Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-04 / 104. szám
4 1992. május 4., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG A kirakatokat is más szemmel nézik Menedzserek lesznek(?) FŐ TANTÁRGY A MARKETING — NEM HIÁNYOZHAT AZ OPTIMIZMUS A hajdani irodában padok, a falon tábla. A kaposvári SZÜV-székház egyik tanteremmé avanzsált helyiségében huszonöt — többnyire fiatal — munka nélkül maradt nő és férfi tanul. A katedránál dr. Töröcsik Mária, a T & Z Marketing Tanácsadó Kft ügyvezetője a marketingről magyaráz. A hallgatók szorgalmasan jegyzetelnek, és ha kell, visszakérdeznek. Valamennyi információra szükségük van, hiszen május végén vizsgáznak e tantárgyból. A középfokú-marketing menedzser munkatársak képzése februárban kezdődött a megyei munkaügyi központ finanszírozásával. A hagyományostól eltérő módon, egy önismereti tréninggel indult az ismerkedés. Biztos fogódzó A napi nyolc órában tanuló állástalanok egyik biztos fogódzója a valahova való tartozás érzése, tudata. A budapesti pszichológus sikerrel járt, hiszen közösség kovácso- lódott az eltérő végzettségű emberekből. Oldott a légkör közöttük, s a tantárgyakkal is könnyedebben ismerkednek. Marketinget, vállalati működést, piackutatatást, külkereskedelmi ismereteket tanulnak többek közt. A négyhónapos tanfolyam végére gépelni is tudnak majd, s a számítác- technika alapjaival szintén tisztában lesznek. Angolt vagy németet tanulnak, amelyet tovább folytatnak a kurzus befejeztével. — Viselkedéskultúrát is tanulnak — adja tudtomra dr. Töröcsik Mária, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem docense. — Ez még a felsőfokú végzettségűekre is ráfér. A tanfolyam tematikája a marketingre épül, hiszen ha az újsághirdetések között tallózunk, ilyen végzettségű emberekre van a leginkább szükség. Ügynököket, képviselőket keresnek a cégek, s a jelentkezők nem árt, ha tudnak gépírni, és az idegennyelv-is- meret is előny. Természetesen a kreativitás a nyitottság és a megfelelő kommunikációs képesség is fontos szempont. Ez vagy megvan, vagy hiányzik a hallgatókból, de mindenképpen fejleszthető. Amióta itt vagyok, olvasom a Somogyi Hírlapot is. Tudnom kell, milyen állásokat hirdetnek, s mi zajlik a gazdaságban. A problémákat a régióban látom. Úgy vélem — és ezzel nem egyedülálló a megye az országban —, itt sem élénk a gazdasági élet. Nincsenek olyan befektetések, amelyek szívesen foglalkoztatnának új szellemű munkatársakat. Somogybán a vállalkozási kultúra, és azon belül a piac megítélése, a tisztánlátás hiányzik; leginkább a régi gazdasági szférában. A túlélés egyetlen lehetősége pedig, ha piacban gondolkodunk. A stratégiai tervezést kellene erősíteni. Somogy előnyös helyzetben van, hiszen a Phare-program részese lehet, és az Alpok-Adria Munkaközösség is számos lehetőséget sejtet. „Sorstársak" A tanfolyam legalább 150 ezer forint egy személyre szabadpiaci áron — világosít fel, s elmondja azt is: a hallgatókat színházba, kiállításokra is elvitte, hiszen szellemi épülésükhöz hozzátartozik a kultúra. Esettanulmányokat dolgoznak fel a résztvevők, interjúkat készítenek a gyakorlás miatt. A tanárnő szerint nem is akárhogy. Kedveli a csoportot, amely tagjai között középiskolából kikerülő még „védett fészekben” élő fiatalok éppúgy vannak, mint többgyermekes családanyák vagy apák. Az álláskínálatokat mindegyikőjük böngészi. Emiatt sorstársak valamennyien... Ez a tanácsadó kft harmadik tanfolyama. Pécsett hirdettek egy felsőfokú marketing-menedzser munkatársi kurzust. Ezen zömmel műszaki végzettségűek vettek részt. Az ügyvezető szerint ők nagyon szeretnének dolgozni, így lesz majd a geodétából kereskedelmi ügynök, a mérnökből gombatenyésztő, a pedagógusból butikos. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ pedig a munkanélküliekből válogatja a cégekkel kapcsolatot tartó munkatársait. A három egyetemi tanárból álló T & Z Kaposváron is szeretne irodát nyitni. Magyarországon ugyanis csak ez a kft adhat marketing-menedzser munkatársi oklevelet iskola- rendszeren kívüli oktatási formában. Az oktatáson és a kutatáson kívül amolyan lelki befektetés is folyik itt, hiszen tanítványaik életét figyelemmel kísérik, nekik külön klub alakult, ahol tájékoztatják őket a különféle átképzési lehetőségekről. A kurzus valamennyi résztvevőjével váltottam néhány szót. Örömmel mondták: jól érzik itt magukat. (Némelyikük tovább is járna ide.) A kaposvári Szarka György egy éve munkanélküli. Mit vár a tanfolyamtól? Azt, hogy segíti észrevenni a lehetőségeket. Tájékozottságot ad számos területen, amely scsak javára válhat, ha sikerül terve. Vállalkozóként szeretné kenyerét keresni. A 21 éves Szüli mán né Hegedűs Anett bérelszámoló és kisvállalkozó is volt. Most munka nélkül maradva mondja: — Nem életcélom, hogy ilyen fiatalon főzzek, mossak és takarítsak csak. Nyelvből szeretnék megélni. Bálványos Zoltán tavaly nyáron kapta meg munkakönyvét. Autószerelő volt. Amikor értetlenül hallgatom, hogy egy ilyen „jó pénzes” szakmától miért kell váltani, felvilágosít: az Épfunál dolgozott és a szállítási kapacitás csökkent. Ezért bocsátották el. Maszekként pedig azért nem élne meg, mert nagy a konkurencia. Üzletkötőként szeretne elhelyezkedni, de keserűen megjegyzi: ott viszont a dekoratív hölgyeknek nagyobb az esélyük... ...és a haszon Jakabné Kaposvári Mária tizenhárom évig dolgozott népművelőként. Amióta ide jár, más szemmel olvassa az újságot, hallgatja a rádiót, s még a kirakatokat is másként szemléli. És úgy véli: ez a legnagyobb haszna a tanfolyamnak. Hogy mi lesz ezután? Még ő sem tudja. A csoportban vannak jó páran, akik nemigen hisznek abban, hogy a közeljövőben lesz munkahelyük. Noha tudják: az optimizmus nem hiányozhat egyetlen menedzserből sem... Lőrincz Sándor Május közepén nyitják meg az igali gyógyfürdőt. A terv szerint addigra végeznek az épületek felújításával és a terület- rendezést is befejezik. (Fotó: Kovács Tibor) Két telefontársaság A Microsystem és a Magyar Távközlési Vállalat képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá két telefontársaság létrehozásáról. Az egyik a Dunántúl nyugati részében, a másik a fővárosban alakul; s 20 ezer, illetve 60 ezer új telefon működtetését teszi lehetővé. Alfréd-díjak Átadták az Alfréd-díjakat a nemzetközi reklámkiállításán. Több iparművész kiállító kapott aranyérmet. A Privát Profit kecskeméti üzleti központja pedig először kapta meg Magyarországon az arany-díjat. Air Service Hat vidéki nagyvárost kötnek össze Budapesttel az Air Service belföldi légijáratai, így az ország legtávolabbi városai is elérhetőek 3 óra alatt. Mától már Kárpátaljára is indul gép. Barcsi bűnügyek (El)emelt nyugdíj, eltüntetett diófák Barcs a valutázás egykori somogyi fellegvárának számított, ma nyugodtabb hétköznapokat él. A nagy ABC mögötti „placcon” pénzváltókkal már nem találkozunk. Igaz, a vagyon elleni egyéb bűncselekmények száma itt is — csakúgy, mint másutt az országban — egyre emelkedik. Száz bűncselekményből hetvennek az elkövetője ismeretlen. Az első negyedévben az esetek 54 százalékában sikerült csak kiderítenünk a bűnelkövető kilétét. Egyre több a közintézmény elleni „támadás”, ez ellen a rendőrség az önkormányzattal karöltve próbál küzdeni. Nemrég egy tizenéves suhancok- ból álló galeri az I. Számú Általános Iskola tetőszerkezetét szakította fel, tépte szét vandál módon — azért, hogy bejussanak a jól fölszerelt nyelvi laborba... A barcsiak vagyonvédelmi pályázatot írtak ki, a megbízatást egy pécsi betéti társaság nyerte el. Remélik, hogy ezt követően csökken majd a köz- intézmények elleni vandál bűncselekmények száma. Valutázás ugyan már nincs, ám a határállomás közelsége miatt van munkájuk bőven a rendőröknek. Közúti igazoltatás során egy gépkocsi csomagtartójából 240 palack jóféle jugoszláv konyak került elő... A bűnözők egyre szemtelenebbek, nem tisztelnek semmit. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a közelmúltban történt eset: egy 89 éves darányi néni lakásán csöngettek; a jövevény azt állította, hogy szociális gondozó és az esetleges nyugdíjemelés ügyében érdeklődik. Elkérte az öreg hölgy nyugdíjszelvényeit, kifaggatta vagyonáról, s közben szorgalmasan jegyzetelt. A készpénz is szóba került, sőt közösen átszámolták a ruhásszekrény mélyén rejtegetett 20 ezer forintot... Az ál-”szociális gondozó” elment, a néni pedig csak jóval a látogatás után vette észre, hogy az összes pénzének nyoma veszett: nyugdíját az emelés helyett elemelték. Bennfentesek mondják: ha kis hazánkban ekkora üzlet marad a diófa-kereskedelem, akkor előbb-utóbb a védelmi listára kerül ez az értékes törzsű növény. A kivágott fa méteréért jó pénzt fizetnek külfö- dön, nem csoda hát, hogy sokan foglalkoznak a kivágásra „megérett” növények felvásárlásával, továbbadásával. A játszmában azonban egyre gyakoribbak az övön aluli ütések: egy helyi fakivágó banda először a kispeterdi temető diófáit szemelte ki, decemberben Rákospusztáról vitték el az „árut”, januárban pedig a patosfai szőlőhegy fáit ritkították meg, nem sokkal később a ladi legelő diófáit metszették ki — tőből — láncfűrésszel. Van, akiknek megélhetési forrása, másoknak „hobbija" a bűnözés. A fiatalklorú B. I. az általános iskola negyedik osztályát sem járta ki, viszont tehetséges bandavezérnek bizonyult. Tavaly augusztusban társaival egy somogyaracsi fészerből „elkötött” egy Simson kismotort; ezt alkatrészeire kapták szét, és elásták a kertben. Máshonnét hasznos apróságokat: zseblámpát, órát, egy pár gumicsizmát, és némi készpénzt vittek el. Szeptemberben egy Jawa motorra vetettek szemet, nem sokkal később pedig a szuloki erdőben egy zárt melegedőbódét szemléltek meg tüzetesebben. A „fogás” csupa értéktelennek tetsző dolog: derékszíj, egy pár kesztyű tetszett meg a fiúknak, és egy kis aprópénz... Tavaly szeptemberben a szuloki áfész boltjából „vételeztek” cigarettát, kolbászt