Somogyi Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-11 / 87. szám
1992. április 11., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS, EGÉSZSÉGÜGY 5 Marcali városért Feleannyian járnak szűrésre _____________________________________________________________ Az orvos „ eg” nyugtalansága... Mitől nyugtalan dr. Bognár János, a marcali kórház szülész főorvosa? — kérdem magamban hosszabb beszélgetésünk után. Hiszen csak ügy sugárzik egyéniségéből a másik ember iránti figyelmesség. A település önkormányzata Marcali városért-díjjal ismerte el harmincéves munkásságát. Ebből több időt töltött itt, mint korábbi munkahelyén, a kaposvári megyei kórházban. TÁMAD A TBC Dr. Pataki Géza: A biztosítási kártya átvételekor sort kerítenek a tüdőszűrésre is Szavai fellebbentették a titkok fátylát, mélyebben bepillanthattunk mindennapi életébe, munkájába. — Nyugodt ember sose lehet jó orvos — fogalmazta meg. Aztán hozzáfűzte: — Mindig keresem az újat. Előfordulhatnak olyan esetek bármikor, amilyenekkel addig nem találkoztam. — A betegen segíteni kell, olykor veszélyhelyzetben. Az orvos miként éli meg az ilyen esetet? — Az orvost is megviseli... A szülész esetében az anyára és a születendő gyerekre kell gondolni. Sosem szabad, hogy az orvos elveszítse a fejét. — Az orvos hivatása, hogy segítsen, de ő is ember, s nem veszítheti el a fejét? Dr. Bognár János elmesélt egy esetet. A kórház egészségügyi dolgozója szorult sürgős orvosi ellátásra, ehhez azonban a föltételek csak Kaposváron adottak. Ám a beteg szállítása veszélyeztette volna az életét. Először úgy határozott, hogy vele utazik a mentőn, később, amikor meglátta a beteg elesett állapotát, úgy döntött, inkább vállalja a műtéti kockázatot. Az altatóorvos félt elaltatni a beteget. Ám egy orvosi csoport vállalta. A műtét — sikerült. Mélyet szippantott az orvosi szoba levegőjéből, úgy átélte a múlt év kora őszén történteket. — A döntés minden ember életében nemcsak kockázattal jár, de felelősségteljes is, néha bizony sorsdöntőnek is mondjuk. — Aki nem tart lépést az orvostudomány fejlődésével, olyan helyzetbe kerülhet, hogy nem képes helyesen dönteni. Különösen egy osztályvezető főorvosra vár ennek a nehéz feladata. Mások munkájáért is felelős, és mindenekelőtt a betegért. A döntéseimet utólag mindig felülvizsgálom, s ebbe bevonom a munkatársaimat is. Ez is hozzátartozik a vezető felelősségéhez. — A magánéletében is ilyen fontosnak tartja a döntéseit? — A családban a felelősség jobban megoszlik. A feleségemmel együtt döntünk olyan kérdésekben, amelyek mindannyiunkra tartoznak. — Mi a véleménye a formálódó abortusztörvényről, annak előkészületeiről? — Marcaliban hatéves átlagban csaknem annyi az abortusz, mint ahányan kórházunkban születtek. Véleményem szerint élni kell a terhességmegszakítás lehetőségével, ha létrejött a terhesség. Lehetőséget kell adni arra, hogy az anya döntsön. A Ratkó-korszakig nem kellene most visszamennünk. Én a megelőzésre helyezem a hangsúlyt. — Milyen az ideális várandós nő? — Először is: intelligens. Akkor vállalja a gyermeket, amikor annak fogadására érettnek tartja magát. Legyen nett, tiszta, életvitele a korszerű egészségügyi követelményeknek feleljen meg. Családszerető anyát tudok csak elképzelni. Volt a mi kórházunkban egy viszonylag fiatal szülőasszony, tizennyolc éves, érettebb volt, mint sok harmincéves. — A jövőben a családior(Fotó: Kovács Tibor) vosra olyan feladatok is hárulnak, hogy a kisbabától az idős emberig gondját viselje az embereknek. Mit vár a szülészorvos a családiorvostól? — A jövőben sokat tehet a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. Ma még azonban erre a feladatra nem vagyunk kellően fölkészülve. Ahhoz, hogy jól elláson egy beteget, az egészségügy minden dolgozójának, még a takarítónőnek is nagyon jól kell végeznie a dolgát. Horányi Barna Hosszú ideje úgy tudjuk, hogy a hajdan morbus hunga- ricusnak nevezett gümőkór — a tbc —, már régen nem népbetegség Magyarországon, sőt az elmúlt évtizedekben minimálisra csökkent a tüdővészben szenvedők száma. Az utóbbi hetekben megtudtuk: ismét támad a tbc! Dr. Pataki Géza, az Országos Korányi Tbc- és Pulmono- lógiai Intézet főigazgató-helyettese mondta: — A birtokunkban lévő adatok arra intenek, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk erre a betegségre. Megnyugtatásul rögtön hozzáteszem: a statisztika szerint a megbetegedések száma nem emelkedett drámaian, de több lett a nehezen kezelhető, súlyos esetek száma. Hatvan esztendővel ezelőtt százezer emberből háromszáz, 1990-ben viszont már csak hat halt meg gümőkorban. Az országos gondozói hálózat jelentései szerint 1988-ban és 1989-ben egyaránt 131-en, 1990-ben 125-en, míg tavaly már 140-en hunytak el tébécés megbetegedés miatt. Tavaly egyébként 10766 gümőkóros beteget tartottunk nyilván. Véleményem szerint elsősorban azért került a tbc ismét az orvosi problémák középpontjában, mert az újonnan felfedezett betegek között valóban feltűnően emelkedett az elhanyagolt esetek száma. — Ez mivel magyarázható? Változott a megelőzés módszere? — A gyerekek 17-18 éves korukig megkapják a kötelező védőoltásokat, és a felnőtteknek változatlanul kötelező a tüdőszűrésen való részvétel. Ezzel szemben — és azt hiszem a kérdés gyökerét itt kell keresni — míg 1970-ben 8 millióan, addig tavaly csak 4,7 millióan jelentek meg a szűréseken. Miért? Nagy valószínűséggel szerepet játszik ebben a munkanélküliek, a hajléktalanok számának rohamos emelkedése is. És itt rögtön felhívom a figyelmet: a tébécés betegeket, ha szükséges, akár két évig is táppénzes állományban lehet tartani, ha ez alatt az idő alatt sem gyógyulnak meg, akkor a teljes felépülésükig átmeneti rokkant nyugdíjat kaphatnak. A kezelésükhöz, gyógyításukhoz szükséges feltételek adottak, a gyógyszereket ingyen kapják. — A hozzánk érkező külföldiek között is vannak fertőző tébécések? — A menekülttáborban lakók kötelező egészségügyi vizsgálatát minisztertanácsi rendelet írja elő. Kétségtelen, hogy a nem menekülttáborokban lakó ezrek ellenőrzése még nem megoldott. Éppen a közelmúltban tanácskoztak többek között erről a problémáról is a hazai tüdőgyógyászok. Ezekben a hetekben kell háziorvost választani, a biztosítási kártya átvételekor az orvosnak meg kell vizsgálnia minden jelentkezőt. Meg fogják kérdezni, volt-e a családban örökletes betegség, sort kerítenek a legszükségesebb alapvizsgálatokra, így a tüdőszűrésre is. Ha máskor nem, akkor kiderül, egészséges-e a jelentkező. (szabó) AZ UNIVERZUMTÓL A KÁRPÁT-MEDENCÉIG Mit üzennek a csillagok ? NAPFOGYATKOZÁS 1999-BEN — BIZTONSÁGOS ÜZEMMÓD A FÖLDNEK Az univerzumtól a Kárpát-medencéig címmel Zombori Ottó csillagász tartott előadást a kaposvári TIT-székház- ban. A budapesti Uránia Csillagvizsgáló vezetőjét, a Planetárium igazgatóhelyettesét szakmájáról, a csillagok üzenetéről faggattuk. — Több mint negyedszázada vagyok csillagász. Hetedikes voltam, amikor először láttam meg a Szaturnusz gyűrűjét távcsövén keresztül. Nagy hatást tett rám, hiszen addig el sem tudtam képzelni, milyen lehet. Ekkortól kezdve tudatosan készültem a pályára. Az egyetemen matematika-fizika szakon végeztem, s középiskolai tanárként szereztem meg a csillagászi diplomámat. Húsz éve dolgozom az Urániánál. A legnagyobb vágyam, hogy legalább a bécsi bemutató csillagvizsgáló műszerezettségét, technikáját elérjük. Ugyanis oda ha belépek, akkor a számítógép megmutatja, hogy a - Jupiter holdjai ebben a pillanatban mint néznek ki. Ezután a távcsőhöz állok, s ugyanaz a látvány tárul elém. Ha ez Magyarországon is megvalósulna, elégedett lehetnék. — Úgy tudom, ön is részt- vett a kaposvári csillagvizsgáló telepítésében. Most milyen szemmel nézi? Amatőr csillagászok — Jól tudja. A kaposvári csillagvizsgálót a lehető legoptimálisabb helyre telepítették. A Szenna felé kitárulkozó lapály felett irigylésre méltó az égbolt. A nyugati, a keleti és a déli ég fontos a csillagászoknak, hiszen ott zajlanak a látványos égi jelenségek. Telitalálat a kaposvári déli telepítés. Éppen ezért fáj, hogy régóta kihasználatlan a csillagvizsgáló. — Miként lehet működőképessé tenni? Nyilván jól jönne egy csillagász... — Volt a városnak egy szakembere, de nem tudta megtartani. Végeredményben nem is végzett csillagászra van szükség — talán nem is jutna ide, hiszen még ezren sem vagyunk — , hanem úgy kellene okoskodni, hogy a vizsgálódások amatőr szinten folyjanak. A megszállott középiskolásokból vagy az egyetemi, főiskolai hallgatókból hamar szakemberek lehetnek. Gyakran az amatőr jobban ismeri az eget, mint a szakcsillagász. — Önnek mi a szakterülete? — Ismeretterjesztő csillagász vagyok. Korábban a változó csillagokkal foglalkoztam. Ez speciális fajtája a csillagászatnak. A csillagok stabil állapota közötti rövid időszakot öleli fel. De ez egyben arra is utal, hogy egyszer a Nap is átmegy majd egy változáson. Azért kell a változó csillagokkal foglalkozni, hogy az ember az egész csillag életére tudjon következtetni Kedvenc témaköreim egyike a Naprendszer, mert az van legközelebb hozzánk. S ha globálisan gondolkodunk az emberiség túlélésén, akkor csak a Naprendszerben gondolkodhatunk. — Nevezetesen... Fegyverkezés helyett űrkutatás — A fegyverkezésre fordí tott pénz egynegyedét az űrkutatásra kellene szánni, s akkor minden bajunk megoldódna. Azon kellene töprengeni, miként lehetne a számunkra hasznos anyagokat elhozni a kisbolygók övezetéből. A Föld légköréből ki kellene telepíteni a légkört károsító gyárakat, üzemeket. Automata üzemmódban, föld körüli űrállomás formájában lehetne ezt megvalósítani. Ott lehetne karbantartani őket, le sem zuhannának, el sem távolodnának tőlünk. Az ideális jövőkép ilyen lehetne, de mindez napjainkban csak a tudományos-fantasztikus regényekben létezik. Az az érdekes, hogy erre a mai technika képes. Nem kellene új eszközöket, hajtóanyagot feltalálni, hogy veszélytelen üzemmódot biztosítsunk a Föld számára. — Most milyen égi jelenségre készülnek a csillagászok? — Nagyon várjuk az 1999. augusztus 11-i napfogyatkozást, ami fontos lesz Magyar- országon. Kaposváron — mégha a megfigyelési zóna szélén van is — csodálatos látványnak lehetünk majd szemtanúi. Hazánkban a Siófok és Kaposvár közötti zóna lesz a legfrekventáltabb helyen. Csillaghalál és éleikezdet Minden „őrült" ekkor Somogyba fog utazni, mint ahogy a közelmúltban mi is elutaztunk Finnországba, hogy 93 másodpercig nappal sötétben lehessünk. Az 1999-es napfogyatkozás két perc 23 másodpercig tart majd egy szerdai napon, délidőben. — Mit üzennek nekünk a csillagok? — Amikor egy magyar ember útra kel, hogy a csillagászati szempontból fontos helyeken megforduljon, azt tapasztalja, hogy korábban már jártak ott magyarok. Azon azonban felháborodik, hogy mindezt nem tanítják az iskolákban. Egy magyar csillagász, Hell Miksa páter volt ez első a világon, aki 222 évvel ezelőtt meg tudta mérni a Nap-Föld távolságát. Krátert neveztek el róla a Holdon. A csillagok mai üzenete csak alig több a régebben élők, akkor még intuitív szinten megsejtett vallomásainál. Nevezetesen: az emberiség és a csillagok között van kapcsolat. Ők ezt misztikus formába ágyazták. Az ember már akkor oly parányinak érezte magát az univerzumban. Ez beigazolódott, de attól, hogy mindezt tudjuk, még nem lett kevésbé izgalmas. Ha a csillag nem éli le előéletét, nem hal meg, nem robban föl, akkor én hiába akarok leülni a karosszékbe beszélgetni, nem tehetném. Az emberiség nem alakult volna ki. A csillag halála az élet kezdetét jelentette. Lőrincz Sándor
