Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-27 / 99. szám
1992. április 27., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 A SZÍVOPERÁLT GYÓGYULT EMBER A svéd modell nyomában Tudományos tanácskozás Mosdóson A tudományos tanácskozások sorában fontos szerepe volt a hét végén Mosdóson megrendezett konferenciának, amelyet a helyi tiidő-és szívkórház, valamint a Magyar Gyógytornászok Társaságának belgyógyászati és gyermekgyógyászati munkacsoportja szervezett. A tavalyi tanácskozás sikerén fölbuzdulva (ezen a szívoperált felnőttek kardiolgóiai rehabilitációjának egységesítését dolgozták ki), a szívoperált gyerekek utókezelésének a tapasztalatait összegezték a Mosdóson megrendezett konferencián. Terheléses „helyben biciglizés" műtét után (Fotó: Gyertyás László) Mint azt Tar Erika mosdósi gyógytornász előadásában elmondta, nem csak a rehabilitációt szolgálja a gyógytorna, hanem jelentős szerepe van a megelőzésben is. A műtétek előtt is alkalmazzák a tornát, hogy fölkészítsék a beteget az operációra. A szívoperált felnőttnek a rehabilitáció jelenti a gyors felépülést, a munkábaál- lás egészségügyi lehetőségét, a gyermeknek pedig azt, hogy egészséges felnőtté váljon — mondta előadásában Tar Erika. A pénteken kezdődött és szombaton befejeződött tudományos tanácskozás előadója volt többek között dr. Aranyosi Jánosné, a debreceni II. számú sebészeti klinika gyógytornásza is. Harminchárom évnyi tapasztalatait foglalta össze referátumában. Az elmúlt tíz évben a debreceni klinikán 2355 esetben végeztek szívműtétet. Dr. Pé- terffy Árpád professzor svédországi gyakorlata alapján honosították meg a legkorszerűbb európai eljárást. — A professzor úr rendkívül fontosnak tartotta a gyógytornászok szerepét a szívbetegek operáció előtti felkészítésében, majd az utókelezelé- sében. — A debreceni példa szerint a műtét után mennyi időbe telik a beteg fölgyógyulása? — Az egy napja operált beteget már intenzív gyógytornára késztetjük. A második napon a beteget már sétáltatjuk, a pszichoterápiának is nagy jelentőséget tulajdonítunk. A szívműtéten átesett beteggel el kelel tudnunk hitetni, hogy egészséges emberként folytathatja tovább életét, természetesen orvosi felügyelet mellett. A negyedik, ötödik napon már közös tornagyakorlatokon vesznek részt a szívoperáltak. Három hét múltán fejeződik be a rehabilitációjuk, amit szanatóriumi ellátás követhet. A mosdósi tudományos tanácskozás vendége volt dr. Aranyosi János debreceni szívsebész is. — A mostani tanácskozás célja, hogy kidolgozzuk a szívoperált gyerekek egységes utókezelésének a módszerét. Nagyon sok tapasztalat gyűlt össze Magyarországon, ezeknek az alkalmazását a legkorszerűbb európai gyakorlatokkal összevetve megpróbáljuk közösen hasznosítani. — A szívbetegek száma nő, avagy az orvostudomány haladásának a tanúi lehetünk? — A műtétek száma év- ről-évre nő. De még mindig kevés betegen tudunk segíteni műtéti úton. A műtéti kapacitás növelése elkerülhetetlen Magyarországon. Budapesten négy klinikán végeznek szívműtétet, vidéken Szegeden és Debrecenben. A debreceni klinikán bővítjük a műtők számát. — A gyógyszeres kezelést már korszerűtlennek tartja? — A gyógyszer nem tudja megoldani a koszorúerek el- meszesedésének kezelését, gyógyítását. Erre a legkorszerűbb eljárás, a műtét hivatott. A ballonos megoldás is számításba jöhet, ami nem jár műtéttel, csupán érfaltisztítást végzünk kattéter segítségével, ám a kockázata nagy. Az érfal megsérülhet. A konzervatív kezeléssel szemben a korszerű műtéti eljárások kerültek előtérbe hazánkban is, mint például Svédországban. Horányi Barna Úsznak a szívoperáltak a mosdósi kórházban Korszerűsítés hét városban — Kaposváron is Hogy vesénkbe láthassanak A magyar művese-állomások többsége ebek harmincad- ján van. Elavultak a technikai berendezések, korszerűtlenek az épületek, s egy gondos köjál-vizsgálat esetén köny- nyen előfordulhat, hogy egy részét bezárják. Nagyon egyszerűen, mégis szakszerűen szólva az a baj, hogy Magyar- országon nincs elegendő hemodialízis-kapacitás a vesebetegek életbentartásához, és hasonló a lemaradás a vese- átültetések számában is. Az európai átlagszínvonal eléréséhez a művese-készülékek számát meg kellene duplázni. Erről és az évente több száz, talán több ezer esetben tehetetlen egészségügyi ágazat korszerűsítésének más kérdéseiről tartottak országos konferenciát szombaton a hemodialízis hazai szakértői és azok a szervezetek, valamint cégek, amelyek elhatározták: ezen a helyzeten változtatni kell. Az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság a fogyatékosságok ismeretében évek óta kiemelten kezeli a hemodialízis finanszírozását, és a szakmai illetékesek — a Magyar Nephrológiai Társaság és a Nephrológiai Kollégium közreműködésével kidolgozták a normatív finanszF rozás rendszerét is. Kiderült azonban, hogy nem elsősorban a pénzhiány okozza az anomáliákat, s nem is a technika, hanem szervezési, technológiai és menedzsment- problémák miatt lassú a fejlődés. A kilátások mégsem rosz- szak, s ez az említett intézmények mellett a Rollcare Egészségügyi Szolgáltató Rt-nek, illetve jogelődjének, a Rolitron Bioelektronikai Rt-nek köszönhető. A cég tízévi munkával korszerű művese-készü- lékeket fejlesztett ki, megkezdte ezek sorozatgyártását, felépített nyolc műveseállo- mást, s létrehozta az ország első privát egészségügyi intézményét, a budapesti Rollcare állomást, ahol elsőként vezette be a világszerte elfogadott amerikai Renal Systems technológiát. Az ott kidolgozott kezelésimódok szolgálnak most alapul egy új országos dialízishálózat kiépítéséhez. Ennek első évi (tavalyi) beruházásai 290 millió forintot tettek ki. Kapacitása 57 ezer beteg ellátására lesz elegendő évente, azaz gyakorlatiig lehetővé teszi az európai színvonal elérését és megszünteti azt a képtelen állapotot, hogy bizonyos életkoron felüli betegeket a jelenlegi műveseállomások eleve nem fogadnak be kezelésre. A legnagyobb állomás, amely évi 14 ezer kezelésre alkalmas, Nyíregyházán épül, ennek a teljes költsége ne- gyedmilliárd forint. , Jelentős kapacitással működnek majd a budapesti, kaposvári, veszprémi, békéscsabai, szombathelyi és szekszárdi műveseállomások is. Ha ez a hálózat az egészségügyi kormányzat és a szakosított cég együttműködésével a következő három évben felépül — s erre minden remény megvan —, a komikus vesebetegek túlélési lehetősége jelentékenyen megnő. Az új műveseállomások ugyanis komplex ellátást nyújtó intézmények, amelyekben a diagnosztizálás, a gondozás és a kezelés minden területén a legkorszerűbb módszereket alkalmazzák. A veseátültetésre várók általános egészségi állapotával is foglalkoznak; s ezáltal növekszik az új vese befogadásának és a beteg gyógyulásának esélye. Francia zenei est Kaposváron Kassai Attila fuvolaművész és Gábor József zongoraművész ad hangversenyt április 29-én 19 órakor Kaposváron a Liszt Ferenc Zeneiskola Bar- tók-termében. Műsorukon többek között Ravel Egy infánsnő halálára, Debussy Egy faun délutánja című műve szerepel. Képkiállítás A szentendrei Pro Artibus Galériában szombaton megnyílt a kaposvári Győrfi András grafikus kiállítása. A tárlat egy hónapig látogatható. Textil tárlat P. Szabó Éva textilművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Rippl-Rónai Múzeumban. A tárlat, melyet dr. Koós Judit művészettörténész ajánlott a látogatók figyelmébe, június 20-ig tekinthető meg. Szőttesek Batéban Aleksic Márta szőtteseiből látható kiállítás a batéi művelődési ház épületében. A szőttesek tárlata két hétig várja a látogatókat. Hajlik a meggyfa Kisbárapútiban Reggel kilenctől késő délutánig „hajlott a meggyfa" szombaton Kisbórapátiban, az ottani általános iskolában és a művelődési házban. Hagyományosan minden évben népzenei és népdaléneklési versenyt rendeznek itt, amelyre idén több mint 160-an jelentkeztek mindenfelől a megyéből. Kis túlzással hallás után találtuk meg a falut, amelynek nagy eseménye volt ez a verseny. A főutca régen látott ennyi és ennyiféle népviseletbe öltözött fiúcskát és leánykát. Fejkendős anyókák a kertajtók mögül nézték a szokatlan felvonulást, s a jó ebédhez sem nóta szólt ezal- kalommal. A közönség, alig fért be a művelődési ház nagytermébe, s ha a furulya, klarinét, vagy citeraszóra nem is rúgták ki a ház oldalát, azért a többség igen jól éreze magát. A verseny élmény volt előadónak, hallgatónak egyaránt. Az élménynyújtás szükségességéről beszéltünk Csapó Károllyal, a zsűri elnökével, a Zenetudományi intézet munkatársával, a rádió népdalkörök pódiuma műsorának szerkesztőjével. — Az biztos, hogy egy ilyen verseny százszor többet ér el A somogyjádi Gyöngyvirág együttes a népdal megszerettetésében, mint akárhány ének óra. Itt életre szóló élményt kap a gyerek, amit tíz-húsz év múlva, ha már családapa, és családanya lesz, sem felejt el, s beoltja a népdal szeretetére a gyermekét, unokáját is. Az, hogy megbicsaklott egyikük másikuk hangja, vagy a lámpaláz miatt úgy énekelt némelyik, mintha mozijegye lenne, előfordul, és nem lényeges. Javítható. Az a lényeg, hogy megszeressék a népdalokat, az éneklést. A népzenei mozgalom természetesen nem tud versenyezni a popzenével, hisz ez utóbbi üzlet, óriási pénzek segítik, nekünk pedig csak nagyon szerény eszközeink vannak. Ezért van kölönös jelentősége minden ilyen versenynek. Minél több hasonló rendezvényre lenne szükség, de sajnos a számuk egyre csökken. A versenyt immár ötödik alkalommal rendezik Kisbárapá- tiban, Tóth Imrére, a népművészet mesterére emlékezve. A gálán nagy sikert arattak a Nyakas Józsi bácsi balatoni gyűjtéséből származó dalok. A „Hajlik a meggyfa” népzenei (Foto: Kovács Tibor) és népdaléneklési verseny hangszeres kategóriájában a fonyódi II. Rákóczi Ferenc üdülőiskola és gyermekotthon citerazenekara bizonyult a legjobbnak, az énekesek közül a legkisebbeknél az ádándi és a balatonkeresztúri általános iskola, a nagyoknál a barcsi Széchényi Ferenc gimnázium vitte el a pálmát. N. L
