Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-21 / 94. szám

1992. április 21., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Privatizálnak Somogybán 923 hektár halastavat Részvénytársaság lesz a Balatoni Halgazdaság — Vagyonértékelés pénzügyi átvilágítással (Tudósítónktól) A Balatoni halgazdaság a legutóbbi időkig alacsony nye­reséget elérő, de stabil válla­latként működött. Tavaly azonban majdnem 53 millió forint lesz a veszteség... A kormány döntése alapján a Balatoni Halgazdaságot az állami tulajdonban maradó vál­lalatok közé sorolták, azzal a megszorítással, hogy tevé­kenysége a Balaton halásza­tának ellátása. A teljes állami tulajdoni hányad tartós biztosí­tását célszerű kihasználni egy olyan típusú gazdálkodó egy­ség létrehozására, amely a nemzeti kincs védelme érde­kében aktív partnere lenne a környezetvédelemnek; tevé­kenyen részt vesz az ökológiai problémák megelőzésében, az esetleg szükségessé váló kárelhárításban és a horgá­szattal kapcsolatos idegenfor­galmi fejlesztésében. A feladatok a jelenleginél kisebb, de lényegesen haté­konyabb vállalati formában va­lósíthatók meg. Gergátz Ele­mér a földművelődésügyi mi­niszter ezért a részvénytársa­sággá szerveződés feladatai­val vállalati biztost bízott meg; a korábban belső ellenőrként, majd főkönyvelőként a cégnél dolgozó Baráth Istvánt. — Vállalatok széles körét érinti a döntés — mondta az új vezető, aki gépész üzemmér­nök, több felsőfokú szaktanfo­lyamot végzett, s most írja dip­lomamunkáját a közgazdasági egyetemen. — A privatizáció meggyorsítása érdekében a 124 állami gazdaságból 80-at államigazgatási felügyelet alá vontak. Feladatom a halgaz­daságnál a termelés feltétele­inek folyamatos biztosítása, eredményessé tétele, s ezen túl a vállalat átalakításának maximum fél esztendőn belüli levezénylése. Egy zártkörű részvénytár­saság alakul, amely a Balaton és a Kis-Balaton halászati jo­gával rendelkezik, s tulajdo­nában marad az ehhez szer­vesen kapcsolódó háttér: 1100 hektárnyi halastó. A Ba­laton természetes halszaporu­lata ugyanis nincs biztosítva, ezért a tó árterületein, a ber­kekben kialakított halastavak­ban kell előállítani a halután- pótást — mesterségesen. E területek állami kezelésben tartása indokolt azért is, mert a Balatontól délre fekvő terüle­teken találhatók, s a tó komp­lex vízvédelmét szolgálják. Ál­lami tulajdonban marad a hé­vízi angolnatelep is. A vállalati biztos elmondta még, hogy 923 hektár halastó privatizálható 31 önkormány­zat területén. Ezek iránt eddig csak „mazsolázok” érdeklőd­tek. Először nyilván a jó ho­zamú vagy kedvező fekvésű tavak találnak majd vevőre. Elkészültek a gazdaság pénz­ügyi átvilágításával is, jelenleg a vagyonértékelés zajlik. — Ha lényeges változtatást nem javasol az előterjeszté­sen a Földművelésügyi Mi­nisztérium vagy az Állami Va­gyonügynökség, akkor június­ban megalakulhat a részvény- társaság — mondta Baráth István. — A felmérések szerint egymilliárd forintnyi vagyona lesz. Berki fehémépek a fehérneműnél Tíz-tizenöt asszonynak kí­nál munkalehetőséget az a varroda Nagyberkiben, ame­lyet a Hansa kft és a nagy­berki önkormányzat létesített nemrég közös erővel. Az asz- szonyok olasz alapanyagból készült női fehérneműt varr­nak, s a szabásmintákat, inst­rukciókat is olasz szakembe­rektől kapják. Belányi Péter, az olasz­magyar kft ügyvezetője el­mondta, hogy a polgármesteri hivataltól kapott épületet felújí­tották, s a költségeik fejében két-három évig mentesülnek a bérleti díj fizetése alól. A mintegy 40 gépet Német­országból kapták, s termékei­ket egyelőre hazai piacra vi­szik. Később természetesen szeretnének megjelenni kül­földi piacokon is. Remélik, hogy a Nagyberkiben készült fehérneműnek nemcsak a mi­nőségét, hanem alacsony árát is erényei közé sorolhatják. A Hansa kft a varroda mel­lett egy pékséget is tervez Nagyberkiben, szintén olasz szakemberek bevonásával. A tervezett sütöde két hónapon belül üzemelni fog. Kaposvá­ron pedig hamarosan fagylal- tozót nyitnak, s ott valódi olasz technológia alapján készül majd a nyalnivaló. N. L. Van fedezet a kutatásfejlesztésre Új fajtakísérletek Kaposváron AZ ŐSZI BÚZÁT MEGHIÚSÍTOTTA AZ ESŐ Véglegesen eldőlt, hogy továbbra is fennmarad és folytatja munkáját a kapos­vári fajtakísérleti állomás. A szépen el­munkált 52 hektárnyi területen már sor­jáznak a fajtajelölések, növekednek a ta­vaszi vetések. Bacsúr László állomásve­zető megelégedetten szemléli féltett „bi­rodalmát”. — Ősszel csak a kísérleti parcellák te­rületére tudtunk kellő mennyiségű nitro­gén, foszfor és káli műtrágyát kijuttatni, de tavasszal már a szakma szabályai szerint kapta az egész terület. Alig kétcentiméteres, de már jól sorjá­zik a borsó. Zöld és sárga magú, takar­mány- és étkezési fajtákból állították be az idei fajtakísérletet. Sárgamagvú faj­tákból 26, zöldmagvúból 15 fajta vizsgá­zik. A szélben erősen hajladoznak a zab 9 fajtájának zsenge hajtásai, megerősödött már a 29 fajtából álló tavaszi árpa is. — Őszi búzából csak két kísérlet mag­vait tudtuk elvetni, az eső október 18-án kiparancsolta a tábláról a vetőgépet. A korai érésű fajtákból 28-at, a középéré­sűből 27 fajtát vetettünk el. Ezek még ér­tékelhetők lesznek, de a kései érésű 8 fajta idén nem kerülhet minősítésre — mondta az állomásvezető. Az idén első alkalommal került a vizs­gálatok sorába a rozs. 7 fajta vizsgázik. Ugyancsak első alkalommal vetettek napraforgót az állomás történetében. A jelentős ipari növényből 3 kísérletben összesen 32 fajta összehasonlítására ke­rül sor. Már gyeptéglakockákban csírázik a dinnyemag. Az idén 17 sárgadinnye és 18 görögdinnyefajta terméséről gyűjtenek adatokat az állomáson. Kaposváron a cukorgyár jelenléte miatt is elmaradhatat­lan a cukorrépa- fajtakísérletek újabb vizsgálata.- — Az országos A és B program mellett 29 korábban minősített fajtát is vetettünk. Emellett kerül sor a Hilleshög cég 32 faj­tából álló kaposvári kísérletére; itt a szakembereknek már az első lombleve­les állapotban bemutatót szerveznek. Változatlan jelentőségű a kukoricakísérle­tek beállítása, hiszen a 4 FAO érték­számú csoportban egyaránt vizsgáznak a siló- és szemeskukorica fajták — fejezte be tájékoztatóját Bacsúr László. Megfelelő létszámgazdálkodással, idő­szaki dolgozók beállításának lehetőségé­vel, 25 százalék bérfejlesztés alkalmazá­sával a kutatás egyik kis végvára fenn­maradhat megyénkben. Mészáros Tamás Megszépülnek a simonfai hidak KOSZORÚ A BALATON HULLÁMAIRA Évadnyitó Fonyódon és Tomajban A fonyódi és badacsonyto­maji önkormányzatok rendez­tek balatoni évadnyitót a hét végén. Napsütéses, ám sze­les idő köszöntött a szomba­ton a magyar tenger mentén víkendezőkre; haragosan fod­rozódtak a tó hullámai, böm­bölt a szél a fonyódi mólón... Badacsonyból a Csongor motoros fedélzetén érkezett a badacsonytomaji önkormány­zat küldöttsége, majd rövid köszöntő és a fonyódi városi fúvószenekar műsora után a helybéliekkel együtt ismét ha­jóra szálltak. Kálóczi Kálmán, Badacsonytomaj polgármes­tere elmondta: fontos a kap­csolattartás a két balatoni ön- kormányzat közt, hiszen a magyar tenger két partján minden gondjuk, problémájuk és örömük is közös. Korábban szorosabb volt az együttmű­ködés, most szeretnék a ha­gyományt újjáéleszteni, a kapcsolatot szorosabbá fonni. A badacsonyi hegy bazalt­sziklái felé közeledve a tó nem bánt csínján az évadnyitó ün­nep résztvevőivel; süvített a szél, hullámok dobálták a ki­csiny hajót. A tó közepén a két Balaton-parti település pol­gármestere egy-egy koszorút dobott a vízbe, s ezzel ünne­pélyesen kezdetét vette az idei balatoni szezon. A tó kö­zelsége mindkét önkormány­zatnak nagy ajándék, amely sok gonddal, teendővel is jár. A közös évadnyitót szeretnék hagyománnyá tenni. A nyár­elői ünnep jó alkalom volt a két település vezetői számára, hogy kötetlenül elbeszélget­hessenek, tapasztalataikat megvitassák, még a szezon előtt. — A tavalyi nyár új gondok elé állította a balatoni embe­reket; — mondta Horváth Gá­bor fonyódi polgármester —, a vállalkozók, és az önkor­mányzatok is többet várnak az idei szezontól. Mint mondták: együtesen a gondokon is kö- nyebb felülkerekedni. A badacsonyi kikötőben csendes borozgatás mellett szó esett a hétköznapok gond­jairól is. A fonyódi fúvószene­kar térzenéje varázsolt hangu­latot a móló menti árnyas gesztenyefák alá. Jól ismert dallamok törték meg a tavaszi part csendjét. Fonyódon és Badacsonyban a szezon megkezdődött, a tó mente téli álmából lassan éledezik. (Barna) A simonfai önkormányzat több mint 1,4 millió forintot kí­ván fordítani az utak, illetve az önkormányzat kezelésében lévő hidak teljes kijavítására. Ez a pénz még szerintük is kevés lesz, hiszen a hidak meglehetősen elhanyagolt ál­lapotban vannak. Emellett felújítják a falu mű­velődési házát is; a külső-belső tatarozást — ter­veik szerint — meg lehet ol­dani 500 ezer forintból. Tervezik még egy új autó­buszváró kialakítását mintegy 150 ezer forintért, illetve az orvosi rendelő és a szolgálati lakás teljes szigetelését. A szolgálati lakások villamos rendszerét is felújítják, s a ja­vítási munkákból nem marad ki az óvoda sem. Lebetonozott s részben fe­dett udvart kapnak a' gyere­kek. Ennek a kialakítása mint­egy 50 ezer forintba kerül. Hamarosan befejezik a gáz bevezetését Somogyjád munkahelyeket teremt Elkészült a gázátadó állo­más Somogyjádon, és nem­sokára befejezik a gáz beve­zetését is. A közintézménye­ken kívül 324 lakást kapcsol­nak be a szolgáltatásba. Az ál­lomás mintegy 10-15 kilomé­teres körzetet lát el. Jádon kí­vül Osztopán, Várda, Somo- gyaszaló és Magyaregres kapja majd innét a gázt. A be­ruházás több mint 31 millió fo­rintba került. Somogyjádon is egyre na­gyobb gondot okoz a munka- nélküliség. A munkaképesek lakosoknak mintegy 15-20 százaléka van állás nélkül. Munkahelyteremtő beruházá­sokra az önkormányzat egy­millió forintot különített el; el­nyerésére vállalkozók pályáz­hatnak. Az önkormányzat is igyek­szik munkát adni: közmun­kákra munkanélkülieket al­kalmaznak, s termeltetnek is (nyulat, babot stb). Megnőtt a szociális segé­lyezettek, a rászorulók száma. Egyre több család kap neve­lési segélyt, s az önkormány­zat jelentősen támogatja a mozgáskorátozottakat is. A környező települések ön- kormányzataival közösen 6 millió forintért komposztáló-te- lep kialakítását tervezik. Az összeg felét pályázattal sze­rezték. Most dolgoznak a jádi mű­velődési ház felújításán. Tető­cserére kerül sor, bevezetik a gáz központi fűtést, újabb he­lyiségeket alakítanak ki. Az önkormányzat adott pézt a ka­tolikus és a református temp­lom felújítására is. Folytatódik az útépítési-út­javítási program: három utca portalanításával, majd a ké­sőbbiekben aszfaltozásával. Két utcában rövidesen járdát is építenek. Az útjavításokhoz szüksé­ges alapanyagot már megvá­sárolták. (Nagy) Május 28.: határőrbevonulás Csökkent a forgalom a somogyi átkelőhelyeken Március 1 -je óta a BM Határőrség kerületparancs­noksága határrendészeti igazgatósággá alakult. Dr. Pásztor László ezredes az igazgató. Tájékoztatása sze­rint a somogyi közös horvát- magyar határszakaszon az év első negyedében a túloldali te­rületről kiindulva egy sortrepü­lőgép sértette meg a Magyar Köztársaság légterét, és tízen — valamennyien külföldiek — követtek el „tiltott határátlépés kísérlete” szabálysértést. A somogyi határátkelőhe­lyek forgalma a múlt év idő­szakához képest jelentősen csökkent. Barcson és Berzen- cén 28 ezer jármű lépte át a határt, és 60 ezer személy úti okmányát ellenőrizték. Gyé­kényesen 26 ezer vasúti jár­művet léptettek át, s több mint 14 ezer utas okmányait vizs­gálták meg. A jelentős forga­lomcsökkenés a harci cse­lekmények negatív következ­ményeként értékelhető. Azt is közölte a nagykanizsai igaz­gató, hogy bevonulás május 28-án lesz a határőrséghez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom