felol­dották az 1929. január 1 -je előtti szolgálati idő beszámí­tásának tilalmát is. Érdekes, hogy tavaly 807-en kértek korengedmé­nyes nyugdíjat, míg egy évvel korábban csak 529-en. Száz- öten igényeltek előnyugdíjat. 1991. január elseje óta a megyei igazgatóság finanszí­rozza a gyógyszerköltséget. Erre több mint 925 millió forin­tot fordítottak tavaly, a gyó­gyító megelőző ellátásra pe­dig 384 milliót. Érdekes adat, hogy havonta átlagosan 44 700-an részesültek családi pótlékban és szociális támo­gatásban. Lajos Géza Indiánok jogai Münchenben most jelent meg Harvey Arden és Steve Wall A föld őrzői című könyve, amely találkozásokról szól az észak-amerikai indiánokkal. Oren Lyons, a hat indián iro­kéz törzs szóvivője az embe­rek felelősségéről így gondol­kodik: „Feladatunk arról gon­doskodni, hogy az utánunk következők, a még meg nem született nemzedékek olyan világot találjanak, amely nem rosszabb — sőt lehetőleg jobb — a mienknél”. Az indiánok a Rio de Janeiro-i környezetvé­delmi csúcskonferencián erő­teljesen követelik jogukat az élethez és azt, hogy a termé­szetes létfeltételeket az em­beriség őrizze meg. Riasztott a denevér Feltehetően nyugvóhelyet keresett magának a brémai Kunsthalléban egy denevér, és beindította a riasztórend­szert. A helyszínre érkező rendőrök tűvé tették az épüle­tet műkincstolvajt keresve, míg végül ráakadtak a „tet­tesre”, amint békésen csim­paszkodott az egyik festmény keretén. Jön a Foodapest’92 Bár végleges döntés még nem született a Földművelés- ügyi Minisztériumban, de az állami támogatások megszű­nésével és a specializálódott kiállításokra való igény előre­törésével biztosnak látszik, hogy a közkedvelt OMÉK, az eleinte évente, majd ötéven­ként megrendezett mezőgaz­dasági és élelmiszeripari kiállí­tás megszűnik. Helyét két szakkiállítás ve­szi át, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépeket felvo­nultató Agro+Machexpo, va­lamint az élelmiszereket be­mutató Foodapest. A sort a november 25-29 között meg­rendezendő Foodapest’92 nyitja, amely Európa világ- színvonalon megrendezett élelmiszeripari szakkiállítása és szakmai fóruma lesz 12 000 négyzetméteren. Az ed­dig bejelentkezett 180 külföldi kiállító közül mind az öt konti­nens képviselteti magát. A szakmai fórumokat, kon­ferenciákat és tudományos tanácskozásokat biokultúra napok, valamint Vin Agora né­ven nemzetközi borverseny, borkaleidoszkóp és a borren­dek felvonulása teszi teljessé. A várhatóan nagy érdeklő­désre számot tartó kiállítás a nagyközönség számára mindössze két napon át tart nyitva. P. C. Tűzvédelmi kiállítás Tabon Az elmúlt négy évben So­mogybán több mint 1500 tűz keletkezett, s a kár megha­ladta a 180 millió forintot... Hogy a tragédia elkerülhető legyen, a megyei tűzoltópa­rancsnokság fotókkal és raj­zokkal illusztrált vándorkiállí­táson hívja föl a lakosság fi­gyelmét a leggyakrabban elő­forduló tűzesetekre. A' tanul­ságos példákat bemutató so­rozat hasznos tanácsokat is ad a tűz megelőzése érdeké­ben. Tabon a művelődési központ előterében a kiállítás június 12-ig tekinthető meg. K. J. JUSTITIA ELETVESZELYES „Gondjainkat az utca embere is láthatja” — Mi újság, elnök úr? — kérdeztük dr. Ujkéry Csabát, a Somogy Megyei Bíróság 1991. december 1-jén megbízott, majd kinevezett elnökét. — Féléves „elnöki múltja” után hogy látja a bíróság helyzetét, milyen az új bíró­sági szervezet Somogybán a szervezeti törvény módo­sítását követően? — Az első kérdésére csak annyit válaszolnék: voltam már jobban is! Komolyra for­dítva a szót: ez a félév nagyon tanulságos volt, ám nem értek "különösebb meglepetések. Ugyanis valóban megrefor­málták a törvények a bírói szervezetet, de a bíróságok funkciója, szerepe nem válto­zott; a követelmények ugyan­azok maradtak, mint koráb­ban, csak egy kicsit más kere­tek között. — Mit jelentenek ezek a „kicsit más keretek”? — Elég sokat! A gondjainkat az utca egyszerű embere is láthatja, ha elmegy a megyei bíróság épülete előtt és felte­kint a tetőre, a párkányra. Kö­telességemnek érzem tájé­koztatni a lakosságot, hogy er­ről nem tehetünk, mi „csupán” szenvedő alanyai vagyunk ennek a felújítási cécónak. Ezt az épületet 1902-ben építették két év alatt, az 1985-ben kez­dődött felújítás pedig több mint öt évig tartott(l). Ez idő alatt embertelen körülmények között dolgoztunk, én például hatszor költöztem. Ám elvisel­tük, mert úgy gondoltuk: ha kész lesz, jó lesz. Kész lett... Az állványokat lebontották, majd újra visszaépítették, mert kiderült, hogy a Justi­tia-szobor életveszélyes. Az­tán lebontják a „Justitia-áll- ványzatot” és elkezd rohadni a tető, amelynek a helyreállítása több mint 10 millió forintba ke­rül majd. A Sáév, illetve a jog­utód Bázis olyan pocsék mun­kát végzett, hogy beáznak a felső szobák, leszakad a pár- kányzat. A kivitelezőn kívül hi­bás a műszaki átvevő is! — Ki ellenőrizte annak idején a munka minőségét? — A felújítást az Igazság­ügyi Minisztérium illetékes főosztályának szakemberei menedzselték. Ők voltak a megrendelők, a lebonyolítók és a műszaki átvevők is. — Milyen következmé­nyekkel jár ez a „pocsék” munka? — Amikor ezek a sorozatos hibák kiderültek, szakértői vé­leményt készíttettünk, de ki­nek „nyújtsuk be”? A Sáév megszűnt, a Bázist felszámol­ták. Nem csoda, hogy ez az ország odajutott, ahol van... — A szervezetről... — Igen: az igazságügyi mi­niszter úr által kiírt pályázat eredményes volt Somogybán. A megyei bíróság elnökhelyet­tese dr. Jordanics József, a büntető kollégium vezetője dr. Szollár Pál lett, a polgári kol­légium élére dr. Sebestény Tamás került, a gazdasági kol­légiumot dr. Vida Dániel ve­zeti. Nagyon fontosnak tar­tom, hogy fél év után van el­nökhelyettes és megvannak a szakterületek felelős vezetői. Ugyanis valami olyan újat kezdünk, ahol nincs előttünk út, az ösvényt nekünk kell ki­taposni. Természetesen to­vábbra is azért dolgozunk, ha egy állampolgár az igazát ke­resi, a lehető legoptimálisab­ban segítsük ebben. (Tamási) Új helyen a kárpótlási hivatal Az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal június 1-jétől új helyre költözött. Budapesten a Kecskemét utca 10-12. szám alatt kulturált körülmények között intézik az ügyfelek ügyes-ba­jos dolgait. A Marcali és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1992. július 1. napjától bérleti üzemeltetéssel, hároméves időtartamra meghirdeti az alábbi egységeit: 3. Sz. Finom Falatok, 19. Sz. Italbolt, Baglas, kisétterem, Marcali Somogyszentpál Marcali A versenytárgyalás 1992. június 17-én 10 órakor az ÁFÉSZ központi irodájában lesz. A nevezési díj 5000 forint. A pályázat benyújtásának határideje: 1992. június 15. Bővebb felvilágosítást a szövetkezet főkönyvelője ad. Telefon: 85/11-045 (217402) /VESZ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom