Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-21 / 69. szám

1992. március 21., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 JEGYZIK AZ INTER-TRADE NEVÉT Bizalom hosszú távon Irodákat nyitottak külföldön Az üzletkötő mindig visszamegy Hétmillió dollár a villamossági gyár exportja Varga József igazgató: tudatosan készültünk a piacváltásra (Folytatás az 1. oldalról) — A múlt év, a jelen az élelmiszer-gazdaságban nem volt sikeres. Megszűntek az ál­lami támogatások, sok termék versenyképtelenné vált a nyu­gati piacokon, nem beszélve az általánosságban is elural­kodó bizonytalanságról. — Mi­lyen üzletpolitikája lehet ilyen helyzetben egy export-import­tal foglalkozó cégnek? — A legrosszabb körülmé­nyek között is lehet valamit egyszer eladni — mondta Szabó Gyula. — Mi azzal in­dultunk, hogy csak a hosszú távú kapcsolatok hozhatnak eredményt. Üzleti partnere­inknél a piacon nemcsak be­mutatkozni kell, hanem tartós bizalmat szerezni az együtt­működéshez. — Sikerült ez? — Úgy gondolom: igen! Igaz, a cég „bevezetésére” sokat költöttünk, irodát nyitot­tunk Budapesten, Németor­szágban, Spanyolországban, Izraelben, Olaszországban, Belgiumban pedig képviselő­ink dolgoznak. Az első, a kezdő évben 467 milliós for­galmat bonyolítottunk le, 4,5 milliós eredménnyel. Különö­sen sikeresnek tartom a kon­zervipari termékek, a faipari áruk, a fémipari cikkek export­ját. Három-ötéves szerződé­ses kapcsolatokat sikerült kia­lakítani. Nem értük el viszont a várt eredményt a húsiparban, és persze több száz milliós exporttól fosztott meg a jugo­szláv háború. Mindezzel együtt tény: cégünket a külföld elfogadta, Európában és a Közel-Keleten jegyzik. Emel­lett ötvenmillió forintos impor­tot bonyolítottunk le, egyedi gépeket, mezőgazdasági al­katrészeket hoztunk be, lí­zingbe, bemutatásra Merce­des traktort, ekét. Verseny­helyzetben a piacon nincs megállás. — Kínálkozik a kérdés: közgyűlésükön milyen szán­dékokat fogalmaztak meg a második évre? — Tovább kell lépni a kül­földi piacok szerzésében, ter­melési biztonságot kell adni a térség agrárágazatának. Pél­dául 20 ezer tonna borsó ex­portjára, különböző ipari nö­vények kiszállítására van máris biztos lehetőség. Igény van a különböző tölteléká­rúkra, speciális húskészítmé­nyekre, más területen az ér­vényes keretszerződések is az értékesítés növelését cé­lozzák. — Az elmúlt évtizedekben a nagy „impex” vállalatok nem sok jót hoztak az ár szempont­jából a termelő számára. — Alapvető üzletpolitikai el­vünk, hogy a közbeiktatott ke­reskedelmi szervezeteket csökkentsük, olcsóbbak le­gyünk, mint bármelyik más ke­reskedelmi szervezet. Ha va­lamelyik piacon többletárat si­kerül elérni, annak 70-80 szá­zaléka visszakerül a termelő­höz. A konkrét és korrekt megállapodás „szentírás”. A piac meghatározza az igé­nyét, és azt teljesíteni kell, mi­nőségben, formában (csoma­golásban), időben. Itt nem le­het alku! — Csaknem három hónap múlt el a második évből. Mit hozott eddig ez? — Március közepéig a for­galmunk meghaladta a száz­millió forintot, és 300 milliónál több a fix exportszerződé­sünk, és természetesen szá­mos tárgyalás folyamatban van. Nem titok: ebben az év­ben 700 milliónál többet sze­retnénk forgalmazni. Napokon belül működni kezd Kaposvá­ron a fémipari üzemünk, ahonnan 16 emberrel, 3 évre megkötött szerződés alapján, évente 100 milliós értéket ex­portálunk. Előrehaladott tár­gyalásokat folytatunk faipari félkész termékeket gyártó üzem létrehozására, és rész­vényesként szeretnénk köz­vetlenül is közreműködni a mezőgazdasági termelésben. — Megállás nincs. — Nincs! És a válságos ag­rárágazat számára is van kiút! Az első éves tapasztalatunk egy pici példa erre. Csak kor­rekten és kulturáltan kell a pi­aci körülményekhez alkal­mazkodni. Vörös Márta (Folytatás az 1. oldalról) Ot éve 2 millió dollár volt az exportunk, tavaly pedig meg­haladta a 7 miliő dollárt. Nem a kelet-európai piac összeom­lása kényszerítette ki elsősor­ban a nyugati piac felé fordu­lást: tudatosan készültünk rá, különösen 1986 óta, amikor a gyár önállóvá vált. Legfontosabb feladataik kö­zött első volt a régi termékek gazdaságossá tétele. A má­sodik: olyan új termékek előál­lítása, ami ezen a bázison megvalósítható. Az önállóvá válás óta évi 20 millió forintnál nem volt kevesebb beruházá­suk. Főleg a kritikus terüle­tekre, például a szerszámké­szítésre költöttek. Meg kellett tanulniuk heti ütemezésben szállítani, mert úgy indulnak a kamionok. — Három éve érkezett az igény, hogy Egyiptomba ad­junk el licencet: az ott felépülő gyár technológiai berendezé­seit is mi szállítjuk. Korábban évi 400 ezer dollárt hozó üzlet volt ez, tavaly csak az egyip­tomi exportunk meghaladta az egymillió dollárt. Termékeik jelentős része Európába kerül. Elektromos szerelési cikkeket szállítanak a skandináv államokba, Né­metországba, Hollandiába, Olaszországba, Svájcba, Ju­goszláviába. Nagyfeszültségű biztosító- betéteket visznek a kamionok Kaposvárról Olaszországba, Egyiptomba, Belgiumba, el­osztó berendezéseket az arab emirátusokba. Széles a termékskála és a piaci kapcsolatok köre is ezt elsősorban a Transelektrón és a Technoimpexen keresztül építették ki. Mindkét külkeres­kedelmi vállalatnak az előnyös oldalait használták fel: a Tran- selektrónak a jól felépített kapcsolatrendszerét, a Tech- noimpexnek pedig a rugal­masságát. — A széles piaci skála azt jelenti,hogy a gyárban sok embernek kell foglalkozni a kapcsolattartással — mondta Varga József. — A munkatár­Nem hívták meg a hivatalt Lapunk tegnapi számában cikket közöltünk Párbeszédso­rozat a polgármesterekkel címmel a megyei közgyűlés re- dezvényéről. Ebben szerepelt: a jelenlevő polgármesterek hiányolták, hogy a köztársasági megbízotti hivatal képvise­lője nem volt jelen. Dr. Fekete Gábor, a köztársasági megbízott területi hivata­lának vezetője annak a meggyőződésének adott hangot: a polgármesterek kritikájukat valószínűleg arra a téves föltéte­lezésre alapozták, hogy a hivatalt meghívták a rendez­vényre. A hivatalvezető arról tájékoztatta szerkesztőségün­ket: a párbeszédről való távolmaradásuk oka kizárólag az volt, hogy nem kaptak meghívót rá. Barcs fejleszti az idegenforgalmat Kevesebb adót fizettek be — Megemelték a támogatást A barcsi képviselő-testület csütörtöki ülésén a helyi adók bevezetésének tapasztalatai­ról tárgyalt. Az önkormányzat tavaly nyáron hozott rendele­tet a vállalkozók kommunális adójának bevezetéséről. Ez előírta, hogy az érintettek a foglakoztatottak után — egyéni vállalkozásnál önma­guk után — évente kétezer fo­rintot kötelesek befizetni az önkormányzatnak. A rendel­kezésre álló adatok alapján 702 felszólítást küldtek ki, ám csak 350 érkezett be. A beval­lott adó helyett pedig majd 700 ezer forinttal fizettek be keve­sebbet. A tapasztalatok szerint az adóbevallások mind formai, mind tartalmi szempontból hi­ányosak. A szakemberek sze­rint a mintegy nyolcvan száza­lékra becsült befizetési arány — más települések jóval rosz- szabb adózási fegyelmét te­kintve — több mint biztató. Ez az eredmény nagyrészt annak köszönhető, hogy az önkor­mányzat már a kezdet kezde­tén nagy nyilvánosságot adott ennek, szinte a vállalkozókkal közösen alakította ki az egyes adónemeket. A tervek szerint az idén a vál­lalkozói adóbevétel 6 millió fo­rint lesz Barcson. Ahhoz, hogy ez a pénz be is folyjon, szük­séges „előkeríteni” azt az öt­száz személyt is, „akire” eddig nem tettek adóbevallást, és tovább szigorítani az adózási fegyelmet. A képviselő-testü­let határozata értelmében az adóapparátusnak meg kell kezdenie a programszerű el­lenőrzést. Barcs fekvése, vízben és erdőben gazdag környezete miatt kedvező lehetőségeket kínál az idegenforgalom fel­lendítésére. Mindezt figye­lembe véve az önkormányzat már tavaly márciusban megje­lölte az idegenforgalmi fejlesz­téssel kapcsolatos legfonto­sabb feladatokat. Noha a déli szomszédunknál kialakult há­borús helyzet korlátozza a le­hetőségeket, a város képvi- selő-testülete úgy döntött, hogy folytatja a megkezdett munkát. Feigli Ferenc polgár- mesternek az idegenforgalom helyzetéről készített előter­jesztése összegzi a tavaly március óta végzett munkát. Az időközben elvégzett vizs­gálatoknak köszönhető, hogy a mostani ülésen már jobban behatárolhatták a célokat, és a megvalósításhoz is köze­lebb került a város. A sza- badstrand helyét Dráva-erdő és a hajójavító között — a fo­lyó bal kanyarulatánál — jelöl­ték ki. Ettől északnyugatra (az ár­téri részben) létesítenek kem­pinget. A tsz-major helyén lesz a lovas-sportközpont, et­től délre pedig a krossz-ke- rékpár- és mini-golfpálya. A vízisport-bázis legmegfelelőbb helyének a hajójavítót és kör­nyékét tartják. A testület elfogadta az elő­terjesztésben megjelölt célo­kat a fontossági sorrendre vo­natkozó javaslattal együtt. A képviselő-testület tagjai arra hívták fel az önkormányzati hivatal figyelmét, hogy a ké­sőbbi viták, helyrehozhatatlan lépések elkerülése végett mű­ködjön együtt a természetvé­delmi szervezetekkel. A képviselő-testület úgy ha­tározott, hogy megváltoztatja a megemelt kamatozású la­kás- és építési célú hite­lek törlesztési . támogatásá­ról hozott önkormányzati ren­deletet. A korábbi támogatást 1500 forintról 2500 forintra emelte. (Szegedi) Fotó: Kovács Tibor sak önállóan intézhetik a tár­gyalásokat, nálunk egy beosz­tott mérnök is elmegy például Jordániába tárgyalni. A nyu­gati üzletefelek sem szeretik, ha mindig más partnerrel kell beszélni, ezért konkrét piaci kapcsolata van valamennyi vezető kollégámnak. A marke­tingszemléletnek minden munnkatársban meg kell len­nie. Ugyanazzal a stratégiával mennek tárgyalni a szakem­berek. Itthon megbeszéljük, kinek mi a mozgástere, egyez­tetjük az elképzeléseket, átad­juk egymásnak az információ­kat. Ezt a 7 millió dolláros ex­portbevételt csak minőségi munkával lehetett elérni. Ele­nyésző a reklamáció. Erre az évre valamivel több ered­ményt prognosztizálnak. Ed­dig a piac igazolta is a remé­nyeiket. Itthon azt várják, hogy az év második felében megindul a föllendülés. Bíznak benne, hogy a világkiállítás és a pos­tarekonstrukció lehetőséget ad a kaposvári gyárnak is ha­zai megrendelésekre. Számítanak arra is, hogy a jugoszláviai export ismét be­indul: a sok ezer ház újjáépí­téséhez elektromos szerelési cikkekre is szükség lesz. Van már stratégiájuk arra, hogy mi­lyen körben tudják lebonyolí­tani a szállításokat. Most egy holland-magyar vegyesvállalat megalakítását készítik elő. Ez már az idén hozhat közvetetten néhány százezer dollár bevételt. Igye­keznek olyan új profilokat lét­rehozni, hogy a belföldi piac leépülése miatt ne kelljen csökkenteni a 900-as létszá­mot. A KVGY jelenleg a vállalati tanács által irányított állami vállalat. A privatizációs tervek szerint folynak a tárgyalások a gyár átalakítására. Erre várha­tóan az ősszel kerül sor. S. Pap Gitta Falugyűlés Bábonymegyeren A többletpénz forrása és sorsa Bábonymegyeren a pol­gármester szükségesnek tartja és igényli is a rendsze­res és folyamatos kapcsolat- tartást. Nem csoda hát, ha zsúfolásig megtelt a kultúrte­rem, amikor a hivatal múlt évi gazdálkodása valamint az idei költségvetési tervezet ismerte­tése volt a beszámoló tárgya. A falugyűlésen Horváth Károly képviselő jelentette be, hogy igaz a szóbeszéd: a megyeri részen is lesz megálló a Da- ránypuszta-Tab közötti vas­útvonalon. Dr. Ruff Flórián polgármes­ter elmondta: a tavalyi költ­ségvetés készítésekor 13 mil­lió forinttal számoltak. Céltá­mogatás és pályázat útján pénzt nyertek és így 21 millió forinttal gazdálkodhattak. „Plusz" pénzt kaptak az egészséges ivóvízrendszer megteremtésére, aztán a fel­újításra benyújtott pályázatuk is 1,4 milliót „hozott”. Több mint 100 ezer forinttal támo­gatta a Béta-Rool Kft az isko­lai oktatás műszaki feltételeit. Ez azt jelentette, hogy az in­tézmények működőképessé­gének fenntartáséin túl majd 1 millió forintért óvodát létesítet­tek. Nem hallgatta el azt sem, hogy különféle szóbeszéd alapján, kritika érte a képvi­selő-testület tevékenységét, mondván: a segélyezés során elosztott pénzek nem mindig a legszükségesebb helyre kerül­tek. Ezután tételesen ismer­tette a kiosztott több mint 800 ezer forint „hovakerülését”, bízva abban, hogy a nyilvá­nosságra hozatal után a kedé­lyek is megnyugszanak. Az 1992. évi költségvetési tervezetről szólva tájékoztatta a megjelenteket: a normatív támogatás és az egyéb bevé­teleket figyelembe véve mint­egy 15 millió forint áll majd rendelkezésükre. Elsődleges változatlanul az intézmények zavartalan működtetése, de a tavaly megkezdett víziközmű befejezése (augusztus vé­gére) és a település mindkét részén a ravatalozók felújítása is kiemelt feladat. Tervezik a Hunyadi utca leszórását mur­vával és a vízátereszek kiépí­tését, az óvodánál játszótér kialakítását, valamint a bábo- nyi falurészen az első világ- háborús emlékmű helyreállí­tását. A polgármester a víz­műberuházás állásáról adott tájékoztatója végén hangsú­lyozottan kérte a kivitelező cég — a dombóvári Épker Kft jelenlevő ügyvezető igazgató­ját, hogy a fizikai munkát igénylő tevékenységhez ve­gyék igénybe a település la­kosságát, hiszen már 100 munkanélkülit tartanak nyilván a faluban. Takács Károly fölajánlotta az általa szervezett brigád munkáját a házi bekötéseknél. Horváth Károly képviselő kije­lentette: igaz a hír: hogy a Bá- bonymegyer-Daránypuszta közti vasútvonalon a megyeri részen is kiépítenek egy vas­úti megállót. Krutek József

Next

/
Oldalképek
Tartalom