Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-14 / 63. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDAS AG 1992. március 14., szombat Katalizátor magas mércével Dr. Szabotin István megyei főügyész: Tiszteltem a törvényt, a vádlottat is... (Folytatás az 1. oldalról) Ezek sajnos nem mindig a legjobbak, és akadályozhatják az ügyész munkáját, ám az igazság kiderítése és követ­kezetes képviselete akkor is kötelessége. A mércét ma­gasra tettem a magam és be­osztottaim számára egyaránt. Hibáimat sem tagadtam soha... — Miért döntött úgy, hogy — a kudarc kockázatát is vál­lalva — megküzdjön ezért a kényes és aligha nyugalmas posztért? — Az a véleményem, hogy a viharos időkben nem ildo­mos a kapitánynak elhagyni a parancsnoki hidat. Aztán mi tagadás: hajtott a megméretés vágya is. A kíváncsiság: vajon hogyan értékelnek a kollé­gáim. — Mostanában sok bírálat, sőt vád is éri az ügyészeket. — Kétségtelen, amikor az igazságszolgáltatást múltbéli tevékenységéről esik szó a legtöbb elmarasztalás az ügyészek kapják. Ám mintha a társadalom megfeledkezne arról, hogy a törvénytelen dön­tésekhez bírák is kellettek. Sőt az ügyvédek sem álltak min­dig hivatásuk magaslatán. Azok, akik például a koncep­ciós perekben résztvettek, már vagy a temetőben vagy nyugdíjban vannak. Jómagam sohasem érzetem lelkiisme- retfurdalást a múltam miatt. Óvakodtam a szélsőségektől. Az arany középutat jártam. Tiszteltem a törvényt, a vádlot­tat is emberként tekintettem. Éppen ezért nem kellett fél­nem, nem kiáltottam fegyve­rért soha, és most is igyek­szem róla lebeszélni kollégá­imat. A megyei főügyészi posztra 1986-ban, tehát már az úgy­nevezett „puha diktatúrában” kerültem. Senki semmire nem próbált kényszeríteni. Szak­mám Írott és Íratlan szabályai szerint végezhettem a mun­kámat. Ami a sanda gyanúsítgatá- sokat illeti: ilyesmit senki ré­széről sem tapasztaltam. In­kább az ellenkezőjét. Mostani kinevezésem után feltűnően sokan gratuláltak, és kívántak sikert további munkámhoz. — Akar-e változtatni valamit munkaterületén? — A megyei főügyészségen 11 ügyészi státusz nincs be­töltve. Ennek ellenére tavaly naprakészek tudtunk lenni az ügyek feldolgozásával. Bizo­nyára ez is hozzájárult, hogy a Legfőbb Ügyészség a minősí­téskor pozitívan értékelte munkámat. Az ügyek száma mostanra annyira megszapo­rodott, hogy ilyen létszámhi­ány mellett már képtelenek vagyunk határidőre megbir­kózni vele. Ezért az egyik leg­fontosabb teendőm, hogy be- töltsem az üres helyeket. Erre — vélhetően — meglesz a le­hetőségem. Bízom úgyanis abban, hogy a 15 fogalmazó­ból többet sikerül megnyerni. Még az első félévben ki kell nevezni a főügyészhelyette­seket, majd ezt követően a vá­rosi vezető ügyészeket. Azt a fajta közvetlen és eredményes együttműködést szeretném kialakítani az újfajta szerep­körbe került megyei önkor­mányzattal és a Köztársasági Megbízott területi hivatalával is, amely a bíróságokkal és a rendőrséggel évek óta meg­van. Változtatni? Igen szeret­nék változtani az emberekhez — itt elsősorban munkatársa­imra gondolok — való viszo­nyomon. Abból, hogy a mércét magasra tettem néha akadtak konfliktusok. Ha ugyanis va­laki az elvárásoknak nem tett eleget kemény leckét kapott. Rájöttem azonban, hogy a hi­báknak gyakran olyan magá­néleti gond, — például a gyermek betegsége — volt az oka, amit méltányolni kellett volna. Szeretném az eddiginél jobban megérteni és segíteni kollégáimat. Mindezt úgy, hogy közben ne engedjek a szakmai követelményekből. Csak így felelhetünk meg az új kihívásoknak. Szegedi Nándor „KÁNYA VAN” KÁNYÁN Üresen áll a varroda és a lakatosműhely A hetvenes évek végén több tsz-ben jöttek létre melléküzemágak. A kányái „Március 15” Tsz egy megüresedett istállót alakított át varro­dává, illetve lakatos műhellyé... Mindkét üzem­csarnok hónapok óta zárva. Megszűnt a munka, a dolgozókat elbocsátották... Foglal­koztatásukat azóta sem tudták megoldani. Mit tettek annak érdekében, hogy legyen munka? — Szövetkezetünk vezetése a varroda profil­jába tartozó cégekkel tárgyalt újabb bérmunka szerzéséről — mondta Acs József megbízott elnök. — így például a NAVOTEX Munkaruhá­zati Leányvállalattal, illetve a PÁVA Ruhagyár Tamási Gyáregységével, de nem sikerült meg­oldást találni. Megkerestük a Kaposmag Kft-t zsákvarrás,, vetőmagkiszerelés érdekében, va­lamint a MÁV Járműjavító dombóvári központ­ját, ám egyik helyen sem jártunk sikerrel. A fé­mipari területen dolgozóink számára sem tud­tunk munkát szerezni. Úgy látjuk, hogy az alap- tevékenységen kívüli melléküzemágak „újraé­lesztésére” nincs reményünk. K. J. A SZÖVETKEZETEKRE VONATKOZÓ ÚJ TÖRVÉNYEK (1) A gazdasági rendszerváltás paragrafusai A rendszerváltásnak a gaz­daság területén történő követ­kezetes véghezvitele szüksé­gessé tette a szövetkezés és a már működő szövetkezetek helyzetének átértékelését, új­raszabályozását. Ehhez egy­séges, új szövetkezeti törvény megalkotására volt szükség, amely felváltja a jelenleg hatá­lyos 1971. évi III. törvényt, de ez utóbbitól eltérőren — lényegesen szűkíti az ál­lam szabályozási jogkörét, beavatkozási lehetőségét pe­dig kizárja, — jelentősen bővíti a szö­vetkezeti önkormányzat sza­bályozási jogkörét (alapsza­bály és a belső szabályzatok tartalma tekintetében), és — széleskörű lehetőséget biztosít a szövetkezet és a tag­jai közötti — vállalkozás jel­legű jogviszonyt létrehozó — megállapodásoknak, ugyan­akkor — a szövetkezetei, mint magántulajdon alapján mű­ködő társas vállalkozást — a lehetőségek keretén belül, a szövetkezeti jegyeket meg­hagyva — közelíti a gazdasági társaságokhoz, — mindezek révén lehetővé teszi az európai szabályozási irányzatokhoz való alkalmaz­kodást. Másrészt nemcsak a ko­rábbi szövetkezeti törvényt kellett hatályon kívül helyezni, hanem — néhány kivételtől el­tekintve — az egyes szövet­kezeti „ágazatokra” vonatkozó valamennyi jogszabályt is. Dr. Horvát Zoltán az FM jogi fő­osztályának vezetője vállalko­zott arra, hogy az új törvény legfontosabb előírásaival megismertesse olvasóinkat. Az új szövetkezeti törvény az általános szövetkezeti mo­dellt szabályozza, de a jelen­leg már működő közel 7000 szövetkezetre ez még nem al­kalmazható. Szabályozni kel­lett tehát az átmenetet is, vagyis az új szabályok alkal­mazására való áttérést. Elsősorban helyre kellett ál­lítani —, azaz tulajdonképpen meg kellett valósítani — a tag­ság tulajdonosi „nimőségét” és az ennek megfelelő érde­keltségét. Meg kellett továbbá hatá­rozni a szövetkezet fenntartá­sáról, átalakításáról vagy megszűntetéséről (valamint ez utóbbiak esetében e va­gyon méltányos megosztásá­ról) a tagság döntésének