Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-23 / 70. szám

1992. március 23., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Az erdőtörvény segíthet A privatizáció küszöbén az erdőgazdaság — Korlátok között (Folytatás az 1. oldalról) Azt mondja Bóna József, hogy a leg­fontosabb feladat az erdőgazdaság mű­ködőképességének a megőrzése. Olyan stratégián dolgoznak, amely hosszútávon biztosítja a nyereséges gazdálkodást és figyelembe veszi a környezetvédelmi szempontokat is. A kárpótlás kapcsán is napi feladattá lett az önkormányzatokkal való kapcsolat javítása. Kijelölték azokat az erdőket és szántókat, amelyeket a kárpótlási hivatal kért. Ez szintén komoly munkát igényel. — Hol szorít leginkább a cipő? — Az erdőművelésben. Nemcsak aszály- és pajorkárokkal kell számolni, je­lentős a vadkár is, különösen Dél-So- mogy területén, ahol igen elszaporodott a állomány. A vadgazdálkodást az erdő- gazdálkodás céljának kell alárendelni, hi­szen az erdő felnevelése sem könnyű feladat. Nagy a folymatban levő erdőfel- újításgk területe, amelyet csökkenteni kell. Áttekintjük a „fafajta-politikát” is: a tölgyfa a legértékesebb, de mára felér­tékelődött az éger is. Összhangba kell hozni a fafajtákat a talajadottságokkal. Tervezzük a természetes erdőfelújítások előtérbe helyezését. Nehézséget okoz­nak a korlátozások, az erdőfenntartási alapba többet kell befizetni mint koráb­ban, viszont kevebbet adnak vissza. — Többen kétségbe vonják azt az ál­lítást, hogy évről-évre csökken a faki­termelés mennyisége... — Pedig magunktól is csökkentettük a kitermelést, azért, hogy ne keletkezzen nagy kiterjedésű véghasználati terület. Az (Fotó: Kovács Tibor) erdőnevelésben hosszú távon kell gon­dolkodni, a kivágott fa helyett újat ültetni, az üzemtervek szerint. A fakitermelési ágazatban teljes privatizációra törek­szünk. Ezt a munkát az idén már szinte teljes egészében vállakozók végzik. — Mi lesz a többi részleggel? — A privatizáció folytatódik a faipari ágazatban, de kiterjesztjük a gépműhe­lyekre és a gépüzemre is. Arról még nincs döntés, hogy milyen társasági formákat hozunk létre és hogy igénybe veszünk-e külfödi tőkét, de kihasználjuk a lehetősé­geinket. A barcsi gyár már egy éve önálló vállalattá alakult és folyamatban van az rt-vé való alakulása. Á csurgói fűrész­üzem is szeretett volna önállósulni, ám ehhez a minisztérium nem járult hozzá. Privatizációjára a gazdaság átalakulásá­val együtt kerül majd sor. A halaszthatat­lan szervezeti változások érintik a gazda­ság minden egységét, a központot is. Ezek sajnos létszámleépítéssel is járnak, de igyekszünk a legkisebb megrázkódta­tást okozni. Olyan szervezeti formára van szükség, amely önfinanszírozással bizto­sítja az erdőgazdálkodás működését. — Mi az, ami nem a vállalaton és a vezetőin múlik, de meghatározó lehet a jövő szempontjából? — Az egyik legnagyobb segítség lehet az erdőtörvény megalkotása: ez hosszú távon határozza meg a lehetőségeket és a prioritásokat. Remélem, hogy ennek ré­szeként jelenik meg a vadászati törvény. A privatizációhoz szükség van a miniszté­rium segítségére is: több területünkön van teljes véghasználati korlátozás. Ezen enyhíteni kellene, mert ha nem, akkor csak veszteséges lehet a gazdálkodás, amely nem lehet célja senkinek. Lengyel János Ma meteorológiai világnap ÉGRE­TEKINTÖ Évezredek óta fohászkodik az égretekintő ember... A tudo­mányok értő művelői sokáig rejtették tudásuk alapjait, míg­nem a felfedezés örömét megosztották a néppel. így történt ez az időjóslás területén is. Hazánkban 1785-től központilag irányított szervezet vette át az időjósok olykor áldatlan szerepét, rendszeres megfigyelé­seikkel igazolva, vagy cáfolva a hiedelmeket. Somogybán a Balaton térségében 1934 júniusa óta működik a viharjelző szolgálat, melyet 1956-ig a főváros észlelései alapján irányí­tottak, majd a teljes tevékenységet átvette az obszervatórium. Kaposváron 1988 szeptember 1-én avatták fel azt az állo­mást, melynek köszönhetően a régió reggelente a rádióból is hallhatja környezete jellemző időjárását. Hogy mennyire fontos dolog életünkben a meteorológia, arra már 1873-ban rájöttek, hiszen akkor hozták létre azt a nemzetközi szervezetet, melynek utódja lett az 1950 március 23-án alapított világszervezet. Életünk talán minden fonto­sabb mozzanata elképzelhetetlen meteorológiai előrejelzés nélkül. Nemcsak a szántó-vető embernek kell az információ, ha­nem az építőnek, a szerelőnek is. A tudomány és technika csodáinak időszakában sem a repülés, sem az űrhajózás nem mellőzheti azokat az ismereteket, melyeket földünk légkörének alakulásáról a szolgálat adni tud. Aggódva figyelhetjük légkörünk melegedését, az ózonréteg vékonyodását, körüíöttünk pusztulnak az erdők, édes­vízi készleteink csökkennek. Mai égretekintésünk nemcsak fohász. Elismerés is egyben a holnapi időt jelzők felé. M. T. Mintegy négymillió forintos költséggel újjávarázsolják a barcsi Dráva múzeumot. A pénzt a megyei önkormányzat adta az átépítésre. A munkálatokat az épitőipari kft végzi. Azt remélik, hogy a nyárra már megnyithatja kapuit a helyi önkormányzat tulajdonába került múzeum. Gyertyás László felvétele Lesz komp-kompromisszum? A Épülő kikötők — Klubház a vitorlázóknak Az új badacsonyi kikötő viharos gyorsasággal épül. Saját kivitelezésben készíti a Mahart Balatoni Hajózási Kft. A pénztár és fogadóépület vasváz szerkezete már áll. A fősze­zonra minden készen lesz. Rövidesen hozzálátnak a kikötő közvetlen közelében egy vitorlás klubház építésé­hez is. A kettőre együttesen 15 mil­lió forintot költenek. Az építők, szerelők szor­galmasak, napjáig ugyancsak bevannak táblázva. Siófokról naponta utaznak Boglárra, onnan egy kishajó szállítja őket Badacsonyba. A 8 óra ledolgozása után ismét visszaúszik velük Bog­lárra. Az utazással együtt bi­zony 12,5-13 órát vannak tá­vol, de szívesen csinálják, mert szép partmenti létesít­ménynek a megalkotói. Elkészültek a kenesei nem­zetközi vitorláskikötő ter­vei is. Ennek költségigénye jóval túl van a 100 millió fo­rinton. Amennyiben az anyagi­akat sikerül biztosítani, azonnal megkezdődik a kivite­lezés. Bár a révfülöpi önkormány­zat nemet mondott, a balatoni hajósok nem mondtak le arról a tervükről, hogy új kompjára­tot indítanak Balatonboglár és Révfülöp között. Minden elő­készület megtörtént, a part­menti nyomvonalakat is kijelöl­ték, volt próbajárat is. Ha Rév­fülöpön nem gördítettek volna akadályt, akkor már az idén megindult volna itt is a komp­közlekedés. Az elutasításkor környezet- védelmi okokra hivatkoztak. Információink szerint az igazi ok azonban az volt, hogy né­hány befolyással rendelkező üdülőtulajdonos nem sze­retné, hogy villája közelében a szezonban megnövekedne a gépkocsiforgalom. Minden­esetre a Balatoni Hajózási Kft vezetése továbbra is keresi a kompromisszumokat. Szóba- került az is, hogy az északi part kompkikötő helyét kissé távolabb jelöljék ki. Ez viszont rendkívül megnövelné a költ­ségeket. Némi optimizmusra ad okot, hogy Kereszes K. Sándor mi­niszter egy a térségben tett lá­togatása során ígéretet tett arra, ha a tárca kerete elbírja, biztosítanak pénzt a plusz költségekre. (Cseresznyék) SZERKEZETVÁLTÁS A TUNGSRAMNÁL Nem tudják, hányán kerülnek utcára Mától — ötszázan kényszerszabadságon (Folytatás az 1. oldalról) — Ez nem a Tungsram piaci pozícióinak megrendülését je­lenti, hanem azt, hogy a vi­lágméretű recesszió hatása erősebb, mint ahogy azt érté­kesítési szervezeteink prog­nosztizálták — mondta dr Simkó Antal, a Tungsram Ka­posvári Elektronikai Gyárának igazgatója. — A tavalyi év nemcsak biztató volt, de ki­ugró gazdasági eredményeket is hozott. Az idén a helyzet minden valószínűség szerint változik. Eddig a szovjet Lada-gyárnak gépjárműösz- szeszerelő robotokat készítet­tünk autókért cserébe. E ko­csik iránt ma nincs számot­tevő kereslet, így a barter- szerződés módosítása elen­gedhetetlen. Ez természete­sen nem azt jelenti, hogy a Lada autógyárral kiépített kapcsolatunk is megszűnt, de mindenképpen fizetéses megállapodásra kellene áttér­nünk. Fölhalmozódott készletek — A fő gondot mégis a lám­pagyártás okozza. — Alig több, mint két hete derült ki: nyugat-európai fiók­jainkban olyan készletek hal­mozódtak fel, hogy termelé­sünket egy hónapig kénysze­rűen szüneteltetnünk kell. — Mi az oka annak, hogy míg más Tungsram-üzemek- ben két hétig szünetel a munka, addig Kaposváron egy hónapra áll le a termelés? — A Kaposváron gyártott termékek nem tartoznak a legkorszerűbb fényforrások közé. Életgörbéjük már túl van a „delelőn". Ezért szinte ter­mészetes, hogy a nálunk gyár­tott fényforrásokból képződtek a legnagyobb készletek. Egyes fölmérések szerint a kereslet közel harmadára esett vissza. Véleményem szerint a keresletvisszaesés az egész világon megjelenő recessziós folyamattal is ösz- szefügg. A hazai gazdasági helyzet romlása mindezt csak megfejeli. Tavaly a termék- szerkezet korszerűsítésére hatvan millió forintot költöt­tünk. A fejlesztés az idén is tovább folytatódik, igaz, hogy nem a lámpagyártás területén. A hangsúly egyre inkább más irányba tolódik. — A lámpagyártás meg­szűnik a kaposvári gyárban? — Nem szeretnék jósolni, de az az érzésem, hogy a vál­lalat vezetése kénytelen lesz egy-két éven belül felszá­molni. „Kialvó” lámpák — E szerint elbocsátások várhatók? — A szerkezetváltás ezt is magával hozza. Hiába terme­lünk többet másutt, ha a ter­vezett ágazat nem tud akkora létszámot felvenni, mint amennyi a nagyobb munkará­fordítást igénylő lámpagyár­tásból felszabadul. — Hányán dolgoznak itt? — A kapcsolódó területek­kel — beszerzés, technológia — együtt mintegy három­százan. A mostani kény­szerleállás pedig körülbelül félezer dolgozónkat érinti. — A kényszerszabadságo­lás hallatán az emberek meg­rettennek, sőt többen tudni vé­lik, hogy már most sor kerül elbocsátásokra. Fénycsőre várva — Jogosak a félelmek, min­denki számára kellemetlen a kényszerleállás. Bár azt is el­mondhatom, hogy dolgozóink ez idő alatt bérük nyolcvan százalékát kapják, amelyet egy a napokban jóváhagyott 13,4 százalékos, január 1-től visszamenőleg végrehajtandó bérfejlesztés próbál elviselhe­tőbbé tenni. Ma még nem tud­hatjuk, hogy kik vesztik el állá­sukat. Az éves feladatok az eredeti tervhez képest jelen­tősen csökkentek. Jelenleg felmérés folyik, ezt követően tájékoztatjuk az embereket. A helyzet napról napra vál­tozik. Nemrég váratlanul befu­tott egy nagyobb megrende­lés. Ha sikerül megállapod­nunk a megrendelővel, akkor lehet, hogy dolgozóink egy ré­szét vissza kell hívnunk. A szabadságolás ugyanis már elkezdődött, hétfőtől négy hé­ten át a teljes lámpagyártó gépsor áll. Á gyári szakem­bergárda egy része pedig foly­tatja a már megkezdett szer­kezetváltási program előkészí­tését. Reményeik szerint a kaposvári üzem is szerepet kaphat a kompakt fénycsövek gyártási programjában és így a foglalkoztatási gondok is je­lentősen mérséklődnek. Barna Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom