Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-07 / 107. szám

1992. május 7., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Humánpolitikai konferencia Siófokon Emberarcú társadalom és piacgazdaság Für Lajos: A termelőképességet fel kell szabadítani — Kiss Gyula: Szörnyű hiba volna a nyugdíjkorhatár felemelése — Kupa Mihály: A leggyorsabban megtérülő tőke az ember munkaereje (Folytatás az 1. oldalról) Az Antall József miniszter- elnököt helyettesítő Für Lajos honvédelmi miniszter megnyi­tójában arról beszélt: hazánk viszonylagos előnyre tett szert a környező országokhoz ké­pest. Ezt a viszonylagos előnyt, most előnnyé kell stabi­lizálni. A fejlődés azonban el­képzelhetetlen az emberi munkaerő nélkül; ennek te­remtőképességét fel kell sza­badítani. Építeni szükséges a szakmunkás értelmére, a két­kezi munkások verejtékére. — Amikor a kormány kidol­gozta programját és a szociá­lis piacgazdaság kialakítását, illetve az infláció kézbentartá­sát jelölte meg elsődleges fel­adatául, a folyamatok negatív kísérőjelenségeként számolt a munkanélküliség létrejöttével — mondta dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter. — A fog­lalkoztatáspolitika alappillérét az egy esztendeje elfogadott törvény adja, amely megte­remtette a kereteket, amelytől a rendszer áttekinthető és ki­számítható lett. Azonos elv alapján működő munkaerőpi­aci intézményrendszert telepí­tettünk vidékre; helyben dönt­hetnek arról, hogy a pénz rá­juk eső részét közcélú mun­kahelyek teremtésre, szociális támogatásra vagy például át­képzésre fordítják-e. Tavaly 110 ezer ember amiatt nem vált munkanélkülivé, mert a recesszió közepette is sikerült korrigálni a folyamatokat. Bár a szolidaritási alap főként a Für Lajos befizetések hanyagsága miatt nagy problémákkal küzködik, a 480 ezer munkanélkülinek nem kell aggódnia; a költség- vetés garanciát vállal, hogy nem maradnak támogatás nélkül. A miniszter néhány észrevételt tett, mint lehetne enyhíteni a problémán: a pri­vatizációs bevételek bizonyos százalékát a munkanélküliség kezelésére kellene fordítani, hiszen az új tulajdonosok legtöbbje elbocsátásokkal kezdi tevékenységét. Reorga­nizálni lehetne a mezőgaz­daságot, növelni a közép- és felsőfokú iskolát vég­zettek számát. Taps kísérte kijelentését, mely szerint „szörnyű nagy hibának bizo­nyulna, ha a jelenlegi gazda­sági és egészségügyi helyzet­Kiss Gyula ben felemelnék a nyugdíjkor­határt”. — Magyarország sikerre van ítélve — vélekedett dr. Kupa Mihály pénzügyminisz­ter. — Igaz, ezért kétszer any- nyit kell dolgoznunk, mint má­soknak, de átléphetünk majd egy jobb polgári világba. Az embert nem lehet beprogra­mozni, beolajozni, neki világ­nézete, szociális érzékeny­sége van. De meg kell tanítani dolgozni, mégpedig pontosan, precízen. A leggyorsabban megtérülő tőke az ember munkaereje, ezért óvja, neveli a társadalom és megpróbálja kivédeni a piac kedvezőtlen hatásait. A mechanizmusban azonban szükség van ember­tartalékra, melyet időnként új képességekkel, másfajta tu­Kupa Mihály (Fotó: Gyertyás László) dással kell felvértezni. Csak az adóságunk és az emberi munkaerőnk sok. A jól képzett szakembergárda azonban ma is szűkös, miként a tőke, a föld és az élenjáró technika. A résztvevők tudják: az em­beri erőforrások jobb kihasz­nálása messzemenőkig meg­határozhatja a magyar jövőt, ezért olyan szakembereknek kell vezetniük, akik jó irányba terelik ezt a szinte mérhetetlen energiát. Ezért a mai napon előadásokat hallgatnak, illetve szekcióüléseken vesznek részt, hogy válságkezelési, il­letve sikertechnikákat lesse­nek el egymástól, s kicseréljék véleményüket a humánpoliti­káról, annak feltételrendszeré­ről. Czene Attila DÖNTÖTTEK AII, VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰRŐL A fesztiváliroda a városi művelődési központban Kaposvár megyei jogú vá­ros közgyűlésén kedden lap­zárta után született döntés ar­ról, hogy az Együd Árpád Vá­rosi Művelődési Központ veszi át a fesztivál- és rendezvényi­rodát. A döntést hosszas va­júdás előzte meg. Ugyanis két elképzelés került a testület elé. Volt olyan tervezet, amely — számba véve a megyei közgyűlés szándékát a közös fenntartásra — a fesztivál- és rendezvényiroda önálló in­tézményként való működteté­sét helyeselte, a másik racio­nalizált. Az éles vitában az is kiderült, hogy amikor elfogytak az érvek, nyílt politikái harc került előtérbe. Az egyik kép­viselő lefideszezte azokat a képviselőtársait, akik a máso­dik variáns mellett fejtették ki a véleményüket. Nyilván, hogy a mérgesedő vita „házon be­lül” maradjon, zárt ülésen tör­tént meg a szavazás. Az estébe nyúlt napirend után a közgyűlés a Kaposvá­ron felállítandó II. világhábo­rús szobortervekről tárgyalt. Amilyen hosszan időztek egy-egy napirendnél délelőtt, olyan gyorsan peregtek az események szürkület után. Azt vártuk mégis, hogy mara­toni vita alakul ki arról, hogy a három szoborterv közül — megvalósulva — melyik dí­szítse Kaposvárt, melyik fejezi ki legjobban az áldozatok iránti kegyeletet. Még a zárt ülésre is gondol­hattunk a korábbi napirend példája nyomán, ám néhány perc alatt megszületett a dön­tés: Fusz György szobortervét valósítja meg a város a Jókai ligetben. A város erre az évre másfél millió forintot szavazott meg a szobor elkészítésének meg­kezdéséhez, jövőre újabb másfél milliót áldoz érte. Bors István Golgota című pályamunkáját majd akkor ál­lítja föl a város a Hangár-dombon, ha lesz rá pénze — javasolta Szabados Péter polgármester, és ezt is elfogadta a testület. Horányi Barna Ötszáz lakás eladását tervezik (Tudósítónktól) A siófoki képviselő-testület úgy döntött, hogy megkísérli majdnem 500 — önkormány­zati tulajdonban levő — lakás eladását, mert a bérlők na­gyobb része szeretne tulajdo­nossá válni. Az önkormány­zatnak pedig szüksége van a bevételre. Az értékesítés fő szempont­jait már meghatározták, a részletes feltételeket — való­színűleg júniusi ülésükön — önkormányzati rendeletben szabályozzák. Addig nem ad­nak el sem lakást, sem ga­rázst. A majd 500 új lakástu­lajdonos két lehetőség közt választhat: megveszi főbérleti lakását a jelenlegi forgalmi ér­ték 35 százalékáért egy ösz- szegben vagy részletre, de akkor a forgalmi érték felét kell megfizetni: a szerződéskötés­kor a vételár 20 százaléka egy összegben esedékes. Az értékesítés fő elveit most különböző fórumokon ismerte­tik. Ha az önkormányzati tulaj­donban levő garázsokat érté­kesítik, azokat csak készpén­zért lehet megvenni. MEG EGYSZER A HÚSKOMBINÁT KÓTYAVETYÉJÉRŐL A károkat nem a végrehajtó okozza Három hete adtunk hírt a Kaposvári Húskombinát ellen lefolytatott végrehajtó árverési eljárásról. Mint akkor írtuk: a kéthelyi termelőszövetkezet peres úton érvényesítette kö­vetelését a húskombináttal szemben. így „javára” 13 millió forint értékre szóló foglalás, bírói végrehajtás és árverési hirdetmény birtokában került sor az eseményre. A Kapos­vári Húskombinát 90 napot meghaladó fizetésképtelen­sége miatt március 24-én kérte a csődeljárás lefolytatá­sát. A csődeljárás cégköz­lönybeli kihirdetése (amely ol­talmat adott volna a végrehaj­tás alól) április 14-ig nem je­lent meg. Az akkori intézke­désről dr. Sebestény Tamás tanácsvezető bíró tájékozta­tott. — A végrehajtási eljárás a végrehajtási törvény szigorú szabályai alapján folyik. Az árverés azonban nem mindig zárul kedvező eredménnyel. Elmondta azt is, hogy feb­ruár 13-án a húskombinát dol­gozója, Magyar Lászlóné át­vette az ingófoglalási jegyző­könyveket, majd egy másik dolgozó március 23-án az ár­verési hirdetményt is. A válla­lat az okmányok kézhez vé­tele után nem tett észrevételt az azokban foglaltakra. Nem közölték a világbanki hitelre vonatkozó reményüket sem. A foglalás feloldására pert nem indítottak, ily módon a végre­hajtó nem tehetett mást, le­folytatta az árverést. Jogsza­bály teszi lehetővé a minimum harmadáron való értékesítést is, hiszen becsérték alatt ak­kor lehet értékesíteni, ha az árverési vevők nem ajánlanak fel többet. Dr. Sebestény Ta­más megjegyezte, hogy az ár­verésen voltak olyan tételek is, amelyek a becsérték felett keltek el. Az elmondottakból kiderült: február 13-tól szá­mítva lett volna idő a végrehaj­tási törvény tanulmányozá­sára. Ha kellő időben lépnek, elkerülhető lett volna a „kótya- vetyének” minősített jogszerű eljárás. — A végrehajtás a hitelezők érdekeit is szolgálja, nemcsak az adósok érdekeit védi. A tar­tozások jóval a végrehajtási el­járás megkezdése előtt kelet­keztek, így az adóst a végre­hajtás során érő károkért a végrehajtó nem hibáztatható. M. T. AUGUSZTUSBAN NYIT A CIPŐÜZEM Százhúsz nágocsi munkát kap Nágocs két évvel ezelőtt még Ziccsel és Miklósival együtt közös községi tanácsi rendszerben működött. A múlt év közepétől azonban egyedül maradt. Az egykori székhelyközség képviselő-testülete a múlt év­ben csaknem 93 millió forint­ból gazdálkodott. Kiadásaik nem sokkal haladták meg a 90 milliót, így 2,5 milliós pénzma­radvány keletkezett. Á telepü­lés önkormányzata tavaly részben saját forrásból, illetve pályázattal — az Állami Fej­lesztési Intézetnél nyert pén­zen — 1,2 millió forint értékű részvényt jegyzett a Balatel Rt-nél. Az 1990-ben kezdődött andocs-nágocs-zicsi össze­kötő út építése tavaly befeje­ződött. A 48 milliós beruházásban (még mint községi közös ta­nács) 8,7 millió forinttal vettek részt. Ugyancsak pályázaton nyert pénzen (12,5 millió) szi­lárd burkolatot kapott a köz­ség valamennyi utcája, kivéve az Ady Endre utcát. A látvá­nyos eredményeken túl azon­ban az önkormányzat pénz­tárcájából csak a kötelezően előírt feladatokra futotta. A község idei terveit Hor­váth Tünde jegyző ismertette. A költségvetés 29,8 millió fo­rint bevétellel, illetve ennyi ki­adással számol. Ebből az ál­lami támogatás 10 millió. Ter­vezik 9,6 millió forint hitel fel­vételét is. Az önkormányzati kiadások meghaladják majd a 11, az általános iskoláé pedig a 12 millió forintot, így szinte csak a működés feltételeihez elegendő a pénz. Az idén lekövezik az Ady Endre utcát, aztán szilárdhul- ladék-lerakóhelyet alakítanak ki. Erre pályázat révén sze­reznek pénzt. Az olasz-ma­gyar vegyesvállalat cipő­üzeme várhatóan augusztus­ban kezd, s 120 embernek ad munkát. Éhhez az Állami Fej­lesztési Intézettől pályázat út­ján 6,5 millió forintot nyertek, a megyei munkaügyi központ nyolcmillióval támogatta a be­ruházást. A művelődési ház (faluház) 1,2 millióval gazdál­kodhat, könyvtári célokra 116, sportcélokra pedig 200 ezer forint áll rendelkezésre. Az önkormányzat szociális étkez­tetésre és segélyezésre több mint egymillió forintot szán. (Krutek) Nemzetközi elismerés a tenyésztési eredményekért Április utolsó hetén rendez­ték meg a Dél-afrikai Köztár­saság fővárosában, Fokvá­rosban a herefordtenyésztők 11. világkonferenciáját. Ezzel egyidőben tartották meg a 75. nemzetközi tenyésztői vásárt és kiállítást. A Magyar Here­fordtenyésztők Egyesületét a konferencia felvette rendes tagjai közé, így ismerve el ed­dig végzett szakmai munkáját. Dr. Márton Istvánt, az egye­sület ügyvezető igazgatóját kérdeztük a tapasztaltakról. — A hazai szövetség meg­alakulása óta tartottuk a kap­csolatot a világ legnagyobb hereford tenyésztőivel, így el­értük, hogy tagjelöltként sze­repeltünk az idei világkonfe­renciáig. Első napi bemutat­kozásunk után még aznap, több mint egyórás tanácsko­záson döntöttek a képviselők a rendes tagság odaítéléséről. — Kik támogatták leginkább Magyarország tagságát? — Főként az angolok, a fin­nek és a dél-afrikaiak. Az eu­rópai országok is jól ismerik szakmai munkánkat, hiszen a pár évvel ezelőtti kizárólagos importőr országból mára Eu­rópa legnagyobb tenyészál­lat-exportőre lettünk. A világ­ban a marhahúsfogyasztás nagymértékű csökkenése ta­pasztalható. Különösen azok­ban az országokban, ahol anyagi helyzetük miatt ez in­dokolatlan. A genetikai fejlesz­tés a továbbiakban arra irá­nyul, hogy a korszerű táplál­kozástudományi elképzelése­ket beillesszük a here- ford-marhatenyésztési prog­ramba. A szakmai előadások jórésze hasonló témakörökkel foglalkozott. — Mit profitálhat a világszö­vetségi tagságból a kaposvári székhelyű egyesület? — Teljes jogú tagságunk alapján ingyenesen hozzáju­tunk minden olyan szakmai in­formációhoz, amelyet a fajta tenyésztése, tartása, keres­kedelme során felhasználha­tunk munkánk jobbítására. Szerepelünk azokon a világlis­tákon, amelyek által még job­ban megismerhetik a magyar állattenyésztést és Kaposvárt, mint az állattenyésztési elmé­let és gyakorlat egyik hazai fel­legvárát. Mészáros Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom