Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-14 / 63. szám
1992. március 14., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 Fesztivál ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Kaposváron Nemcsak anyagi, erkölcsi elismerés is szükséges Honismeret és hazaszeretet Szabados Péter: A kultúra és a város ünnepe Ahogy az embernek, a nemzetnek is elengedhetetlen, hogy gyökerei legyenek. Ennél már csak az a fontosabb, hogy a gyökerek kellőképpen feltérképezettek legyenek. Hogy éljenek, tápláljanak, hogy magyarázatot adjanak számtalan lényegi kérdésre, így a hazaszeretet korántsem egyszerű fogalomkörére is. E ponton vált rendkívül tanulságossá a beszélgetés, Jäger Mártával, a megyei levéltár igazgatóhelyettesével. A szóban forgó téma a nemrég megalakult Somogy Megyei Honismereti Egyesületet körüljáró gondolatok közben fogalmazódott meg. „Formai lépés” — Az egyesület létrehozása a megyei honismereti mozgalomban tulajdonképpen csak formai lépés volt — mondta Jáger Márta. — Formai azért, mert a honismeretet gyakorló, a néprajzi és helytörténeti kutatásokat végző szakemberek és szakkörtagok az egyesület létezése nélkül is tudatosan végzik, és végezték eddig is „hivatásukat”. Mi hát az egyesületi forma oka? Nem más, minthogy szervezeti kereteket ad egy olyan tevékenységnek, melynek támogatását így lehet megoldani. A megyei honismeret majd harmincéves múltra tekint vissza. És nem is akármilyen múltra: például Somogybán jelent meg az első honismereti olvasókönyv, huszonharmadik köteténél tart a levéltár által elindított és gondozott Levéltári Füzetek, több évtizede állandó kiadvány a Somogyi Honismeret. A mozgalom, amely valamennyire irányítottan, ám voltaképpen mindig öntevékenyen működött, soha nem volt köthető ideológiákhoz és konjunktúrához, mint ahogy a hazaszeretet sem — vallja Jáger Márta. Ember tervez Az egyesület ügymenetének kezelésével rendkívül nagy részt vállalt a működő- képesség megteremtésében a Somogy Megyei Művelődési Központ, amelynek mb. igazgatója, Károly Irma az egyesület titkára is egyben. Az elnöki posztra az egyik „doyent”, Re- öthy Ferenc, nyugalmazott tanárt választották meg. A szakmai hátteret a múzeum, a levéltár, a pedagógiai intézet, a könytár biztosítja. Az egyesület létrejöttével a tagság bízik abban, hogy Kaposvár Megyei Jogú Város, pályázatok és szponzorok segítségével képesek lesznek előteremteni a működéshez szükséges anyagiakat. A tervek között elsőként egy összetett pályázat kiírása szerepel, Somogy Megyei Honismereti Műhelyek megnevezéssel, melynek célja: felmérni a somogyi mozgalom helyzetét. Emellett lehetőséget nyújt módszertani segítségre; kiadvány mutatja majd az eredményt. A kiírás anyaggyűjtésre is ösztönöz, 1956 dokumentumai címmel várhatóan ennek eredményei is megjelennek majd nyomtatásban. A pályázat harmadik vonatkozása néprajzi jellegű, és felteszi a kérdést: milyen szokások éltetik manapság a jeles napokat, a különböző településeken. — Fontos helyen szerepel terveinkben a táborok szervezése, Szőcsénypusztán, Mesztegnyőn ennek már nagy hagyományai vannak. Készülünk egy nemzetközi szakembereket mozgósító táborra is, amelyen a Kárpát-medence magyarlakta területein élő kutatók képviselnék nemzetiségeiket. Az iratok becsületéről Beszélgetésünk végén megszívlelendő megállapítások hangoztak el a múlt rezsim iratanyagai iránti „tiszteletlenségére” vonatkozóan. Mint Jáger Márta mondotta, a dokumentumok, a múlt kutatásának pillérei vissza kell nyerjék becsületüket. A mi tiszteletünk által és a múltat megvallató történeti hűség tisztelete által. Balassa Tamás (Folytatás az 1. oldalról) — Nem szántuk kihívásnak a rendezvénysorozatot, de valójában a kor számára is az, s kihívás az átalakulófélben levő társadalom számára is. Nagyon nehéz támogatókat találni a művészeteknek, a kultúrának és általában a rendezvényeknek. Mi megpróbáltuk ráirányítani ezekre a figyelmet. Egy civil társadalom akkor kerek és egész, ha nemcsak dolgoznak az emberek, hanem művelődnek, alkotótevékenységet is folytatnak, szórakoznak, kikapcsolódnak. Kezdettől fogva úgy gondoltuk dr. Szili Ferenccel, — aki a tavaszi fesztivált „kitalálta”, kezdeményezte —, hogy a kultúra ünnepévé tegyük. Haza szeretnénk hívni, várni az idegenbe szakadt kaposváriakat. En magam a bátyámat családostul meghívtam a tavaszi fesztiválra, remélem, hogy sokan mások is így gondolkodnak. — Szíve szerint melyik programokat ajánlja olvasóink figyelmébe? — Valamennyi színházi előadást, hiszen nagyon szerencsés, hogy ebben a szezonban a társulat sok sikeres darabot mutatott be. Tekintettel arra, hogy táncos voltam és vagyok, szeretném a Somogy Táncegyüttes bemutatóját is az olvasók, a lakosok figyelmébe ajánlani. A Szegedi Balett előadására is fölhívom a figyelmet. Vasárnapi gálaműsorunk a megyei amatőr műSzabados Péter vészeti mozgalom kereszt- metszetét mutatja be. A Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság irodalmi találkozója kiemelkedő eseménye a kaposvári tavaszi fesztiválnak. Szász Endre festőművész, Juan Gyenes fotóművész korábbi kiállítása rangot adnak a rendezvénysorozatnak. A Benkó Dixieland kaposvári hangversenyét is fontosnak tartom éppúgy, mint a Bárdos Lajos emlékére megrendezendő kicsinyek kórustalálkozóját. — A kaposvári tavaszi fesztivál eseményeit a megye más városban zajló rendezvények egészítik ki. A somogyi tavasz fontosabb eseményei melyek lesznek? — A kaposvári tavaszi fesztiválra meghívott együttesek a megye több városában is bemutatkoznak. Nagyatádon megyei amatőr képző- és iparművészeti kiállítás nyílik. — A vendégvárásra is fölkészült a város, Kaposvár? — Pályázat útján nyertük el a fesztiválváros címet. Nemcsak hazai, hanem külföldi vendégek érdeklődésére is számítunk. Fesztiválirodánk nemcsak a programokat ajánlja, hanem gondoskodik a vendégek elhelyezéséről is. A város felkészült hasonló rangos rendezvényekre. Az üzleti élet fellendülésére is számítunk. Horányi Barna m^assmssim / // Eled az erdő A megyeszékhely meghívottja Poldesz Albert, az 1956-os Somogyi Forradalmi Tanács titkára 1925-ben született Ráksiban, majd a forradalom heteit követő gyászos időkben Svájcba emigrált. A jelenleg Baselban élő költő, „civilben” egy bank igazgató tanácsának tagja, három évvel ezelőtt látogatott Magyarországra; idén örömmel fogadta el Kaposvár meghívását nemzeti ünnepünk évfordulója alkalmából. Költészetét két évvel ezelőtt ismerhette meg a hazai olvasóközönség, amikor megjelent a Hallgatni, szólni szabadon című verseskötete. Azidő- tájt a hófehér borítójú könyvet az irodalombarátok, az egykori ismerősök és a rokonok sokan keresték a standokon, ám egy idő után csaknem hiába: a kötet minden példánya hamar meglelte gazdáját. Poldesz Albert immár újabb kötettel gazdagítja a határainkon túl élő magyar írók, költők által alkotott művek sorát. A rímek most kedvesen ártatlanok, a hangulat is mesebeli. Nem csoda. Hisz a svájci író Éled az erdő című kötete gyermekverseket tartalmaz. „Lírai me- legségű, dalba kívánkozó sorok elevenítik meg a a négy évszak szépségeit, régi, már klasszikusnak számító gyermekversek hangulatát idézve — méltatja a kötetet a kolozsvári Szabad Szó című magyar napilap. — Poldesz költészete nem modern, de megtalálja azt az örökérvényű hangot, amelyet minden kisgyerek megért és magáévá tesz.” A strófák mindegyike valóban a nemes egyszerűség, zeneszerűség és képszerűség igényével született, így azok könnyen, szinte észrevétlen lopakodnak bele a gyermeki emlékezetébe: Betlehemi csillagfénnyel/ Jézuska jő át az éjen./ Kicsiny kezét széjjel tárva,/ Áldást hint az alvó tájra. Az Éled az erdő című verseskötetet — a TÉKA kiadója — az Erdélyből Budapestre származott Zsombori Erzsébet festőművész illusztrálta. Mesebeli pasztellszínei lágyan adják vissza az évszakok alakította természet szelíd világát. Olyan szinten, ami még magasabbra emeli a gondosan fűzött szavak alkotta kötet értékét. (Balassa) 150 éve született Eötvös Károly A Balaton „utazója” Az Eötvös név hallatán manapság vagy Eötvös Józsefre, az íróra és művelődéspolitikusra, vagy a fiára, Lorándra, a világhírű fizikusra gondol valaki. Eötvös Károlyra nem szokás gondolni. Pedig egy időben őt is szárnyára kapta a világhír. 1883-ban a hírhedt ti- szaeszlári zsidóellenes perben ő volt a vádlottak védője, s igen nehéz helyzetben érte el a felmentő ítéletet. A vád rituális gyilkosság volt, s különösen nehézzé tette Eötvös dolgát, hogy voltak a vádat bizonyító vallomások is a helybeli zsidók köréből. Ebben az időben Euópa-szerte erősödőben volt az antiszemitizmus, amit nálunk a Kelet-Eu- rópából történő tömeges bevándorlás táplált. Eötvös Károly nemcsak retorikai érvekkel hatott, hanem hatalmas tényismeretével is, többek között a törvényszéki orvostan egyik megalapozója volt. Nemcsak őt, hanem a korabeli magyar társadalmat is dicséri a felmentő ítélet: gondoljunk arra, hogy évekkel később a fejlett polgárságú Franciaországban micsoda meghurcoltatásban, elítélésben volt része Dreyfus kapitánynak, akit zsidó volta miatt vádoltak meg kémkedéssel, s csak öt év után kapott kegyelmet. Eötvös Károly azonban nemcsak tiszteletreméltó jellemű és képességű ügyvéd, váltakozó sikerű politikus, országgyűlési képviselő volt, hanem író is. Újságírói működésétől eltekintve csak élete alkonyán kezdett el szépirodalmi műveket alkotni, s a század fordulópontjától, 1990-től jelent meg az életműsorozata. Ennek két legmaradandóbb darabja A nagy per és az Utazás a Balaton körül. Az előbbi a híres per történetét dolgozza fel. Az Utazás természetesen nem a mai értelemben vett útikalauz, de nem is regény vagy útinapló, bár mindeme műfajok elemei föltalálhatok benne. Valóságos utazás rajza ez a szeretett tájról, az imádott Dunántúlról, ám a természet mellett az emberi természet rajza is gazdagon kibontakozik, jelené és múlté, az egész 19. századé. A magyar közélet félistenei és a mezei polgárok egyaránt megjelennek e hatalmas művelődéstörténeti anyagot összegyűjtő munkában, amelynek szervező gondolata a haza- és az emberszeretet. Eötvös Károly a nemzeti liberalizmus következetes képviselője volt szépíróként is, s bár az általa alkalmazott írói eszközöket épp a századelőn újabbak váltották fel, így is hiteles leltárát adta egy letűnő világnak: alakoknak, eszméknek, erkölcsöknek. Vasy Géza Művészeti díjak Kiemelkedő irodalmi tevékenysége elismeréseként József Attila-díjat kapott nemzeti ünnepünk alkalmával Békési Gyula költő, Csalog Zsolt író, Győri László költő, Hankiss Ágnes író, Kárpáti Kamii költő-író, Kiss Anna költő, Parti Nagy Lajos költő, Pór Judit műfordító, Rónay László irodalomtörténész, kritikus és Ve- kerdi László irodalomtörténész. Művészi és tudományos teljesítmény elismeréseként tízen kaptak Balázs Béla-díjat, többek között Jeles András filmrendező. Munkácsy-díjjal négy művészt tüntettek ki; Liszt Ferenc-díjjal hat alkotó- és előadóművészt.