Somogyi Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-05 / 30. szám
1992. február 5., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 „Négyes prés alatt izzad a szövetkezet” Konzultáció a törvényekről (Folytatás az 1. oldalról) Szerdahelyi Péter, a FM főosztályvezetője utalt arra, hogy nem szerencsés az időpont az átalakulásra, hiszen elvonja a figyelmet a gazdálkodásról. Mindezt akkor, amikor a szövetkezeteknek 62 milli- árdra rúg az adóssága és csak mintegy 5 milliárdnyi a követelésük. A nagyüzemek létjogosultságáról kijelentette: tudomásul kell venni, hogy versenyképesebbek a szántóföldi kultúrákban és az állattenyésztésben. Dr. Pesta János, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese előadásában utalt arra, hogy a szövetkezeti és átmeneti törvények értelmezése a bíróságok dolga lesz, de a végrehajtás során elkerülhetetlenek a kompromisszumok. Kiemelte: nem lehet földet juttatni azoknak, akik ezt nem akarják, valamint akik az új típusú szö- vetkezési formát választják, azok üzletrészének 10 százalékából kell a szolidaritási alapot képezni. Ez hátrány a kiválni szándékozóknak. Losonczi Pálnak visszaadták kincseit Tegnap délelőtt dr. Gyene- sei István a megyei közgyűlés elnöke Barcson visszaszolgáltatta Losonczi Pálnak a külföldről kapott ajándékait és kitüntetéseit. A Somogyi Hírlap értesülése szerint a gyűjtemény legértékesebb darabjait egyik pénzintézetünk biztonságot jelentő trezorjában helyezték el. Sokan és sokféleképpen vélekedtek már annak a gyűjteménynek a sorsáról, amelyet Losonczi Pál az Elnöki Tanács egykori elnöke kapott külföldi útjain kitüntetésként, illetve ajándékba. A tényékhez tartozik, hogy a gyűjtemény 1987-től a Somogy Megyei Múzeumban volt látható, miután azt Losonczi Pál a megyének ajándékozta. A múlt évben azonban a múzeum akkori igazgatója bezáratta a kiállítást, egyebek között arra hivatkozva, hogy biztonságos őrzése nem megoldható. Később tulajdoni vita is kerekedett a gyűjtemény körül. Akkor döntött úgy Losonczi Pál, hogy visszakéri kincseit. Tüttős Sándor, a Kárrendezési Hivatal vezetője elismerte a feszített tempót a határidők jogvesztő betartása miatt, de felhívta a figyelmet az önkormányzatokkal alakítandó érdekegyeztető tanácsokra, mert ez az egyetlen lehetőség a helyi konfliktusok kezelésére. Pohner János kaposfői elnöktől a konzultációk eredményességét kérdeztük. Elmondta, hogy a törvényt betartva, tiszta lelkiismerettel kívánják megoldani a rájuk háruló feladatokat. Be kell vonni a falu lakosságát is, hiszen a kárpótlás, a földnevesítés kérdéseit velük is meg kell tárgyalni, nemcsak a tagokkal! A szélsőségeket kell kezelni a jelenlegi vezetésnek, ha ez kudarcot vall, akkor lesz baj. Az átalakulás utáni dilemmáról kijelentette: nem jövedelmez ma annyit a mezőgazdaság, hogy eltartsa működtetőjét, és mellette osztalékot tudjon fizetni a nevesített tulajdonosoknak, nem beszélve az államkassza által elvárt adókról. Már nem a tulajdonlás a fő Lakócsa, Szentborbás, Tótújfalu, Potony. Egyik falu kisebb mint a másik, egyedül semmire sem mennének, szükség van az összefogásra. A négy község közös erővel kazettás szippantás szennyvíztelepet szeretne, ha a költségek 60 százalékát sikerül megkapniuk céltámogatásként. A beruházás összesen 8 millió forintba kerülne. Szentborbásnak egészséges ivóvízre is szüksége lenne, mivel vize erősen nitrá- tosodik, s a szakvélemény szerint ivóvíznek egyáltalán nem alkalmas. Ez persze újabb 9-10 millió forintnyi költséget jelentene. Ezt nem tudja magára vállalni a túlnyomórészt idősekből, kisnyugdíjasokból álló lakosság. Ehhez szintén céltámogatásra lenne szükségük. A költségek mintegy 90 százalékát kellene így megszerezni. Lakócsára mintegy 2 kilométeres szakaszon útjavítás vár, végre befejezik a betonokérdés, hanem a vagyon működtetésének jövedelemteremtő hatékonysága. Bodnár Imre, a Kapostáj termelőszövetkezet elnöke szerint az előadók végre a valós helyzetből kiindulva vázolták a mezőgazdaság helyzetét. A szövetkezeti vagyon nevesítése becsületes előkészítő munkát igényelne, de a jogvesztő határidő miatt hibamentesen megoldani szinte lehetetlen. További konzultációkra van szükség az egységes értelmezéshez, hiszen a napi gyakorlat újabb problémákat jelez. A mostani helyzetről szólva kijelentette, négyes prés alatt izzad a szövetkezet. Az idén is gazdálkodni kell, végre kell hajtani a kárpótlási törvényt, végre kell hajtani a vagyonnevesítést és valamilyen formában át kell alakulni. A törvények egy része ugyan megvan, de mint mondta: élek a törvény adta lehetőségekkel, de kihasználjuk a joghézagokat az itt élő emberek javára! Mészáros Tamás zást. Lakócsa közös nemzetiségi iskolája megnyert egy 400 ezer forintos pályázatot, s ezt az összeget kézilabdapálya létesítésére szeretnék felhasználni. Az ehhez szükséges további 300 ezret a négy ön- kormányzat állja közösen. Az intézményeik — többek között a napközi otthon, az általános iskola — felújítására a négy község 4 millió forintot fordít. Lakócsán a napokban nyílik meg az idősek napköziotthona. Az épület kialakítása és berendezése 200 ezer forintba került. Rendezvényeket, műsoros esteket is terveznek ott. Szintén 200 ezerben van az ifjúsági presszó kialakítása a művelődési házban. Eddig semmilyen szórakozási lehetőségük nem volt errefelé a fiataloknak. A négy községben egyébként mintegy 70-re nőtt a munkanélküliek száma. N. L. Pályázatot nyert a nemzetiségi iskola Öregek napközije nyílik Lakócsán A toponári termelőszövetkezet őrei úti telepéről angol megrendelésre a Független Államok Közösségébe szállítják a tavaly termett kukoricát. A futószalag már egy hete működik. Naponta öt vagont töltenek meg a munkások. Bevezetik a gázt Osztopánban Néha szerelnek a Videotonban Tabon minden bizonytalan Szinte minden település nagy tervekkel készül az új évre. Osztopánban a gázprogram anyagi szempontból nagy erőfeszítéseket igényel a lakosságtól, valamint az önkormányzattól. Előreláthatóan június 30-ig fejezik be a gáz bevezetését. Ez egyelőre 160 családot érint, s mintegy 14 milliójába kerül összesen a falunak. Családonként 70 ezer forintot kell befizetni, mert az önkormányzat 4,5-5 millió kifizetését magára vállalta. A napokban fejezik be a kultúr- ház és az általános iskola teljes felújítását mintegy 3 milliós költséggel. Az előbbit kívül-be- lül tatarozzák, bevezetik a gázt. Az iskolában ezen kívül korszerűsítették a víz- és a villanyhálózatot. Tervezik egy legalább 15x30-as tornaterem építését, előreláthatóan svéd licensz alapján. Ha hagyományos módon építenék, legalább 25 millióba kerülne, így — remélhetően — jóval kevesebből is kihozható. Az oszto- páni önkormányzat félmilliós beruházással útjavítást is tervez. N. L. Csak két hónapja már, hogy Tabon bezárta kapuit a Videoton gyáregysége és dolgozóit „szélnek eresztette". Vajon mi történt azóta? — kérdeztük Kudich Antaltól, a gyáregység igazgatójától. — Sajnos, nem sok minden. A Videoton részére azóta nem végeztünk munkát. Az álló- és a tartós fogyóeszközök, leltározását, valamint a raktárak anyagforgalmának a zárási munkálatait végeztük, illetve a folyamatos minimális működés föltételeit biztosítottuk. Csaknem nyolc hete várjuk már, hogy történjen velünk valami.... Január második felében jártak nálunk az újonnan megalakult Videoton-holding vezetői, megnézték a gazda-, sági egységet és tárgyalást folytattak azzal a két üzletemberrel, aki korábban pályázatot nyújtott be a gyáregység megvételére. Csak annyit tudok, hogy pillanatnyilag sincs megegyezés. Hogy mi lesz a tárgyalás végkimenetele, azt nagyon nehéz megjósolni... — Úgy tudom, hogy a nyomtatott áramkört szerelő üzemben néha dolgoztak is. Mit és kinek? — Igen. Helmut Plihál osztrák üzletember a Videotonnal korábban kötött megállapodása alapján a nyomtatott áramkört szerelő üzemben mintegy 15-20 volt dolgozónkkal elektromos szerelői munkát végeztetett, amely várhatóan február közepéig tart. — Február 10-én lejár az önökkel két hónapra kötött megállapodás. Tudják-e már, hogy mi lesz ezután? — Nem! Igazából még ma sem tudom, hogy mi az elképzelés a gyáregységgel. Eladják-e vagy egyszerűen bezárják a kaput. Idegesítő, hogy néhány nappal a szerződések lejárta előtt még nem tudok mit mondani azoknak a kollégáknak, akik itt maradtak, és kitartottak a végéig... Tabon tehát december 12-e óta nem történt érdemleges változás. Azaz minden változatlanul bizonytalan és idegesítő! K. J. ÚJ KÉZIGYÓGYSZERTÁRAK A szentbalázsi orvosi körzethez tartozó öt település közül négy orvosi rendelőjében új kézigyógyszertárak segítik a betegellátást. Az ötlettel egy közös képviselő-testületi ülésen dr. Debreczeni Tibor szentbalázsi körzetorvos állt elő. Kérésére a cserénfai önkormányzat 110 ezer forintot, a kaposgyarmati 100 ezret, a hajmási 120 ezret, a gálosfai pedig 150 ezer forintot ajánlott fel a kézigyógyszertárak felszerelésére. Kenyér mindig kell Nemzetközi konferenciák Szemesen Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Munkügyi Hivatala Balaton- szemesen tartja szakmai konferenciát. Először tavaly októberében, majd 1992 januárjában két héten át tanulták a magyar szakszervezetek különböző szintű vezetői a munkaügyi kapcsolatok rendszerét. Illés Antal helybeli polgár- mester, aki többször találkozott a tanfolyam résztvevőivel és a külföldi előadókkal, elmondta, hogy a következő tanácskozást áprilisban tartják. A tavaszi konferencia előadásai a modern ipari kapcsolatokról szólnak majd. Sz. A. Sokszor találkoztunk. Most meglepett: — Nyugdíjba megyek! — mondta. — Én mindig azt mondtam, ha valaki eléri a 60 éves kort, akkor mondjon le a vezetésről, adjon helyet a fiataloknak. Parasztgyerekként kezdte, a pályáját. A kényszer Komlóra vitte, mert otthon nem volt mit enni, s a bányászok kedvezményként kapott krumplijából hordott haza a szüleinek, arra a homokhátra, amelyet a burgonya hazájának neveznek. Azt mondja, akkor lesöpörték a padlásokat. Most meg... de erről majd később. Balogh M. János, a lábodi termelőszövetkezet elnöke a munka mellett végezte el a mezőgazdasági technikumot, majd a főiskolát. A kollégáitól tudom, hogy a megye mezőgazdászai mindig tisztelettel szólnak róla. Amióta abban a bizonyos elnöki székben ül, Lábodon még nem hallottak veszteséges évről. „Pedig nem voltak miniszter barátaim, annak ellenére, hogy errefelé sűrűn megfordultak.’’ Szeretett vállalkozni. Ha valami nem ment, akkor nemet mondott, s mond ma is, valami új lehetőséget keresve. — Mi szubjektív támogatást sohasem kaptunk. Böhm Józsefnek, a megyei tanács elnökének sokféle kötődése volt Lábodhoz. Azt akarta, hogy húsmarhát tartsunk. Erre lett volna pénz, állami támogatás, de mi ezt szakmailag értelmetlennek tartottuk. Aztán jöttek azzal, hogy egyesüljünk Mikével, meg Görgeteggel is „házasságot” . akartak. Értelmetlen lett volna. Nekünk jól ment akkor, a többieknek pedig nem. A kényszert nehezen viseltem, pedig volt benne részünk. — Túlélte a tsz. De hogyan? — Azzal, hogy azt mondtam: váltani kell. Igaz, hogy sok mindenben óvatosak voltunk, de mindig kisérleteztünk. A kollégákat sikerült meggyőzni. Wertmann Ádám 1966-tól főkönyvelő itt, Katona Sándor főmezőgazdász, a falu szülötte, Ángyán János, Szabó Zoltán, Balatinecz István, Kiss László... Velük tudtunk és tudunk kompromisz- szumokat kötni. — Balogh M. János nyugodt szívvel megy nyugdíjba akkor, amikor megszületett az új szövekezeti törvény, életbelépett az átmeneti törvény és amikor még semmi sem bizonyos? — Kenyér mindig kell. Tudom, hogy a termelőszövetkezetben alig van valaki, aki földet akar elvinni, és egyénileg akar gazdálkodni. Nyugodt szívvel nézek a közgyűlés elé is. Tavaly jó volt a termés, de eladhatatlan a kukorica, drága a takarmány, és 20 millió forinttal tartoznak nekünk a különböző vállalatok, de most sem vagyunk veszteségesek. Nehéz helyzetben adom át a stafétabotot. Megszűntek a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezeteknek, gazdaságoknak járó támogatások, nőttek a költségek, de ha a csapatunk vállalkozó szemlélete megmarad, akkor Lábodot sohasem fenyegetheti a csődeljárás veszélye. Nagy Jenő (35 BANK Egy bank, mely mindig rendelkezésükre áll. OTP Bank, mint mindig. (209529) ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK Rt.
