Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-27 / 99. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. április 27., hétfő Dr. Pongrácz Tibor nyilatkozott a SOMOGYI HÍRLAP-nak Privatizációs túlkínálat Kelet-Európábán Ősszel pótköltségvetés — A külföldi tőkemodernizációs injekció a gazdaságnak — A kintlevőségek egy része behajthatatlan Nemzetközi kiállítás Csíkszeredán A román üzletemberek körében nagy az érdeklődés a Kaposvár testvérvárosában, Hargita megye székhelyén, Csíkszeredán immár második alkalommal megrendezésre kerülő Fogyasztási Javak Nemzetközi Kiállítása iránt. A június 3-tól 5-ig tartó kiállításon főleg az élelmiszeripar, mezőgazdaság, az irodatechnika és a bútoripar termékeit mutatják majd be. A kiállítókat gazdag program várja, így többek között gazdasági fórum, kirándulás a Gyilkostóhoz és a Békás- szoroshoz, valamint a Székely Állami Népi együttes műsoros estje. A Csíkszeredái Novos Sri, illetve a budapesti Archív Kft és a MgÉSZV Nemzetközi Továbbképzési Iroda szervezte kiállításra eddig főleg Budapestről, Debrecenből, Békéscsabáról és Sátoraljaújhelyről jelentkeztek kiállítók. Somogyból egyelőre nem volt érdeklődés. Megkezdte próbaüzemét a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi Vállalat szegedi új malma. Két éven át készült a napi 150 tonna kapacitású malom, és az idei évben már átveszi Szegeden és vonzáskörzetében az elavult Tisza Malom szerepét. Europartenariat konferencia (Folytatás az 1. oldalról) — Jó a szeme, vagy jó a megérzése? Hogyan tudná megfogalmazni azokat a sarokpontokat, amelyek leginkább jellemzik 1992 Magyar- országát? — A magyar gazdaság egyre inkább formába lendül, az utóbbi időben egészséges folyamatok bontakoztak ki. Ez ugyan önmagában semmit sem mond, csak ha összehasonlítjuk magunkat más, hasonló helyzetben levő országokkal. Tavaly összeomlottak a kelet-európai piacok. A nyugati exportunk az első három hónapban dinamikusan fejlődött, s azt mutatja, hogy várhatóan külkereskedelmi növekedés következik. A forint továbbra is stabil. Erősödött a lakosság bizalma is a pénz iránt. Nőtt a megtakarítási hajlandóság és az ország valuta- tartaléka. Egyre több a vállalkozás és erőteljesen csökkent az infláció. Tőke halmozódott föl a bankokban. Véleményem szerint kielégítően halad a privatizáció, így tartja ezt a nemzetközi közvélemény is. A nemzetközi tőke érdeklődésére sem lehet panaszunk. Ezek mind pozitív elemek. — Mi van a mérleg másik serpenyőjében ? Behajthatatlan adók — Negatívum, hogy a költségvetés bevételi oldalán gondok jelentkezzenek. Vannak, akik nem fizetik be az adókat, a vámokat, s a kintlevőségek egy része behajthatatlan. A magyar vállalatok kimutatott nyeresége elmarad a várakozásoktól. Mindezek miatt a költségvetés hiánya magasabb a vártnál. A hiány ugyan nem okoz katasztrófát, hiszen a megtakarításokból kompenzálható, ezért nem jelent inflációs nyomást. Ugyanakkor kedvezőtlen a beruházások szempontjából, mert innen vonja el a pénzt. Erőteljesen megnőtt a munkanélküliek száma, amely ugyan nem abnormális dolog, de az egyes ember számára elviselhetetlen nyomást jelent. — Milyen kormányzati lépésekre van szükség? A bank a gazdaság infrastruktúrája — Radikálisan kell hozzálátni a nagy elosztórendszerek megreformálásához, mert drágán működnek és kicsi a hatékonyságuk. Erősíteni kell a bankrendszert, hiszen a bank a gazdaság infrastruktúrája. Olcsóbb hitelekre van szüksége a vállakozóknak. A privatizációs bevételekből pedig megfelelő garanciaalapokat kell létesíteni. Halaszthatatlan beruházásokra van szükség a felsőoktatásba, hogy legyen aki tanítsa: mit kell tenni. A magyar munkaerőstruktúra elavult, nem felel meg a modern gazdaság igényeinek. — Korábban bevett szokás volt a magyar gazdaság teljesítményével kapcsolatban azt emlegetni, hogy valódi elmozdulásról csak akkor beszélhetünk, ha a nemzeti jövedelmet nem könyvelik, hanem termelik. Lát-e ebben változást? — Kritikán aluli a pénzügyi fegyelem és az adómorál. Határozottabb fellépésre van szükség, ha valaki ^nem tesz eleget a kötelezettségének. — Ez nem csupán morál kérdése. A törvényeket be kell tartatni. Ki szeret adózni? De muszáj! Adózni muszáj — A vállalkozót nem szabad elítélni azért, mert igyekszik kikerülni azt adót. Az államnak viszont olyan helyzetbe kell hozni a vállalkozót, hogy az kénytelen legyen a törvénynek eleget tenni. — Életbe lépett a csődtörvény... — A csőd egyfajta privatizáció. Ugyan furcsán hangzik, de egyrészt a vállalatok szanálják magukat, mert megalkudnak a hitelezőikkel, másrészt egyes gazdasági egységeket felszámolnak, így kivonják a tőkét a válságba jutott területekről. Ezzel talán meg lehet szakítani a körbetartozást. Az egy vállalat több bankszámlát nyit megoldás egy normális gazdaságban elviselhetetlen. Ha jönnek az adósok, másik számlára utalják a pénzt. Ezekben a kérdésekben nem lehetünk álszent módon liberálisok. — Megfelelő ütemű-e a privatizáció? Ráadásul csak bontott anyagból lehet dolgozni... — Ez olyan, mint a régi vicc. Mennyi? Mi mennyi? Mivel Kelet-Európábán most folyik a privatizáció, nagy a túlkínálat. Mi még szerencsések vagyunk. De a túlkínálat esetén leértékelődnek a javak. Érdeklődés viszont van. Most a jobb dolgokat igyekeznek megvásárolni. — Önök meghirdették a nemzeti polgárság létrehozásának programját. Kik juthatnak viszonylag olcsón vagyonhoz: a külföldiek? Kik lesznek a tulajdonosok — Meg kell találni azokat a módozatokat, hogy a magyar ember is tulajdonhoz jusson, ha úgy tetszik kapitalizálódjék. — A külföldön élő magyarokra gondol? — Nem, a belföldön élő magyarokra gondolok. Tehát a nemzeti tőkére. Azt kell kidolgozni, hogy viszonylag szerény eszközökből is hozzá lehessen jutni a tulajdonhoz. De áttekinthető és világos formákban, hogy ne mondhassák sem a vásárlóra sem pedig az eladóra azt, hogy csaló. Azonos feltételekkel kell hozzáférhetővé tenni a vagyontárgyakat. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a külföldi tőke bejöjjön, hiszen ez modernizációs injekció a gazdaságnak. Hiába ruház be valaki, ha ehhez nincs megfelelő menedzsment. Olyan magyar menedzserekre van szükség, akik modern módon tudnak gondolkodni. Nekünk, közgazdászoknak pragmatikusnak kell lenni: törekedni a jóra. — Nem lett volna szerencsésebb, ha kormányralépé- sükkor leltárt készítenek? így most nehéz a viszonyítás. — Az Antall-kormány hiteles emberekből áll. De amikor átvették a kormányzást, nem voltak a pontos adatok birtokában. Nehéz megállapítani, hogy hol tartunk, különösen egy rossz statisztikai rendszer mellett. A gazdaság információs rendszere szétvert állapotban volt. Nincsenek minták, kellő információk. Leltárra nem volt energia, gyorsan kellett cselekedni. Ez nem jelent nagy bajt, csak a védekezéshez kellene. — De önöknek nem az a dolguk, hogy védekezzenek. Jobb ha egy kormány offenzív. — Azért védekezünk, mert azok az urak, akik kicsöppentek a régi legfelső hatalomból, komoly offenziva alá „vontak" bennünket. Nem véletlenül volt morcos Antall miniszterelnök, amikor Horn Gyula javasolta, hogy lépjünk be a NATO-ba. Mindenki tudja, hogy a NATO-nak ez nem áll szándékában. — Véleménye szerint keli-e beterjeszteni költségvetési pótelőirányzatot? Demokráciákban ennek súlyos következményei vannak. — Egy kissé borúlátó vagyok. Nehezen behajthatónak tartom a kintlevőségeket. De a gazdaság szempontjából nem jó, ha a köitségvetéssel újra foglalkozik a parlament. Nem érzem ezt gazdasági katasztrófának, de a politikusok bizonyára elveszekednek egy darabig. Ez számomra másodlagos kérdés. Én a közjóért csatázom. A költségvetési vitában senki sem erőltette az adók emelését. — Mikorra tehető, hogy a parlament elé viszik a a költségvetés megváltoztatását? — Nem szívesen jósolok a saját csapatom ellen de úgy gondolom, hogy ősszel oda kell vinni az ügyet. — Köszönjük a véleményét. Lengyel János Kis- és középvállalkozók számára szervez kiutazást a június 22-23-án Thesszaloni- kiben megrendezendő Europartenariat konferenciára a Magyar Vállalkozói Kamara, az Országos Kisvállalkozás Fejlesztési Iroda valamint a Kis- és Középvállakozások Kamarája. A részvételi díj 50- 70 százalékáig az Európai Közösség Phare-programja nyújt anyagi támogatást. Az Europartenariat konferenciát félévente rendezi az Európai Közösség Bizottsága. Célja, hogy a gazdaságilag fejletlenebb térségek kis- és középvállalkozóinak lehetőséget teremtsenek a bemutatkozásra, és így elősegítsék a nemzetközi integrációba való bekapcsolódásukat. A rendezvény nem vásár jellegű, inkább az üzleti kapcsolatok, együttműködés kiépítését elősegítő találkozó. A vállalkozók tevékenységét különböző nyelveken írt katalógusban mutatják be. A telep válik, a szerelőgárda marad Van erkölcsi és szakmai erő a folytatáshoz — Vállalja a váltást a leilei autójavító Jó helyen — a balatonlellei benzinkút mögött — létesítették annak idején az Autójavító Kisszövetkezet néven ismert gépkocsiszervizt. Ugyanis a siófoki, marcali, keszthelyi hasonló üzemek távol esnek ettől, — az autósok számára mindaddig ellátatlan — térségtől. Sokáig a helyi Vasipari Ktsz autós részlegeként működött, és szerzett magának megbízható munkával jó hírnevet. A megtett út ennek ellenére nem volt felhőtlen, sőt időnként viharoktól mentes. A ktsz-ben sűrűsödő gondok következménye, hogy az autójavító részleg 1986-ban leányvállalattá vált, majd 1988-ban ismét visszakerült a nagy szövetkezethez. Ebből aztán később két kis szövetkezet alakult, és megkezdődött az igen keserves, — máig tartó — vagyonmegosztási hercehurca. Ez az autójavító is megérezte, hogy a gépkocsitulajdonosok egyre kevésbe tudnak költeni kocsijukra, egyre többen maradnak távol, vállalkoznak az igen kockázatos otthoni barkácsolásra. Növelte nehézségeiket, hogy a Merkur az utóbbi időben nem, vagy csak autók adományozásával tudta állni a garanciális javítások költségeit. Mára már az is eldőlt, hogy a vagyonosztozkodás következményeképpen az autójavítónak meg kell válnia a munkához nélkülözhetetlen mosótól, szerviztől, a javítóállásokat magában foglaló üzemcsarnoktól. A telepnek csak egy részére tarhatnak igényt. Nyúlás Lajos elnök és 12 fős csapata tehát válaszút elé került: „beadja a kulcsot” és mindenki megy amerre lát, vagy összefog és folytatja a munkát, továbbra is fogadva az autósokat. Mi tagadás, nagy viták bontakoztak ki a hogyan továbbról. Ám ezek — ahogyan Kiss József autóvillamossági szerelő mondta, — csak használtak az ügynek, kikristályosodtak a kockázatok, és kirajzolódtak azok a pillérek is, amelyekre a jövőt építhetik. — Az utóbbiak között kétségkívül az egyik legfontosabb a hosszú idő óta itt dolgozó mag, amely igyekezett minden tőle telhetőt megtenni az autósokért — mondta Resch János ,a tapasztalt szerelő. — Ez a gárda a környéken időközben igencsak megnőtt konkurenciával is képes lesz felvenni a versenyt — tette hozzá. A talpon maradást mozdítják elő a fejlesztési tervek is, amelyek megvalósításához hozzá is kezdtek. Ezekről Antal György elnökhelyettes mondta: — Mivel a vagyonmegosztással elveszítünk több fontos létesítményt, a telep számunkra megmaradó részén elkezdtük négy kocsiállást magába foglaló műhely és mosó építését. Arra számítunk, hogy ezeket az ősszel már használhatjuk. Ha netán valami közbejönne, sem hagyjuk abba a munkát, tárgyalunk a jelenlegi épületek használatának meghosszabbításáról. A kisszövetkezet továbbra is fogad minden típusú gépjárművet. Itt a Trabantokat se nézik ki. Mindenkin segíteni igyekeznek. Ezután is vállalják a gépkocsik vizsgára való felkészítését, és bevezetik a hamarosan kötelezővé váló környezetvédelmi mérést. A nagy értékű műszer beszerzése már folyamatban van. — Alapvető érdekünk, hogy senkit se utasítsunk el, megkeressük a hibát, előteremtsük a szükséges alkatrészt, hiszen mi teljesítményre dolgozunk. Ha nincs munka, nincs fizetés — jegyezte meg Kiss József szerelő. Elmondták — különös tekintettel a balatoni idegenforgalomra, az egyre növekvő nyugati gépkocsiparkra — eltökélt szándékuk olyan tőkéstárs felkutatása, akinek segítségével vállalhatják valamelyik nyugati autótípus gondozását, javítását. Ezért is szeretnék, ha minél előbb bfejeződne a vagyonmegosztás. — Minden ellenkező híreszteléssel szemben tehát vállaljuk a váltással járó gondokat, működünk tovább, csupán a telepünk bejárata kerül száz méterrel arrébb — mondta az elnökhelyettes. Nem sorsszerű tehát, hogy padlóra kerüljön egy magát nehézségekkel szembe találó cég. Sikerre persze csak akkor számíthat, hä — mint Ba- latonlellén — van eltökéltség, megalapozott terv és tisztes munkával megszerzett erkölcsi és szakmai tartalék. Szegedi Nándor
