Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-24 / 71. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. március 24., kedd Még egyszer a tabi átképzésről A Somogyi Hírlap március 12-i számában jelent meg Bálványosi Csaba Átképzés somogyi módra című írása. A foglalkoztatás elősegítésé­ről és a munkanélküliek ellá­tásáról szóló 1991. évi IV. törvény, illetve az ezt módo­sító 1991. évi LXXXIX. tör­vény szabályozza a munka- nélküli járadék folyósításá­nak időtartamát és mértékét, valámint az átképzés idejére biztosítható keresetpótló jut­tatás nagyságát. A munka­ügyi központ, mint jogal­kalmazó nem térhet el a tör­vény alkalmazásától. A munkaügyi központ célja és feladata a munkanélküli­ség mérséklése és kezelése. Ennek keretében többek kö­zött több száz munkanélküli munkaerőpiaci esélyeit javító átképzésének szervezését és lebonyolítását végzi. Az írásban említett, átképzést megelőző tájékoztatón több­ször elhangzott, hogy amennyiben az átképzés időtartama alatt a hallgatók eredeti vagy a képzés során megszerezhető szakképesí­tésüknek megfelelő munka­helyet találnak és elhelyez­kednek, a munkaügyi köz­pont a tanfolyami díj vissza­fizetésétől eltekint. Az írásban említett össz- óraszám 10 százalékát meghaladó hiányzástól, mely a tabi tanfolyam esetén 72 óra, nem tudunk eltekinteni. A képző szerv véleménye alapján ilyen hiányzással nyelvet tanulni és sikeres vizsgát tenni nem lehet. Az átképzés időtartamára a munkaügyi központ a kép­zést vállaló munkáltatójaként szerepel, s nem tudjuk, mely munkáltató engedi meg ma dolgozóinak a fenti óra­számú, döntő többségében igazolatlan hiányzást? A munkanélküliek nagy része sorsának rendezését a munkaügyi központtól várja, saját helyzetének javítása érdekében lépéseket nem tesz. Véleményünk szerint az átképzést vállalóknak energiájukat a tanulásra kel­lene fordítani, s nem pesz- szimistán a tanfolyam utáni munkanélküli állapottal fog­lalkozni. Végezetül: a munkaügyi központ jelentős anyagi erő­forrásokat biztosít a munka- nélküliek részére, újabb szakképesítés megszerzé­sére, s ezzel a mielőbbi elhe­lyezkedés biztosítására. Nincs szükség „turpisságra és ürügyre”, mert a munka- nélküliek között szép szám­mal akadnak, akik saját helyzetük javítása érdeké­ben örömmel vállalkoznak új ismeretek és képesítés megszerzésére. Rózsavölgyi István a Somogy Megyei Munkaügyi Központ igazgatója A hazai infláció életrajza (2.) s Átváltozások A most kibontakozó infláció még mindig nem a kereslet és a kínálat összhangjának felbo­rulásából, nem túlkeresletből, és nem pénzbőségből adódik, bár újabban az úgynevezett túlkeresleti infláció jelei is mu­tatkoznak. A külkereskedelmi aktívum önmagában is, de növekedése különösen inflá­ciógerjesztő, hiszen az ex­portra való termelés belföldön csak vásárlóerőt növel, de la­kossági árualapot nem teremt. Az inflációs hatáson valamit enyhít a külfölddel szemben fennálló kamatterhek csökke­nése, s ebből következően az export-kényszer enyhülése. A túlkeresleti infláció veszé­lyét hordozza az ellenőrizhe­tetlen és adózatlan kisvállal­kozói jövedelmek valomuené- nek és részarányának növe­kedése. Nem fogja érezhe­tően gyorsítani az árszínvona­lemelkedést a teljes bérlibera­lizáció, mert az már eddig is meglehetősen szabad volt, de tágítani fogja a kínlati áremel­kedés lehetőségét a kereslet oldalán. Az igazi „bérinfláció” veszé­lye akkor lesz majd súlyos, ha egyes ágazatok, vállalkozási formák, vállalatok — kihasz­nálva pillanatnyi lehetőségei­ket — 30-40 százalék béreme­lést hajtanak végre, míg má­sok csak 10-15 százalékot. Ez olyan keresti aránytalansá­gokra vezet- már vezetett is—, amelyeket előbb-utóbb a gaz­daság korrigál. Erősítheti a fo­lyamatot a szakszervezetek un. „szolidáris bérpolitikája”, vagyis annak az elvnek a ke- resztülhajszolása, hogy a gynegébb érdekérvényesítő helyzetben levő dolgozó réte­gek is előbb-utóbb kapják meg azt, amit az erősek már kihar­coltak maguknak. Gyengíti a folyamatot a munkaerő nyo­masztó túlkínálata. A nominálils vásárlóerő gyors növekedése tovább gyengíti az infláció klasszikus helyreállító funkcióját és me­chanizmusát, nevezetesen azt, hogy a pénz értékcsökke­nése révén csökken a keres­let, és a belső egyensúlyta­lanság ellenére a piacon fel­színi egyensúly — vagy ahhoz közeli helyzet — keletkezik. Az infláció továbbra is az ál­lam egyensúlypolitikájának eszköze marad, de nemcsak abban az értelemben, hogy ál­tala a belföldi vásárlóerőt megcsapolja, hanem abban az értelemben is, hogy igyek­szik megnövedett kiadásainak fedezetét a gazdaságtól és a lakosságtól beszedni. A kia­dásoknak az infláció mértékét meghaladó emelkedése főleg abból adódik, hogy körmükre égett egy sor elmaradás — la­kásfelújításban, közoktatás­ban, egészségügyben, út- és vasúthálózatban, hadfelszere­lésben, a nyugdíjak reálérté­kének megőrzésében. A legégetőb foltozgatások elől immár a kormányzat nem képes kitérni, így újabb és újabb pénzforrások után kell néznie, saját deficitjét az egész gazdaságra, az egész lakosságra kell ráterhelnie. Még mindig nem a költségve­tési deficit gerjeszti az inflá­ciót, hanem az ezt kordában tartani kívánó elvonási poli­tika. Az állam egyenlőre nem találja a közkiadásoknál a ra­cionális megtakarítási módo­kat, kénytelen tehát bevételeit növelni. Jelentős kiadásnövekedés várható a munkanélküliség, a menekülgyügy, a fizetésképte­Az elsők között alakult meg Kaposmérőben a kábeltelevízió. Az öt-tíz alapító taghoz 450-en csatlakoztak. így a hazai és a műholdas adásokat már a falu 80 százaléka láthatja. Önálló műsorral is jelentkeznek heti két alkalommal két órában. Programjuk elsősorban információs de reklámo­kat, interjűkat és játék­filmeket is adnak. Ter­vük, hogy a megye kü­lönböző helységeiben működő társaságokat egy szervezetbe „hoz­zák” össze, hiszen így a megyében egyedülálló tévés szerveződés jö­hetne létre. Fotó: Kovács Tibor SZOMORÚ TÉNY: MEGHÖKKENTŐ ESETEK Romlik a nők egészsége Miközben minden téren igyekszünk felzárkózni Eu­rópa fejlett országaihoz, aközben a hazai megbetege­dési és halálozási adatok a földrész legrosszabb állapotá­ról vallanak. Döbbenetes adat: a 45-49 éves férfikorosztály halálozási gyakorisága az 1920-as szint fölé emelkedett, sőt 1960 óta a nők körében is növekszik a halálozási gyako­riság. Szomorú tény, hogy a megbetegedési arány növe­kedési üteme a nőknél fel­gyorsult. Pedig a családok életritmusa, értékrendje, a tár­sadalomban kialakult női sze­repek fontossága miatt élet­bevágó volna a negatív ten­dencia megállítása, visszafor­dítása. Tekintélyes szociál­pszichológusok szerint ez visszahatna a férfiak és az utódgeneráció ‘életkilátásaira is. Társadalomkutatókból és egészségügyi szakemberek­ből álló csoportok vizsgálják a lehetséges kivezető utakat. Bár még a kutatások kezdetén tartanak, megállapították, hogy az első lépést a társada­lomnak kell megtennie: össz­népi erőfeszítésre van szük­ség, megegyezésre, hatékony eszközrendszerre a nők te­hermentesítése, egészség- gondozásának érdekében. Ferenczy Europress len külföldi megrendelők, a hi­telre történő exportszállítá­sokra vonatkozó állami garan­ciák, valamint a hirtelen meg­szaporodott államkötvények és az éves kamatterhek növe­kedése miatt. A recessziós infláció ebben az évben kis mértékben eny­hül, mivel — főleg a kisválllal- kozások erősödése és a kül­földi tőke hatására — a gaz­daság egyes területein meg­indul a növekedés. A liberali­zációs infláció azonban ebben az évben fogja kitombolni ma­gát; aki tud, és aki előtt nincs kemény piaci korlát, az való­színűleg szertelenül árat fog emelni. A legnagyobb veszélyt a lakbérek várható emelke­dése jelenti, ezzel szemben az adósságszolgálat inflálóe- reje viszonylag gyenge ma­rad. Bizonyos jelei mutatkoz­nak a tiszta jövedelem-infláci­ónak is, főleg annak hatására, hogy az állam növelte a jöve­déki cikkek (gépkocsi, benzin, szeszesitalok) fogyasztási adóját, és tovább csökkentette az adókedvezményeket. A költséginfláció kissé felerősö­dik az egyes költségtényezők drágulása jniatt, valamint bi­zonyos foglalkoztatáspolitikai és iparvédelmi lépések hatá­sára (pl. a szénbányászat, az energiatermelés védelme). Úgy tűnik, a magyar infláció jellege közeledik a szakiroda- lomban is szereplő „klasszi­kus” inflációhoz, amely a túl­keresleti, bér- és a tiszta jöve­deleminfláció együttese. Ke­zelésének, fékezésének esz­közei is változni fognak. Még az is lehet hogy a mestersé­ges eszközökre a piaci me­chanizmus rásegít:a kereslet és a kínálat egyensúlya felé visz. Az igazi megoldást persze a gazdasági növekedés megin­dulása, termékeink verseny- képességének növekedése hozná, nem pedig a közvetlen inflációellenes lépések ( a bé­rek, az árak, a nyugdíjak visz- szafogása, a pénznek a gaz­daságból való kiszívása.). Erre is van már remény 1992-ben. Dr. Pirityi Ottó Kísértet vagy gömb villám ? Nem maradnak a házban — Emlékeztető egyforintos Nem Tudor-korabeli angol kastély kísértetéről szól ez a kis írás. Siófokon, a Szabad­ság tér 3. számú ház első emeletén garázdálkodott a szellem nemrégiben öt, józan­életű felnőtt szeme láttára. A férj csak mosolyog a tör­téneten, de ő már mindenen mosolyog: P.József, a negye­dik infarktusát követően „a sa­ját lábán” jött haza a balaton­füredi szívkórházból. Pedig a rég elhunyt nagypapa állítólag hozzá sietett vissza látoga­tóba, tanácsot adni somi há­zuk eladása ügyében, ami családi perpatvar okozója, mi­óta oda költöztették az egye­dül maradt nagymamát. Ha pénteken történt volna az eset, tán csak mérgelődnék egyet — mint mondják, a Fi­desz a fejük fölött-mellett az- időtájt szokott bulizni párthe­lyiségében. De azon a napon keddet írtak a naptárban... A máig tartó rettegés akkor kez­dődött, amikor magától kinyí­lott a bejárati ajtó. A kulcsot alig pár perccel korábban M. István, a Bella Itália szakácsa, egyben a középső lány Csilla udvariója, fordította rá kétszer is a zárra, amikor kopogtatást hallva kiment ajtót nyitni, de senkit nem talált a küszöbön túl. Mindenki hallotta aztán a lábbelik kopogását végig a fo­lyosón, de nem láttak senkit közeledni, pedig egymás háta mögött ágaskodva leskelődtek kifelé. Kivéve P. Józsefnét, aki megismerte a fekete boksz­csizmát, amiben a nagypapát eltemették. Azok lecövekeltek a nappali küszöbén, hogy az ajtót közös erővel sem tudták rácsukni. Egy pillanat múlva kinyúlt a szekrényből a régi ünneplő fekete öltöny ujja a ti­zenkilencedik születésnapját ünneplő Hajni felé, aki később az ablak előtt percekig egy vö­rös gömböt látott lebegni. Amikor ijedtükben kifutottak a szobából, a falról leesett a nagypapa berámázott képe... Szóval, mint a rémfilmekben. Akaratlanul is mosolyogtam volna a sztorit hallgatva, ha nem látom szemükben a fé­lelmet. Még a szeretett házat is el akarják adni. — Nem merek itthon egye­dül maradni — panaszkodott P. Józsefné. — Pedig rajtam kívül mindenki dolgozik: az egyik lány a Sió Áruházban, a másik meg a Zöldértnél. Eljá­rok hát az unokámhoz, meg sétálok az utcán. Mindig sze­rencsétlenek voltunk, de ilyet még egyőnk sem látott — tette hozzá. — A férjem rokkant- nyugdíjas, 15.800 forintot kap havonta, én pedig az utóbbi esztendő alatt három nagy műtéten estem át. De a lányok szerencsésebbek: nyertek már kaparós sorsjegyen, s nemrég volt kettesük a lottón. Mutatja még az egyforin­tost, amit a kísértet tűzött tá- voztában belülről a bejárati ajtó üvege mögé. Hogy miért nem egy köteg ötezrest ha­gyott emlékeztetőül? Czene Attila A Somogyi Korona Szálloda és Étterem Részvénytársaság 7400 Kaposvár, Ady Endre u. 2. sz. igazgatósága közzéteszi és értesíti a Társaság részvényeseit, hogy a Társaság éves RENDES KÖZGYŰLÉSÉT 1992. április 25-én de. 10.00 órára összetíívja székhelyén, a Kapos önkiszolgáló étterembe Napirend: 1. Az igazgatóság jelentése az 1991. évi üzleti tevékenységről. Indítvány, eredmény és osztalék megállapítása. 2. A könyvvizsgáló jelentése a Társaság 1991. évi mérlegbeszámolójáról. 3. A FEB jelentése a Társaság 1991. évi mérlegéről, vagyonkimutatásáról és -gazdálkodásáról. 4. A mérleg megállapítása és ehhez kapcsolódó indítványok. 5. Az 1992. évi és közép távú üzletpolitikai elvek és tervek meghatározása. 6. FEB-tagok visszahívása és új tagok választása. 7. Igazgatósági tagok visszahívása és új tagok választása. 8. Alapszabály-módosítás. 9. Igazgatóság, FEB, könyvvizsgáló 1992. évi díjazása. A részvényesek szavazati jogukat—személyes részvétel nélkül — megbízot­ti meghatalmazással gyakorolhatják. Szavazólapok a helyszínen regisztrálás­kor kerülnek kiadásra. Igazgatóság (216508)

Next

/
Oldalképek
Tartalom