Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-08 / 33. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM 1992. február 8., szombat Kazsok és Ráksi önállósodni akar Válni, de nem perrel-haraggai (Folytatás az 1. oldalról) — Mennyire erősítették az elhatározást az erőszakos egyesítés után évekig tartó viszálykodások? — Köztudomású, hogy évekig nem ment kazsoki ember dolgozni az igali határba. Fordítva is igaz ez. Öt évbe telt, amíg ezek az ellentétek elcsitultak, de most újraéledtek. Pintér János Ráksiból jár szervezni a háztáji ágazatot. Hosszú ideje foglalkozik ser- téshízlalással; 47 szövetkezeti dolgozó nevében összegezte a ráksi véleményeket. — Szeptemberben már körvonalazódott a kiválás, az önállósulás szándéka, de az őszi munka elterelte róla a figyelmet. Télen a munkanélküliség fenyegetése hozta elő újra a szándékot, és most az önkormányzat segítségével ügyködünk a szétválás lehetőségén. Közben készíteni kell a zárszámadást, tervezni az idei gazdasági évet, és mellette a szakma szabályai szerint tenni a napi teendőket. A mezőgazdálkodás képtelen önmaga megelőlegezésére, hitelekből kell kezdeni szinte minden évet. Milyen a közérzete Igáiban Bihari Gyula főkönyvelőnek? — Tartós hitelállományunkat 2-3 év alatt tudnánk törleszteni. Emellett vannak kisebb adósságaink is. Első és legfontosabb feladatunk az volna, hogy helyreállítsuk a pénzügyi egyensúlyt. Idei gazdálkodásunk megindítását úgy terveztük, hogy a mintegy 29 millió forintnyi vetőmag-, műtrágya-, alkatrész- és nö- vényvédőszer-igényünket az újtermésből finanszírozhatjuk. A válással borul minden elképzelés. December 3-án, a vezetőségi ülésen még a továbbra is egységes szövetkezet fennmaradása mellett döntöttek. Ez határozta meg a tervkészítést is. Igáiban is nagy gondot fordítottak a tavaszi vetésű növénykultúrákra, szerződésekké! biztosították terményeiig értékesítését. —' Roppant zavaró a helyzet, hiszen a termelési szerkezetben bekövetkező változások meggátolják a gazdálkodási terv végleges elkészítését — summázta véleményét Nagy György főagronó- mus. — Tudomásul kell venni azonban, hogy az emberekben egyre jobban erősödik a lokálpatriotizmus. Én továbbra is a .tőkekoncentrációban látom a jövőt. Egy gazdálkodó egységnek ez a felszabadulása és a következménye, igencsak göröngyös úton való menetelés lesz a jövőben. Fülöp Géza, az igali Aranykalász termelőszövetkezet elnöké kijelentette, idegen tőle a benyújtott kiválási szándék. Hónapok óta kereste munkatársaival közösen az átalakulás lehető legjobb módját. — Mindenkinek a saját helyzetét kell értékelnie. Évek óta azon fáradoztam, hogy egy életképes gazdaságot irányítsak; építtettem, építettem. Most a rombolásban nem kívánok részt venni. Nem menekülök a süllyedő hajóról; nem vagyok sem sértett, sem sértődött, de ebből a folyamatból ki akarok maradni, mert nem vagyok képes a közakarat megegyezésére sem végigcsinálni. Nem látom az ilyenfajta átalakulás stratégiáját, sőt már megismerni sem akarom. A ráksi és kazsoki képviselők egyhangúlag kijelentették: válni akarnak, de nem per- rel-haraggal. Ha kell, kompromisszumok árán, mindenben egyezségre jutva kívánják jövőjüket egyengetni. Mészáros Tamás Hatósági jogkör öt városnak Újj áalakulnak az önkéntesek Nagy Tibor alezredes: A tűzoltóság keresi a helyét és a szerepét A változások korát éli az állami tűzoltóság is. Csökkent a hatósági jogköre, a jegyzők pedig tűzvédelmi hatósági feladatokat is ellátnak. Az új rendelkezésekről és hatásukról nyilatkozott Nagy Tibor alezredes, megyei tűzoltó parancsnok. — Az állami tűzoltóság köz- szolgálati feladatait továbbra is a megszokott szolgálati rendben teljesíti, függetlenül a társadalmi, politikai, gazdasági változásoktól és a köz- igazgatási módosulásoktól. A változások azonban hozzánk is begyűrűznek, így szükséges ehhez igazítani a szervezetet. A tűzoltóságról is rendelkezik a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX-as törvény. Ennek szellemében hatalmas a változás, a közvélemény azonban erről még keveset tudhat, a végrehajtási rendelkezés ugyanis a napokban jelent meg a 16/1992-es kormányrendeletben. — Mi az, amit megváltoztat ez a törvény? — Az eddig egységes szervezetben működő állami hivatásos tűzoltóságot két részre osztja: egy irányító szervezetre és egy végrehajtó apparátusra. Ez az utóbbi a mentő szolgálat, a kárfelszámolást és az egyéb közfeladatokat ellátó fizikai állomány. Az eddigi városi tűzoltóparancsnokságok megnevezése a törvény szerint önkormányzati hivatásos tűzoltóság. A belügyminiszter a tűzvédelemért felelős, s jogkörét az állami tűzoltóságokon keresztül gyakorolja. Állami tűzoltóságon most a Tűzoltóság Országos Parancsnokságát és területi szerveit, a megyei parancsnokságokat értjük. — Hány önkormányzati hivatásos tűzoltóság van Somogybán? — Öt, mégpedig Kaposváron, Marcaliban, Barcson, Nagyatádon és Siófokon. Szerintem az önkormányzati megnevezés mindenképpen csúsztatás, hiszen a központosított irányítás miatt nincs fenntartási kötelezettsége. Az önkormányzati testületnek van ugyan a vezetők esetében kinevezési jogköre, de nincsen semmilyen feladata az anyagi, technikai működés föltételeivel kapcsolatban. Valószínű, hogy az önkormányzati tűzoltóság csak a jövőben alakulhat majd ki a működés föltételeinek megteremtésével, addig pedig szükség van a központosított tűzoltóságra, amely gondoskodik a területi védelemről. A városi parancsnokságoknak nagy a feladatuk a kölcsönös segítségnyújtásban, a szolgálat szervezésében is. Az állami tűzoltóság a helyi önkéntesek nélkül nem tud megbirkózni a feladatokkal. Szerintem mindenképpen szükség van jól működő önkéntes tűzoltóegyesületekre. Működőképtelenségük miatt azonban nem tehetnek eleget annak, amit ma az állampolgárok elvárnak. Ez pedig nem az ő hibájuk. Sajnos, a Tűzoltószövetség — ez Somogybán a megyei parancsnokság menedzselésével alakult meg másfél éve — országos szervezete nem működőképes, nem adhat segítséget a megyei szövetségnek sem. — Öt város jegyzője megkapta a tűzvédelmi hatósági jogkört. Mint élnek ezzel? — Azt mondhatom, hogy a tűzoltóság keresi a helyét és a szerepét. 1991. július 23-ig az állami tűzoltóság szervei látták el a tűzvédelmi hatósági jogkört. A XX-as törvény alapján azonban most már csak bizonyos szűkített feladatkörünk van. Ma már nem gyakorolja több eddigi jogkörét, a törvény ugyanis a jegyzőkre ruházta a tűzvédelmi hatósági jogkört ott, ahol városi, illetve vonulós egységgel rendelkező tűzoltóparancsnokság működik. Országosan és megyénkben is eltérő azonban a gyakorlat. Az önkormányzatoknak se fölkészültségük, se szak- apparátusuk nincs, így aztán például Kaposvár, Siófok jegyzője visszadta a tűzoltóparancsokságnak a hatósági jogkört, meghatározva a beszámolási és a rendszeres tájékoztatási kötelezettséget. Ezt azért tették, mert az állampolgárok érdekét, az ügyintézés gyorsítását vették figyelembe. A felelősségük természetesen ugyanúgy megvan. Marcali, Nagyatád és Barcs jegyzője azonban közvetlenül gyakorolja e jogkört. Nekik azonban ki kell kérniük a tűzoltóparancsnokság véleményét, s most úgy tetszik, ez megkétszerezi a feladatokat. Megemlítem még, hogy a másodfokú hatósági jogkör a megyei tüzoltóparancsnok- ságtól átkerült a köztársasági megbízott területi hivatalához. — Mit tesz a megyei parancsnokság az önkéntes tűzoltóegyesületek szakmai fölkészítéséért? — Az önkéntes tűzoltóság szakmai irányítása az állami (Fotó: Kovács Tibor) tűzoltóság felada, ezért segít szervezésében, a szakmai feladatok ellátásában és az irányításban. Éppen ezért a közeljövőben beszélgetést szervezünk vezetőikkel a szakmai feladatok egységes megoldásáról, egyben távlatokat adva nekik. Sajnos, ezt akadályozza a mai anyagi és dologi hiány. A helyzeten úgy kívánunk javítani, hogy segítünk újjászervezni a meglévő működőképes egyesületeket. Az egykori közös tanácsú települések önállósodásával együtt önálló tűzoltóegyesületek alakulnak. Hiányzik azonban a hagyomány, a megfelelő fölszerelés. Véleményem szerint az önkéntes tűzoltóegyesületek lehetnének az igazi önkormányzati tűzoltóságok, az állami tűzoltóságból ugyanis nehéz ilyet kialakítani. Mi lesz akkor ugyanis a katasztrófa elhárításához, a nagyobb károk felszámolásához szükséges erő átcsoportosításával. Nincs a világon olyan állam, ahol ne működtetnének hivatásos tűzoltóságot. Egyébként az Országos Tüz- oltóparancsnokság kezdeményezésére fölmérést végzünk az önkéntesek technikai fölszereltségéről, működéséről és szervezettségéről. Ennek tükrében választjuk meg a kibontakozás irányát. Az országos tűzoltóparancsnok meleg hangú levelet írt az egyesületek parancsnokainak az együttműködésről. Ezt most személyesen adjuk át a fölméréshez szükséges kérdőívekkel együtt. Lajos Géza Ki ne kapott volna diákkorában — ma akár jótékonynak is nevezhető — „makarenkói" nyaklevest tanárától, s kinek a fején nem koppant a koki? No de, hogy az igazgató bácsi üssön és indulatoktól vezérelve, ráadásul akkorát, hogy kék nyoma maradjon, annak nem csupán a látleletben marad nyoma. A lélek sem heveri ki. B. R., a nagyatádi Babay József Általános Iskola ötödikese 1991. november 22-én testnevelés órán nem tudta teljesíteni a Tamás Lajos igazgató — testnevelő tanár — által előírt feladatot, s miközben kövér testalkata ellenére megpróbált a lépcsőn kettesével felugrálni, megkapaszkodott a korlátban. Az ütések ekkor csattantak a hátán — diáktársai szerint is. Ki volt ott? Hogy mi történt azon az órán, azt csak a gyerekek tudják. Égy azonban biztos: B. R. édesanyja még aznap elvitte gyermekét az orvoshoz és feljelentést tett a rendőrségen. Ezt követően a nagyatádi kapitányság bűnügyi osztálya megkezdte a nyomozást kiskorú veszélyeztetésének bűntette és könnyű testi sértés vétsége gyanúja miatt Tamás Lajos ellen. B. R. osztályából négy tanuló egybehangzóan elmondta, hogy az igazgató ütötte meg társukat. S amikor a gyerek a földre esett, hátba- vágta és fenékbe rúgta. Ők segítették fel a földről. Az öltözőben megmutatta nekik a hátát. — A derekán kék foltot láttunk, s a hátán is jól látszottak a tenyérnyomok — állították. Az egyik tanárnő elmondta, hogy aznap B. R. kérte: hadd maradjon állva az óráján, mivel nagyon fáj a háta, nem tud leülni, s azt az előző órán is megengedte a tanárnő. Ő hazaküldte inkább... Az iskolában — míg Tamás Lajos igazgatóra vártam —, érdeklődésemre a felső tagozat igazgatóhelyettese elmondta, hogy szerinte úgy lenne etikus, ha az igazgató jelenlétében beszélgetnénk. Nem mintha akkor mást mondana, ám hangsúlyozta, hogy A NAGYATÁDI BABAY ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN MÉG MINDIG KÉRDÉS: • • Utött-e az igazgató? ő nem volt ott. Sőt: nem volt ott senki. Csak a gyerekek. Arról sem tudott, hogy a diáktársak egybehangzóan elmondták volna a történteket. — Nem tanítom ezt az osztályt — indokolta „tájékozatlanságát”. • Mint kiderült, az osztályfőnök sem volt ott. — És nem hisz a gyerekeinek? A fiatal tanár hallgatott. — Nem nézte meg a gyerek hátát, amikor panaszkodott? — Nem... Az igazgató nem vállalja — Igazgató úr, ön szerint a durva testi fenyítés hogyan egyeztethető össze a pedagógusi hivatással? — kérdeztem az igazgatót. A választ magnószalag őrzi. Itt most mégsem az következik. Az ok: Tamás Lajos igazgató nem vállalja a nyilvánosság előtt a véleményét. Ezért ügyvédje útján közölte, hogy „az igazgatói irodában elhangzottakat a Somogyi Hírlap nem hozhatja nyilvánosságra”. Vajon miért? Az igazgató miért nem él azzal a lehetőséggel, hogy az ügyről elmondja a véleményét, védje az igazát? Új helyzet Varga Vince polgármestert is megkerestem: mi a véleménye az ügyről. — Még semmi nem bizonyított. Az eljárás közben tájékoztatott az ügyész. — S mi lesz, ha a vádak bizonyított tényékké válnak? — Az egy új helyzet lesz, amivel majd akkor kell szembenéznünk. A sajtóval ellentétben mi nem megyünk a dolgok elé! — Miért érzi úgy, hogy mi „elé" mentünk, hiszen talán még egy hét és lezárul a nyomozás? — Hát ezt a hetet már kivárjuk! — Ennyi? — Nem, ennél sokkal nehezebb a helyzet... Tamási Rita Építőipari Kisszövetkezet Szekszárd Munkavállalói Irodája, Siófok, Bem József u. 14. Telefon: 84/12-854 Ügyfélfogadás naponta: 9.00—11.00-ig és 15.00—18.00 óráig VÁLLALJUK: — az épület-karbantartással összefüggő szak- és szerelőipari munkákat — lapos tetők hőszigetelését és víz elleni szigetelését korszerű technológiával, kiváló tulajdonságú anyagokkal, 5—15 év garanciával. Gyorsaság, pontosság, szakmai biztonság. (193597) V J Kereskedelmi Az OTP Rt. és vendéglátó-ipari balatonszemesi tevékenységet folytató kft. üdülőjénél gyaKoríaíta^rendelkezö fodrászüzlet szakácsokat BÉRBE KIADÓ és cukrászt Jelentkezni a személyzeti előadónál Jelentkezéseket Írásban lehet. 209913 számra a kiadóba Balatonszemes. kérjük. (209913) Parti sétány 159. (209884)
