Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-06 / 31. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAID AS AG 1992. február 6., csütörtök Új termelési kultúra Somogyaszalóban Tenyésznyulak Dániából Üzenet Davosból A külgazdaság sikeres évet zárt (Folytatás az 1. oldalról) Kádár Béla felhívta a figyelmet arra, hogy az export- növekedés milyen szerepet játszott az eredmények elérésében. Mintegy 10,2 milliárd dollár körüli exportteljesítményt értünk el, ez 41 százalékkal nagyobb, mint 1990-ben volt. Nem igazak azok az állítások, hogy kiszorultunk az úgynevezett keleti piacokról, maguk a piacok tűntek el. Viszont sikerült átirányítani az exportot a nyugati piacokra, és ez bizonyítja igazán gazdaságunk életerejét. Ettől a ma már 80 százalékra rúgó dollárkiviteltől függ a magyar külgazdaság jövője — állapította meg a miniszter, külön utalva arra, hogy Magyar- ország az esetleges protekcionizmussal ilyen körülmények között nem játszadozhat, mert csak önmagának árthat. Kitért arra is, hogy a tárca törekvése szerint tőkeexportőrként is integrálódnunk kell a világgazdaságba. Magyarországon jelenleg 11 ezer vegyesvállalat működik, s több mint 300-at már mi alapítottunk külföldön. Ezek nagyban segíthetik a magyar kivitelt is.Kádár Béla kifejtette, hogy milyen károkat okozott Magyarországnak a jugoszláviai polgárháború, s milyen kilátásaink vannak a kapcsolatok újjáélesztésére. — Nem végleges adatok szerint legalább százmillió dollárral esett vissza kivitelünk, emellett megterhelték a költségvetést a biztonsági intézkedések, és a menekültek elhelyezése is sokba került. Ha megindul a horvátországi újjáépítés, az kedvező üzleti lehetőségeket kínál majd Magyarországnak. Mi máris átadtuk javaslatainkat Zágrábnak és Ljubljanának kereskedelmi és gazdasági megállapodás megkötésére. Polesz György Elítélték a kaposfői halálos gázolót Többé nem vezethet gépkocsit A kaposfői Spirka Dezső jobban tette volna, ha lemond a gépkocsivezetésről, ha már az italról nem tudott. A tapasztalat az, hogy aki alkoholista — márpedig az orvosszakértői vélemény szerint ő idült iszá- kosságban szenved — előbb-utóbb ittasan ül a volánhoz, és rendszerint a baj sem várat magára sokáig. Voltak előjelek. A Kaposvári Városi Bíróság 1986 decemberében ittas jáművezetés vétségéért 6 ezer forintra büntette, majd 1991 januárjában ugyanezért három hónapi — egy év próbaidőre felfüggesztett — fogházra ítélte. Gép- járművezetői engedélyét bevonták, két év két hónapra eltiltották a járművezetéstől. Őt azonban ez sem bírta jobb belátásra. Tavaly június 7-én nagyobb mennyiségű szeszesitalt fogyasztott, majd Dáciájával a kaposfői tóhoz ment horgászni. Este hazafelé a Fortuna vendéglőben is felhajtott egy pohár sört. Ezután felvette leányát és annak udvarlóját, ivott még egy üveg sört, majd utasaival 23 óra tájban Kaposvárra indult. Huszonöt perc múlva már Kaposmérő- ben nyomta a gázt, túllépve a megengedtett sebességet. Vele azonos irányba — az út szélén — gyalogolt a közepesen ittas Berta Lajos két társával. Spirka nem vette észre őket, és Berta Lajost elütötte. A szerencsétlen gyalogos felvágódott a szélvédőre, majd egy hídra zuhant és szörnyethalt. Spirka nem nyújtott segítséget. Kaposvárra érve letette utasait, aztán ki tudja miért, a város külterületén lehajtott az útról és elhagyta járművét. Gyalog tette meg az utat kaposfői lakásáig. Ott vette őrizetbe a rendőrség a hajnali órákban. A vizsgálat megállapította, hogy vérében 2,2 ezrelék al- koholkoncentrácó volt a baleset időpontjában. Az ügyben a Kaposvári Városi Bíróságon dr. Simon Margit tanácsa hozott ítéletet. A tárgyaláson a vádlott beismerte tettét. Azt állította, hogy a gyalogosokat egyáltalán nem észlelte. Koppanást hallott ugyan, és azt is észrevette, hogy a szélvédő megrepedt, ám ezek okáról sejtelme sem volt. A bíróság megállapította, hogy Spirka Dezső megsértette a Kreszt, és a szabályszegés közvetlen okozati ösz- szefüggésben van a balesettel, a sértett halálával. A vádlott terhére írta, hogy már kétszer volt büntetve ittas jármű- vezetésért, és a legutóbbi bűncselekményt próba idő alatt követte el. Halált okozó ittas járművezetés és segítség- nyújtás elmulasztásának bűntettében találta bűnösnek. Halmazati büntetésül három évi börtönre ítélte, a közügyektől három évre, a közúti járművezetéstől pedig végleg eltiltotta. Elrendelte kényszergyógyítását is. Az ítélet ellen a vádlott és védője fellebbezett. Szegedi Nándor A somogyaszalói hófehér tornácos lakóház végén, a tágas istállóban piros szemű fehér nyulak. Dániából január közepén érkeztek, új színt, új termelési kultúra meghonosítását jelentve a községben. — Az előzmények több szálon futottak — mondja dr. Ballal Attila, a somogyaszalói gazdakör elnöke, a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári karának tanszékvezető tanára. — A jó fél évvel ezelőtt megalakult gazdakör nem formális szerveződés lett, hanem valóban tenni akart a falu gazdálkodóiért. Azóta a körön belül három csoport működik: a szarvasmarha-, a sertéstenyésztők és a „nyúlások” csoportja. — Vagyis a gazdakör léte az egyik „szál". — A másik: a Környei Mezőgazdasági Kombináttal két évtizedes kutatási együttműködésünk van. Magyarországon ez az egyetlen olyan nagyüzem, ahol a nyulászat teljes vertikuma megtalálható: a nyúltenyésztés, a vágónyúl- termelés és feldolgozás, az export, a prém- és nyúlszőrfeldolgozás sőt még a kalapgyártás is. Nem véletlen, hogy hallgatóinkat is idevisszük gyakorlati oktatásra. Adott tehát egy nagy, tekintélyes szellemi, gazdasági bázis. — Miért keresett utat a „nagy” a „kicsihez”? Mátyás István, a környei kombinát vezérigazgatója mondja: — A gazdálkodás folyamatában úgy kell egymásra épülnünk, hogy mindenki megtalálja helyét, szerepét. A tenyésztés, a tenyészállat-előállítás a nyúlnál az a szakasz, ami szakmailag különösen igényes, megbízható munkát igényel. Úgy gondoltuk, hogy a most kibontakozó gazdaköri mozgalom, a nyúllal foglalkozó magántermelői réteg az, amely kiválóan elláthatja ezt a feladatot. Somogyaszaló az első, és eddig egyetlen hely, ahol elindítottuk ezt az újfajta együttműködést. Szentimrei Péterné Az agrárágazatot az utóbbi években érintő sok megrázkódtatás közepette a nyúlnak mindig volt piaca. Ám a piac, az export bővítése óhatatlanúl megkívánja a választék bővítését is. — Vagyis új fajtára van szükség — mondja Mátyás István — a piaci igényeknek megfelelő fajtára. Dániában találtuk meg, ezt a genetikailag nagyértékű fajtát. Innen kezdve felgyorsultak az események. A környei kombinát megvásárolt és behozott Dániából százötven te- nyésznyulat és ezt három somogyaszalói gazdánál helyezte el. Az ő feladatuk lesz a nagy gondosságot igénylő te- nyészanyag szaporítása. A hármak egyike Szentimrei Péter és felesége, Józsa Eszter. Mindketten agrármérnökök. — Ahogy manapság elég sok szakember, munkanélküli lettem én is — mondja Eszter. — Péter a toponári téeszben dolgozik. Amikor kilencvenben ide költöztünk, először kacsatöméssel próbálkoztam, de ez nem volt sikeres. Azután bikahízlalásba kezdtünk, most pedig Attila és a gazdakör révén belevágtunk a nyúlte- nyésztői munkába. Dr. Ballai Attila Fotó: Király J. Béla Dr. Ballai Attila hozzáteszi: — Az FM fajtaminősítésre jelölte ki ezt a behozott új fajtát, ez pedig különösen precíz, részletes adatgyűjtést és igen szakszerű munkát igényel. — Szeretném szakmailag tökéletes csinálni — teszi hozzá Eszter, majd hozzáfűzi — persze az anyagi oldala sem mindegy! Az biztos, hogy még soha nem dolgoztam annyit, mint amióta „munka- nélküli” vagyok. Persze a férjemmel együtt megoldjuk. A hófehér nyuszikák még egy hónapos karanténidejüket töltik. Szentimrei Péteréknél 41 anya és 10 bak ismerkedik a magyar körülményekkel. A karantén után kezdődik a tenyésztés és április végén, május elején már várható az első szaporulat. A környei kombinát és a gazdakör úgy tervezi, hogy ezt a tenyészanyagot ugyancsak továbbszaporítás céljábóf újabb gazdaköri tagoknak adják tovább. Somogyaszalóban eddig a gazdák vágónyúl termelésével foglalkoztak. Most egy új kultúra honosodik meg, a tenyésztés — és így nyer új tartalmat a „nagy” és a „kicsi” kapcsolata. Vörös Márta MIT MUTAT AZ EUROBAROMÉTER ? (4.) Honnan informálódik Ön európai ügyekben? Mennyire tájékozott ön az Európai Közösségről? Gondolt-e arra, hogy Nyugat-Európába megy dolgozni? %-ban MODUS-OMNIBUS %—ban MODUS-OMNIBUS Nagyon jól Meglehetősen Nem nagyon Égyáltalán nem Nem tudja Gondolt rá Nem gondolt rá Nem tudja A Modus Kft kutatási adatai szerint a magyar lakosság az Európai Közösségek és Magyarország közötti kapcsolatokról, valamint az 1992 utáni Egységes Európai Piacról szeretne többet tudni. Ezt követően érdekli még: az EK, valamint a hazánk, Csehszlovákia és Lengyelország közötti társulási tárgyalások részletei, az új európai biztonsági rendszerre vonatkozó viták, alapvető információk az EK-ról, az Európa politikai egyesítése érdekében tett erőfeszítések problémái, végül a Phare program kérdései. A magyar lakosság az Európai Közösségek tevékenységével kapcsolatban az alábbi forrásokból tájékozódik: magyar televízió (86 százalék), magyar rádió (69 százalék), magyar napilapok (63 százalék), magyar folyóiratok, magazinok (29 százalék), nyugati televízió (13 százalék), iskola vagy egyetem (7 százalék), nyugati rádió (5 százalék), nyugati folyóiratok, magazinok (3 százalék), nyugati napilapok (2 százalék), legvégül az EK kiadványai (1 százalék). Arra a kérdésre, hogy milyen hatással lesz Magyarország és Nyugat-Európa kapcsolatára az Egységes Európai Piac létrehozásának idei programja, a megkérdezettek „relatív többsége” (47 százalék) szerint e program előreláthatólag javítani fogja hazánk és a Nyugat kapcsolatait. Ehhez képest az esetleges hátrányoktól tartók a válaszadóknak csupán 3 százalékát teszik ki, s az „ingadozók” aránya sem nagyobb a 10 százaléknál. Ezzel szemben a „nem tudom”-mal válaszolók aránya most is igen magas (40 százalék). „Vannak, akik úgy gondolják, hogy országunk egyes kereskedelmi partnerei tisztességtelen tevékenységükkel megnehezítik a magyar termékeke exportját. Ismeretei, hallomása alapján mit gondol erről?” — hangzott a következő, „kissé provokatív” kérdés. A megkérdezettek közel 40 százaléka egyszerűen nem volt képes minősíteni ebből a szempontból országunk kereskedelmi partnereit. Az érdemben válaszolók legtisztességesebb kereskedelmi partnerünknek Japánt (62 százalék), az Egyesült Államokat (54 százalék) és a Közös Piac országait (51 százalék) tartják, míg a legkevésbé a Szovjetunió (23 százalék) partneri tisztességéről vannak meggyőződve. Ez a minősítés a több milliárd dollárt kitervő magyar-szovjet kereskedelmi passzívum ismeretében egyáltalán nem látszik meglepőnek. Ezzel kapcsolatban azt is megkérdezték: „Goldolt-e arra komolyan valaha, hogy egy nyugat-európai országba megy és ott dolgozik?” A válaszok szerint a magyar lakosság 71 százaléka sohasem gondolt komolyan arra, hogy Nyugatra megy dolgozni. Ezzel szemben a megkérdezettek 29 százaléka már „eljátszott valaha ezzel a gondolattal”. 64 százalékuk valószínűnek, illetve biztosnak tartja, hogy nem megy Nyugat-Európába dolgozni. Nem csekély azoknak az aránya sem, akik biztosnak, illetve valószínűnek látják a nyugati munkavállalást (31 százalék). Ferenczy Europress
