Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-08 / 33. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM 1992. február 8., szombat Kazsok és Ráksi önállósodni akar Válni, de nem perrel-haraggai (Folytatás az 1. oldalról) — Mennyire erősítették az elhatározást az erőszakos egyesítés után évekig tartó vi­szálykodások? — Köztudomású, hogy éve­kig nem ment kazsoki ember dolgozni az igali határba. For­dítva is igaz ez. Öt évbe telt, amíg ezek az ellentétek elcsi­tultak, de most újraéledtek. Pintér János Ráksiból jár szervezni a háztáji ágazatot. Hosszú ideje foglalkozik ser- téshízlalással; 47 szövetkezeti dolgozó nevében összegezte a ráksi véleményeket. — Szeptemberben már kör­vonalazódott a kiválás, az önállósulás szándéka, de az őszi munka elterelte róla a fi­gyelmet. Télen a munkanélkü­liség fenyegetése hozta elő újra a szándékot, és most az önkormányzat segítségével ügyködünk a szétválás lehe­tőségén. Közben készíteni kell a zár­számadást, tervezni az idei gazdasági évet, és mellette a szakma szabályai szerint tenni a napi teendőket. A me­zőgazdálkodás képtelen ön­maga megelőlegezésére, hite­lekből kell kezdeni szinte min­den évet. Milyen a közérzete Igáiban Bihari Gyula főkönyve­lőnek? — Tartós hitelállományun­kat 2-3 év alatt tudnánk tör­leszteni. Emellett vannak ki­sebb adósságaink is. Első és legfontosabb feladatunk az volna, hogy helyreállítsuk a pénzügyi egyensúlyt. Idei gazdálkodásunk megindítását úgy terveztük, hogy a mintegy 29 millió forintnyi vetőmag-, műtrágya-, alkatrész- és nö- vényvédőszer-igényünket az újtermésből finanszírozhatjuk. A válással borul minden el­képzelés. December 3-án, a vezető­ségi ülésen még a továbbra is egységes szövetkezet fenn­maradása mellett döntöttek. Ez határozta meg a tervkészí­tést is. Igáiban is nagy gondot fordítottak a tavaszi vetésű növénykultúrákra, szerződé­sekké! biztosították termé­nyeiig értékesítését. —' Roppant zavaró a hely­zet, hiszen a termelési szer­kezetben bekövetkező válto­zások meggátolják a gazdál­kodási terv végleges elkészí­tését — summázta vélemé­nyét Nagy György főagronó- mus. — Tudomásul kell venni azonban, hogy az emberek­ben egyre jobban erősödik a lokálpatriotizmus. Én továbbra is a .tőkekoncentrációban lá­tom a jövőt. Egy gazdálkodó egységnek ez a felszabadu­lása és a következménye, igencsak göröngyös úton való menetelés lesz a jövőben. Fülöp Géza, az igali Arany­kalász termelőszövetkezet el­nöké kijelentette, idegen tőle a benyújtott kiválási szándék. Hónapok óta kereste munka­társaival közösen az átalaku­lás lehető legjobb módját. — Mindenkinek a saját helyzetét kell értékelnie. Évek óta azon fáradoztam, hogy egy életképes gazdaságot irányítsak; építtettem, építet­tem. Most a rombolásban nem kívánok részt venni. Nem me­nekülök a süllyedő hajóról; nem vagyok sem sértett, sem sértődött, de ebből a folya­matból ki akarok maradni, mert nem vagyok képes a közakarat megegyezésére sem végigcsinálni. Nem látom az ilyenfajta átalakulás straté­giáját, sőt már megismerni sem akarom. A ráksi és kazsoki képvise­lők egyhangúlag kijelentették: válni akarnak, de nem per- rel-haraggal. Ha kell, komp­romisszumok árán, minden­ben egyezségre jutva kívánják jövőjüket egyengetni. Mészáros Tamás Hatósági jogkör öt városnak Újj áalakulnak az önkéntesek Nagy Tibor alezredes: A tűzoltóság keresi a helyét és a szerepét A változások korát éli az állami tűzoltóság is. Csökkent a hatósági jogköre, a jegyzők pedig tűzvédelmi hatósági fel­adatokat is ellátnak. Az új rendelkezésekről és hatásukról nyilatkozott Nagy Tibor alezredes, megyei tűzoltó parancs­nok. — Az állami tűzoltóság köz- szolgálati feladatait továbbra is a megszokott szolgálati rendben teljesíti, függetlenül a társadalmi, politikai, gazda­sági változásoktól és a köz- igazgatási módosulásoktól. A változások azonban hozzánk is begyűrűznek, így szüksé­ges ehhez igazítani a szerve­zetet. A tűzoltóságról is ren­delkezik a helyi önkormányza­tok és szerveik, a köztársa­sági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendelt­ségű szervek feladat- és ha­tásköréről szóló 1991. évi XX-as törvény. Ennek szelle­mében hatalmas a változás, a közvélemény azonban erről még keveset tudhat, a végre­hajtási rendelkezés ugyanis a napokban jelent meg a 16/1992-es kormányrendelet­ben. — Mi az, amit megváltoztat ez a törvény? — Az eddig egységes szer­vezetben működő állami hiva­tásos tűzoltóságot két részre osztja: egy irányító szerve­zetre és egy végrehajtó appa­rátusra. Ez az utóbbi a mentő szolgálat, a kárfelszámolást és az egyéb közfeladatokat el­látó fizikai állomány. Az eddigi városi tűzoltóparancsnoksá­gok megnevezése a törvény szerint önkormányzati hivatá­sos tűzoltóság. A belügymi­niszter a tűzvédelemért fe­lelős, s jogkörét az állami tűzoltóságokon keresztül gyakorolja. Állami tűzoltó­ságon most a Tűzoltóság Országos Parancsnokságát és területi szerveit, a me­gyei parancsnokságokat ért­jük. — Hány önkormányzati hi­vatásos tűzoltóság van So­mogybán? — Öt, mégpedig Kaposvá­ron, Marcaliban, Barcson, Nagyatádon és Siófokon. Sze­rintem az önkormányzati megnevezés mindenképpen csúsztatás, hiszen a közpon­tosított irányítás miatt nincs fenntartási kötelezettsége. Az önkormányzati testületnek van ugyan a vezetők esetében kinevezési jogköre, de nin­csen semmilyen feladata az anyagi, technikai működés föl­tételeivel kapcsolatban. Való­színű, hogy az önkormányzati tűzoltóság csak a jövőben alakulhat majd ki a működés föltételeinek megteremtésé­vel, addig pedig szükség van a központosított tűzoltóságra, amely gondoskodik a területi védelemről. A városi parancs­nokságoknak nagy a feladatuk a kölcsönös segítségnyújtás­ban, a szolgálat szervezésé­ben is. Az állami tűzoltóság a helyi önkéntesek nélkül nem tud megbirkózni a feladatok­kal. Szerintem mindenképpen szükség van jól működő ön­kéntes tűzoltóegyesületekre. Működőképtelenségük miatt azonban nem tehetnek eleget annak, amit ma az állampol­gárok elvárnak. Ez pedig nem az ő hibájuk. Sajnos, a Tűzol­tószövetség — ez Somogy­bán a megyei parancsnokság menedzselésével alakult meg másfél éve — országos szer­vezete nem működőképes, nem adhat segítséget a megyei szövetségnek sem. — Öt város jegyzője meg­kapta a tűzvédelmi hatósági jogkört. Mint élnek ezzel? — Azt mondhatom, hogy a tűzoltóság keresi a helyét és a szerepét. 1991. július 23-ig az állami tűzoltóság szervei lát­ták el a tűzvédelmi hatósági jogkört. A XX-as törvény alap­ján azonban most már csak bizonyos szűkített feladatkö­rünk van. Ma már nem gyako­rolja több eddigi jogkörét, a törvény ugyanis a jegyzőkre ruházta a tűzvédelmi hatósági jogkört ott, ahol városi, illetve vonulós egységgel rendelkező tűzoltóparancsnokság műkö­dik. Országosan és megyénk­ben is eltérő azonban a gya­korlat. Az önkormányzatoknak se fölkészültségük, se szak- apparátusuk nincs, így aztán például Kaposvár, Siófok jegyzője visszadta a tűzoltó­parancsokságnak a hatósági jogkört, meghatározva a be­számolási és a rendszeres tá­jékoztatási kötelezettséget. Ezt azért tették, mert az ál­lampolgárok érdekét, az ügy­intézés gyorsítását vették fi­gyelembe. A felelősségük természetesen ugyanúgy megvan. Marcali, Nagyatád és Barcs jegyzője azonban köz­vetlenül gyakorolja e jogkört. Nekik azonban ki kell kérniük a tűzoltóparancsnokság vé­leményét, s most úgy tetszik, ez megkétszerezi a feladato­kat. Megemlítem még, hogy a másodfokú hatósági jogkör a megyei tüzoltóparancsnok- ságtól átkerült a köztársasági megbízott területi hivatalához. — Mit tesz a megyei pa­rancsnokság az önkéntes tűz­oltóegyesületek szakmai föl­készítéséért? — Az önkéntes tűzoltóság szakmai irányítása az állami (Fotó: Kovács Tibor) tűzoltóság felada, ezért segít szervezésében, a szakmai feladatok ellátásában és az irányításban. Éppen ezért a közeljövőben beszélgetést szervezünk vezetőikkel a szakmai feladatok egységes megoldásáról, egyben távla­tokat adva nekik. Sajnos, ezt akadályozza a mai anyagi és dologi hiány. A helyzeten úgy kívánunk javítani, hogy segí­tünk újjászervezni a meglévő működőképes egyesületeket. Az egykori közös tanácsú te­lepülések önállósodásával együtt önálló tűzoltóegyesüle­tek alakulnak. Hiányzik azon­ban a hagyomány, a megfe­lelő fölszerelés. Véleményem szerint az önkéntes tűzoltóe­gyesületek lehetnének az igazi önkormányzati tűzoltó­ságok, az állami tűzoltóságból ugyanis nehéz ilyet kialakítani. Mi lesz akkor ugyanis a ka­tasztrófa elhárításához, a na­gyobb károk felszámolásához szükséges erő átcsoportosí­tásával. Nincs a világon olyan állam, ahol ne működtetnének hivatásos tűzoltóságot. Egyébként az Országos Tüz- oltóparancsnokság kezdemé­nyezésére fölmérést végzünk az önkéntesek technikai föl­szereltségéről, működéséről és szervezettségéről. Ennek tükrében választjuk meg a ki­bontakozás irányát. Az orszá­gos tűzoltóparancsnok meleg hangú levelet írt az egyesüle­tek parancsnokainak az együttműködésről. Ezt most személyesen adjuk át a fölmé­réshez szükséges kérdőívek­kel együtt. Lajos Géza Ki ne kapott volna diákkorá­ban — ma akár jótékonynak is nevezhető — „makarenkói" nyaklevest tanárától, s kinek a fején nem koppant a koki? No de, hogy az igazgató bácsi üssön és indulatoktól vezé­relve, ráadásul akkorát, hogy kék nyoma maradjon, annak nem csupán a látleletben ma­rad nyoma. A lélek sem heveri ki. B. R., a nagyatádi Babay József Általános Iskola ötödi­kese 1991. november 22-én testnevelés órán nem tudta teljesíteni a Tamás Lajos igazgató — testnevelő tanár — által előírt feladatot, s mi­közben kövér testalkata elle­nére megpróbált a lépcsőn kettesével felugrálni, megka­paszkodott a korlátban. Az ütések ekkor csattantak a há­tán — diáktársai szerint is. Ki volt ott? Hogy mi történt azon az órán, azt csak a gyerekek tud­ják. Égy azonban biztos: B. R. édesanyja még aznap elvitte gyermekét az orvoshoz és fel­jelentést tett a rendőrségen. Ezt követően a nagyatádi ka­pitányság bűnügyi osztálya megkezdte a nyomozást kis­korú veszélyeztetésének bűn­tette és könnyű testi sértés vétsége gyanúja miatt Tamás Lajos ellen. B. R. osztályából négy ta­nuló egybehangzóan el­mondta, hogy az igazgató ütötte meg társukat. S amikor a gyerek a földre esett, hátba- vágta és fenékbe rúgta. Ők segítették fel a földről. Az öltö­zőben megmutatta nekik a há­tát. — A derekán kék foltot lát­tunk, s a hátán is jól látszottak a tenyérnyomok — állították. Az egyik tanárnő elmondta, hogy aznap B. R. kérte: hadd maradjon állva az óráján, mi­vel nagyon fáj a háta, nem tud leülni, s azt az előző órán is megengedte a tanárnő. Ő ha­zaküldte inkább... Az iskolában — míg Tamás Lajos igazgatóra vártam —, érdeklődésemre a felső tago­zat igazgatóhelyettese el­mondta, hogy szerinte úgy lenne etikus, ha az igazgató jelenlétében beszélgetnénk. Nem mintha akkor mást mon­dana, ám hangsúlyozta, hogy A NAGYATÁDI BABAY ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN MÉG MINDIG KÉRDÉS: • • Utött-e az igazgató? ő nem volt ott. Sőt: nem volt ott senki. Csak a gyerekek. Ar­ról sem tudott, hogy a diáktár­sak egybehangzóan elmond­ták volna a történteket. — Nem tanítom ezt az osz­tályt — indokolta „tájékozat­lanságát”. • Mint kiderült, az osztályfő­nök sem volt ott. — És nem hisz a gyerekei­nek? A fiatal tanár hallgatott. — Nem nézte meg a gyerek hátát, amikor panaszkodott? — Nem... Az igazgató nem vállalja — Igazgató úr, ön szerint a durva testi fenyítés hogyan egyeztethető össze a peda­gógusi hivatással? — kérdez­tem az igazgatót. A választ magnószalag őrzi. Itt most mégsem az követke­zik. Az ok: Tamás Lajos igaz­gató nem vállalja a nyilvános­ság előtt a véleményét. Ezért ügyvédje útján közölte, hogy „az igazgatói irodában el­hangzottakat a Somogyi Hír­lap nem hozhatja nyilvános­ságra”. Vajon miért? Az igazgató miért nem él azzal a lehető­séggel, hogy az ügyről el­mondja a véleményét, védje az igazát? Új helyzet Varga Vince polgármestert is megkerestem: mi a vélemé­nye az ügyről. — Még semmi nem bizonyí­tott. Az eljárás közben tájékoz­tatott az ügyész. — S mi lesz, ha a vádak bi­zonyított tényékké válnak? — Az egy új helyzet lesz, amivel majd akkor kell szem­benéznünk. A sajtóval ellen­tétben mi nem megyünk a dolgok elé! — Miért érzi úgy, hogy mi „elé" mentünk, hiszen talán még egy hét és lezárul a nyo­mozás? — Hát ezt a hetet már kivár­juk! — Ennyi? — Nem, ennél sokkal nehe­zebb a helyzet... Tamási Rita Építőipari Kisszövetkezet Szekszárd Munkavállalói Irodája, Siófok, Bem József u. 14. Telefon: 84/12-854 Ügyfélfogadás naponta: 9.00—11.00-ig és 15.00—18.00 óráig VÁLLALJUK: — az épület-karbantartással összefüggő szak- és szerelőipari munkákat — lapos tetők hőszigetelését és víz elleni szigetelését korszerű technológiával, kiváló tulajdonságú anyagokkal, 5—15 év garanciával. Gyorsaság, pontosság, szakmai biztonság. (193597) V J Kereskedelmi Az OTP Rt. és vendéglátó-ipari balatonszemesi tevékenységet folytató kft. üdülőjénél gyaKoríaíta^rendelkezö fodrászüzlet szakácsokat BÉRBE KIADÓ és cukrászt Jelentkezni a személyzeti előadónál Jelentkezéseket Írásban lehet. 209913 számra a kiadóba Balatonszemes. kérjük. (209913) Parti sétány 159. (209884)

Next

/
Oldalképek
Tartalom