Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-14 / 63. szám

1992. március 14., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Iskolát épít Csorna és Szabadi A körzetesítés óta sem Csornában, sem a szomszé­dos Szabadiban nincs iskola. Az itt lakóknak régi vágyuk, hogy legalább az alsó tagozat visszakerüljön a faluba. Ez az álom — úgy tűnik — hamaro­san megvalósul. A két község közös erővel iskolát épít. Makovecz Imre készítette el a terveket, az épí­tőanyag nagy részét már a helyszínre is szállították. Az építkezéshez április elején fognak hozzá. Orbán Ottó csornai polgár- mester elmondta, négy tan­termet terveznek, valamint ta­nári szobát, konyhát, ebédlőt. A pedagógusok számára szolgálati lakás is létesül, s ha futja a pénzükből, tornatermet is szeretnének építeni. Az iskolaépítés költségei­nek 40 százalékát állami tá­mogatásból fedezik. Terveik szerint négy osz­tályt indítanak, de ha az új ok­tatási törvény lehetővé teszi, esetleg hat osztályt is szíve­sen látnának. A leendő iskola a sportpálya szomszédsá­gába kerül. Ennek építését nemrég fejezték be. Kialakí­tási költségeinek (120 ezer fo­rint) nagy részét pályázattal sikerült megszerezniük. Ugyanide épül az új orvosi rendelő is, szintén közös erő­ből. A több helységből álló ren­delőbe már mintegy egymillió forintért vásároltak műszere­ket. Csornában egyáltalán nin­csen munkanélküli, Szabadi­ban is csak egy-kettő. Őket az iskolaépítésnél tudják majd alkalmazni. A két községnek az ivóvíz jelenti a legnagyobb gondot. Egy új kútra lenne szükségük, mert a régi már elapadófélben van. N. L. „Öt kisgazda képviselő van Somogybán” Vita a mandátum körül Dr. Tarján Lászlóné és Németh Béla FKGP-fótitkár nyilatkozata „Ültetnek a somogyi kisgaz­dák” címmel lapunk pénteki számában Lehoczky Gyula, az FKGP országos alelnöke és Somogy megyei főtitkára ismertette a megye kisgazda országgyűlési képviselőkinek helyzetével és jogállásával összefüggő álláspontját. Dr. Tarján Lászlóné kisgazdapárti képviselő ehhez hozzáfűzte: Lehoczky Gyula elfelejtette közölni, hogy álláspontja ma­gánvélemény, amelyet el lehet fogadni, de lehet vitatkozni is vele. Én — sok más kisgazda- párti taggal megegyezően — vitatkozom Lehoczkyval, mert a helyzet politikai és jogi meg­ítélése egészen más megkö­zelítést igényel. „Önkényes döntés” A megye országgyűlési képviselőinek legitimációja kétségtelen, mandátumaik a választópolgárok bizalmán alapulnak, a képviselők jogai és kötelezettségei —jelölésük módjától függetlenül — azo­nosak. — A választópolgárok bi­zalmát nem kérdőjelezheti meg — és még kevésbé von­hatja vissza — erre elhivatott­ságot érző személy vagy önje­lölt testület. Ez önkényes, an­tidemokratikus és alkotmányt sértő döntés lenne — mondta dr. Tarján Lászlóné. — Az em­lített képviselők (Németh Béla, dr. Sipos Imre és én) az FKGP jelöltjei voltak a választási kampányban. így szereztek támogatást és jutottak be a parlamentbe, s ott — a párt frakciójában — az FKGP programjának érvényesítése érdekében dolgoztak. Ők ma is az FKGP érdekeit képviselik az ország házában, ma is a párt képviselői. E tényen mit sem változtat úgynevezett „ki­zárásuk”. Úgy vélem, a párt­hoz tartozás kérdését nem a „kit követ?”, hanem sokkal in­kább a „mit képvisel?” dönti el. Véleményem szerint az FKGP-től idegen a centralizá­ció, az egyszemélyi, a diktató­rikus vezetési módszer. Ezért vitatjuk a pártalkotmány per­manens módosítgatását. Eb­ben azonban majd a független bíróság és a népakarat dönt — közölte dr. Tarján Lászlóné. „A 35-ök kívülállók” Tegnap délután Kaposvá­ron járt Németh Béla, az FKGP országos főtitkára. Megkérdeztük: — Mi a véleménye dr. Tar­ján Lászlóné álláspontjáról? — A volt országgyűlési kép­viselőink minden közeledési szándékunkat elutasítottak — mondta a főtitkár. — A békítő kezdeményezések sem vezet­tek eredményre, és nem állt helyre az egység. Azt is elfe­lejtik, hogy a párt politikáját alakítani csak legitim módon, a párt keretein belül lehet. A 35-ök kívülálló személyek, mi­vel őket az országos vezető­ség — amely a két választmá­nyi ülés között a legfőbb politi­kai döntéshozó testület — ki­zárta. Tehát a 35-ök csupán volt kisgazdapárti képviselők­nek számítanak, mert a tag­sági viszonyuk megszűnt, ezért nem országgyűlési kép­viselői a kisgazdapártnak. Éz egyértelmű, s nem Lehoczky Gyula és Németh Béla aka­rata, hanem az FKGP orszá­gos vezetésének döntése, amely mindenkire nézve köte­lező. Lehoczky Gyula hozzá­fűzte:, — Éppen dr. Tarján László- nét kerestem meg először az­zal az ötlettel, hogy a buda­pesti Kaltenberg-sörözőbeli tárgyalásokat segítse elő. S ő minden igyekezetünk ellenére nem vett részt ezen a találko­zón. Számítógéppel rajzolnak Az idén vették birtokukba az Iparművészeti Szakközépiskola diákjai új grafikai szaktantermüket. A tágas, jól berendezett teremben mód van a számítógépes grafikai feladatok megoldására is. A legnagyobb érdeklődés az alkalmazott grafikaszak iránt volt, a terv szerint nyolc tanulót vesz fel ide az iskola. (Fotó: Kovács Tibor) Karád 47 milliója Módosító javaslat nélkül fo­gadta el a karádi képvi­selő-testület az önkormányzat idei költségvetését, amely mintegy 8 millió forinttal több, mint a múlt évi. Pedig a pénz­nek itt is számtalan helye lenne... Karáénak az idén 47 millió forintból kell gazdálkodnia: a saját bevételek összege meg­haladja a 13 milliót, a normatív állami támogatás pedig több mint 22 millió forint. Ezen felül kétmillió forintos céltámoga­tásra is számít az önkormány­zat, amit a tornaterem építé­sének első üteméhez és az ivóvízhálózat bővítéséhez használnak föl. Fejlesztésre összesen csaknem 10 millió forint áll rendelkezésére. Eb­ből beruházási pénz (a ruha­gyári telep megvétele, vízhá­lózat bővítés, tornaterem épí­tés) 7,9 millió, míg az egyéb fejlesztési kiadás 1,7 millió. Az önkormányzat az előre nem látható feladatok megoldására 600 ezer forintot különített el. A helyi vezetés arra törek­szik, hogy a településen az el­látási szintet biztosítsák. A fia­talok lakáshoz jutásának tá­mogatására 600 ezer, a vízhá­lózat bővítésére 800 ezer fo­rintot kívánnak fordítani. Eny- nyit szánnak az új burkolatú hulladéklerakóhely és szennyvíztisztító építésére is; ezt a környező községek ösz- szefogásával valósítják meg. Munkahelyteremtésre 22 millió Ülésezett tegnap a Somogy Megyei Munkaügyi Tanács. A napirendi pontok megtárgya­lása előtt folytatódott a korábbi üléseken megkezdett vita, amely a munkaügyi központ és a munkaügyi tanácsok közti jogokat, kötelezettsége­ket, hatásköröket kívánta tisz­tázni. Dr. Koraszek Judit, az Országos Munkaügyi Központ munkaérdekegyeztetési refe­rense a maratoni vita lezárá­saként elmondta: a jelenleg érvényes foglalkoztatási tör­vény logikája lehet, hogy több helyen következetlen, ez azonban nem mentség be nem tartására. A munkaügyi tanácsok által kívánt módosí­tásoknak jelenleg nincs meg a jogi alapja, így egyelőre értel­metlen vitatkozni róla. Egyetértés kísérte viszont a Somogy Megyei Munkaügyi Központ és a munkaügyi ta­nács múlt évi munkájáról ké­szült beszámolót. Rózsavölgyi István igazgató elmondta: 1991-es tevékenységüket a dinamikusan növekvő munka- nélküliség kezelése határozta meg. A munkanélküliek ellátá­sával kapcsolatos teendők mellett, főleg az év második felétől, erősödött a foglalkoz­tatást segítő tevékenység is. Az ügyfélforgalom a korábbi esztendő 4,6-szeresére nőtt. A takarékosság a megyében széleskörű létszámleépítés­hez vezetett. Tavaly 13 ezer 967-an — az előző évi 3,7-szerese — részesült a központ által adható ellátás valamilyen formájában. Munkatervük elkészült. Ez szükségesnek tartják, hogy a megye foglalkoztatási helyze­téről, a feszültségekről, a munkanélküliség kezeléséről, a foglalkoztatást segítő tevé­kenységekről, az azt szolgáló eszközök felhasználásáról, az egyes válságterületekről (pl. az agrárgazdaság), illetve ve­szélyeztetett csoportok foglal­koztatási körülményeiről a ta­nács folyamatosan képet kap­jon, és megtehesse a szüksé­ges intézkedéseket. Megvitatták az 1992-es de­centralizált foglalkoztatási alap felosztását is. Az orszá­gos foglalkoztatási alapból Somogy 170,8 millió forintos keretet kapott. Ebből jelentős összeget juttatnak a csök­kentmunkaidejű foglalkoztatás bővítésére, a korengedélymé- nyes nyugdíjazásra. Az elosz­tásánál azonban prioritásuk van a munkahelyteremtő be­ruházásoknak, az átképzés­nek. Ez utóbbira 22 millió fo­rintot ítéltek oda. A tegnapi ülésen például 8 millió forintot kapott a nágocsi önkormány­zat, mely 120 dolgozónak ci­pőgyártó üzemet létesít, és 1 millió forintot adtak a nagy­atádi Trademix kft-nek, szá­raztésztagyártó kapacitás bő­vítésére. (Széki) Igali árverés Újabb ingatlanokat bocsát árverésre a Kincstári Vagyon­kezelő Szervezet az illetékes önkormányzatok egyetértésé­vel. Összesen négy nagy ér­tékű ingatlan találhat gazdára Eladó a volt rádióállomás a március 31-én sorra kerülő licit alapján — tájékoztatott a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezet illetékese. A négy ingatlan közül a leg­értékesebb az igali volt rádió technikai állomás, amelynek kikiáltási ára 496 millió 950 ezer forint. Ezt követi a 84,2 millióért a botpusztai raktár, Kecskeméten egy laktanya és még egy ingatlan. A pénzügyi háttér hiánya miatt... Lesz-e Lullán üdülőfalu? A tabi Béke Termelőszövet­kezet, az egykori városi ta­nács és Claus Labus német kereskedő 1990 májusában hozta létre a Balaton Ferien Center Kft-t. A társaság célja, hogy Lulla külterületén, a Jaba-patak völgyében kiala­kítsanak egy teljes körű üdü­lési, szórakozási, sportolási és kereskedelmi szolgáltatást nyújtó üdülőközpontot, amely elsősorban nyugat-európai vendégeket fogadna. Miután a kft elkészítette az üdülőközpont tanulmánytervét és begyűjtötte a tervezési, ki­vitelezési munkákra az ajánla­tokat, a beruházás pénzügyi hátterének biztosítására meg­kezdték a külföldi és hazai be­fektetők, pénzintézetek felku­tatását. A német fél 1990 de­cemberében 75 százalékos tőketöbbséget tartott reálisnak — az akkori német pénzinté­zetekkel történt előzetes tár­gyalások alapján —, s ennek tudatában úgy látszott, hogy a hiányzó 25 százalékot itthon is „össze lehet szedni”. Több je­lentős hazai bank is ajánlatot tett. 1991 januárjában azon­ban a német pénzügyi körök — a Kelet-Európábán zajló átalakulás bizonytalanságára hivatkozva — elálltak a jelen­tős beruházás finanszírozásá­tól. A kft tavaly májusi taggyű­lésén úgy döntött, hogy más területekről keres befektetőt, egyúttal a tevékenységi kör bővítésével próbál bevételre szert tenni, hogy ne a törzs­tőke állandó emelésével tartsa fenn magát. Németországban építőipari munkát vállalt egy héttagú brigáddal, ugyanakkor a német beruházónak magyar építőipari termékeket szállí­tott. É tevékenység révén ta­valy 2,5 millió forint árbevételt értek el s, mintegy 400 ezer forint volt a nyereségük. Ám az éves kiadásokkal össze­vetve ez még mindig veszte­séget jelent... Dr. Szűcs József, a szövet­kezet elnöke arról tájékozta­tott, hogy a kft február 24-i taggyűlésén a német tag nyil­vánvalóvá tette: az üdülőköz­pont berúházásában csak mint magánember tud részt venni (1-2 millió márkával), ugyanis Németországból je­lentősebb tőkét vagy hitelt, a volt NDK területfejlesztésének hatalmas tőkeigénye miatt, nem tud behozni... Ebből két befektető társaság (dán-oszt­rák, illetve egy magyar) még dolgozik a program pénzügyi hátterének a biztosításán. Várhatóan néhány héten belül eldől, hogy lesz-e lehetőség a beruházást beindítani vagy nem... Most, hogy végleges a vi­lágkiállítás megrendezése, kü­lönösen indokolt a lullai ese­mények felgyorsulása. Ha ez nem növeli a befektetési szándékot, akkor szinte biz­tos, hogy hosszabb időre fél- retehetik a lullai üdülőfalu megvalósításának gondolatát. Éppen ezért szélesíteni kíván­ják a kft tevékenységét a köz­vetítő külkereskedelemben, il­letve az építőipari vállalko­zásban. Krutek József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom