Somogyi Hírlap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-10 / 136. szám
1992. június 10., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A MEGYEI KÖZGYŰLÉS NAPIRENDJÉN Húszmilliót kap a kórház r (Folytatás az 1. oldalról) Az érintett 11 somogyi település polgármesterei közül is csak három volt hajlandó korábban kifejteni ezzel kapcsolatos álláspontját, ami valószínű érdektelenséget tükröz. A képviselők egy része támogatta, a másik része elvetette az építésbe való bekapcsolódást. A döntés után dr. Gyenesei István a megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta: az elutasítás nem jelent autópálya-elle- nességet, a térség települései lehetőségeikhez mérten bekapcsolódhatnak az autópálya megépítésébe. Az idei megyei költségvetés időarányos teljesítésével és pótigényekkel kapcsolatos napirend feletti vita a vészharang kongatásá- val kezdődött. A felszólalásokból az tükröződött, hogy a költségvetés megbillent. Volt, aki megfogalmazta a vitában: gondot okoz, ha nyakra-főre kielégítik a különféle igényeket. A közgyűlés elvetette, hogy később egy átfogó csomagtervet tárgyaljanak meg és fogadjanak el. Dr. Gyenesei István lapunk kérdésére válaszolva határozottan cáfolta, hogy megbillent volna a költségvetés, emlékeztetve arra a korábbi megállapításra, miszerint a megvalósítás kötéltánc lesz. Hosszú vita után a közgyűlés a benyújtott igények nagy részét kielégítette. Húszmillió forintot kap a megyei kórház beruházásra és felújításra, járművek cseréjére, 3 millió 488 ezret a drávatamási szociális otthon, 500 ezret a barcsi egészségügyi gyermekotthon, 1 millió 534 ezret a barcsi Erdészeti Szakközépiskola, 888 ezret a Somogy Megyei Művelődési Központ, 500 ezret a közigazgatási könyvtár. A marcali városi tanács által kibocsátót kötvényre 24,5 milliót biztosítanak, mivel vállalták a visszafizetést. Négymilló forintot szavaztak meg közmű- fejlesztési díjak fedezetére. A megye átvállalja azokat a kamatterheket, amelyeket a településeknek a felvett OTP hitelek után kellene fizetni. A megyei közgyűlés elnökét felhatalmazták, hogy szükség esetén ötmillió forint erejéig hitelt vehet fel. Sz. N. Privatizációs konferencia Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) Először Both János, az AVÜ előprivatizációs program- igazgatója a decentralizált privatizációs programról tartott előadást, Nahlik Gábor, a Magyar Televízió alelnöke a távoktatás szerepéről beszélt, végül Pintér Zsolt, a Manager Contact ügyvezetője a vezetőkiválasztás szerepét elemezte. Az önprivatizáció első üteme — amelyben azok a cégek vehettek részt, ahol 300 milliónál nem nagyobb a könyv szerinti érték, és- az éves árbevétel, valamint maximum 300 dolgozóval működik — 1993. március 31 -én ér véget, a második ütem pedig e hónap végén kezdődik. Itt már középnagyságú vállalatok is részt vehetnek. A vagyon és az árbevétel maximuma 1 milliárd forint, és a dolgozói létszám 1000 fő. Itt már — ellentétben az első ütemmel — a dolgozóknak nincs elővásárlási joguk, van viszont Jimit-ár, amely alatt csak ÁVÜ-enge- déllyel lehet eladni. A szerződéseket a tanácsadó cégekkel idén december 31-ig kell megkötni, a privatizáció befejezési határideje pedig 1993 decembere. Ezekkel az alap- információkkal természetesen a teremben ülők tisztában voltak, így kérdések nem is igen merültek fel. A program ma Barcson folytatódik, ahol a délelőtti plenáris ülés után bemutatják a Vállalkozói Központ Alapítvány üzleti tervének három fő projektjét is. V. o. A kék füzet Valahogy nem érzek leküzdhetetlen vágyat, hogy különböző intézmények önmagukról szóló brossúráiról recenziót írjak. Amikor a napokban kezembe került egy kék füzet, mégis azt gondoltam, megjelenését