Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-18 / 116. szám

1992. május 18., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÁLLATORVOS KÉPVISELŐI LEVELÜKET MEGÍRTÁK Balaton: angolnariadót! DR. GAÁL ANTAL: — MÁJUS 20-A UTÁN INDUL AZ AKCIÓ — DR.PÁRIS ANDRÁS: „UTOLSÓ UTÁNI FIGYELMEZTETÉS” (Folytatás az 1. oldalról) A képviselők levelében töb­bek között ez áll ...a tó keleti medencéjében az angolnák fertőzöttsége hasonló ahhoz az állapothoz, amelyet tavaly Keszthely térségében regiszt­ráltunk. Az MTA tihanyi Limno- lógiai Kutatóintézetével egyet- értésben javasoltuk ezért, hogy a Balatonból az angolnát minden eszközzel ki kell fogni. Sajnos, ezt az el­képzelést, amelyet minden jó­zan ítélőképességű ember el­fogad, igen sokan — hivatko­zással az általános halászati tilalomra — akadályozzák...” ...az angolna a siófoki zsilip­nél fogható ki legkönnyebben. Itt azonban a vízleeresztés beszüntetése után halfogásra már nincs mód, s egyébként sem valószínű, hogy a beteg angolnák vonulnának a csapda felé. A kifogásnak egyetlen hatásos módja az elektromos halászat. Ez az angolnahalászatnak egy sze­lektív módja, a közelmúltban ily módon befogott zsákmány több mint 90 százaléka an­Mahart­kemping Bogláron A hét végén több lépést tett az idegenforgalom terén a Mahart Balatoni Hajózási Kft. Megnyitotta Bogláron első kempingjét a Sellőt, amit már korábban megvásárolt a Sió- tourtól. Dr. Kopár István ügyvezető igazgató az esemény alkal­mával elmondta, hogy a Bala­ton egyetlen fövenyes kem­pingjére külön figyelmet fordí­tanak. Most a nyitásra 700 ezer forintot költöttek rá, s to­vábbi fejlesztéseket is tervez­nek. Azt szeretnék, hogy ez a két csillagos és 400 férőhe­lyes pihenő hely, egyik ked­vence legyen a hazai és kül­földi turistáknak. A Balatoni Hajózási Kft az idén a hajókon is saját kezébe vette a vendéglátást. Méltá­nyos árakat és a múlt évinél jobb színvonalú szolgáltatást ígértek a szezon kezdetén. Változatlanul szerepel a tervben egy korszerű és nagy befogadóképességű éttermi hajó beszerzése. A kikötők­ben is üzemeltetnek idegen- forgalmi létesítményeket. A szántódi révnél már megnyi­tották az első sörözőt és biszt­rót, s hasonló nyitását tervezik a tihanyai parton. Cs. I. golna. Jelenleg az angolna a tó belsejében tartózkodik, te­hát a halászat az ívó halakat nem zavarja! A későbbiekben az angolna a parti kövek közé vonul ki és csak onnan ter­melhető ki. Az ellenérzést a halászat a horgásztársada­lomból váltja ki, akik képtele­nek felfogni, hogy most a kér­dés nem néhány keszeg vagy ponty elorozásában nyilvánul meg, hanem egy esetleges katasztrófa elhárítása a cél, s amit akkor is meg kellene tenni, ha a halászat nem jár haszonnal. Javasoljuk ezért, hogy az angolna halászatát minden eszközzel támogas­sák. Ha az elkövetkezendő hónapokban 150 tonna angol­nát sikerülne kifogni a Bala­tonból, és ennek a 150 tonná­nak csak 10 százaléka hullana el, akkor is 15 tonna haldögtől mentesítenénk nemzeti kin­csünket...” — Mit tud a levél fogadtatá­sáról dr. Gaál Antal? ■— Tudomásom szerint a Földművelésügyi Minisztérium lépett az angolnahalászat ügyében. Más forrásból származó in­formációnk az, hogy május 20-a után indul meg az an­golna-hadművelet elektromos hálók alkalmazásával. Május 20-ig ugyanis általános halá­szati tilalom van a Balatonon. Dr. Páris András mit tud a levélről, s az intézkedésekről? — A levél véletlenül jutott hozzám: Meghallottam, hogy egy MDF-es állatorvos képvi­selő a közvetlenül előttem ülő SZDSZ-es állatorvos képvise­lőt kapacitálja valami kérelem aláírására Balaton és angolna ügyben. Kérdésemre adta át a levelet. Átolvasva derült ki, hogy a levelet aláírói kérték el­juttatni valamenyi állatorvos és balatoni képviselő részére. Hivatalosan azonban még nem kaptam meg, pedig ez május 12-én, kedden történt. Az is az ügyhöz tartozik, hogy kedden az említett MDF-es állatorvos képviselőt felkértem, gondoskodjék arról, hogy a levél legkésőbb a hét­végi futárpostával minden érintett képviselőhöz eljusson. Az én postámban nem volt benne! Ezért a hétfői parla­menti ülésnapon napirend előtti felszólalás keretében a levél ismertetését fontolga­tom. Ami a levelet illeti, a benne foglaltakat a legilleté­kesebb kutató szakemberek részéről elhangzott „utolsó utáni” figyelmeztetésnek kell tekinteni, és azonnal megfe­lelő pénzeszközökkel rendel­kező kormánybiztos kineve­zésével. Szerintem haladékta­lanul egyeztetni kell az érintett önkormányzatok és a kárelhá­rításban számottevő közre­működésre alkalmas szervek között. Pontos kárelhárítási tervre van szükség a feladatok fel­osztásával és megjelölésével, a szükséges költségek ren­delkezésre bocsátásával. Nem szabad várni! A tudomá­nyos kutatók által javasolt ha­lászati initézkedések azonnali elrendelésére, ideértve a ha­lászati tilalmak azonnali fel­függesztésére van szükség. Végül de nem utolsóként, csak úgy mellékesen: nem lenne itt az ideje a felelősök fe­lelősségre vonásának? Kercza Jó példa az érdekegyeztetésre A nagyatádi kompromisszum Földcserével elégítik ki a jogos igényeket A somogyi településeken is javában dolgoznak a helyi ér­dekegyeztető fórumok. Leg­főbb feladatuk, hogy egyez­ségre jussanak a tulajdonosok érdekében. A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy sok helyütt nehéz kompromisz- szumra találni. A bizalmatlan­ság és, az előítéletek rendre meghiúsítják az értelmes együttműködést. Pedig a most úgymond szemben álló felek a továbbiakban is együtt élnek majd az adott településen. De vannak pozitív példák is. Ezek közé tartozik a nagyatádi megoldás. Jó egy évtizeddel ezelőtt — ki tudja már, milyen okból — földet cserélt egymással a tér­ségben gazdálkodó két nagy­üzem, a termelőszövetkezet és az állami gazdaság. Most, a kárpótlási igények számba­vételekor kiderült, hogy töb­ben igényt tartanának korábbi földjükre. Az érdekegyeztető fórum április 22-én levélben kezdeményezte a föld vissza- cserélését a Dél-Somogyi Mezőgazdasági Kombinát és a Május 1. Termelőszövetke­zet között. A földcsere célja, hogy azok a részaránytulaj­donosok, akik termőföldjüket önállóan kívánják művelni, le­hetőleg ott jussanak földterü­lethez, ahol eredetileg is volt az ingatlan tulajdonuk. Nincs lehetőség arra, hogy a Dél-Somogyi Mezőgazda- sági Kombinát és a termelő- szövetkezet termőföldjeinek tulajdonjogát az eredeti álla­potba visszaállítsák, ám Ivu- sza Tamás, a kombinát vezé­rigazgatója és Horváth István, a termelőszövetkezet elnöke mégis egyezségre jutott. Kö­zölték az érdekegyeztető fó­rummal, hogy a részaránytu­lajdonosok igényeinek felmé­rése után olyan mértékű föld­cserét hajtanak végre, amely kielégíti a jogos igényeket és nem sérti lényegesen a két gazdálkodó szervezet érde­keit. A szövetkezet legutóbbi közgyűlésén úgy döntött, hogy a tagok részaránytulajdonosi igényét június közepéig nyújt­ják be. Ez az idő elégséges arra, hogy, hogy a szövetke­zeten kívüli részaránytulajdo­nosok igényét is felmérje a fó­rum. Ezt követően pedig lerhe- tővé válik a földcsere végre­hajtása. A költségek elszámo­lásának módjára még vissza­térnek. Gábor Róbert és Paizs Já­nos a fórum képviseletében hangsúlyozta, hogy a két nagyüzem hozzáállása való­ban mintaszerű. A kölcsönös kompromisszumkészség — némi közvetítéssel — meg­hozta gyümölcsét. A megyei kárrendezési hivatal határoza­tában jóváhagyta az érdeke­gyeztető fórum egyezségét a földalapok elkülönítésének tervezetéről. Remélhetően annak sem lesz akadálya, hogy a két nagyüzem a szük­séges földcserét végrehajtsa. Akkor majd valóban elmond­ható: a kölcsönös jószándék Atádon megoldást eredmé­nyezett. (Lengyel) A megelőzésben is segít az Ilco klub A Kaposváron működő Ilco klub — amely ma délután 2 órakor tartja következő összejövetelét — belépett a So­mogy megyei kamarába. Indokaikról Horváth Gyula klub­vezető a következő tájékoztatást adta a Somogyi Hírlapnak. — A klub nem politikai meg­fontolásból csatlakozott a me­gyei kamarához, hanem hu­mán elveinknek megfelelően, hiszen alapszabályunk szerint az Ilco mozgalom non profit jellegű naturális szervezet, amely segít a bélkikötéssel élő embereknek problémáik meg­oldásában. A klubokban sze­mélyre szóló lelki és fizikai utógondozási, rehabilitálási munka folyik olyan színvona­lon, amelyre a hazai betegel­látó intézmények a nagy be­tegforgalom, illetve a szüksé­ges szakmai ismeretek hiánya miatt néhány tiszteletre méltó kivételtől eltekintve nem ké­pesek. Ez a munka szakkép­zett orvosok és szakápolók segítségével társadalmi mun­kában folyik. A klubfoglalko­zásokon nem siet senki, van idő a gondok feltárására, négyszemközti megbeszélé­sekre is. A klub a megelőzés és a betegség korai felisme­rési lehetőségek bázisa is. Hatékonyan propagáljuk a stomások egyenesági rokona­inak baráti körének szűrését, és máris jónéhány olyan kez­dődő elváltozást szűrtek ki szakorvosaink, amelyeket szakszerű beavatkozással el lehetett távolítani a bél kiveze­tése nélkül, mert időben tör­tént a beavatkozás. A kama­rához való csatlakozással szeretnénk közelebb kerülni a megye lakosságához. Célja­inkat szeretnénk kiterjeszteni a megye egész lakosságára lépésről lépésre, főként a megelőzés és a betegség ko­rai felismerése terén, mivel az ilyen operációk száma erősen megnövekedett. Ehhez a munkához valamennyi társa­dalmi szervezet segítsége szükséges, hiszen a betegség sem válogat, egyformán ve­szélyeztet valamennyiünket. Múzeumi világnap Az Unesco másfél évtizede avatta a múzeumok, közgyűj­temények ünnepnapjává május 18-át. Ma Barcson kiállítás nyílik. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága külön programot nem szervez. Dr. Szapu Magda, az intézmény igazgatóhelyettese, azt közölte csu­pán: ma nem lesz szünnap, sőt valamennyi múzeumi egység díjtalanul várja a látogatókat. Ez is valami, ha nem is ejt ben­nünket a bőség zavarába... L. S. (Fotó: Gyertyás László) Emlékművet és falumúzeumot avattak Nagybajom nagy napja Dr. Boross Péter: az elkésett gyász nemzedéke lettünk A Himnusz hangjai csendültek fel először tegnap délelőtt Nagybajom főterén, ahova helybéliek, és az elszármazottak sereglettek össze egy csendes főhajtásra. A második vi­lágháború 275 polgári és katonai áldozatának állított em­lékművet az utókor. Ács Attila, a nagyközség polgármestere Nagybajom szülöttét dr. Boross Péter bel­ügyminisztert, dr. Gyenesei Istvánt, a megyei közgyűlés elnökét, dr. Fekete Gábor köz- társasági megbízottat, Fe- renczi László megyei rendőr- főkapitányt, dr. Király Ferenc városi rendőrkapitányt, vala­mint a falu lakóit, a környező településekről érkező vendé­geket köszöntötte. Dr. Boross Péter belügymi­niszter meghatódva köszönte meg, hogy részese lehet en­nek a felemelő ünnepnek. — Mi az elkésett emléke­zés, a késői gyász nemze­déke lettünk — mondta, majd arra utalt: volt olyan kor, amely tiltotta a gyászt, és másféle emlékművek elé vezette a magyart. A második világhá­borút idézte, emlékezett a jól ismert nagybajomi doktorra és elemista osztálytársaira, kik­nek neve most márványtáblán ragyog. — Isten áldása legyen e fa­lun, — mondta. Majd Antall József miniszterelnök üdvöz­letét tolmácsolta. Ezután lelep­lezte a dr. Fazekas Sándorné által tervezett, Gera Katalin szobrászművész figuráival dí­szített emlékművet. Az ün­nephez méltó irodalmi műsor után a zsidó, a katolikus és a református egyházközség igehirdetése következett. Á háborúból élőként visszakerül­tek nevében Horváth M. István emlékezett bajtársaira. A kö­zös istentisztelet után halk gyászzene kíséretével dr. Bo­ross Péter, a nagyközség képviselői, az egyházak, a hozzátartozók volt harcostár­sak helyezték el a kegyelet vi­rágait. Az avatóünnepség a Szózat hangjaival zárult. A rendezvénysorozat a volt Sárközy-kúriában folytatódott. Egy „megkezdett” falumúze­umot avatott fel dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke. — Ma már mindenki tudja: a történelmet hosszú ideig meghamisítani nem lehet.— kezdte avatóbeszédét. — A falu is azért fogott össsze, hogy három helyiségben falu- történeti, és egyházi emléke­ket, Sárközi-relikviákat he­lyezzen el. A Sárközi család több leszármazottját köszön­tötte ezután, majd kifejezte abbéli reményét, hogy a már most gazdag gyűjtemény és szívesen látogatott hely lesz, és tovább gyarapodik. Ennek igazolására dr. Dérné dr. Sár­közi Eszter Sárközi Béla bibli­áját, Rákóczi Péter Sárközi István titkos írású naplóját nyújtotta át a falumúzeum ré­szére. Sárközi Szabolcs meg­köszönte Deákvarga József áldozatos munkáját, aki nélkül holt kincs maradt volna a gyűj­temény. A falunap kiállítás­megnyitóval folytatódott a pol­gármesteri hivatal épületében, V. Horváth Anna kaposvári festő képeit Tibol László isko­laigazgató ajánlotta az érdek­lődők figyelmébe. Lőrincz Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom