Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-04 / 104. szám

1992. május 4., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A tó még nem halott, de már nem terhelhető MEDDIG RAGYOG A CSURGÓI NAPSUGÁR? A balatoniak várják a világkiállítást Észlelhetőek olyan törekvé­sek, amelyek a vidéket, így a Balatont is ki akarják rekesz- teni a világkiállítás előnyeiből — esetleg attól tartva, hogy ezáltal a fővárosnak kevesebb központi állami támogatás jut. Ezt az érzést felerősítik azok az egyre szaporodó kijelenté­sek, amelyek szerint a Balaton halott és ezért szerepe az 1996-os Expóban elhanya­golható. A régióban a tóhoz kötődő településeknek viszont alapvető érdekük, hogy bizo­nyítsák: e vidék lehetőségei a világkiállítás sikerét nagy mér­tékben elősegítheti. A világkiállítás nem csupán cél, és csodát sem várhatunk tőle, de hosszabb távú fejlesz­tési elképzelésekhez igazítva kedvező gazdasági folyama­tokat gerjeszthet. Az Expo megrendezése előbbre dátu- mozhatja azokat a beruházá­sokat, amelyek a fejlődés alapvető felvételeit képezik — megvalósításuk szükséges­sége a világkiállítástól függet­len. — A felkészülést növeli és összpontosítja az erőforráso­kat, s a térség belső tartaléka­inak feltárására és hasznosí­tására ösztönöz — vallja dr. Csaba Endre, a Balatoni Szö­vetség idegenforgalmi és gazdasági megbízottja előter­jesztésében, amelyet a tópart önkormányzatai egyhangúlag elfogadtak. Almádi polgármes­tere arra figyelmeztetett: az át­fogó tervezet elfogadása ön­mérsékletre int; elvégre nem rendezhető nyereséggel min­den településen ugyanazon a napon borverseny. A szövet­ség a Siófoki Gazdasági Ka­marát bízta meg a szervezés lebonyolításával — május 31-ig kell beküldeni a telepü­léseknek helyi elképzeléseiket egyeztetésre. Hogy milyen el­vek, célok alapján? A Balatont nem szabad to­vább terhelni. A világkiállítás fellendítője lehet e vidéknek, Lezárták a Több héten keresztül eresz­tették a vizet a Balatonból a Sió-csatornán át. A csatornán több hajót is átvontattak, a többi között egy dunai jégtö­rőt, amelynek nagyjavítását a füredi kikötőben azonnal meg de egy elhibázott elgondolá­son alapuló Expo a végét is je­lentheti a tónak és a térség idegenforgalmának. A fejlesz­tés egyik leglényegesebb szempontja, hogy a vállalko­zók érdekeit figyelembe véve a területfejlesztést összehan­golja a környezetvédelemmel. Siófokon csaknem 150 esz­tendeje indult az első gőzhajó, lassan 200. évfordulójához közeledik a keszthelyi Georgi- kon, Balatonfüreden 130 éves a Jachtegylet és 230. évfordu­lójához közeledik a „sava- nyó-víz” gyógyhatásának fel­ismerése stb. A Balaton mint Közép-Európa legnagyobb édesvízi tava például otthont adhatna a világ édesvízi tavai találkozójának — így (is) az Expo szerves részévé válhat­nak. Ebben a keretben megje­lenhetne hát a Balaton múltja, hagyományai, jelene, termé­szeti adottságai, kultúrája, néprajza, mezőgazdasága vagy akár gyógyidegenfor- galma. Nem elegendő azon­ban programot adni, megfe­lelő hátteret is biztosítani kell. Létesítmények sokasága szükséges — a hiányzók meg­teremtése érdekében hasznos lehet a vállalkozókat előnyben részesíteni: például kedvez­ményes földterülethez juttatni őket. A polgárok gazdagod­nak, munkahelyeket teremte­nek, gazdagodik a település is. A kormány a világkiállításra nem fog adni egy fillért sem. így a Balatoni Szövetség fel­adata marad, hogy a térség expo-elképzeléseit megfo­galmazza, céljait és igényeit az illetékes szervek előtt kép­viselje. Ahány település a par­ton, annyi gond. A vezetők kö­zött kisgazdák, szocialisták, szabaddemokraták, MDF- esek, függetlenek. A világkiál­lítás megrendezésének óhaja azonban közös bennük. Ám legyen. Czene Attila Sió-zsilipet is kezdték. Jött ezenkívül du­nai kaviccsal megrakott uszály is. Ezzel az uszállyal a későb­biekben a balatoni kikötők bő­vítéséhez, javításához szállí­tanak követ és más építő­anyagokat. Az alapító elnök pert ígér a vagyonnevesítés miatt Kissé viharos volt a csurgói Napsugár Ruházati Kisszö­vetkezet legutóbbi közgyű­lése. Fekete János elnöknek szólnia kellett olyan „aprósá­gokról” is, mint a belföldi ke­reslet visszaesése vagy arról, hogy az egyik legnagyobb megrendelőjük, a Magyar Honvédség tavaly rendszerte­lenül fizetett. (Tény, hogy a végszámlát kiegyenlítették.) Adósok azonban a hazai cé­gek közül többen is. Van, ame­lyiket meg sem lehet találni. Az Actim Kisszövetkezet 1989 óta hárommillió forinttal tarto­zik nekik. Hiába keresi a bíró­ság az adóst, mert az külföldre távozott. S nemcsak ennyi pénzről van szó. A Napsugárnak több ki- sebb-nagyobb kintlevősége van, ami jól jönne a pénztárba, hogy bért is tudjanak fejlesz­teni. A külföldi partnereket már nem a mennyiség, hanem a minőség érdekli. Keményen meg kell dolgozni a forintokért. Figyelemre méltó az elnök egyik mondata: „Magunkon tudunk csak segíteni, külsők­től nem várhatunk segítséget, harc folyik az áru- és munkae­rőpiacon.” A Napsugárra per­sze nem az a jellemző, hogy hagyja elveszíteni a ragyogá­sát. Mindent megtesznek azért, hogy újabb piacokat ta­láljanak. Fekete János el­mondta, hogy tárgyalnak a honvédséggel és a határőr­séggel is egy korszerű, min­den igényt kielégítő új egyen­ruha gyártásáról. Tudniillik, a szövetkezet volt a hadsereg eddigi legnagyobb szállítója. Az új egyenruhákkal min­denki elégedett lehet majd, hi­szen mindenféle követel­ménynek megfelel. Továbbra is dolgoznak olyan nagy cé­geknek, mint a francia Lacost vagy Adidas. Az utóbbival ki­sebb vitáik voltak, mert rossz volt az alapanyag, és az árakban sem tudtak megegyezni. Az elnöki beszámolót köve­tően a vagyonnevesítés miatt alakult ki vita. Ma még nem lehet tudni, hogy mi lesz a vége, mert az alapító elnök, idősb. Radnóti László bejelen­tette: bírósághoz fordul a köz­gyűlés döntése ellen. A Nap­sugár ettől függetlenül tovább dolgozik. MEGKOSZORÚZTÁK SZENT FLÓRIÁN SZOBRÁT Tűzoltónap Kaposváron Ünnepséget tartott tegnap a tűzoltók védőszentje, Szent Flórián napján Kaposváron a Somogy Megyei Tűzoltópa­rancsnokság. A gazdag prog­ram Szent Flórián Toponáron felállított szobrának megko­szorúzásával kezdődött. Toponárra érkezett néhány nagy tűzoltókocsi, a szobor előtt pedig felsorakoztak a régi és mai egyenruhába öltözött tűzoltók. Három órakor meg­szólalt az ünnepség kezdetét jelző kürt, majd Nagy Lajos kaposvári városi tűzoltópa­rancsnok méltatta a nap jelen­tőségét. Utalt rá: a tűz barátja és el­lensége az embernek. Nagy veszélyt jelent, ha elszabadul. Toponáron az utóbbira is volt példa: 1840 nyarán leégett 105 ház, és tűz martaléka lett a templom tornya is. Ahhoz, hogy a tűz ne pusztíthasson összefogásra, a gyakran ta­pasztalt közöny megszűné­sére van szükség. A tűzvéde­lem — mint mondta — társa­dalmi feladat, amelynek már az iskolában híveket kell sze­rezni. Ezután Nagy Tibor me­gyei tűzoltóparancsnok és Schlégl Miklósné a megyei, Nagy Lajos városi parancsnok és Felde Balázs, a városi tűz­oltóság nevében helyezett el koszorút a szent szobránál, Németh József nyugalmazott alezredes és Bicsák József pedig a hagyományőrző egyesület képviseletében. Az ünnepség végén a résztvevők a tűzoltósziréna hangja mellett emlékeztek meg a munka közben életüket vesztett tűzoltókról. Tizenhat órakor a Somogyi Hagyományőrző Egyesület régi és a hivatásos tűzoltóság mai szereit vonultatták fel Ka­posvár központjában.' Ezt gyermek-aszfaltrajzverseny követte a megyei önkormány­zat parkolójában, majd 18 órakor tűzvédelmi kiállítás nyílt a városi művelődési köz­pontban. Este ugyanott tűzol­tóbált tartottak. Sz. N. Orvosi rendelő Rácegresre Rácegres új orvosi rendelőt kap a közeljövőben, amelyre mintegy fél millió forintot irá­nyoztak elő. Várhatóan ezzel megoldódik a falu orvosi ellá­tása. A faluban útjavításokra is sor kerül. Főleg az útpadkák szorulnak felújításra. Újabb községek kapnak telefont A tervek szerint idén Öreg­lakot is bekapcsolják a tele­fonhálózatba, s egy-két éven belül követi Szőlősgyörök, Buzsák és több más település. Várhatóan az új lengyeltóti konténerközpontba fogják őket bekötni. Vásár­vasárnap Több ezer ember ke­reste föl tegnap délelőtt Kaposváron a cseri park­ban a kirakodóvásárt. A kellemes meleg a sátrak közé csábította a családo­kat, s ki-ki kedvére néze­lődhetett vagy vásárolha­tott. A legnagyobb érdek­lődést a téren levő „légvár” keltette, ahol az aprósá­gok kedvükre kiugrálhat­ták magukat. (Fotó: Gyertyás László) „Egyszemélyes intézmény99 FALUGONDNOKOK A KISTELEPÜLÉSEK FELZÁRKÓZÁSÁÉRT A falugondnoki rendszer ki­építése Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében indult, majd a kísérlethez csatlakozott a ha­sonló adottságokkal rendel­kező Somogy és Baranya megye is. Somogybán hét kis­település rendelkezhet ezzel az egyszemélyes intézmény­nyel: Somogydöröcske, Mik­lósi, Bonnya, Fiad, Felsőmo- csolád, Ecseny és Polány. Legfontosabb feladata a falu­gondnoknak, hogy az elöre­gedő, pusztulásra ítélt telepü­léseket visszavezesse a „nap­fényre”. Nemrég Baranya és Somogy megye falugondno­kai, polgármesterei részére továbbképzést szervezett a Somogy Megyei Önkormány­zat társadalompolitikai irodája. A továbbképzés költségeit a Népjóléti Minisztérium biztosí­totta. Az eltelt 4 hónap ered­ményeiről, a továbbképzésen szerzett tapasztalatokról Du­dák Lajos, a társadalompoliti­kai iroda szociálpolitikai főta­nácsosával beszélgettünk. — Ezt a kísérletet a megyei önkormányzat önként vállalta, menedzseli, hiszen szükség van a hátrányos helyzetű tele­pülések felzárkóztatására. Mind a hét falugondnokunk rendelkezik a legfőbb segéd­eszközzel, egy nyugati, használt, de jó állapotban lévő mikrobusszal. Az idén tervez­zük újabb hat falugondnoki ál­láshellyel bővíteni a hálózatot, ha a Népjóléti Minisztérium legalább akkora összeggel hozzájárul a támogatáshoz, mint a megyei önkormányzat által erre a célra megszava­zott 3 millió forint. A pályázat vagy nyílt lesz, melyre minden — 500 lélekszámot meg nem haladó település önkormány­zata jelentkezhet, vagy meg­hívásos; a megye hátrányos helyzetű, elmaradott térségei­ből pályázhatnak majd. — Milyen „adottságokkal” kell rendelkeznie a falugond­noknak? — Nyitott gondolkodású, szociális érzékenységű, krea­tív, jól képzett embernek kell lennie. A választása falugyű­lésen történik, s ott kell elszá­molnia éves munkájáról is. A falu lakosságának nyújtott „produkciótól” függ, hogy helyzete mennyire szilárd. Á naponta ismétlődő tevékeny­sége mellett észre kell vennie, hogy milyen többletet tud még a falunak nyújtani. Nemcsak faluszolgának kell lennie, er- jesztője kell, hogy legyen a te­lepülés társadalmi közössé­gének is. A falugondnok feladata pél­dául, hogy csatlakozást bizto­sít a buszjáratokhoz, elviszi a gyerekeket iskolába, óvo­dába, az idős embert orvos­hoz. Kiváltja a gyógyszereket, elviszi az ebédet a szociális gondozottaknak. Ha nincs más lehetőség, el kell vinnie katonai esküre, esküvőre vagy temetésre a hozzátartozókat. Ha valaki mosógépet vagy gáztűzhelyet vesz, akkor ön­költségi áron haza kell azt hoznia. Kicseréli a gázpalac­kot, idős embereknek tápot visz az állattartáshoz, elszál­lítja a szomszéd faluba a fiata­lokat futballmeccsre. Kultúrá- lis rendezvényeket szervez. Az ott élőknek éjjel-nappal a rendelkezésre kell állnia. — Milyen kapcsolat van a polgármester és a falugond­nok között? — Ez kényes pont, a to­vábbképzésen is kitűnt. „Amíg a polgármester a falu esze, addig a falugondnok a telepü­lés élő lelkiismerete kell, hogy legyen" — mondta valaki egy képzésen. Ez kísérlet, nincse­nek bevált jogszabályon ala­puló kötelmek, hatósági előí­rás. A polgármesterrel mellé­rendelt viszonyban dolgozik a falugondnok. Egyfajta aláren­deltség azért mégis van: a fa­lugyűlés nem gyakorolhat munkáltatói jogot. Á falugyű­lés „főnöke” a képviselő-testü­letnek, hiszen a falu válasz­totta őket, a képviselőtestület tisztségvisejője pedig a pol­gármester. így a polgármester gyakorolja a munkáltatói jogot, azonban utasításokat nem adhat. A tanfolyamon is be­széltünk jogviszonyukról. Gyakorlatban kell megtalálni az együttműködés lehetősé­geit. A továbbképzésen megala­kult a Baranya-Somogy Me­gyei Falugondnokok Egyesü­lete is. Elnöke baranyai, az egyik tag_ Miklósi polgármes­tere lett. Érdekesség, hogy két olyan falugondnok is van Ba­ranyában, akik egyben pol­gármesterek is. Téma volt a falugondnok munkajogi helyzete is. Egy­személyes speciális intéz­mény, s mint ilyen, a közal­kalmazotti törvény hatálya alá sorolható be. Nem létező intézményeket pótol, hiányzó infrastruktúrát helyet­tesít. — Az életet vissza kell csempészni a falvakba, a visszafordíthatatlan leépülést meg kell állítani. Somogydö- röcskén e folyamat megfordult már: a fiatal házasoknak ko­moly segítséget adnak a lete­lepedéshez, a műemléktemp­lomot helyreállítják, iskolát szeretnének, idősek napközi­jét hoztak létre, II. világhábo­rús emlékművet terveznek, s a szabályozatlan patakmedret rendbeteszik: ezek mind olyan életjelek, amelyek igazolják, hogy a falu halódása megállt, ismét életképes településsé válhat. Ennek egyik fontos eszköze a falugondnok... Tóth Kriszta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom