Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-19 / 67. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG A SZÖVETKEZETEKRE VONATKOZÓ ÚJ TÖRVÉNYEK (5. A tagság A tagsági viszony A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességinek meghatározásánál tilos hátrányos megkülönböztetést tenni faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Miután a szövetkezetek tevékenysége a tagok személyes és vagyoni közreműködésén alapul, az általános feltételeket mégis meg kell határozni. A tagsági viszony létesítésének személyi és vagyoni feltételei vannak. A személyi feltételt a szövetkezet célja és tevékenysége szabja meg. A fő cél az, hogy a szövetkezetnek nagykorú állampolgár legyen a tagja, de ez pl. az iskolaszövetkezeteknél nyilvánvalóan nem tartható. A 14. életévét betöltött kiskorúaknál egy indokolt állampolgár és hontalan is lehet szövetkezeti tag. A tagsági viszony létrejöttéhez vagyoni hozzájárulás is szükséges, ezért vagyoni feltételekről is beszélhetünk, amely legalább egy darab részjegy jegyzésében nyilvánul meg (természetesen az alapszabály ennél magasabb mértéket is megállapíthat). Az alapszabály ezen túlmenően meghatározhat olyan közös érdeket is, amelynek megléte a tagsági viszonyhoz szükséges. A tag felvételéről szóló határozatról az érdekeltet értesíteni, a legközelebbi közgyűlést (küldöttgyűlést) — feltéve, hogy a kérdésben nem a testületi szerv döntött — pedig tájékoztatni kell. A tagsági viszony a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjában jön létre, feltéve, hogy a tag a részjegy összegét vagy annak az alapszabályban meghatározott részét befizette. A közgyűlés (küldöttgyűlés) nem bírálhatja felül ugyan az igazgatóság döntését, de elutasító határozata ellen a szövetkezetbe belépni szándékozó személy a közgyűléshez fordulhat, s ez esetben a közgyűlés (küldöttgyűlés) érdemben köteles dönteni. A közgyűlés (küldöttgyűlés) kérelmen alapuló érdemi döntésben jóváhagyhatja, megváltoztathatja a határozatot, sőt kötelezheti is az igazgatóságot a felvételi kérelem újbóli megtárgyalására és új határozat hozatalára. Ez a döntés azonban már fellebbezhetetlen. A tagsági jogviszony tartalma A tagsági jogviszony tartalmát, azaz a jogosultságok és kötelezettségek összességét a szövetkezeti törvény, az alapszabály, az egyéb önkormányzati szabályzatok, a testületi szervek határozatai és a szövetkezet és a tag között létrejött megállapodás határozza meg. A tagsági jogviszony tartalmaként megjelenő jogokat és kötelezettségeket három nagy csoportra lehet felosztani: — a szervezeti élettel, — a személyes közreműködéssel, — vagyoni hozzájárulással kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre. A szövetkezeti tag alapvető szervezeti joga, hogy — a tanácskozási, javaslattételi és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen, — tisztségre megválaszthassák, ha kizáró ok és összeférhetetlenség nem áll fenn, — a tisztségviselőktől és a vezetőktől felvilágosítást kérjen a szövetkezetei érintő bármely kérdésről. A szövetkezeti tag alapvető szervezeti kötelezettsége, hogy rendszeresen részt vegyen a közgyűlésen és a szövetkezet minden olyan szervezetének tevékenységében, amelyben a részvételt elvállalta. A szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködésében a tag jogai: — részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, — a személyes közreműködésének megfelelő ellenszolgáltatást kapjon, — részesedjen a gazdálkodás eredményéből, — igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, — élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit (a kölcsönös segítségnyújtást, a művelődésnek, ismeretek gyarapításának előmozdítását stb.). Kötelezettségei: — működjön közre a szövetkezet tevékenységében. — közreműködéssel járuljon hozzá a szövetkezet gazdasági eredményeihez. Hozzájárulás A szövetkezeti törvény szerint a szövetkezeti tag alapvető kötelessége, hogy teljesítse vagyoni hozzájárulását, amely részjegy jegyzésében, illetőleg ezen felül az alapszabályban meghatározott más vagyoni hozzájárulási formákban valósulhat meg. A szövetkezeti tagsági vi- zony az alábbi okokból szűnhet meg: — kilépéssel, — a szövetkezet jogutód nélküli megszüntetésével, — a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulásával, — kizárással, — közös megegyezéssel, — a halál tényével (jogi személy tag megszűnik), — A szövetkezetnek külső szerv (cégbíróság) részéről történő jogutód nélküli megszüntetésével (törlés a cégjegyzékből). A tagsági viszony megszűnése esetén a szövetkezet a volt taggal, illetőleg az örökössel köteles elszámolni. Az elszámolás során a tagsági megállapodás alapján a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat a volt tag részére ki kell adni. A kiadás időpontjára az alapszabály és a tagsági megállapodás az irányadó. Ha ez az időpont a tagsági viszony megszűnésének időpontjánál későbbi, ez időtartam alatt a vagyontárgy használatáért a volt tag részére díjat kell fizetni. Ha a szövetkezet használatába adott vagyontárgy már nincs meg, vagy a kilépéskor már nincs a szövetkezet használatában, annak értékét kell a volt tag részére megtéríteni. A volt tag részére járó részesedés, továbbá a részjegye összege visszafizetésének módjára és időpontjára az alapszabály vagy az abban megjelölt szövetkezeti önkormányzati szerv határozata az irányadó. (Folytatjuk) 1992. március 19., csütörtök Mit tudhat és mit nem a nemzetbiztonsági bizottság tagja A TITKOK TITKA Kőszeg Ferenc (SZDSZ): Többek szerint a titkosszolgálati tevékenységre általában van szükség, szerintem ez nem biztos (Folytatás az 1. oldalról) Jellemző példa, hogy a bizottság hosszú időt töltött a III/ lll-as törvény kapcsán a dokumentumok tanulmányozásával. Az eredményt összefoglaltuk egy írásműben, amely nyilvánosságra került, kiosztották a képviselőknek, így ez már nem volt titok. De bezzeg amikor a munka folyt, senki sem kerülhetett közel hozzá. Mindenütt van a világon — Sejtelmes misztikum veszi körül a bizottság tevékenységét. Mi indokolja ezt? — Induljunk ki abból, hogy a világon mindenütt van nemzetbiztonsági tevékenység. Bár ha filozófiailag közelítem meg a kérdést, akkor nem vagyok biztos abban, hogy szükség van rá. Függetlenül attól, hogy mindenütt van. — Minél inkább titkolnak valamit, annál szükségesebbnek látszik? — Nem erre gondoltam. Többek szerint a titkosszolgálati tevékenységre úgy általában van szükség. Erre mondtam: szerintem nem biztos, hogy szükséges. De ez egyéni vélemény. És az is tény, hogy a nemzetbiztonsági tevékenység léte mellett szóló számos érvet elfogadok. Az már egy újabb vitakérdés, hogy milyen méretű és mire terjed ki a tevékenysége a szolgálatoknak. Ezt a bizottságnak is kellene tudnia. Erre rossz lelkiismerettel azt mondhatom: nem tudjuk igazán, hogy mit csinálnak a szolgálatok. Mit tudnak és mit nem — Akkor mit tudnak pontosan. Hogy mennyit fogyaszt százon a nemzetbiztonsági hivatal Ladája és hány hamu‘ tartó van egy-egy szobában? — Ilyen dolgokat mindenképpen tudunk, de beszámolnak arról is, hogy mit csinálnak. — És azt tudják ellenőrizni, hogy miről nem számolnak be? — Azt nem, hiszen nem végeznek nyilvános tevékenységet. Kénytelenek vagyunk elhinni, hogy csak azt csinálják, amiről beszámolnak. — De ki tudja, hogy ez így történt-e? A szolgálat vezetője, illetve akik elvégezték az adott feladatot? — Azt gondolom, hogy a kormány folyamatosan ellenőrzi a szolgálatok munkáját. A nemzetbiztonsági bizottság jogállása jelenleg tisztázatlan. Nem egészen világos, hogy jogosultak vagyunk-e minden olyan információra, ami létezik. — Ezt talán törvényben kellene szabályozni... — Valamennyire törvényben kellene szabályozni, de nem biztos hogy minden egyes mozzanat törvényt igényel. A nemzetbiztonsági törvénynek egy tervezete már régóta készen van. Gálszécsy úr nagyon helyesen még azt gondolta, hogy a nemzetbiztonsági bizottságban kellene elkezdeni az egyeztetést, hogy a plenáris ülésre már a pártok konszenzusán alapuló tervezet kerüljön. Ez a munka azonban eddig még nem kezdődött meg. — Megteremthető a konszenzus? — Ez nagy kérdés, hiszen a pártok között elég jelentős különbségek vannak. De igazából még nem került sor a nézetek konfrontációjára. Ki lesz a miniszter? — Közben Gálszécsy miniszter távozott... , — Még nem tudjuk, hogy ki lesz az utód. S azt sem, hogy az új miniszter igényli-e a bizottságon belüli egyeztető munkát. Vagy más fórumokon akar egyeztetni. Nem tudom, hogy mikor lesz nemzetbiztonsági törvény. — Keresik a szolgálatokat felügyelő minisztert. Ön szerint politikus vagy tisztségviselő kívánatosabb a bársonyszékben? — Gálszécsy úrnak abban igaza van, hogy a miniszter a kormány tagja, azaz politikus. Tehát vélhetően politikus lesz az új miniszter. Bízom abban, hogy a bizottsági munkában nem a világnézeti konfrontációt keresi. — A bizottság tagjai menynyire ismerik a szolgálatok „kihelyezett” osztagainak, például a megyei nemzetbiztonsági hivataloknak a munkáját? — A bizottság tagjai számos alkalommal meglátogatták már a különböző részlegeket, így a megyei kirendeltségeket is. Tehát vannak ismereteink a megyei kirendeltségek működéséről is. — És véleményük is... — Történetesen vidéki látogatásokon még nem vettem részt, így nincs közvetlen tapasztalatom az ott folyó munkáról. — Köszönöm a véleményét. Lengyel János A biztonságos közlekedést javító új műszert vásárolt a Magyar Autóklub kaposvári műszaki állomása. A fékolajellen- örző készülékkel olyan járműveket vizsgálnak, amelyek erőteljes fékhatásnak vannak kitéve. Fotó: Kovács Tibor Szeptemberben a BNV-n jelenik meg Mezőgazdasági szakkatalógus „Még elkapjuk” — mondták — „Nincs joguk” — állítja a rendőrség, s intézkedést ígér Rejtélyes igazoltatás az út mentén Nem bűnözők állították meg az autókat Dr. Boross Péter belügyminiszter kaposvári lakossági fórumán az egyik részvevő rejtélyes igazoltatókról beszélt. — Sötétben tartottam hazafelé, amikor Nikla közelében terepszínű ruhába öltözött csoport állított meg — mondta. — Az első pillanatban arra gondoltam: nem engedelmeskedem, hiszen bűnözők is lehetnek. Ám mozdulataikból arra következtettem, hogy fegyver van náluk, jobb, ha megállók. Kétségekkel telve fékeztem. Alaposan átkutattak, aztán azzal a megjegyzéssel: „még elkapjuk,” utamra engedtek... A miniszter megígérte: utánanéz a dolognak. Dr. Ferenczi László ezredes, megyei rendőrfőkapitány: az ügyben tart a vizsgálat. Tóth János alezeredes, főkapitány-helyettes arról tájékoztatott bennünket, hogy a „rejtély” megoldódott. Az egyik kaposvári vagyonvédelmi kft szerződést kötött Nikla, és két másik község önkormányzatával vagyonvédelmi szolgáltatásra, ennek egyik része a bűnözők elriasztását szolgáló demonstratív járőrözés. — Ebben nincs semmi kivetnivaló, törvénytelen — mondta az alezredes. — A baj akkor kezdődött, amikor a kft emberei olyan jogokat gyakoroltak, amelyek nem illették meg őket. Ilyen az igazoltatás, az állampolgárok zaklatása, a személyes szabadságuk korlátozása. Az eddigi vizsgálatok szerint fegyver nem volt náluk. A rendőrség megteszi a szükséges lépéseket az ilyen „útonállás” megszüntetésére... (Szegedi) A mezőgazdasági termelés fellendülésében bízik Székelyhídi Tamás, a SEN NO SEN betéti társaság ügyvezetője. A gödöllői gazdasági társaság tagjai szerint a piac- gazdasághoz való alkalmazkodás egyik alapfeltétele az eszközrendszer, a technológia, a mezőgazdasági szolgáltatások ismerete. Az új vállalkozói réteg munkájának segítésére ezért olyan katalógust állítanak össze, amely eligazodást nyújt szinte minden területen. A referenciafüzetet már elkészítették. Ebből kiderül, hogy mit tartalmaz majd a katalógus, amely a szerkesztők tervei szerint pótolja az eddig megjelent hasonló kiadványok hiányosságait. Alkalmas a hatalmas adathalmaz és a tényanyag rendszerezésére, bemutatja a hitelszerzési lehetőségeket és a pályázati formákat. Külön fejezetet szentel a mezőgazda- sági biztosítás lehetséges formáinak. Megtalálható benne a tőzsdeügyietekkel foglalkozó cégek jegyzéke, valamint az oktatás és a tanfolyamszervezés tudnivalói. Az országban húsz olyan központ van, ahol gyűjtik az információkat. A gödöllői központ mellett a másik „fellegvár” Kaposváron, a Zárda utca 12 szám alatt található. A mezőgazda- sági szakkatalógust szeptemberben kívánják megjelentetni a Budapesti Nemzetközi Vásárra. A felhasználói kézikönyvet az ország területén ingyenesen terjesztik majd a mező- gazdasági kamaráknál és a vállalkozási irodáknál szerezhető be. (L. J.)