és zsebszámológépeket. A leleplezés után megtalált gyűjteményben volt még Hus- quarna láncfűrész, törülköző, kávéspohár, cukorcsipesz, sőt trófeák is. B. Zs. NEMCSAK A BUDAPESTIEKÉ A VILÁG(KIÁLLÍTÁS) Az expo a térség világkiállítása lesz Kádár Béla: A jó elgondolások és tervek megvalósulnak A szakemberek véleménye szerint az expóért vívott csata korántsem zárult le a BIE közgyűlésén elhangzott „boldogító igen”-nel, a sikerért most, az előkészítés időszakában kell igazán megküzdeni. A világkiállítás arculatát és jellegét meghatározó egyik-másik kérdésben azonban az utóbbi időben mintha némi bibzony- talanság volna tapasztalható. Ilyen például az, hogy valójában mi is az expo vezérgondolata, központi témája. — A békés kommunikáció — mondta Kádár Béla, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok minisztere. — Egyértelmű ugyanis, hogy korunkban a társadalmi, műszaki és gazdasági élet egyik legfontosabb tényezője a kapcsolatteremtés és -építés. Meggyőződésem, hogy ennél szélesebb hatósugarú és aktuálisabb témát nem is választhattunk volna. Mert ez felöleli egyebek között az oktatást, a hírközlést, a telekommunikációt csakúgy, mint az elektronikus számítógépek terrénumát vagy a környezetvédelmet. Nem kétséges, hogy a nagy világcégeknek e roppant kiterjedt témakör kapcsán bőven lesz „mondanivalójuk”, azaz izgalmas és érdekes bemutatni valójuk. Sok újdonságra és különlegességre számíthatunk tehát, ami önmagában is biztosítéka a nagy látogatottságnak. Márpedig ha sok kiállítónk és sok látogatónk lesz, akkor a budapesti expo nemcsak erkölcsi, hanem talán anyagi haszonnal is jár majd — túl azokon az értékeken, amelyek a világkiállításra épül- nek-készülnek és természetesen itt maradnak, gazdagítják az országot. — Úgy tetszik, mióta egyértelmű, hogy Budapest a helyszín és Budapest a rendező, azóta városaink érdeklődése és lelkesedése mintha megcsappant volna. — Nagyon remélem, hogy nincs így. Ez a világkiállítás valójában a térség világkiállítása is. Hiszen tudunk arról, hogy, nemcsak Bécs, hanem például Pozsony, Belgrád, Ung- vár, Kassa, sőt még Prága és Kijev is számol a világkiállításról hozzájuk át- ránduló vendégsereggel. Akkor hát éppen a mi városaink nem készülnének az expóra? Minden esély megvan arra, hogy az érdekes, színvonalas programok telt házak előtt peregjenek. — A világ turistái adnak nálunk randevút egymásnak. — Ha ezek az emberek sok száz vagy ezer kilométert megtettek, akkor nyilván az ország minden érdekességére kíváncsiak. Csak egy példa: egészen biztos, hogy aki, mondjuk, a lovak, a lósport szerelmese, az úgy időzíti látogatását, hogy megnézhesse valamelyik nemzetközi lovasrendezvényünket. Aki az egyházi kincsekre kíváncsi vagy a népviseletek érdeklik, az nyilván fölkeresi azokat a programokat, ahol ezekben gyönyörködhet. Már most tucatjával sorolhatók azok az érdekes ötletek és rendezvények, amelyeket eddig tervbe vettek és ajánlottak régióink, városaink. — Merem remélni, hogy a jó elgondolások és tervek meg is valósulnak. Mert nagy szükség van a kiállítás „kerítésein” túl sorra kerülő rangos programokra, hiszen a turista valójában ezek révén kerül közelebbi ismeretségbe országunkkal, s válhat önkéntes propagandistájává hazánknak — fejezte be nyilatkozatát a miniszter. (-st-)
