Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-05 / 30. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1992. február 5., szerda BOLTOKAT ÚJÍTOTTAK FÖL, MINI ABC-KET NYITOTTAK Sisak a szögről Újra olt az egyesület Tótiban A képen látható sisakot ugyan már végérvényesen el­rágcsálta az idő vasfoga, de a valamikor benne büszkélkedő fejekben még mindig él a haj­dani nagyhírű lengyeltóti tűzol­tóegyesület emléke. S nem­csak egykori viselőiben. Nemrégiben múlt százhúsz éves az egyesület, s lelkes és merész emberek mostanában újraéleszteni próbálják, majd­hogynem azt mondtam: újra lobog a régi tűz... Ivanics Károly tűzoltópa­rancsnok, és Kapronczai Jó­zsef a helyettese meséli: a megyében ez volt a harmadik legrégibb tűzoltóegyesület, országos versenyeket nyert a csapat, olyan tűzoltóbáljaik, tűzoltózenekaruk volt, hogy csuda... Aztán lassan elmúlt a régi dicsőség, az utóbbi másfél évben már csak vegetált ez a testület. A százhuszadik év­forduló is csöndben telt, nem jutott nagyobb megemléke­zésre. A régiek kiöregedtek, újak nemigen akadtak — ed­dig. Most azonban — úgy lát­szik — elindult valami. A fiata­lok közül összeállt egy 10-12 tagú gárda, s az önkéntes tűzoltócsapat ma már újra ri­asztható a tűzesetekhez. Esz­közeik többnyire inkább mu­zeális értéket képviselnek, mint használatit, 20 éves Csepel „csodaautójuk” azon­ban még egyszer sem hagyta cserben őket. — Napközben, riasztás után egy órával már kint va­gyunk a helyszínen, ami nem kicsiség, hiszen úgy kell az embereket összeszedni mun­kahelyeikről. A fő gondunk a tűzoltószer­tár téliesítése, hogy ne fagyjon bele a kocsi tartályába a víz, s Fotó: Lang Róbert ne kelljen állandóan leeresz­tenünk. Reméljük az önkor­mányzat segítségével ezt is sikerül megoldani. 110-120 ezer forintra lenne szükségük, s ebből többek között a Csepel felújítását is elvégezhetnék. Kérésük a lengyeltóti környéki vállala­tokhoz: támogassák anyagilag az egyesületet, egyrészt a régi hagyományok feltámasztásá­ért, másrészt mert magukat támogatják ezzel, hiszen bár­kinél előfordulhat tűzeset. N. L. Nem jöttek Barcsra vásárolni a jugoszlávok Az áfész kereskedelmi forgalma je­lentősen visszaesett. Korábban rend­kívül nagy forgalmat könyvelhettek el a jugoszláv idegenforgalom miatt. A bar­csiak nyugalmának az oka az, hogy a legkisebb településeken is ki tudják elégíteni az igényeket. Ez a korábbi üz­letpolitikájuknak köszönhető. Akkor is mertek vállalkozni beruhá­zásokra, amikor más azon gondolko­dott, hogy miként élheti át a kedvezőt­len éveket. Takács László elnök el­mondta, tavaly is több millió forintot költöttek beruházásokra: megnyílt a csokonyavisontai vendéglő és bolt, amely 18 millió forintba került. Babó- csán átépítették a vas-műszaki boltot, ruházati üzletet. Felújították a darányi, a drávagárdonyi és kastélyosdombói üzletüket is. A Triál csődött mondott a barcsi üzletközpontban. Ők meg mer­ték vásárolni a helységet, s ott kultúr- cikket árulnak. Az új barcsi posta mel­lett most alakítanak ki egy boltot. Ez rövidesen megnyílik. Barcson — is­merve a valós igényeket — arra törek­szenek, hogy minél olcsóbban adják az árut. Ezért is fejlesztették fel a nagykereskedelmi tevékenységüket. Közvetlenül a gyáraktól szerzik be az élelmiszereket, a mosóporokat és az iparcikkeket. Néhány napja több alap­vető fogyasztási cikket más kereske­delmi vállalatoknál olcsóbban árulnak. A nagykereskedelmi raktáraikból látják el az aprófalvak magánkereskedőit is, no meg a saját mini ABC-boltjaikat, amelyekből eddig Csokonyavisontán és Babócsán nyílt egy-egy, de újabba­kat is terveznek. N. J. Növekvő export A külkereskedelmi mérleg hiánya a kormányprogram prognózisa szerint az idén várhatóan 400-500 millió dol­lár körül alakul, abban az esetben, ha az év folyamán 0- 2 százalékos gazdasági fejlő­dés következik be. Egy év alatt az áruforga­lomban 300-400 millió dollár­ral javul az egyenleg. Ezt a fel- tételezést a kormányszakér­tők arra alapozzák, hogy a külső kereslet — amely már a múlt évben is csaknem teljes egészében konvertibilis fize­tőeszközökben bonyolódott — valószínűleg nem, vagy csak minimális mértékben csökken a volt KGST-országok részé­ről. Erről az oldalról nem vár­ható dinamikus növekedés, de az erős negatív hatások is megszűnnek. A hagyományos konvertibi­lis export múlt évi — 12-16 százalékos növekedése után — a számítások szerint ebben az évben várhatóan 8-10 százalékos bővülés várható. Az exportálók jelentős része sikeresen alkalmazkodott a megváltozott piaci körülmé­nyekhez. Leggyorsabban a fejlett országokban növelték az értékesítést. A kivitel egyre növekvő hányada származik a kisvállalkozásoktól és a ve­gyesvállalatoktól, amelyek zömükben már eleve az új pi­aci lehetőségekre építették üz­letpolitikájukat. A gazdaság alkalmazkodóképességének javulását mutatja a feldolgozó- ipar — ezen belül is a gépipar — exportnövekedésének múlt évi erősödése. Az összes exportnövekedés mindezek alapján az idén 6-9 százalékos lehet. Az import pedig összességében a 3-5 százalékkal bővül. Épülő Suzuki Az épülő esztergomi Su- zuki-gyárban megkezdték azoknak a hegesztőrobotok­nak a felállítását, amelyek a Swiftek fő karosszéria elemeit állítják majd össze. A Suzuki Swiftek első próbagyártására a nyár elején, a másodikra augusztusban kerül sor. MIT MUTAT AZ EUROBAROMETER? (3.) On nemcsak magyar, hanem európai is Biz.mértékben tám. Biz.mért. ellenezné Nagymért. ellenezné Nem tudja 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 %-ban %-ban A Módus Kft közvélemény­kutatásának tanulsága szerint a magyar lakosság mintegy 22 százaléka gyakran, 37 száza­léka néha, 38 százaléka vi­szont soha nem gondol arra, hogy nemcsak magyar, ha­nem európai is egyben. A magyar lakosság legin­kább azokat a nemzetközi szervezeteket (NATO, Európa Tanács, Európai Közösség) ismeri, amelyekkel nap nap után találkozik a hírekben, saj­tótudósításokban, a rádióban vagy a televízió képernyőjén. Ugyanakkor a hazai aktív korú népesség politikai érdeklődé­sét és jó tájékozottságát bizo­nyítja, hogy a megkérdezettek 89 százaléka hallott a NATO-ról, 77-77 százaléka az Európa Tanácsról, illetve az Európai Közösségről. A la­kosság 45 százalékának álta­lában kedvező véleménye van az EK céljairól és tevékenysé­géről. Ezzel szemben semle­ges a véleménye 28 száza­léknak, negatív 4 százalék­nak, és nem ismeri a problé­mát — illetve nem hallott róla — a megkérdezettek 23 szá­zaléka. A hazai lakosság mondhatni elsöprő többsége változatla­nul nagy híve az EK-ba való belépésnek, hiszen a meg­kérdezetteknek majdnem 83 százaléka támogatná ezt a lé­pést. Ehhez képest az „ellen­zék” aránya még a 3 százalé­kot sem éri el, s a „nem tu- dom”-mal válaszolók aránya sem túl magas (15 százalék). A lakosság véleménye sze­rint az EK-ba való belépésünk a következő előnyökkel járna: fejlődne a kereskedelem, se­gítené a szabad piacgazda­ság megteremtését, emel­kedne az életszínvonal, nem lennének hiánycikkek, segí­tené a demokrácia fejlődését, az emberek szabadon mo­zoghatnának, egységesebb lenne az európai külpolitika, erősítené az ország védelmét, végül segítené az Európai Egyesült Államok fölépítését. Ezzel szemben a Közös Piac­hoz való csatlakozásunk a következő hátrányokat hozná magával: túlzott politikai befo­lyás, nőne a kivándorlás, vé­gül elveszne nemrég vissza­nyert önállóságunk. Rákérdezve arra, hogy az Európai Közösségnek támo­gatnia kellene a Szovjetuniót vagy pedig nem, a megkérde­zettek jelentős része (40 szá­zalék) a segély folyósítását a gazdasági reformprogram be­indításához kötötte volna. Ugyanakkor nem volt csekély azoknak az aránya sem, akik az azonnali segélyre „voksol­tak” (34 százalék). Ehhez ké­pest a segély megadását ka­tegorikusan elvetőknek az aránya mindössze 13 száza­lékot tett ki. Mindent összevetve: a la­kosság messzemenően tá­mogatja az összeurópai kez­deményezéseket, ám megle­hetősen keveset tud róluk. (Folytatjuk) Ferenczy Europress Támogatná-e Magyarország csatlakozását az Európai Közösséghez? Gondol-e arra, hogy ön nemcsak magyar, de európai is?

Next

/
Oldalképek
Tartalom