Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-06 / 31. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEKNEK 1992. február 6., csütörtök TENGERI PILLANGÓK A természetben rendkívül elterjedt állatok a csigák. Min­denütt megtalálhatók. A ten­gerben egyaránt élnek a se­kély, part menti sávokban és a nagyobb mélységben, de mindenütt megtalálhatók az édesvizekben, a szárazföldön, sőt még a sivatagokban, a sarkvidéken is előfordulnak. Különös állatok, hiszen leg­többjük maga cipeli spirálisan csavart házát, amelybe ve­szély esetén visszahúzódik. Ismereteink szerint a földön több mint százezer fajuk él. Mivel a csigák a tengerekben alakultak ki, érthető, hogy ma is élő, legősibb alakjaik tenger­lakók. Közülük egyesek a ho­mokos, iszapos aljazaton él­nek: hóeke módjára tolatnak, fejpajzsukkal és lábukkal fél­renyomják a homokot. Mások szabadon úszkálnak a vízben. Az életmód megváltozása mi­att héjuk mind kisebb lett, vé­gül sok csoportban teljesen el­tűnt. A régebbi állatrendszer­tan egyik csoportjukat nagyon szellemesen tengeri pillan­góknak nevezte, mert fejjel fel­felé lebegnek, és oldalirány­ban kiszélesedett lábukkal eveznek — így a vízben úszó pillangóra emlékeztetnek. Ké­pünkön egy lebegő életmódot folytató, a tenger felszínén élő tengeri pillangó látható. Első pillantásra nem 'ismerhető fel, hogy ez a fapapucsra hason­lító állat tulajdonképpen csiga. Törő István Horgászat télen Befagyott a holtág, a nádlevél zörög, a frissen vájt léknél nagyapám ücsörög, ködmöne földig ér, pipafüstje terjeng, csak varjúkárogás hallik át a berken, nem mozdul a pedző, alszik tán a harcsa? bújnak a kis halak most nem rabolhatja, de mire este jön megtelik az iszák, ficánkolnak benne keszegek és busák. OVODASSAROK A kisegér eltévedt a labirintusban Egy vonallal segíts neki, ban levő kjsegerek pontjait hogy kitaláljon. kösd össze! így aztán mindjárt Hogy a kisegér ha kiér, ott öten lesznek, se legyen egyedül, a sarkok- Báli Györgyné Hazai barangolások A pácini kastély A Bodrogköz szívében, egykor járhatatlan mocsarak övezte alacsony dombon emelkedik a pácini kastély. A néhány éve befejeződött hely­reállítás eredményeképpen a 16. századi, késő-reneszánsz építőművészetünk egyik legje­lentősebb emléke. A kastély építtetője Mágócsi Gáspár és unokaöccse And­rás voltak. A bejárat feletti cí­mertábla 1581-re helyezi a kastély építését, de 1591-ben már tovább is bővítették. Az új tulajdonos, Alagi Ferenc egy-egy reneszánsz pártázat- tal, sgrafittódísszel ellátott to­ronyrészt épített hozzá, s mindezt még külső, tor- nyos-védőfolyosós-lőréses fal­lal is körülvette. Mindez nem annyira a védelmet szolgálta, mint inkább urának hatalmát volt hívatott hirdetni. 1630-ban az Alagiak kihal­tával a kastély fénykora végé­tért. Új tulajdonosai, a Sennyei bárók ugyan többször átépítet­ték, jelentősebb, új értéket nem hoztak létre. Az utóbbi negyven-ötven évben számos méltatlan funk­ciót töltött be a kastély. Ma a helyreállított pácini kastély késő-reneszánsz építőművé­szetünk gyöngyszeme. Benne reneszánsz kályhák másola­Készítsetek játék­madáretetőt A madáretető nyomott mintás, esetleg sima tapé­tamaradékból is készülhet. Rajzoljátok ki a házikó­formát és vágjátok ki. Ra­gasszatok rá ablakot és az ablakba rajzoljatok vagy fessetek kis madarakat. Tetejére szalmaszálat, a madarak elé egy-két szem napraforgót ragasszatok. Végül a képen látottak szerint függesszétek fel - fonallal — a konyha abla­kába. A hottentották királya A játék kezdetén a gyerekek megállapodnak abban, hogy melyik betűt nem szereti a hot­tentották királya. Például úgy döntenek, hogy nem szereti a K betűt. Ezután, a játékvezető kérdezni kezd: Éhes a hotten­tották királya, mit adsz neki enni? A gyerekek sorban vála­szolnak: Levest. Húst. Tész* tát. Gyümölcsöt. Tejszínha­bot. Ha ötnél kevesebben ját­szanak, akkor a sor újra kez­dődik. Aki sokáig gondolkodik, vagy krumplit, tököt, vagy ká­vét adna a királynak, az zálo­got ad. Ha már többen adtak zálogot, a játékvezető új kér­dést ad fel: Unatkozik a hot­tentották királya, mivel szóra­kozzék? Vagy újabb kérdés: Mit olvasson a király? (Lapot, levelet, esszét stb). Hová uta­zik a király? (Haza, szabad­ságra, Svájcba stb.) Ha kifogynak a kérdések, választani lehet egy újabb betűt, és elölről lehet kez­deni a játékot. Pali és a FÜLLENTŐOEI MESE:*-;- í RTA: *í.' : 'i ; Saartea Zbl+flN /Ti ■ Nem rossz gyerek tulajdon­képpen ez a Pali, csak ne fül­lentene olyan sokat. Pedig hányszor megmondta már neki Apu, hogy a füllentés nagy bűn, mert aki füllent, az más bűnöket is képes elkö­vetni, vagy pedig azért teszi, hogy bűneiről elterelje a fi­gyelmet. Becsületes ember mindig vállalja tettének követ­kezményeit. Történt egyszer, hogy Pali újságot olvasott leckeírás he­lyett, Apunak persze azt fül­lentette, hogy tanul. Ám a nyi­tott újság tanúskodott. Az állt benne, hogy egy amerikai mérnöknek sikerült hosszas kísérletezés után egy olyan készüléket szerkesztenie, mellyel meg lehet állapítani, hogy igazat mond-e valaki, vagy hazudik. — Ha már nem a számtan­nal foglalkozol, olvasd el ezt a hírt — mondta Apu — ugyanis én már vettem is egy ilyen ké­szüléket, hazahoztam és sze­retném mindjárt kipróbálni. Remélem nem haragszol azért, ha rajtad próbálom ki? Palinak verejtékes lett a háta közepe is, de azért úgy tett, mintha őt magát is na­gyon érdekelné a dolog. Apu kiment a szobából, hogy behozza a füllentőgépet, ezalatt Pali nehéz perceket élt át. Először úgy gondolkodott, ha Apu visszajön, rögtön be­vallja, hogy füllentett. De az­tán mégis úgy határozott nem mondja meg az igazat, hátha elromlott a füllentőgép. Ezalatt Apu a konyhában fogott egy régi, rossz villany­csengőt és egy cipőskatulyát és közönséges villanydróttal körüldrótozta, azután bevitte a szobába és odaerősítette a szék aljára. Pali dermedten fi­gyelte Apu tevékenységét. — Ülj Palkó a székre, hadd próbáljuk ki, jó-e ez az ameri­kai találmány! Pali közömbös külsőt mutatva, de reszkető térdekkel ült a székébe. — Pali — mondta Apu ko­moly hangon — mit csináltál, mielőtt hazajöttem? — Tanultam. Apu úgy tett mintha a gépe­zetet nézné. — Furcsa dolog — mondta tűnődve — a gépezet mintha azt mutatná, nem mondasz igazat. De lehet, hogy a gép téved. Pali zavart gyorsasággal he­lyeselt. — Szóval egyáltalán nem olvastál újságot? — Nem — válaszolt Pali reszkető hangon. — Csodálatos! — mondta Apu — a készülék megint azt jelzi, hogy nem mondasz iga­zat. De hát ugye, Palkó te sohsem lennél arra képes, hogy ne mondj igazat édesa­pádnak, aki mindent megtesz érted?! Pali ezt már nem bírta. Elő­tört belőle a zokogás, kiugrott a székből, Apuhoz rohant, át­ölelte. — Apu! Nem mondtam iga­zat, de ígérem ez soha-soha többet nem fordul elő! Pali megtartotta a szavát. Apu csak évek múlva mondta el Palinak a füllentőgép titkát, aki hálás szívvel köszönte meg, hogy a „gép" és Apu le­szoktatta a füllentésről. tai, korabeli bútorok és más berendezési tárgyak idézik hazánk történetének egy sza­kaszát. Sárospatak és Karosa után a vidék egyik legjelentő­sebb értéke lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom