Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-08 / 33. szám

1992. február 8., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A társulás társai és az önkormányzati nyilvánosság A főjegyző véleménye A polgármester már visszafizette Költségvetés Balatonbogláron február végén Partnereket keres az SZDSZ címmel lapunk teg­napi számában tudósítottunk az SZDSZ megyei egyeztető tanácsának sajtótájékoztatójá­ról, egyebek között „választási ígéretcsomagnak” minősítet­ték a megyei közgyűlés mun­kaprogramját, és a társulások­ról is véleményt mondtak. Ki­fogásolták, hogy a pártok kép­viselői nem kapnak szót, nem mondhatják el véleményüket a közgyűlésen. Jákli Péter me­gyei főjegyző tegnap mindeh­hez hozzáfűzte: a megyei közgyűlés munkaprogramjá­nak valóságtartalmát a ciklus végén az eredmények és a tettek minősítik majd. Azon dolgoznak, hogy a megméret­tetéskor a program „jó” osz­tályzatot kapjon majd. A társulásokról így véleke­dett Jákli Péter: — Sajnálom, hogy az SZDSZ-t és képviselőit nem győzte meg dr. Gruber Attila törökkoppányi polgármester írása (Nem „főnök”, partner a megyei önkormányzat. So­mogyi Hírlap 1991. december 11-i szám), így kénytelen va­gyok a pontosítást itt is elvé­gezni, nem a politika, hanem a gyakorlat szemszögéből. A nyilatkozó által minősített szervezetek konstrukciója tár­sulás. Ebből következik, hogy társat általában mindenki csak a saját elhatározásából vá­laszt. Létrejöttükkor a megye nyomást nem gyakorolhatott a települési önkormányzatokra, hiszen nem volt hozzá esz­köze. Hozzá teszem, szán­déka sem. Alulról jövő kezde­ményezés eredményeként jöt­tek létre, létjogosultságukat bizonyítja, hogy tagjaik száma egyre nő, sőt igény van új tár­Bemutatókkal, konzultáci­ókkal folytatódott tegnap a ka­posvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán az a pedagógiai tanácskozás, amely a hazai és külföldi okta­tásügy gyakorlatáról adott számot a somogyi, elsősorban a megyszékhely tanítóinak, óvónőinek és a főiskolai okta­tóknak. A kaposvári Hol-mi néven ismert pedagógiai módszertani „börze” legfonto­sabb küldetésének a kutatás és a gyakorlat szembesülését, közelítését tartjuk. A főiskolán kiállítás nyílt a nagyatádi gyermek- és ifjúsági képző- művészeti tábor 1991. évi anyagából, a hazai tanító­képző főiskolákról érkezett vendégek érdeklődését fölkel­tette Szabó Gyuláné termény- báb-bemutatója is. Milyen hasznos tapasztalatokat gyűj­töttek vendégeink? A győri tanítóképző főiskola adjunktusa, Kocsis Józsefné teli zsákkal indult haza. — „Vevőnek” jöttem Kapos­várra. Nem is távozom üres kézzel. Dr. Madácsi Erzsébet (Nyíregyháza) előadásából az ragadt meg, hogy intézetük­ben milyen fontos szerepet szánnak a tanítók személyi­sége fejlesztésének. A peda­gógust igyekeznek fölvértezni azokkal az ismeretekkel, ame­lyeknek a birtokában igazán betölthetik vezető szerepüket a gyerekekkel való foglalko­zásokon. — A jelenlegi pályaalkal­massági vizsga, a felvé­teli rendszer megfelelő-e arra, hogy a tanítóképzőkbe azok kerüljenek be, akik va­sulás létrehozására is. A té­nyek viszont magukért be­szélnek. A közgyűlés csak ar­ról döntött, hogy nem biztosít általános tanácskozási jogot a pártok képviselőinek. Oka en­nek, hogy nem lenne kívána­tos, ha