Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-21 / 69. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. március 21., szombat A szövetkezetekre vonatkozó új törvények (7.) Vagyoni kapcsolatok Vagyoni kapcsolat ál A tag és a szövetkezet vagyoni kapcsolatai A tag és a szövetkezet va­gyoni kapcsolatainak formái: 1/ részjegy jegyzése, to­vábbá 2/ vagyontárgynak vagy pénznek a szövetkezet tulaj­donába (használatába) adása (a tag és a szövetkezet va­gyoni kapcsolatának egyéb formái) jogszabályi keretek között az alapszabály vagy esetenként a közgyűlés (kül­döttgyűlés) határozata alap­ján, 3/ a szövetkezeti üzletrész, 4/ juttatások és támogatá­sok. 1/ A szövetkezet alapítása­kor, illetőleg a szövetkezetbe való belépéskor egy részjegy jegyzése kötelező. A részjegy mértékét (összegét) az alap­szabály határozza meg, és itt kell szabályozni azt is, hogy egy tag összesen hány darab részjegyet jegyezhet. A rész­jegy jegyzése készpénzfize­tést jelent, amelyet — ugyan­csak az alapszabály rendel­kezéseitől függően — egy összegben (az alapításkor, belépéskor) vagy részletben kell megtenni. A részjegyek csak azonos összegűek le­hetnek és másra nem ruház­hatók át. Az adózott nyereségből az általa jegyzett részjegyek után a tagot részesedés il­leti meg. 2/ Az alapszabály, más ön- kormányzati szabályzat, to­vábbá a közgyűlés (küldött- gyűlés) határozatainak keretei között a szövetkezet tagja a részjegy jegyzésén felül más formájú vagyoni hozzájárulást is teljesíthet, illetőleg más formájú vagyoni hozzájáru­lásra is kötelezhető. E körben kell megemlíteni azt is, hogy a tag a szövetke­zetnek — kamat ellenében — kölcsönt is nyújthat. A más formájú vagyoni hoz­zájárulások befizetésének, felhasználásának, felmondá­sának és visszafizetésének rendjét, továbbá az utánuk járó részesedés (kamat) mér­tékét alapvetően az önkor­mányzati szabályzatokban kell meghatározni. 3/ A szövetkezeti üzletrész — értékpapír. Olyan értékpa­pír, amely alapján megállapít­ható az is, hogy a tagot a szö­vetkezet vagyonából (üzlet­résztőkéből) milyen arányban illeti meg tulajdon. Az üzletrész névértéke vál­tozó — a szövetkezeti vagyon gyarapodásának vagy csök­kenésének függvényében. A szövetkezeti törvény alap­ján működő szövetkezet az üzletrésztőkét az adózott nye­reségéből hozza létre, illetőleg az adózott nyereségből növeli. A részesedés A szövetkezeti üzletrész át­ruházható, örökölhető és a szövetkezet adózott eredmé­nyéből évente részesedésre jogosít. A szövetkezeti üzlet­rész után tilos kamatot fizetni. A tagsági viszony megszű­nése esetén a tag nem köve­telheti a szövetkezettől, hogy az üzletrésze névértékének megfelelő értékű vagyontár­gyat vagy készpénzt adja ki számára. E volt tagra a kilépéstől számítva a kívülálló üzletrész­tulajdonosra vonatkozó szabá­lyokat kell alkalmazni. 4/ A szövetkezeti juttatások és támogatások. A szövetkezet a szövetke­zeti szolidaritás elvének meg­felelően az alapszabályban vagy más önkormányzati sza­bályzatban meghatározott módon és feltételek szerint a tagjait — különösen az arra rászoruló idős, munkaképte­len, tartósan beteg, többgye­rekes tagjait — és azok özve­gyeit, árváit különféle anyagi segítségben és szolgáltatás­ban részesíti (segély, nyugdíj­kiegészítés, szakmai képzés, étkezési hozzájárulás, szociá­lis gondozó biztosítása stb.) és támogatja művelődésüket, sporttevékenységüket. A jutta­tások céljára a közgyűlés által meghatározott összeget a szövetkezet a költségek ter­hére számolhatja el. Az alapszabályzatában vagy más önkormányzati szabályzatában meghatá­rozott módon támogatható. Felelősségi viszonyok el Felelősségi viszonyok A korábbi szövetkezeti jogi fe­lelősségi rendszer — a mun­kajogival egyezően — fe­gyelmi és anyagi felelősségre oszlott, s a részletszabályok is csaknem teljesen azonosak voltak. A szövetkezeti tag tulajdo­nosi pozíciójának elsődleges­ségét jelzi az a tény, hogy az új szövetkezeti törvény már nem teszi lehetővé fegyelmi felelősségre vonását, s bár a kizárás jogintézményét fenn­tartja, a kizárásra nem fe­gyelmi eljárás eredménye­képpen kerül sor. A szövetkezeti jogi anyagi felelősség a tagsági jogvi­szony alapján a szövetkezet­nek és a tagnak egymás irá­nyában fennálló jogi felelős­sége. A szövetkezeti jogi anyagi felelősségben lénye­ges különbség van a szövet­kezet, illetőleg a tag anyagi fe­lelősségének alapjaiban: A szövetkezet a teljes va­gyonával felel (a szövetkezet vagyona: a részjegytőke, az üzletrésztőke, az eredmény- tartalék, a fel nem osztható vagyon és a szabad vagyoni eszközök), míg a tag a saját vagyonával, továbbá a szö­vetkezettől járó munkadíjával nem felel a szövetkezet tarto­zásaiért. A szövetkezet anyagi fele­lősségénél a fő szabály a tel­jes kár megtérítése. A felelős­ség mértékének csökkenté­sénél a polgári jog kártérítési felelősség körében is értéke­lendő körülmények vehetők számításba. A tag felelősségének a mér­tékét az dönti el, hogy a kár milyen másodlagos jogvi­szonnyal összefüggésben ke­letkezett. A vállalkozói jellegű jogvi­szonnyal kapcsolatosan a polgári jog, a munkaviszony jellegű jogviszpnnyal össze­függésben pedig a munkajog alapján kell a keletkezett ká­rért való felelősség mértékét meghatározni. (Vége) új játék Nem tudni, hogy bű­vös-e, de hogy a logikát fejleszti az az új játék, amelyet Győrött Molnár Ferenc talált ki, az biz­tos. A glóbuszfelületű játék 26 eleméből 18 mozgatható és így kü­lönféle színek, naptárak vagy egyéb logikai játé­kok forgathatók, illetve oldhatók meg segítsé­gével. AMIRŐL A KÉPVISELŐK (IS) VITATKOZNAK Kiegészítő támogatás az önkormányzatoknak Az idei költségvetés 2 milli­árd 750 millió forintot különí­tett el az olyan — önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe ke­rült — települési önkormány­zatok támogatására, amelyek a lakosságnak alapvető ellá­tást nyújtó intézményeket nem képesek működtetni. A kor­mány benyújtotta a parla­mentnek az összeg felhaszná­lásáról, illetve elosztásáról szóló törvényjavaslatot, amely azt ajánlja: félmilliárd forintot eleve tartalékoljanak váratlan eseményekre, azaz olyan vis maior helyzetekre, amikor az érintett önkormányzatoknak azonnali pénzügyi „mentő­övre” van szükségük. További csaknem 190 millió forintot biztosítanak-a hátrá­nyos helyzetű települések 1991. évi — részben vagy tel­jes egészében elutasított — igényeinek kielégítésére, fi­gyelembe véve az Állami Számvevőszék ezzel kapcso­latos viszgálatának tapaszta­latait. A fennmaradó mintegy 2 milliárdos keretből az az ön- kormányzat igényelhet támo­gatást, amely az összes le­hetséges pénzügyi forrásait figyelembe véve sem képes a lakossági ellátást nyújtó in­tézményeinek működtetésére, a település alapvető feladatai­nak elvégzésére, valamint 1990. december 31 -e előtt vál­lalt hitel-, kötvénykötelezett­sége 1992. évi ütemének tel­jesítésére. Az igénylés menetére az előterjesztés azt indítvá­nyozza, hogy az önkormány­zatok május 15-ig küldjék meg támogatási igényüket a terüle­tileg illetékes Tákiszhoz, a kormány június közepéig vizsgálja felül és döntsön a konkrét összegekről. Ezeket azután a Pénzügyminiszté­rium két egyenlő részletben — 1992. július 15-éig, illetve ok­tóber 15-éig — bocsátja az önkormányzatok rendelkezé­sére. A tavalyi tapasztalatok sze­rint az igények minden bi­zonnyal jelentősen meghalad­ják majd a rendelkezésre álló kereteket. Ezzel számolva a törvényjavaslat felhatalmazást kíván adni a kormánynak, hogy az igényeket arányosan csökkentve elégítse ki. Ferenczy Europress Núdvágús jég nélkül (Tudósítónktól) Nagy gondtól szabadult meg a Balatoni Vízügyi Kiren­deltség, amikor a Bala- ton-parti stégek engedélye­zési eljárása egy új rendelet értelmében az önkormányza­tok döntési körébe került. Per­sze enélkül is akad tennivaló: ezekben a napokban egy pá­lyázat révén (egymillió euró- dollár értékben) fenékkotró géphez, illetve úszó nádvágó­hoz jutottak. Most próbálják ki. A kirendeltség feladatai közé tartozik a Balaton partján terpeszkedő 1200 hektár ná­das kezelése; az időben való vágás alapvetően fontos a nö­vényzet továbbélése szem­pontjából, sőt a „termék” negyven százaléka az iparban hasznosítható, pénzzé tehető. Az országban először a BVK próbálja ki e technikákat; a kotrógép 20 cm mélységig ta­karít az iszapban, a nádvágó­hoz pedig nem kell jég. Soha Szilveszter kirendelt- ségvezető-helyettes tájékozta­tott, hogy március 28-án dél­ben megnyitják a Sió-csatorna zsilipjét, s az azt követő héten a hajózás is megkezdődik a Balaton és a Duna között. Az M 7-es alatt épült duzzasztó próbaüzeme a napokban befe­jeződik; így a rendszerben ál­landóan 1,5-2 méteres lesz a víz szintje, — megszűnik a la­kosságot próbára tevő bűz. Nem buli az egynapos út A Somogyi Hírlapban feb­ruár 29-én megjelent Isztam­buli útibuli című írásra reagál a következő levél. A cikk tartalmát — mivel az számomra is ismert problé­mákat tár fel — nem kívánom vitatni. Ismertek azok az ese­tek, amelyeket a cikk szerzője felsorol. Magam is folytathat­nám azt a sort, amely az uta­sok kiszolgáltatottságát ismer­teti. Mélyen elítélem azt a tisz­tességtelen üzleti fogást, ami­kor utólag, bármilyen címen pénzt kérnek az utastól. Azt ta­lán ne írjuk az utazási irodák számlájára, hogy a kedves utas a jelenlegi gazdasági helyzetben a bőrkabátját fél­áron szeretné megvásárolni. De ezt sem lehet általánosí­tani. Utazási irodánk rendsze­res autóbuszjáratot szervez Siófok és Tarvisio között. Sok olyan utasom volt már, aki nem volt kiváncsi és lenyű­gözte a kisváros reggeli feléb­redésének varázsa. Sajnos, ezeknek az utasoknak nincs arra pénzük, hogy több tízezer forintért napokat vagy heteket töltsenek külföldön. így mind­össze 1180 forintért — és semmi schilling vagy márka a gépkocsivezető napidíjára — élményben lehet részük. Sőt, ezért a pénzért az úton, melyre csak jegyet váltott szolgáltatás nélkül, az utaskí­sérő kedvességét is megis­merheti. Még mindig tovább megyek: utasaink hazafelé nemcsak a tájban gyönyör­ködhetnek, de lehetőségük adódik játék után akár egy üveg nyereménnyel, tarvisiói pezsgővel hazatérni, vagy a buszon elfogyasztani azt. Bi­zonyíthatják ezt azok, akik kö­zött sok kaposvári is megta­lálható! Talán annyit még a könnyű meggazdagodásról, hogy számolja ki, mennyi ha­szon marad egy tarvisiói út után, amikor a busz két gép­kocsivezetővel, egy utaskísé­rővel megy és a díjban benne- foglaltatnak az utasok bal­eset-, betegség- és pogy- gyászbiztosítása, hirdetési költség, az utasok részére adott ajándékok. Lehet, hogy ez nem is olyan nagy üzlet? Az iroda a Balaton partján van, s a téli időszakban a mai veréb is elegendő a holnapi túzok helyett. Nem is a leírtak háborítottak fel, hanem az ál­talánosítás, amelyet a cikkből kiolvashattam. Az általánosí­tás a tisztességesen dolgozó vállalkozókat sérti. Sajnos, ami súlyosbítja a helyzetet az, hogy az idegenforgalommal foglalkozó kormányzat is álta­lános. Ennek az eredménye, hogy az utazási irodáktól — egy új rendelet alapján — mi­nimum 600 000 forint kauciót kérnek március 31-ig, az uta­sok védelmében. Ez ellen már a VOSZ is felemelte a hangját, de még nem sok eredmény­nyel. Kérdezem: csak az uta­zási irodák követnek el olyan hibát, hogy ilyen komoly intéz­kedéssel kell védeni a szolgál­tatást igénybevevőket. Talán a kőműves, a lakatos, az au­tószerelő, a tetőfedő, sorol­hatnám a többi szakmát — ahol elkelne a kaució. Most az utazási irodákat divatos pel- lengérezni. Bartha László Piroschka Utazási Iroda Zamárdi, Jókai u. 1. * * * Bartha László nyilván félre­értette a szándékomat. Én ugyanis nem a jól működő utazási irodák ellen szóltam, s ilyennek tartom a Piroschkát is, hanem épp az ő védelmük­ben. Azért, hogy megfelelő nyelvtudás, infrastruktúra és szakismeret nélkül ne lehes­sen utakat szervezni bárkinek, akinek ez eszébe jut. Az ilyen „irodák” vendégei az olcsó út reményében pénzükért szinte semmit sem kapnak, sőt út­közben további összegeket kérnek tőlük. Ezek ismereté­ben van szükség a levelében is említett kaucióra. Bár az összeg mértékén valóban le­hetne vitatkozni. Az pedig, hogy a zamárdi Piroschka tar­visiói utasai hazafelé is jól ér­zik magukat — pezsgővel vagy anélkül — szerintem természetes: azért indultak útnak. Varga Ottó PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Siókom Rt., 8600 Siófok, Bajcsy-Zsilínszky u. 220. bérbe adja a hasznosításában álló Siófok, Balatonszabadi-fürdő vasútállomás mögötti üzletsorban lévő 43 m2 alapterületű üzlethelyiséget kereskedelmi, vendéglátó-ipari vagy szolgáltatási tevékenység folytatására, 5 évi időtartamra. A pályázat feltételeiről érdeklődni az rt. titkárságán lehet. • Telefon: 06/84/13-033 (2163S4)

Next

/
Oldalképek
Tartalom