Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-12 / 61. szám
1992. március 12., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A KA-HYB PIACAI Malachús és pármai sonka Kosa Ferenc: Fajtaváltásra van szükség, mert a kistermelők által nevelt sertések eladhatatlanok A részvénytársaság a márkajelzett Ka-hyb sertésekkel nemcsak megteremtette, hanem megvetette a piacát. Bizonyítják ezt 1992-re és a későbbi időszakra is érvényes szerződések. A piac „ízlése” Megtanulták, hogy nem elég egy típusú sertést előállítani. Más fajtájút és minőségűt igényelnek a különböző országok. Az európai gyakorlatban általános a 100-105 kg-os, nagy tömegű húst produkáló sertés. Európa legnagyobb állatvásárlói az olaszok egyedi igényekkel jelentkeznek. Ennek egyik jellemzője a turista- forgalomra alapozott malacértékesítés, ezeket a malacokat nem nevelik tovább, hanem azonnal levágják. A másik olasz exportlehetőség a közismert pármai sonka. Ehhez, 170 kg súlyú sertéseket vágnak. Jellegzetes íze miatt speciális ételkülönlegességnek számít. Jelentős az érdeklődés a Távol-Keletről is. Kína elsősorban komplett sertéstelepek szállítását kéri. Kínában van a világ sertésállományának több mint a fele. Ezért potenciális piaca egyike a legjelentősebbeknek. Az export érdekében előfordulhat az is, hogy importőrként jelenik meg a részvénytársaság. Az a kínai fajta ugyanis, ami ott őshonos, nem felel meg a mai kor igényeinek, ezért fokozatosan lecserélik. — Magyarország sertésállományának szerkezete is majdnem ilyen korszerűtlen — mondta Kosa Ferenc vezér ri- gazgató. — Több mint 2 éve megszűnt a sertések minőségi átvétele, ez a színvonal látványos romlásával járt s alapjaiban veszélyezteti a következő időszak kereskedelempolitikájának genetikai alapját, elsősorban az Európai Közösség államaival szemben. Szerintem a kistermelők által előállított sertések majdnem 100 százaléka eladhatatlan a minőség miatt. Nem volt olyan gazdasági kényszer, amely arra késztette volna őket, hogy olyan fajtákat tartsanak, amelyek nemcsak jövedelmet jelentenek, hanem biztosan eladható terméket is. Lehetőség a segélyprogram Ma az egyetlen valós esély a fajtaváltásra a volt Szovjetunió utódállamaiba irányuló segélyprogramokhoz való csatlakozás. Ily módon elsősorban a kistermelőktől származó sertéseket lehetne értékesíteni. Ezzel egyidejűleg meghirdetett tisztességes kereskedelempolitikával lehet a kistermelőket ösztönözni a Ka-hyb sertésekhez hasonló minőségű sertések tartására, s termékeik így válhatnak fokozatosan piacképessé. A Dunántúl nagyságú Hollandiában 26 millió vágósertés van, számuk hazánkban jelenleg a 7 milliót sem éri el. Sokak szerint az országban szinte a húsellátást veszélyeztető szintre csökkent az állomány. Kosa Ferenc szerint Magyarországnak kiemelkedő szerencséje: jelentős élelmiszerexportja olyan nagyság- rendű termelést biztosított az előző években, hogy nem kell attól tartani, hogy 1992-ben veszélybe kerülhet az alapellátás. Ez azonban csak az egyik oldala az ügynek. A másik az, hogy a legjelentősebb exportáru sorsának alakulása nem mezőgazdasági, hanem nemzetgazdasági kérdés. A sertésállomány csökkenéséről még nem állnak rendelkezésünkre országos adatok. Kosa Ferenc szerint becsülhetően 30 százalékot elérő csökkenés várható. Ugyanez a szám a Ka-hyb Rt partnerkörében 8 százalék volt. A számok jelzése Az előző években a részvénytársaság több mint 4 ezer tenyészkannal az ország messze legjelentősebb forgalmát bonyolította le. Ez a szám jelzőszám, hiszen a következő generáció előállításához szükséges szaporítóanyagról van szó. Az 1991-ben forgalmazott 2206 tenyészkan már a tenyésztői és a termelés látványos csökkenését mutatja. S. P. G. NORBI Továbbra is igénylik a lakosság véleményét Kányán felújítások Somogyegresen faluház A lakótelepen nejlon zacskókat, eltépett csokipapírokat, száraz levelet, összegyűrt papírzsebkendőt görget a szél. Egyik nap összetakarítod, másnapra „újra teremnek”. Aztán másnap hiába takarítasz, harmadnapra ismétlődik minden. Keseregsz, dühöngsz - végül belefáradsz. Egyedül érzed magad, hiábavalónak ítéled jószándékaid. És akkor jön Norbi. A tizenhárom éves, égkék tekintetű, szőke gyerek, és utolérhetetlen szenvedéllyel magyarázza: mi mindent lehetne itt csinálni. Csak „egy fiú a házból...” Játékkapájával kapálgatni kezdi azt a keskeny kis föld- sávot, ami ugyan csupa agyag, de megmaradt a ház előtti betonok között. Ki tuját, ki fenyőt ültetett oda, hogy legyen valami zöld. Norbi a fák tövébe virágos- kertet akar. Fűrészt kér, és ha szemerkél is az eső, szakszerűen levágja az örökzöldek túl mélyre nyúló ágait. Elviszi a szemetet, hóvirág „palántát" duggat a fák alá, tulipánhagymát szerez valakitől, mástól virágmagot. A szorgoskodás láttán a házban levő fiúk közül egy, Szabolcs, aki segítőtársnak szegődik. Kis virágoskertje köré Norbi ügyes kerítést készít lécekből, és hét végén reggeltől estig kalapál. Norbi szereti a virágot, szereti a szép környezetet. Gyermeki, tiszta megszállottsággal fáradozik érte. O nem csavarog, nem támasztja unott semmittevéssel a falat, és szívből dühös, ha egy sétáló kutya összetapossa kertjét. Norbi erőt ad a felnőttnek az olykor szélmalomharcnak tűnő törekvéseihez. Pedig csak egy kisfiú, a házból... Példa! Hiszem, hogy minden házban van egy ilyen fiú. Segítsük őket! Jó szóval, fűrészszel, tanáccsal, virágmaggal, elismeréssel. Hiszen a szépet akarják... Vörös Márta Kánya és Somogyegres községek önkormányzatának képviselő-testülete a közelmúltban fogadta el az idei év költségvetéséről, a gazdálkodásról és a fejlesztési célkitűzésekről szóló rendeletét. Hogy mit terveztek, mire futja majd a költségvetési pénzből, arról a két település körjegyzője, Bárdi József tájékoztatott. Elmondta, hogy Kánya csak 16, Somogyegres pedig 7,8 millió forintból igyekszik biztosítani a zavartalan működőképességet. Az 530 lakosú kányái képviselők kiemelt feladatuknak tekintik, hogy a faluban megoldódjon a csapadékvíz elvezetése, rend és tisztaság legyen; biztosítják továbbra is az óvodai ellátást. Emelett gondot fordítanak az intézmények felújítására, valamint a temetőhöz vezető út kiépítésére és a József Attila utca murvázá- sára. Felújításra (általános iskola, művelődési ház, óvoda és polgármesteri hivatal) 3,5 millió forint áll rendelkezésre, fejlesztésre (útépítés) 2,5 milliót szánnak. A képviselő-testület évközi, előre nem látható feladatok megoldására 91 ezer forint általános tartalékot hagyott jóvá. Somogyegresen háromszázan reménykednek abban, hogy megkezdődik az évtizedes elmaradás felszámolása. Ezt mutatják az önkormányzat által megfogalmazott célok: a vezetékes ivóvízellátás és a crosbarrendszerű nyilvános távhívási feltételek megteremtése, a hagyományos postai kézbesítés visszaállításának előkészítése. Tervezik a volt tanácsház közösségi célokra használatos faluházzá történő átalakítását, valamint a Petőfi utca szilárd burkolattal való ellátását és a hidak, járdák karbantartását. Fejlesztésre és felújításra 4 millió forintot hagyott jóvá a testület, s 350 ezer forintos tartalékalapot szavaztak meg. A képviselő-testület mindkét faluban különféle fórumokon kikéri az ott lakók véleményét a fejlesztési programok tervezetéről, az ellátást érintő kérdésekről és a testület munkájáról is. K. J. Tűzveszély Naponta többször riasztják a tűzoltókat avar- és erdőtüzekhez... Itt a tavasz; a várva várt napfény kiszárítja az aljnövényzetet. S hányszor vagyunk tanúi, hogy az autó megáll, s a teli hamutartót lazán kiürítik — az árokszélre. És sokszor felelőtlenül — őrizetlenül hagyva — égetik a száraz füvet, avart... A következményt fotónk is mutatja: Kadarkút előtt, a benzinkútnál (!) készült. A könnyelmű tűzgyújtás a településeket éppúgy veszélyezteti, mint a közeli erdőket, csemeté- seket. gyümölcsösöket... Vigyázzunk hát egy kicsit jobban! Egy mondattal készítették a jogsértő határozatot A kaposvári önkormányzat részvénytársaságai Kétórás ülésen javasoltak jelölteket az igazgatóságokba és a felügyelő bizottságokba (Folytatás az 1. oldalról) A záró vagyonmérlegnek viszont a december 31-i állapotot kell tükröznie. A két vállalat ezzel február 28-ig készült el — mondta dr. Kéki Zoltán. — Január közepén tárgyalt újra a közgyűlés az IKV-ból és a VGV-ből átalakult részvénytársaságok továbba- lakításának a lehetőségéről. Lényegében kétféle átalakításról van szó: az egyik lépés szerint a vállalatból gazdasági társaságot hoznak létre. Ez egyben tulajdonosi váltást is jelent. A másik lépés pedig az átalakult gazdasági társaság további átalakítása. Januárban a közgyűlés úgy határozott, hogy a VGV-ből alakított résztvénytársaságot nem bontja további részekre. Az IKV-ból alakított rt-t viszont két újabb részvénytársaságra, a profitorientált Készker Rt-re és nonprofit érdekeltségű Kapos Vagyonkezelő és Szolgáltató Rt-re osztja tovább. Az akkori közgyűlési viharok ismertek. A döntést jogi és gazdasági oldalról egyaránt többen kifogásolták. E döntés után élt törvényességi kifogással a köz- társasági megbízott területi hivatalának illetékese. Megállapította, hogy az IKV, mint gazdasági társaság megalakulásának feltétele a törvény értelmében a cégbírósági bejegyzés. A cégjegyzékbe való felvétel nem történt meg. Ezért egy nem létező részvénytársaságot nem lehet továbbiakra bontani. A közgyűlés a kérésnek megfelelően módosította a határozatát. A törvényességi kifogást elfogadva a Készker Rt létrehozásáról szóló határozatát egy mondattal kiegészítette, mely szerint az átalakítás napja az rt bejegyzését követő hónap első napja. — Most már jogszerű volt a keddi zárt ülésen az igazgató- sági tagok megválasztása? — Igen. De a közgyűlés csak azokra az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjelöltekre tett javaslatot, akik az önkormányzatot mint fő részvényest képviselik az adott testületekben. Őket a közgyűlés képviselője, vélhetően a polgármester ajánlja majd az rt alakuló közgyűlésén a tisztségekre. Lényegében most csak a jelöltek kiválasztásáról volt szó. — Nagy vita zajlott? — El kellett dönteni két fontos kérdést. Az egyik: az ön- kormányzat képviselőket is kíván-e delegálni az rt-k igazgató tanácsába és a felügyelő bizottságokba vagy csak külső szakembereket. Ez vitát váltott ki. Úgy döntöttek, hogy az igazgató tanácsokba, a külső szakemberek mellé is jelöl egy-egy képviselőt. Ezt követően a szavazási procedúra is sok időt vett igénybe. — Lehet tudni, hogy kiket és hova delegál az önkormányzat? — Az önkormányzat a külső szakértők részére még korábban pályázatot hirdetett és az elbíráló bizottság javaslatait figyelembe véve a Kapos Vagyonkezelő és Szolgáltató Rt igazgató tanácsába pályázók közül Szabó Editet és Komáromi Attilát, a képviselők közül pedig dr. Orosz Lászlót javasolja. A felügyelő bizottságba Fekete Páris Lajost és Da- másdi Miklóst. A Készker Rt igazgató tanácsába Ember- sics Sándor, dr. Bödő Imre, dr. Ács András és Neuhoffer László mellett a képviselők közül dr. Mátrai Mártát jelölték, a felügyelő bizottságba pedig dr. Takács Norbertét és dr. Somoskövi Gábort. A VGV Rt igazgatótanácsába dr. Vékony László és Püspök Rudolf mellett képviselőként Juhász Tibor a jelölt. A felügyelő bizottságba jelölték Daxner Gábort és dr. Szép Tamást. A közgyűlés, mint fő részvényes, a kisebbségi jogokat is tiszteletben tartja és a dolgozói alapítvány jelölését is figyelembe veszi, amikor a részvénytársaságok közgyűlésén szavazásra kerül a sor. Lengyel János Tanácsadássorozat Az új szövetkezeti törvények jó megismeréséért országszerte ingyenes tanácsadást szervez a Földművelés- ügyi Minisztérium. Tanácsadást tartanak a jövő héten négy vidéki nagyvárosban, így Kaposváron is. Több száz tanácsadó szakértő segít a falun élő embereknek a szövetkezet átalakulásával kapcsolatos információk adásában. Tudományos Ma délután két órakor kezdődik a Kaposi Mór Megyei Kórház Tudományos Bizottságának és a Pécsi Akadémiai Bizottság KKSZ Somogy Megyei szekciójának tudományos ülése a kórház előadótermében.