rendszerét és szabályozni a szövetkezeti szervek, a veze­tők szerepét, és még sok más átmeneti kérdést. Az ún. átmeneti törvény alapján a szövetkezetek által elvégzendő legfontosabb fel­adatok: a/ vagyonnevesítés, b/ új (vagy módosított) alap­szabály elfogadása és c/ az új törvény szerinti tisztségviselők választása. Ezeken túlmenően a tör­vény szabályozza a szervezeti változások kapcsán jelent­kező feladatokat és a va­gyonmegosztási lehetősége­ket is. A törvény lényegében e feladatoknak megfelelően csoportosítja az átmeneti sza­bályokat. A szövetkezeti törvény ha­tálybalépése után alakult szö­vetkezetekre csak és kizáró­lag az új törvény szabályait le­het és kell alkalmazni. Újon­nan alakult szövetkezeteknek kell tekinteni azt is, amely az átmenet időszakában egyesü­lés vagy szétválás útján jött létre. (Folytatjuk) Liga a munkavállalókért Februárban alakult meg a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának ka­posvári szervezete 12 alapító taggal. Taglétszámuk folya­matosan nő. Károlyi Meny­hért, a Liga városi szerveze­tének vezetője: — A kaposvári szervezetre azért volt szükség, hogy egyének is tudjanak csatla­kozni a Ligához. A városi és területi szövetség fő célja, hogy a munkavállalók minél szélesebb rétege megismerje a Liga programját, s a munka­helyeken önállóan fel tudjon lépni érdekeiért. A városi szervezetnek van egy munka­nélkülieket tömörítő csoportja is. Feladatunk, hogy átkép­zéssel, továbbképzéssel munkába állítsuk őket. A válla­latok gazdasági átalakulása kapcsán tapasztaltuk, hogy a vállalati tanácsok a hagyomá­nyos szakszervezet segítsé­gével csak rábólintanak a gazdasági átalakulásra, bár­miféle garanciakérés nélkül. — A Liga mit tud tenni...? — A megelőzés lenne a leg­fontosabb. A vállalat gazda­sági átalakulása előtt szüksé­ges az alapszabályba rögzí­teni a szankciókat, amely a tő­kés partnert munkahelyterem­tésre, új termékek előállítá­sára készteti. — Hol tudtak ténylegesen is segíteni? — A Kaposcukor Rt-nél, a Sütévnél és a mezőgazdasági egyetemen például már el tud­tuk kezdeni a munkát. A cu­korgyárban nagy küzdelem árán sikerült elérni az előbb említett biztosítékok hiányá­ban a társaság alapszabályá­nak a módosítását. Folyamat­ban van a kollektív szerződés megkötése is. A Liga hozzájá­rulása nélkül nem születhet olyan döntés, amely a munka- vállaló alapvető érdekeit befo­lyásolná, legyen egy ember­ről, vagy egy csoportról szó... Kiskunság tiltakozik A pótolhatatlan természeti értékű kiskunsági szikes pusz­tára szeretnének telepíteni egy nagyforgalmú polgári re­pülőteret. A nemzeti park ve­zetői már korábban is tiltakoz­tak az ellen, hogy az egykori szovjet repülőteret most ismét légibázisként használják. Ózonfigyelés Kanadában ózonfigyelő program lépett életbe; ezután hetente tájékoztatják a lakos­ságot az ózonréteg vékonyo- dásának mértékéről, illetve ennek veszélyeiről. A jelzések szerint az ózonréteg hamaro­san nagyon elvékonyodik. Zajtalan kocsi Japán második legnagyobb autóipari vállalata, a Nissan piacra dobta első olyan kocsi­jait, amelyeket zajcsökkentő hangszórókkal látott el. Ez „közömbösíti" a négyütemű motorok által keltett zajokat. Évfordulóhoz érkezett a kaposvári áfész-szakcsoport Egy évtized - egymillió szőlőoltvány Az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvénytársaság PÁLYÁZATOT HIRDET — Tíz évvel ezelőtt költöz­tem haza Zalából Kaposvárra, ott sajátítottam el a szőlőoltás tudományát — mondta Jónás István a kaposvári áfész szak­csoport elnöke. — Megalapí­tottam a szakcsoportot az áfész közreműködésével. Az­zal kezdtük a vállakózást, hogy a Balatonboglári Állami Gazdaságnak végeztünk bérmunkát. Évente 100-200 ezer szőlőoltványt készítet­tünk. Ma már a szőlő- és gyümölcsfalerakatoknál érté­kesítjük az oltványokat. Gya­korlatilag mi látjuk el a fél Du­nántúlt oltvánnyal. — Mennyien dolgoznak a szakcsoportban ? — Tizen alapítottuk. Ahogy teltek az évek, nőtt a létszám és cserélődtek a tagok is. Tíz év alatt száz embert tanítot­tunk meg a szőlőoltványkészí- tés mesterségére, és több mint egymillió oltványt készí­tettünk a minőségi előírások­nak megfelelően. Korábban csak néhány fajtát oltottunk. Ma több mint hatvanat. Ez or­szágosan is egyedülálló, mert ennyi fajtával rajtunk kívül senki sem foglalkozik. — Milyen az oltvány piac? A kívülállónak úgy tetszik, vál­ságban van a szőlőtermesz­tés... ■— Mi megkeressük a pia­cot. így kerültünk Budapestre, Dunaföldvárra, Pécsre és sok más helyre. Ahol egyszer vá­sároltak tőlünk, ott sikerült mindig megvetni a lábunkat. A minőség és a fajtaválasztéka versenyképesünk alapja. Bí­zunk abban, hogy ezután is jönnek újabb piacok. Balaton­boglárnak már nem szállítunk, hiszen bedugult a szovjet piac, s a kormány sem támo­gatja már a szőlőtelepítést. A nagyüzemi kereslet nem szá­mottevő. — És tavasszal? El kell adni az egyéves oltványt, és ké­szülnek az oltásra... — Az előkészületek végén járunk, hamarosan megkezd­jük az oltást. Az idén is a ko­rábbi mennyiséget szeretnénk előállítani. Terveink szerint jö­vőre hozzájutunk egy 100 ez­res kanadai megrendeléshez is. Az előzetes üzleti megbe­szélések sikerrel kecsegtet­nek. Tudjuk, hogy nem köny- nyű megfelelni a külföldi köve­telményeknek. Az értékesí­tésben az ősszel gondot oko­zott, hogy már októberben be­köszöntött a hideg s érezzük a fizetőképes kereslet csökke­nését is. — Melyek a keresett szőlő­fajták? — Nagy a kereslet a vörös­borszőlőfajták iránt. A Zwei- gelt a legkeresettebb. Újab­ban az Ausztriából behozott Blau burger fajtát is keresik. A fehérborszőlők közül kelendő a Cserszegi fűszeres és újra sokan érdeklődnek Zöldvelte- lini után. A csemegeszőlők esetében változatlanul a nagyszemű szőlők viszik a prímet. Az idei kínálatban sze­repel 16 új, másutt meg nem található fajta is. A mi teljes fajtaválasztékunk megvásá­rolható Kaposváron a szentja- kabi és az Agrokernél levő le- rakatoknál. Március 20-ától pedig engedményes áron sző- lőoltványvásárt rendezünk. menedzser munkakör BETÖLTÉSÉRE Feltételek: — egyetemi végzettség, — másoddiploma, illetve idegen nyelv ismerete (nyelvvizsgával dokumentált), — saját gépjármű, — a munkakör betöltésénél előnyt jelent a pénzpiaci műveletetekben, illetve a külkereskedelemben való jártasság. Elsősorban fiatal, agilis szakemberek jelentkezését várjuk. Jelentkezés részletes önéletrajzzal és a végzettséget dokumentáló oklevelek másolatával az IC(P) Rt. személyzeti és munkaügyi főcsoportjánál (3530 Miskolc, Mindszent tér 1. VI. emelet 626-os szoba.) Érdeklődni telefonon a 06(46)347-419-es számon tehet. (216365) | k__________________J

Next

/
Oldalképek
Tartalom