Somogyi Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-14 / 113. szám

1992. május 14., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Beteljesült a Phare-projekt Zsuzsa zagyot kotor Zsuzsa első látásra meg­nyerő. Karcsú teste a szak­emberek számára is lenyű­göző, de ha dologról van szó, bizony nagyhangú, te­nyeres-talpas „menyecske­ként” ténykedik, ahogy mondják, dolgozik mint a gép. Zsuzsa Hollandiából érkezett, hat kamion hozta. Bájait nyolcvanmillió fo­rintra becsülik, igaz Zsu­zsának a világon bárhol a csodájára járnának. Tegnap keresztelték Zsu­zsát a keszthelyi öbölben. A keresztszülők közt ott volt Rajkai Zsolt helyettes államtit­kár és Szabó Mátyás a Kö­zép-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság vezetője is. A pezsgő nagyot csattant oldalbordái közt, a szétfröccsenő jóféle Törley is jelezte: Zsuzsa, a Ba­laton új hidromechanizációs úszó-kotróhajója tegnap hiva­talosan is munkába állt. A Balaton vize a keszthelyi öbölben a legkoszosabb. Kö­szönhetően annak, hogy két évvel ezelőtt még Zalaeger­szeg szennyvizének a négy­ötöde ömlött a Zalafolyóba, majd onnan a Balatonba, más­felől pedig annak, hogy a Kis-Balaton hiányában nem volt ami megszűrje a magyar tenger vizét. A Zalából évek hosszú során hatalmas mennyiségű iszap került a tóba és ülepedett le a keszthe­lyi öbölben. Az iszap felső ré­tege nagy mennyiségű fosz­fort és nitrogént tartalmaz és ezek nyaranta bizony algatúl- tengést idéznek elő. A part­menti nádasok állapota is egyre romlott,a nád gondozá­sával, évenkénti learatásával a vízminőség tovább javítható. A Phare-program keretében egy nádarató- és egy kotrógép elkészítésére írtak ki pályáza­tot. A nádaratógépet a Fertői Nádgazdaság építette és márciusban helyezték üzembe, míg az úszó-kotró­gép megkonstruálására Eu­rópa legnagyobb kotrógép­gyártó vállalkozása, a Holland IHC cég kapott megbízást. Zsuzsa — miután így keresz­telték el a Balaton új kotróma­sináját, a mederréteg bizton­ságos és felkavarodásmentes kotrására, a szennyezett, vé­kony iszapréteg eltávolítására ad lehetőséget. Új techniká­val, az úgynevezett lepelkapa­rással a medernek csak azt a tíz-húsz centiméteres rétegét távolítja el, amely a vízminő­ségre kiható káros anyagokat tartalmazza. A technika any- nyira új, hogy a gép a világon mindenütt újdonságnak szá­mít. A tervek szerint a gép se­gítségével az öbölből 3,9 mil­lió köbméter iszapot távolíta­nak el. A kotrási anyagot, a zagyot pedig az öböl környe­zetében, az úgynevezett zagy­terekben helyezik el. A kikotort anyag elhelyezése is gondot jelent, igaz a foszfortartalmú zagy kitűnően alkalmas me­zőgazdasági művelésre, de egyes elképzelések szerint a Dunántúli-Középhegység kia­(Fotó: Király J. Béla) padt bányáinak a feltöltésénél is lehetne hasznosítani. A tár­gyalások több hatóság bevo­násával még folynak, mint megtudtuk a döntés sincs el­késve, hiszen az idén még csak kísérleti kotrásokat vé­geznek. Mindaz a káros anyag, ami a hosszú évek alatt leülepedett, Zsuzsának is hat-nyolc évébe kerül, hogy el­távolítsa. A szakemberek sze­rint azonban a Kis-Balaton második medencéjének a fel­töltésével az amúgy sem túl nagymértékű újraiszaposodás ismételten csökkenhet és ez­zel a keszthelyi öböl algás, zöld víztükre mihamarabb gyönyörű kékké válik. Barna Zsolt tolhatnának a magyar termé­kek. Azonban a cégek, vállal­kozók nincsenek tisztában a román korlátozó rendelkezé­sekkel, amelyek a ki és a be­szállításra vonatkoznak. Ezek megnehezítik a bábeliben gondolkodást is — e problé­mák megoldásában kérték a somogyi vezetők a delegáció segítségét. A közgyűlés el­nöke felajánlotta: szívesen lát­ják Hargita megye közigazga­tási szakértőit, ha tanulmá­nyozni szeretnék a magyar közigazgatás rendszerét. A román megyéknek is vannak olyan tapasztalatai, amelyeket a somogyiak fel tudnak hasz­nálni — így például a földtulaj­donlás kérdésében. Egyúttal fontosnak tartják a kulturális értékek kölcsönös megismerését is... T. K. Hargita — Somogy tapasztalatcsere Az ismeretségtől a valódi együttműködésig Kapcsolat családok között - Vállalkozók lehetőségei, gátjai Várdai György a találkozón hangsúlyozta: a testvérme­gyei kapcsolat nemcsak válla­lati, városi szinten, hanem már családok között is létrejött. Romániában a közelmúltban tartották a helyhatósági vá­lasztásokat, új tanácsok jöttek létre. Bizakodott, hogy a kap­csolatok az új tanácsok létre­jötte után is fennmaradnak. A megyei vállalkozói központ­ban tapasztaltakról elmondta: hasonló hajóban evez mindkét megye, bár a somogyi előbbre tart. Szükségesnek tartja, hogy náluk is létrejöjjön ilyen típusú központ, amely a ké­sőbbiekben a magyarokkal is felvenné a kapcsolatot. Ta­nulmányozhatták azt is, mi­lyen nálunk a megyei önkor­mányzat és a települések kö­zötti kapcsolat. Reményét fejezte ki, hogy kulturális téren az eddigieknél mélyebb szintű együttműkö­dés alakul ki. A vállalkozói központ akkor ér valamit, ha a vállakozói vi­lág részére kapaszkodót tud adni — hangsúlyozta dr. Gye- nesei István. A kapcsolat bőví­téseként akár termékcsere is szóba jöhetne, hiszen a so­mogyiak látogatásukkor Hargi­tában sok olyan terméket talál­tak, amely piacképes lenne nálunk. Romániában pedig bi­zonyos területeken hiányt pó­„Arisztokraták” A hazalátogató bankárban, sikeres emberben sokan újra felfedezik az arisztokratát. Néhányukkal magam is találkoz­tam, két ízben is a kaposvári neves gimnázium alapítójának leszármazottjával, Somssich Pongráccal, legutóbb a Georgi- kon „atyjának” nevét őrző Festetics Györggyel. A Kaposvárhoz közel fekvő Szarkaváron, az ősi birtokon fogadták-néhány éve vendéglátói Somssich urat és népes családját, akik szépen sorjában be is mutatkoztak, ki-ki az anyanyelvén. Somssich Pongrác és felesége hibátlan ma­gyarsággal. Gyermekei törve beszélték nyelvünket, de a leg­kisebb unoka, dédunoka is magyarul énekelte a Himnuszt. A fiatalabb generáció tagjai először léptek magyar földre. Ahogy visszaidézem a találkozás emlékét, egy másik talál­kozás képe villan elém: a település lakóié és a Somssichoké. Az asszonyoké ilyenkor a főszerep, Somssichné asszony úgy, mint régen, piknikre invitálta a falu népét a közeli rétre, amit a helyiek gondosan lekaszáltak az ünnep tisztele­tére. Vajon arisztokratákként térnek-e haza azok, akiket a há­ború szele és vihara misszire űzött a szülőföldtől? Somssich Pongrác a legutóbbi látogatása során fölajánlotta Somogy megyének értékes afrikai vadászgyűjteményét, hogy gazda­gabbá tegyen bennünket, nemcsak a szülőföldet, hanem a népet, a nemzetet. Egyáltalán nem éreztem közelségében feszengve magam azért, mert egy arisztrokratával találkoztam és beszélgethet­tem. Fölmentett ez alól az érzés alól az, hogy sem Somssich Pongrác sem Festetics György nem arisztokrataként lépett újra hazánk földjére. Mit is tudunk a magyar nemzeti arisztrokráciáról? Emlékezünk-e Mátyás királyra, a politikusra, aki büszkévé tette az öröklődő címekkel és rangokkal elhalmozott társa­dalmi réteget? De arra csak emlékezünk, hogy az elmúlt csaknem fél évszázad alatt a tovább élő feudális hagyomá­nyok megteremtették azokat az „arisztokratákat”, akik igenis megkövetelték maguknak a külön jogokat, külön erkölcsöt, külön hatalmat. E néven nevezte a minap egy írásos előter­jesztés a kaposvári Tavaszi Fesztivál vendégeinek körében az arisztokratákat. Igaz, nem itt Kaposváron, hanem Keszthelyen találkoztam Festetics Györggyel, akiről egyáltalán nem rítt le, hogy arisz­tokrata, de az minden szaván átsütött, hogy kisgyerekkori emlékeinek színhelyére, Magyarországra szívesen látogat a közeli Bécsből, vagy ha úgy hozza sorsa, üzleti útjáról, Ame­rikából — Csurgóra nemsokára. Arisztokraták? Ne adjunk nekik olyan rangot, most, amire nem tartanak igényt. Mást várnak tőlünk. Hogy haza jöhes­senek, hogy elvegyülhessenek közöttünk úgy, mint polgárok, akik tudják, honnan indultak s hová húz a szívük. Magunk­ban is felejtsük el, hogy valaha is „arisztokraták” lehettünk volna. Ne azt keressük, hol rejlik a létező, vagy nem létező kutyabőrünk. Horányi Barna BALATONI VIHARJELZÉS A rendőrség vállalta (Folytatás az 1. oldalról) A mentést a Balatonon, va­lamint a folyókon a már meg­lévő állami tulajdonú, illetve egyesületi sporthajók segítsé­gével látják el. A leginkább veszélyes mintegy 2000 bányatavon azonban pénz hiányában nem tudják megszervezni a mentő- szolgálatot. Elhangzott: júni­usban Zánkán 400-an kapnak majd kiképzést, s szeretnék a segélyhívó rádióösszekötte­tést is kiépíteni működési terü­leteiken. A rendőrség és az egyesü­let között egyre jobb az együttműködés. Erre azért is szükség van, mert más országokban is je­lentős feladat hárul az egyesü­letekre a vízimentésben. Pótvizsga önkormányzatoknak 1,2 milliárd forint „sorsa” Tornateremre, orvosi műszerekre is jut pénz Megkapták a várt pénzt az önkormányzatok a címzett és céltámogatásokra be­nyújtott pályázataikra az Országgyűlés döntése alap­én. Dr. Várfalvi István, a BM íomogy Megyei Területi Ál- imháztartási és Közigazga- Isi Információs Szolgáé­inak vezetője fontosnak irtja, hogy jó eredményt ér­ik el az önkormányzatok. — Az Országgyűlés a beru- ázások támogatására orszá- osan 25 milliárd forintot ha- jyott jóvá. A somogyi önkor­mányzatok 222 pályázatot nyújtottak be mintegy 1,2 mil- iárd forint értékben. Az Or­szággyűlés ebből 870 millió orintot hagyott jóvá céltámo­gatásra. Ez több, mint az or­szágos átlag, sőt a népesség irányánál nagyobb rész jutott Somogyba. o Több mint 300 millió forint Jtott a parlament döntése (lapján címzett támogatás­ként kórházi beruházásokra. Ebből a megyei önkormányzat 240 millió forintot kapott a me­gyei kórház rekonstrukciójá­nak folytatására. Ez ugyan kevesebb az igényelt összeg­nél, azonban több a központi­lag erre az évre számítottnál. A marcaliak megkapták a kór­ház rekonstrukciójára eredeti­leg igényelt 60 millió forintot, s van esély arra, hogy a követ­kező két évre jutó 400 millió forintból elkezdődjön a re­konstrukció 3. üteme. Sajnos, a megyei kórháznak a mostani döntés alapján viszonylag kis összeget, 90 millió forintot vet­tek számba a következő 2 évre. Nagy munkát igényel a me­gyei önkormányzattól, hogy megteremtse a folytatás fölté­teleit. A somogyi önkormányzatok 470 millió forintot a már meg­kezdett beruházások — víz- gazdálkodás és -ellátás, csa­tornázás, tanteremépítés — folytatására és befejezésére kaptak. A parlament 400 milliót ha­gyott jóvá az új beruházá­sokra. © — Folytatódnak a tavaly megkezdett tornaterem-építé­sek — mondta dr. Várfalvi Ist­ván —, aztán újakat is kezde­nek építeni. Huszonkilenc tor­naterem, negyvenhét általá­nos iskolai tanterem valósul meg a céltámogatás révén. Aztán 255 helyet kapnak az idő emberek a régi és új szo­ciális otthonokban. Gépet és műszert vásárolnak az ön- kormányzatok öt kórháznak, harminchárom orvosi rende­lőnek a most kapott 40 száza­lékos központi támogatásból. Ezen kívül 47 önkormányzat nyújtott be pályázatot a vízel­látás javítására, 13 pedig a szennyvíztisztításra és csa­tornázásra. Sajnos, az Országgyűlés mintegy 320 millió forint értékű céltámogatásra beadott pá­lyázatot nem fogadott el. Dr. Várfalvi István bizakodó, hi­szen van remény a javításra. — Hetvenmillió forintot — ez a pályázatok kisebb része — olyanra igényeltek, amely nem szerepelt a kiírásban. A pályázatok nagyobbik része — mintegy 250 millió forint ér­tékben — nem volt pontos, hi­ányoztak bizonyos okmányok. Éppen ezért az Országgyűlés úgy döntött: hogy lehetőséget ad ezeknek az önkormányza­toknak a javítóvizsgára. Május 15-ig pótolhatják a hiányzó okmányokat és akkor a kor­mány megfeleltnek minősíti a pályázatot. Ezen kívül van még egy lehetőségük az ön- kormányzatoknak. A parla­ment menetközben még elfo­gadott két új célt — kollégium­fejlesztés, középiskolai torna­terem-építés —, így az ön- kormányzatok még mintegy 60 millió forint céltámogatásra nyújtottak be pályázatot. A parlament rövidesen dönt er­ről. Ez nagy segítség volna Kaposvárnak, Fonyódnak a kollégiumfejlesztésben. A Táncsics gimnázium torna­terme is gyorsabb ütemben épülhetne, ha megkapnák az igényelt pénzt. © Kétmilliárd forintot hagyott jóvá az Országgyűlés az ön­hibájukon kívül hátrányos helyzetben levő önkormány­zatok állami támogatására. Az igényeket várhatóan május 30-ig kell benyújtani, a kor­mány pedig júniusban dönt. Sajnos, a megyében is több önkormányzat rászorul erre a támogatásra. Tavaly félmilliárd jutott a somogyi önkormányzatoknak, az idei kiírás azonban szigo­rúbb, így az összeg is kisebb lesz. Aki azonban rászorul, az továbbra is jogosult erre a pénzre. Lajos Géza (Folytatás az 1. oldalról)

Next

/
Oldalképek
Tartalom