Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-19 / 67. szám
1992. március 19., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KORKÉP 3 Rendhagyó agrárfórum Kaposváron A tét a tulajdon (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozta: segíteni kell a falusi embereknek, hogy képesek legyenek dönteni. Meg kell szüntetni a kiszolgáltatottságot és a félreinformálást. Ezért kérte a túlnyomó többségében ügyvéd résztvevők segítségét. Dr. Tóth Tibor professzor szerint le kell bontani a korábbi szövetkezetinek nevezett struktúrát és újat kell felépíteni. Mint mondta, szó sincs arról, hogy földosztó biztosokat neveznének ki. A fórumon több kérdés és kritikus észrevétel is elhangzott. Ezek egy részére kértünk választ dr. Zacsek Gyulától. — Az ország négy városában tartottak fórumot. Miért csak most szervezték ezeket? — Azért, hogy felvilágosítsuk a falusi polgárokat a törvényekről. Ezeken a fórumokon sok tapasztaltot gyűjtöttünk össze. Az is kiderült, hogy az átalakulások mögött többször is sanda szándék húzódik meg. Ennek oka, hogy a vidék felkészületlenül „kapta” az átalakulást. A negyven év is rányomja a bélyegét a jelenlegi helyzetre. A döntési bizonytalanságot többen hatalomátmentésre próbálják felhasználni. Ezért kell segítenünk, most a döntő pillanatban jogi tanácsokkal. így előzve meg az újabb lóváté- telt, ügyvédekhez, jogászokhoz, agrárközgazdászokhoz fordulunk; csatlakozzanak a felkérésünkhöz. — Kik azok a „mi”? — Ez nem MDF-ügy. Csak annyiban érinti az MDF-et, hogy mivel a parlamentben ez a párt van többségben, a felelősség nagyobb részét is ez viseli. Mint a Piacfejlesztési Alapítvány elnöke veszek részt ebben az akcióban. A gazdakörök jelentik az egyik legfontosabb érdekképviseletet a magyar vidéken. De a gazdakör szegény szervezet. — Akkor ki fizeti az ügyvédek szakértői díját? — A Piacfejlesztési Alapítvány teremti meg az anyagi hátteret. — Ezért vélhetően támadják majd... — Az nem baj. Egy harctéren csak akkor van harc, ha van aki támad és van aki védekezik. Vagy mind a ketten támadnak. Az eddigi politikai tevékenységem során még nem csináltam olyat, amiért ne támadtak volna. Bizonyára, mert rendszerint fájó pontra tapintottam. — Azok az ügyvédek, akik ma itt megjelentek és aláírták a jelentkezési lapot, kinek kötelezik el magukat: az MDF-nek? — Nem, a lelkiismeretüknek. Az embereket válogatás nélkül hívtuk ide. — Kihez fordulhatnak az ügyfelek? — A köztársasági megbízotti és a földművelési hivatalokhoz. Ott választhatnak a szakértők között. A szolgáltatás ingyenes. Lengyel János Elbocsátás a Kempingcikk kft-ben Január végén bezárták a tabi Kempingcikk Kft ságvári konfekcióüzemét, a dolgozókat pedig állásidőre küldték. A kft egy olasz céggel közös vállalat formájában kívánta a ságvári üzemet működtetni. Arról volt szó, hogy az üzem dolgozói március 8-10-e körül végleges választ kapnak. Feliinger János, a kft ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre elmondta: eldőlt a konfekcióüzem sorsa, mégpedig számukra kedvezőtlenül. A leendő olasz partnerrel nem tudtak megegyezni a vegyesvállalat részleteiben, ezért a további tárgyalásokat megszüntették. Kénytelenek voltak tegnap 26 munkatársuknak felmondani. A dolgozók a felmondási időre járó átlagkeresetet és a végkielégítést — tehát a jogszabály alapján járó juttatásokat — megkapják. így a farmerruházati termékek előállítására kialakított ságvári konfekcióüzem megszűnt. (Krutek) A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola tanműhelyében tanulnak a leendő cukrászok. Képünkön: Csutorás János mestercukrász tanítja az elsősöket. (Fotó: Kovács Tibor) Egy hónap múlva gáz lesz Ádándon A Kiüti szőlőhegy aljában húzódó gázvezeték építői április végén érnek a település határába. Eddig 395 lakos (a falu lakóinak fele) és hét közület fizette be hozzájárulását a gázépítő társulatba. A kivitelezőkkel kötött szerződés szerint 48 millió forintba kerül majd a falu további évtizedeit alapjaiban meghatározó program. A helyi önkormányzat 15, a megyei pedig 7 millió forinttal járult hozzá. A földmunkákat megkezdték — a következő fűtési szezonra már gázzal fűthetnek Ádánd lakói — ezt ígérik a kivitelezők. Új utcákat terveznek a belvárosba Bérmunkát vállalt a húskombinát A Magyar Urbanisztikai Társaság Somogy megyei Csoportja szakmai délutánt tartott tegnap Kaposváron. A találkozón, amelyen a legújabb városrendezési elképzelésekről volt szó, részt vett Szabados Péter polgármester. Bevezetőjében Deákvarga Dénes a somogyi falvak magukra találásáról beszélt, s arról, hogy , de leállt a lakótelepek építése Somogybán. A találkozón három fő témát érintettek. Lőrincz Ferenc, a KA- POSTERV építészmérnöke Kaposvár városközpontjának beépítési terveiről beszélt, Dr. Stadler József építészmérnök a Kisgáti városrész részletes rendezési tervéről adott tájékoztatót, míg Domokos Béla, a Somogyterv építészmérnöke a Nyugati temető fejlesztésének tanulmánytervét ismertette. Volt időszak, amikor a Kossuth tér és a mai Turul szálló közti területet a lebontás fenyegette, s lakótelep került volna helyére. Szerencsére ez nem történt meg, de azért épp eléggé sikerült építészetileg tönkretenni a belvárost. A legújabb elképzelések között szerepel egy új utca ki- alkítása a Teleki és a Nosz- lopy Gáspár utca között. Az utóbbit a Szivárvány mozi és a városháza között nyitnák meg. Ez azért is előnyös lehetne, mert a Kossuth tér autósforgalmát is csökkentené. Az Ady Endre utca északi oldalán kisebb utcát terveznek nyitni a DÉDÁSZ üzemigazgatóság felé, s ugyanitt egy parkolót is kialakítanának. Természetesen az Ady Endre utca zártso- rúságát nem bontanák meg, egy kapuházon keresztül lehetne az új utcára és a parkolóba jutni. Tervezik még a helyközi buszpályaudvar bővítését, illetve ezen a környéken is parkoló kialakítását. A Kisgáti városrész rendezése régi terv már. 6-8 ezer négyzetméteres üzletközpont, szálloda, szociális otthon, autószalon csak néhány az ide álmodottak közül. Az Izzó utcát a Hegyi utcával a 61-es úttal párhuzamos utca kötné össze, s többszáz otthon kialakítására is lehetőség lehet. N. L. Vass Zoltánná csurgó- nagymartoni olvasónk az alábbi levelet írta szerkesztőségünknek: „Meglepődve hallottam, hogy a Kaposvári Húskombinát sertéseket akar felvásárolni és azonnali fizetést ígér! Azt hiszem, ha van pénze a húskombinátnak, akkor az eddigi adósságát kellene törlesztenie a kistermelőknek. Nem hiszem, hogy akinek tartoznak az állatok árával, az ígéretre ad nekik sertéseket. Előbb vissza kell szerezni a kistermelők bizalmát. Mégpedig azzal, ha kifizették az eddigi, lassan már egyéves tartozásukat.” Schmidt Ottót, a Kaposvári Húskombinát igazgatóját kérdeztük: fizet-e a húskombinát? Válaszából kiderült, hogy a helyzet lényegében változatlan. A vállalat továbbra is fizetésképtelen. Jelenlegi felvásárlásaikat megbízásból teszik, sem a pénz, sem a felvásárolt és levágott állat nem a kaposváriaké. Csupán bérmunkát végeznek a hentesek. A levélíró értesülése a féligazságok közé tartozik, az ilyenek indíthatják el a félreértések sorozatát. Csak annyi történt, hogy a már jól ismert felvásárlók, azonnali fizetés ellenében keresik az alapanyagot az üzem munkájához. A vállalat, ha termel, kevésbé veszteséges. M. T. Ki tud róla? Ki emlékszik rá? így vitték el a kaposvári városháza címerét Átalakulás előtt a nagyatádi áfész Túl a részközgyűléseken — Nincs recept — 20 ezer forint tagonként Befejeződtek a részközgyűlések a Nagyatád és Vidéke Áfész területén. Összesen 27 részközgyűlést szerveztek, azokon három és fél ezren vettek részt; a tagságnak több mint a fele. A szövetkezeti élet mechanizmusában nagyon fontos helyet elfoglaló gyűlések mindenütt határozatképesek voltak és a jelenlévők igen aktívan közreműködtek. Elégedettek voltak a szövetkezet tevékenységével és az elmúlt évekhez viszonyított, de alacsonyabb nyereségcsökkentést is elfogadták, hiszen tudják, hogy a korábbiaknál jóval nehezebbek voltak a körülmények. Március végén lesz a küldöttgyűlés, amely több alternatív javaslat alapján dönt. Szőke József elnök mondta: — Térségünkben számos — az áfész életét is befolyásoló — komoly változás történt. Elköltözött a honvédség, a lakossági bevételek csökkentek, ezt az egyre növekvő munkanélküliség még tovább súlyosbította. Robbanásszerűen nőtt a piaci szereplők: a magánkereskedők, italelárusító helyek és a diszkont jellegű boltok száma. Jelentős a városban a „feketekereskedelem”. Ezek a szövetkezet számára egyenlőtlen piaci helyzetet jelentettek, de hátrányban vagyunk a különböző hatósági előírások, az adminisztráció és az adatszolgáltatás területén is. A szövetkezet életében a tavalyi év volt az első, amikor az áruforgalom nem nőtt, hanem bizonyos mértékig csökkent. A bolti kiskereskedelmi forgalmunk 15 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. Bolti kiskereskedelmi egységeink száma 43, abból mindössze nyolcat üzemeltettünk bérleti formában, a többi hagyományos, és jövedelemérdekeltségben működik. A vendéglátás — 29 egységről van szó — ma már nem tekinthető a régi értelemben vett szövetkezeti tevékenységnek, valamennyi vállalkozásban működik. A felvásárlás, értékesítés területe, az árak alakulása a múlt évben kritikus volt. Meggyorsult a szakcsoportok felbomlásának a folyamata, ezek június 30-a után csak mint egyesület, társaság vagy új szövetkezet működhetnek. Minden gondunk ellenére a hálózat felújítására 9 millió forintot fordítottunk. 1991-ben 600 millió forint forgalmat bonyolítottunk le, 13 millió forint célrészjegy-kamatot és 1 millió 600 ezer forint vásárlási visszatérítést fizettünk tagjainknak. Nyereségünk 6 millió 347 ezer forint, ez az adózás és egyéb kötelezettségek teljesítése után 2 millió 200 ezer forint. Arra nincs recept hogy milyen legyen a jövő fogyasztási szövetkezete, az új szövetkezeti törvény annak csak a keretét adja. — Az átalakulásra nagyon szűk a határidő — mondta az elnök. — Két kérdésben kell döntenünk: az egyik a közgyűlési és küldöttgyűlési hatáskörökre vonatkozó jogszabályok megállapítása, a másik a küldöttek újraválasztása és a különböző tisztségek betöltése. Azt tervezzük, hogy az üzletrész mértékének megállapításánál figyelembe vesszük a tagsági időt; a másik, hogy aki legalább 5 évig tagja volt a szövetkezetünknek és va- gyonnevesítési igényét márciusban bejelenti, részére is nevessünk vagyont. A jelenlegi adatok alapján átlagosan egy tagra 20 ezer forint üzletrész jut, amit természetesen csökkenthet, illetve növelhet a befizetett részjegy összege és a tagsági idő. Nagyon fontos feladatunk lesz az alapszabály módosításának az előkészítése is. Az intézőbizottság körültekintően készül a soron következő küldöttgyűlésre: szeretné, ha minden hasznosítható javaslatot figyelembe tudna venni döntéseinél. Dcrrcsi Sándor A közelmúltban több szó esett a második világháború után az egykori Szovjetunióba elhurcolt műkincsekről, műtárgyakról... Szita József Tabról erre reflektálva írta le: „Nem hiszem, hogy a kaposvári volt szovjet városparancsnok által elszállított képek és ingóságok a nyilvántartásban szerepelnek. Én mint rendőr szolgálatban voltam az Eszterházy utcában a szovjet Ellenőrző Bizottság hivatalánál, amikor a városházától két egyén megjelent, hogy átadja az egyoldalas jegyzéket azokról a tárgyakról, amelyeket a városparancsnok már vagonba rakatott és elszállíttatott....’’ Az egykori rendőrőrmester takaros családi házban, gyümölcsfák között él Tabon. A ház falán tábla: Szita József mérlegjavító. Nyugdíjas, de még ma is sokat dolgozó kisiparos. — Ön volt szolgálatban a szovjet Ellenőrző Bizottság hivatalában, amikor a városházáról egy listával keresték a parancsnokot, hogy akadályozza meg a városházáról elszállított műkincsek külföldre vitelét. Hogy történt? — Mint őrszem 1945 őszén a szovjet Ellenőrző Bizottság hivatalánál ( a Zárda utcáról nyílott és az Eszterházy utca bal oldalának első épülete volt) teljesítettem szolgálatot. Az egyik délelőtt 10-11 óra között két férfi érkezett a városházáról. Egy géppel írt jegyzéket hoztak, amelyen azoknak a műtárgyaknak a neve volt felsorolva, amelyeket a szovjet katonai városparancsnok — nevére már nem emlékszem — már elszállíttatott és vagonba rakatott... Szerették volna megakadályozni az értékek külföldre vitelét. Mivel az Ellenőrző Bizottság parancsnoka Zaharov alezredes nem volt elérhető (az épületben csak én tartózkodtam), átvettem a jegyzéket továbbításra. Volt időm átnézni. Emlékszem, hogy Erzsébet királynőnek a városháza első emeleti folyosóján levő életnagyságú festménye is szerepelt a felsorolásban, illetve több különféle faragott drága bútor... Amikor a parancsnok megérkezett a tolmácsnővel (Ruszcsák Máriának hívták), átvették tőlem a listát. További sorsáról nem tudok. Talán él még valaki azok közül, aki abban az időben a városházán dolgoztak, s tudják mi minden tűnt el. Abban reménykedem, hogy az elrabolt műkincsek talán még visszakerülnek... Krutek József