a testületi ülés politikai csatározások színterévé válna. Megjegyzem: az egyez­tető tárgyaláson részt vevő pártok döntő többsége (tizen­egyből nyolc) nem is igényelte a tanácskozási jogot. Ugyan­akkor meghívottként ott lehet­nek a pártok képviselői a köz­gyűlésen; előre megkapják az ülés teljes írásos anyagát és a bizottsági ülésterveket. Ha szólni is szeretnének, a testü­let eddig is lehetőséget bizto­sított erre, ezután is ezt teszi! A megyei közgyűlés több mint egyéves működése során egyetlen hozzászólásra je­lentkezőtől sem tagadta meg a hozzászólás lehetőségét. Több párt kapott vélemény­nyilvánítási lehetőséget, az SZDSZ azonban eddig még nem kérte azt. Az már egy kü­lön lehetőség, hogy az igazán érdeklődők a testületi ülés előtti napokban tartott fóru­mon részletesen kifejthetik ál­láspontjukat; s a fórumon így elhangzottakat az előterjesz­tők a szóbeli kiegészítéseikbe építik be. A véleményem te­hát: addig nem lehet hiteles az állítás, hogy „zárva az ajtó”, amíg legalább egy­szer meg nem próbál benyitni rajta valaki. Azt nem kell már bizonyí­tani, hogy a megyei közgyűlés „nyitott ajtók mellett tevékeny­kedik”, hiszen erről eddig is bárki bármikor meggyőződhe­tett — fejtette ki Jákli Péter megyei főjegyző. lójában katedrára „termettek”? — A jelenlegi felvételi rend­szer alapján nem derülhet ki, hogy ki alkalmas arra, hogy tanítóvá váljon. A pedagógia a gyerekekkel való foglalkozás művészete. A felsőoktatásban mamutintézményeket hoztak létre. Az ilyenekben nem jöhet létre személyes kapcsolat Önkormányzati ülést tartot­tak tegnap Balatonbogláron. A képviselő-testület első fordu­lóban tárgyalta az idei pénz­ügyi tervet, döntés nem szüle­tett. Várhatóan a február 24-i ülésen lesz végleges döntés a költségvetésről. Dr. Kovács Miklós polgár- mester tájékoztatta a testüle­tet a két ülés közötti tevékeny­ségéről, ezen belül a lejárt ha­Somogy közgyűlése és Ka­posvár közgyűlése a közel­múltban elhatározta, hogy a megyeszékhelyen működő megyei és városi könyvtár kö­zös fenntartása és fejlesztése érdekében az év első napjától bevezeti az egységes köz- könyvtári szolgáltatási rend­szert. A szakmai, szervezeti és gazdasági korszerűsítés igénye és gondolata már többször szóba került, azon­ban a megoldásra, a szak- szervezeti, a megyei és a vá­rosi könyvtárak összevoná­sára és a közös működtetésre csak most kerülhetett sor. Ennek érdekében tegnap megalakult a Megyei és Vá­rosi Könyvtár intézményirá­nyító bizottsága. Az ülésen részt vett dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke, Szabados Péter, Kaposvár hallgatók és oktatók között, éppen ezért az oktatás sem lehet valójában eredményes. A gyerekközpontú általánps iskola elképzelhetetlen olyan pedagógusok nélkül, akik sa­ját személyiségüket sem is­merik. De hozzáfűzném: a pe­dagógiai, pedagógusképzés még mindig hatékonyabb a táridejű határozatok végrehaj­tásáról. Elmondta: a képvi­selő-testületi döntésnek meg­felelően határozatban köte­lezte az apparátus dolgozóit a végkielégítés visszafizeté­sére. Ő maga elsőként fizette vissza a felvett összeget. A február 11-i zárt ülésen feltehetően pont kerül majd az oly sok vitát és vihart kiváltott pénzkifizetési ügy végére is. A polgármestere. Az új koncep­ciót és a bizottság létrehozá­sát előzőleg már mind a me­gyei, mind a városi közgyűlés elfogadta, így elhárultak az akadályok. Az egységes köz- könyvtári szolgáltatási rend­szer lényege, hogy a közösen működtetett intézmények fenntartását 50-50 százalék­ban vállalja a megye, illetve a város közgyűlése. Előnye, hogy bevezetésével Kaposvá­ron mintegy 20 ezer, a me­gyében 70-80 ezer olvasó könyvtári ellátását lehet bizto­sítani, nincs szükség párhu­zamos szervezetekre és osz­tályokra, a könyvállomány pe­dig a szakszervezeti könyvtár 120 ezer kötetével gazdago­dik. A 6 tagú intézményirá­nyító bizottság elnökének Bo- levácz Józsefet választották meg. B. T. tanítóképző főiskolákon, mint az egyetemeken. A pedagógusok érdekvé­delméről is tájékozódott Ka­posváron dr. Marton Károly, a Felsőoktatási Dolgozók Szak- szervezetének országos alel- nöke. — Tragikusnak látom a közoktatás és a felsőoktatás helyzetét az anyagi támogatás csökkenése miatt. Tanítókból egyelőre túlkínálat jelentkezik. Hazánkban jelenleg máris 1800 pedagógus munkanél­küli. — Mihez viszonyíthatjuk az úgynevezett „túlkínálatot”? — Semmiképpen a felada­tokhoz, hanem a költségve­téshez, az önkormányzatok anyagi lehetőségéhez. Az ok­tatási feledatokhoz képest nincs hazánkban túlképzés. — Még egy „csomagot” összeállított hazautazása előtt. Ebben mi található? — Nagyon örültem dr. Gombócz János (Budapest) és dr. Walter Károly (Kapos­vár) előadásának, amelyben megfogalmazták, hogy a szak­tanárok, köztük a testnevelők is „vizsgáznak” a tanulók előtt az általános pedagógiai, pszi­chológiai ismereteikből. — Mit tapasztalt a szak- szervezeti feladatokkal felru­házott vezető a kaposvári taní­tóképzőben? — Modellértékűnek tartom a különböző szakszervezeti tömörülésekhez tartozó ka­posvári kollégák együttműkö­dési készségét. Erről beszél­gettünk Leitner Sándor fői­gazgató úrral. Horányi Barna testület az ügy lezárását ter­vezi. Sor került az önkor­mányzat szervezeti és műkö­dési szabályzatának megalko­tására, újabb önkormányzati bizottságokat alakítottak, il­letve megválasztották a bi­zottságok tagjait. Megalakult a héttagú gazdasági és környe­zetvédelmi, az öttagú városfej­lesztési és idegenforgalmi bi­zottság, valamint oktatási, — Fontosnak tartjuk, hogy azok az emberek, akik kezdet­től vállalták az MDF helyi szervezeteinek vezetését s akik kiálltak, kiállnak a párt cél­jai mellett, rendszeres és színvonalas tájékoztatást kap­janak, s bizonyos értelemben továbbképzésben részesülje­nek — mondta dr. Medgyasz- szay László. — Részben szervezeti, részben szellemi építkezés tehát a célja ezek­nek a 2-3 napos, hétvégi ta­lálkozóknak, s alkalmat adnak arra, hogy együtt gondolkod­junk, vitatkozzunk bizonyos kérdésekről, s meghallgas­sunk néhány elméleti szak­embert és gyakorlati politikust. Először Szabolcs-Szatmár- ban, majd Veszprém megyé­ben rendeztük meg a találko­zót, az Adenauer-alapítvány által támogatott Haza és Ha­ladás nevű magyar alapítvány anyagi segítségével. (Az utóbbi egyébként politikus- és újságíróképzéssel is foglalko­zik.) A tapasztalataink kedve­zőek. Meggyőződésünk, hogy szükség van az alapos, sokol­dalú tájékoztatásra, nem ke­vésbé a biztató szóra, hiszen közismert, milyen „nyomás” nehezedik ma az MDF-ta- gokra, a szervezetek elnöke­ire. Ezt falujáró képviselőként magam is tapasztalom. A gazdasági gondokat, a nép­szerűtlen intézkedéseket, amelyek egyre több családot sújtanak, a kormánypárt tagja­inak, képviselőinek gyakran A pécsi székhelyű Dél-du­nántúli Környezetvédelmi Fel­ügyelőség tegnap délelőtt tá­jékoztatóra hívta Somogy me­gye parlamenti képviselőit. A felügyelőség a somogyi és ba­ranyai illetékességi területén előforduló környezetvédelmi problémákról, állapotokról és a jelenlegi szabályozó rend­szerről kívánt átfogó tájékoz­tatást adni . Dr. Tarján Lász- lóné környezetvédelmi állam­titkár és Gerbovits Jenő előre sport- és kulturális bizottság. Új városgazdálkodási igazga­tóság megalakítására is sor került, valamint a januárban kiutalt segélyekről hallgattak meg a képviselők polgármes­teri tájékoztatót. Elfogadták a város címerét, zászlaját és pecsétjét, s döntöttek arról is, hogy a korábbi elképzelések­kel ellentétben mégsem tarta­nak városavató ünnepséget. „szemére hányják” lényegét, s akik maguk is látni szeretnék (és láttatni a hozzájuk fordu­lókkal) a megnyugtató kiutat. Többféle módon próbálunk ehhez segítséget adni, pél­dául belső terjesztésű Hírla­punk révén is, mely minden MDF-taghoz eljut. — Milyen témákról esik szó a rendezvényen? — A programot felmérés alapján állítottuk össze. Meg­kérdeztük, mi érdekli, mi fog­lalkoztatja leginkább az embe­reket, de magunk is ajánlot­tunk témákat. Előadások hangzanak el a legfontosabb kül- és belpolitikai kérdések­ről, különös tekintettel a gaz­daságpolitikára; érdekesnek Ígérkezik az MDF-es somogyi polgármesterek kerekasz- tal-beszélgetése, de a sajtóról is szó lesz. Fontos téma a fa­lusi élet megújulása, a szövet­kezeti törvény. Magyarorszá­gon jelenleg a mezőgazdaság átalakulása a legnagyobb gazdaságpolitikai kérdés, kö­vetkezésképpen erről minden fórumon szükséges beszél­nünk. A szakmunkásképző intézet kollégiumában rendezett aka­démia első előadója tegnap este Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője volt: Magyarország katonapolitkájáról és a jugo­szláviai helyzetről beszélt. Ma reggel dr. Gaál Antal ország- gyűlési képviselő belpolitikai előadásával folytatják a prog­ramot. jelezte, hogy fontos elfoglalt­sága miatt nem tud részt venni a tájékoztatón. A találkozóra azonban egy somogyi képvi­selő sem érkezett meg, jelzé­sük sem a távolmaradásról. A felügyelőség egy későbbi idő­pontban ismét próbálkozik, hogy még a környezetvédelmi törvény parlamenti tárgyalása előtt elmondhassa a képvise­lőknek, amit a megye környe­zetvédelméről fontosnak tart. t. k. A vállalkozásokért A barcsi önkormányzat nemrégiben úgy döntött, hogy támo­gatja a munkahelyteremtő vállalkozásokat. A támogatást ked­vezményes kamatmentes hitelekkel, vállalkozásbarát politika eszközeivel kívánják megoldani. Költségvetésükben 3 millió fo­rintot különítettek el e célra. „Vevőnek” jöttek Kaposvárra Telizsák Hol-mi tapasztalatokkal A kaposvári tanítóképző kiadványaiból, Szabó Gyuláné terménybábuiból kiállítás nyílt a főiskolán 220 EZER KÖTET Egységes közkönyvtár Kaposváron A cél: szervezeti és szellemi építkezés Ami az embereket foglalkoztatja * Kétnapos MDF-rendezvény Adándon Sz. A. Környezetvédelem Somogybán

Next

/
Oldalképek
Tartalom