szóvá kell tenni. Szóvá kell tenni azért, mert a napi szerkesztés menetrendjébe rendszerint befut a fekete szenzáció: rablás, betörés, figyelmetlen közlekedés miatt megesett súlyos, gyakran halálos közlekedési baleset. Senki ne gondolja, hogy a szerkesztő ezzel szeretné feldobni a lapot, sokszor az eset súlyossága miatt mégis a hírek élére kívánkozik. „Somogy bűnügyi szempontból, az ország többi megyéjéhez viszonyítva, a tízezer lakosra számított bűnözési adatok alapján a rangos ötödik helyet foglalja el’’ — olvasom — az Együtt, egymásért című megyei rendőrségi kiadvány bevezetőjében. Köszönjük szépen ezt az inkább idézőjelbe illő „rangot”, beérnénk alacsonyabb fokozattal is... Mégis, ha ez van, akkor ezzel kell számot vetni. A baj nem kicsi, ha a megyei rendőrkapitányság bűnmegelőzési alosztálya immár kiadványban is közzé teszi. Némi gyanúperrel vettem kézbe: már megint arra bíztatnak, hogy önként (ha nem is dalolva) állampolgárként magunk legyünk saját védelmünkre? Én ugyanis adófizető állampolgárként jobb szeretem, ha mindezt a rendőrség teszi, törvény szerint. A kék füzet viszont nem erről szól. Sokéves tapasztalat birtokában leírják, hogy melyek a kiemelt vagyon elleni bűncselekmények és megelőzésükre mit tanácsos tenni. Megtudhatjuk, hogy mi a besurranásos lopás és a trükkös lopások közötti különbség. Azután leírják azt is, mit tehetünk a balesetek megelőzéséért, milyen teendőkkel jár a külföldiek Magyarországon tartózkodása, hogyan intézik a kivándorlási ügyeket és a külföldön élő magyar állampolgárok miként térhetnek haza. Sőt azt is, hol, mikor várják az ügyfeleket. Szóval a rendőrség — igen jó értelemben véve — ajánlja magát. Ezért a kék füzetet én is ajánlom szíves figyelmükbe. Tröszt Tibor Az átalakulás gondjai — a szövetkezetek holnapja (Folytatás az 1. oldalról) A szervezeti változás tipikus eseteit ismertetve szólt Horváth Gábor a társasággá alakulásról. Ez az egyetlen olyan lehetőség, amelybe kívülről nem lehet beavatkozni. A főtitkár megállapította: a szövetkezeti vagyon, összetétele alapján, a legszerencsétlenebb vagyon a világon. Működőképességéhez ugyanis kellő mennyiségű mozgó tőke (lenne) szükséges... Szólt a vagyonértékelésről, a szervezeti változások végrehajtásáról. Előadása után a szövetkezetek vezető szakemberei a még mindig nem kellőképp tisztázott kérdésekben kérték ki a vezetők véleményét. Dr. Filipsz László, a MOSZ titkárságvezetője az árverések technikai lefolytatását, illetve a szervezeti átalakulás során alkalmazható va- gyoncsoportosítást és a megosztás formáit ismertette. Maár András, a Földművelésügyi Minisztérium osztály- vezetője igyekezett átfogó képet adni a mezőgazdasági termelés feltételrendszeréről. A megjelentek ugyan gazdagabbak lettek egynémely tapasztalattal, de a legégetőbb gondjukra tegnap sem kaphattak kielégítő választ. Ugyanis senki sem tudta megmondani: van-e, lesz-e jövedelemteremtő képesség? Mészáros Tamás Egymillió forintos költséggel új elektronikus berendezéssel egészítették ki a grammnyi pontossággal mérő töltőgépeket a Somogy Megyei Gabonaforgaimi és Malomipari Vállalat kaposvári nagymalmában. Fotó: Gyertyás László Méltatlanul a mozgalomhoz Cserkészpénzek — zsebből Megszüntették a szervezetet, hogy ne kelljen elszámolni? (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Cserkészszövetség Somogy Megyei Szervezetének 1991. november 29-i vezetőségválasztó közgyűlésén Vörös István, a szervezet gazdasági vezetője beszámolt a szervezet addigi pénzügyi és gazdasági tevékenységéről, az alapszabályban foglaltak, illetve a pénzügyi előírások megszegéséről. Vizsgálat indult Kérte a megválasztott új számvizsgáló és ellenőrző bizottságot, hogy átfogóan vizsgálja meg a szervezet pénzügyi és gazdasági tevékenységét. Élénk és személyeskedéstől sem mentes vita után a közgyűlés a vizsgálat indítása mellett döntött. És megkezdődött az időhúzás. Végül is Ódor Béla, a szervezet ügyvezető elnöke — ha hiányosan is, de — átadta a bizottság elnökének az anyagokat. A bizottság 1991. január 18-án kezdte meg a vizsgálatot. Hamarosan kiderült, hogy a szervezetnek nincsen szabályos pénztárkönyve, nincs tételes könyvelés, nincsenek kiadási és bevételi bizonylatok sem. A számlákról — ha vannak egyáltalán — hiányzik a kifizetési jogosultság engedélyezése. A pénztáros — gazdasági felelős — nincs aláíróként bejelentve a számlavezető OTP-nél. Ezért minden pénzfelvételről csak utólag értesülhetett. Még annak idején a Somogy Megyei Tanács 105 ezer forintos támogatást utalt ki a fiatal cserkészek támogatására. Amikor a pénz egy részét felvették, akkor a szervezet még be sem volt jegyezve. Hiányzott az ellenőrzés A pénzzel szabadon gazdálkodtak, a kiadásokat zsebből fizették. A számvizsgáló bizottság a legutóbbi időig nem tartott ellenőrzést. A számvizsgáló bizottság és az öregcserkészek megyei baráti körének elnöke kezdeményezte, hogy a társadalmi szervezetek részére előírt törvények és rendelkezések alapján végezzék el a könyvelést. Ezt azonban nem tudták megvalósítani. , Földi Géza, a számvizsgáló bizottság elnöke azt is elmondta, hogy Forster Gyula, a szervezet elnöke és Ódor Béla ügyvezető elnök a rendszeresen megismételt szóbeli és írásbeli kérésre sem biztosította a pénztári bizonylatokat. A nevezettek ismerték a feltárt hiányosságokat, tehát nem véletlen, hogy Forster Gyula önhatalmúlag megszüntette a számvizsgáló bizottságot. De ez nem volt elég. Ódor Béla, a Somogy Megyei Bíróságnál kérte a szervezet törlését. Ez meg is történt. Illetéktelen szervezetek Ám voltak, akik nem nyugodtak bele a kibúvóba. A fellebbezésre a főügyészség a törlést érvénytelenítette. Mindezek a lépések csak azt a célt szolgálták, hogy ne derüljenek ki a hiányosságok és a szabálytalanságok. Földi Géza kérte a Magyar Cserkészszövetség főtitkárát, valamint a pécsi VI. kerület intéző bizottságát, hogy segítsen az ügy vizsgálatában és befejezésében. Az írásos válaszból kiderült: mind a két szervezet illetéktelen, mert a Magyar Cserkészszövetség Somogy Megyei Szervezete sem az alapszabály szerint, sem pedig szervezetileg nem tartozik (és nem is tartozott) a szövetség kötelékébe. Attól függetlenül, hogy a szervezetet a bíróság bejegyezte. A cserkészet jó hírét rontó gyanúsítgatások és manipulációk lehetetlenné teszik a szervezet működését. Ezért a vizsgálatot be kell fejezni és ennek eredményéről a közgyűlésen be kell számolni — mondta Földi Géza. Lengyel János Füszért-nyugdíjasok Bensőséges ünnepség keretei közt búcsúztatta el tegnap délelőtt tizenkét dolgozóját Dévényi Zoltán a Balaton Füszért Rt vezérigazgatója nyugdíjba vonulásuk alkalmából. Vörös István főosztályvezetőnek, és Bodnár Károlynak a barcsi raktárház igazgatójának munkásságuk elismeréseképpen alkotói díjat adományozott. A többi nyugdíjba vonulónak pedig vezérigazgatói dicséretet, pénzjutalmat és ajándékot nyújtott át. Népművészeti kiállítás Fonyódon Rendhagyó népművészeti kiállítás várja az érdeklődőket a fonyódi művelődési házban. A kiállítók három generációt képviselnek, ugyanis Dénes Sarolta és férje dr. Vargha Géza nagyszülők alkotásai mellett fiúk, menyük és két unokájuk is bemutatkozik. Valamennyien kedvtelésből készítik a festett és fafaragásos képeket, népművészeti babákat. A kiállítás 19-ig látogatható. A MAGYAR OLIMPIAI CSAPAT HIVATALOS BANKJA OTP Bank, mint mindig (216245) ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK Rt. IőId BANK
